"Emlékezzetek, csak annyit kérek tőletek,
Emlékezzetek milyen volt és milyen lehetett volna veletek.
Emlékezzetek, s kérlek ne felejtsetek.
Emlékezzetek és a végen túl is szeressetek.
Emlékezzetek s akkor talán örökre veletek lehetek."
Szomorú szívvel emlékezem!
Hálás szívvel köszönöm a megemlékezéseket egész évben Drága Tamáskámért! Örök szeretettel emlékezem Drága Gabikára!!
Édes Gabika, Imádott, Jóságos Gyermekünk !
Szavakkal el nem mondhatom,
versben le nem írhatom,
hogy mennyire hiányzol.
Nélküled nem ragyog a napsugár,
s oly szürke lett az egész világ.
Nincs rá szó és nincs rá hang
és nincs senki, aki visszaad,
s míg "élek", erre nincs vigasz.
Fájó szívvel, szeretettel!
Drága Gabika szívünk nem felejt soha...
Szomorú szívvel....
Érted égjen....
Szomorú szívvel, szeretettel!
Örök szeretettel...
Fájó szívvel...
Drága lelkedért égjen a szeretet lángja!
Az idő halad,
bár tudnánk hova.
Ünneptelen ünnepek,
szállnak tova.
Képekről nézel ránk,
visszamosolyogva,
hogy utolsó emlék lesz,
ki gondolta volna.
Örökké bánatos a szívünk!! Hiányoztok Drága Gyerekek!!
Szomorú szívvel, szeretettel...
Drága lelked nyugodjék békében!
Kegyetlen érzés, zokogok
Emlékére szeretettel!
Felejthetetlen Gyermekünk, Imádott Kincsünk !
Nem múlik el úgy nap,
Hogy ne lennél az eszemben.
Sokszor sírva szorongatom
fényképed a kezemben
Amióta itt hagytad a földet,
Hatalmas ürességet érzek.
Próbálok erősnek látszani,
De belül teljes szívből vérzek.
Bánatos a szívünk örökkön, örökké....
Emléked a múló idő sem halványítja!
Drága Gyermekünk, Imádott Angyalkánk !
Véget ért az álom...
Véget ért minden...,
minden, számunkra e világon...
EGY KÖNNYCSEPP LEHET SÓS VAGY ÉDES,
KESERŰ ÉS FÁJDALOMTÓL ÉRDES.
A LELKEMBŐL FAKAD A SZÍVEMBŐL ÉL,
TORKOM SZORONGATVA A SZEMEMHEZ ÉR.
CSENDESEN FOLYIK AZ ARCOMON VÉGIG,
HIÁNYZOL! ! ! - A FÁJDALMAM ELÉR AZ ÉGIG.
A szeretet nem múlt el, hiába vége tért a másoknak "ünnep",
végigkísér bennünket "életünk" végéig.
Nagyon, de nagyon hiányzol, Szeretünk !
Fájó szivvel érted.
Fájdalom és űr, a szív felejt csak remél, hogy az Élet Csodája egyszer visszatér!!
Aludj drága Angyallá vált Gabika...őrizzük álmod.
Édes Kicsikém, Imádott Gabikám !
Te vagy az egyik legszebb ajándék,
amit életemben valaha kaptam,
De sajnos elvesztettünk Téged,
Legtisztább Angyalát a Földnek, s Égnek.
Nagyon Hiányzol és Szeretünk ,
Örökkön-örökké!
Angyal voltál,angyal lettél,
A Mennyországba emelkedtél.
Az égi szép Mennyországban
Örök üdv és boldogság van.
Emlékedre nem borul rá
Feledésnek fátyla,
Érted akik most is zokognak
Örökké szeretni fognak.
Van egy nagy közös vigaszunk,
A lélek él!!!!!!!: Találkozunk!!!
Bánatos a szívünk Drága Gabika örökkön örökké!!
Fájó szívvel emlékére...
Áldott Karácsonyt az Angyalok Között.
Áldott Karácsonyt az Angyalok között!
Boldog Karácsonyt az Égiek Országában.
Drága Kisfiam, Tücsikém!
Igy köszönök, mikor megyek Hozzád,
így köszönök mikor eljövök.
Hiszen így szólítottalak, így is marad.
Nagyon nehezek a napok nélküled.
Sok éve már hogy elvesztettelek,
de a fájdalom nem múlik el.
Te csodálatos jó gyermek maradsz,
nem sikerültek a tervek, amit elgondoltál.
Nagyon, nagyon szeretlek,
soha el nem felejtünk.
Mindennap Rád emlékezünk.
Ki tette ezt Veled, Velünk?
Ha hibáztam miért nem engem vittek?
Tudod, hogy mindig megyünk Hozzád.
Megnyugvásom csak Melletted lehet,
Ki tudja meddig élek? de ez nem élet!
Nagyon szomorú és fájdalmas Nélküled.
Csak sírok, zokogok megtört szívvel, ami már halott. A Téged Imádattal szerető Édesapád
Levél a Mennyből, Drága Gyermekemtől !
Amikor a holnap kezdődik Nélkülem,
és nem leszek ott, hogy lássam,
ahogy a Nap felkel, és meglátja,
Értem könnyező két szemed,
azt kívánom Ne sírj!
Ne sírj, úgy mint ma, mialatt
arra gondolsz miket nem mondtál
el Nekem.
Tudom mennyire szeretsz,
Én is Téged ugyan úgy,
bármikor is gondolsz Rám és Tudom,
hiányzom Neked nagyon.
Amikor a holnap kezdődik Nélkülem,
ne gondold, hogy nem vagyunk együtt,
Bármikor is gondolsz Rám, tudd
Ott vagyok Veled a szívedben !
Csillagsátor a szobád,
Virágtenger borul Rád .
Rajtad van kedvenc ruhád,
Angyalok vigyáznak Rád.
Utad a csillagok útja,
Mely nem ér véget Soha,
Lelked a világ vándora,
Álmodj szépeket Drága Angyalka.
Szomorú Karácsony Nélkületek.....
Áldott Karácsonyt kívánok Neked az Angyalok, drága Gabika.
Boldog mennybéli ünnepeket...
A jó lelkek csillagként élnek tovább...
Áldott karácsonyt az Angyalok között!
Szomorú szívvel emlékezem!
Áldott karácsonyt az Angyalokkal!
Drága emlékére szeretettel!
Angyalok vigyázzák örök álmát...
Fájó szívvel...
Édes, Felejthetetlen Gabikánk emlékére !
Gyertya, gyertya, gyertya lángja.
Vidd üzenetem a Mennyországba.
Mond meg Neki szeretem.
Nélküle nincs már életem.
Arcomon könnycsepp gördül,
a Te lelked angyalként röpül.
Szárnyaiddal simogass meg minket,
súgd meg, hogy jól vagy,
Nyugtass meg minket!
Nagyon-nagyon hiányoztok Drága Gyerekek!!!
Drága emlékedre szeretettel!
Áldott Karácsonyt kívánok az Angyalok között, drága Gabika.
Szomorú szívvel....
Nagyon szép karácsonyt az angyalok társaságában!
Édes Angyalkánk, Imádott Gabikánk !
Örökké itt várok Rád estelente,
Arra, hogy végre hazagyere
Nézem a gyönyörű csillagokat az égen
S arra gondolok:
Vajon hol lehetsz most éppen???
Darabjaira hullott életünk,
nagyon nehéz ez a kereszt,
bármennyire próbálunk vissza találni
magunkhoz egyszerűen nem megy!
Tudom, nem mindenki van így ezzel,
csak a múltat szeretnénk visszaforgatni ,
újból és újból a régi örömöket,
csodákat várjuk, mindhiába...
Akárki is volt miért tette ezt velünk???
de nincs rá válasz...
a szív szakad meg ??!!
Még nehezebb napok jönnek,
másnak boldogság és öröm,
nekünk bánat és könnyek!
Drága Gabika Gyertyalángban Emléked Él, szívünk mélyén Életre kél! Hiányzol!!
Drága lelked nyugodjék békében!
Fájó szívvel...
Van egy ország,
ahová már oly sokan elmentek,
Ahová csak oda visz út,
vissza sosem jönnek.
Ki itt marad,szivét bánat járja,
Fájdalmas sóhaj száll az éjszakába.
De eljön majd a nap mikor a mi időnk is lejár,
s elindulunk mi is az úton,..oda hozzád.
Addig innen lentről üzenünk Neked,
Vigyázzuk az álmod s őrizzük emlékedet!!
Emléked örökké szívünkben él, drága Gabika.
Szomorú szívvel, szeretettel!
Advent 4. vasárnapjára fájó szívvel, szeretettel!
Drága lelkedért égjen a szeretet lángja!
Nagyon szép negyedik Adventet az angyalok közt!
Szomorú szívvel......!
Az angyalok vigyázzanak rád!
Ma is sírnak az Angyalok velünk,
Hisz nem ünnep már ez a nap nekünk.
Némán könnyeznek a zúzmarás levelek,
Suttogva ejtem ki drága nevedet.
Így kívánok
ÁLDOTT MENNYEI ADVENTET NEKED!
Advent negyedik vasárnapja,szomorúan, Nélkületek....Hiányoztok..Nincs már ünnep.....
ADVENTKOR ÉRTED,
Angyal voltál,angyal lettél,
A Mennyországba emelkedtél.
Az égi szép Mennyországban
Örök üdv és boldogság van.
Emlékedre nem borul rá
Feledésnek fátyla,
Érted akik most is zokognak
Örökké szeretni fognak.
Van egy nagy közös vigaszunk,
A lélek él!!!!!!!: Találkozunk!!!!
ADVENTKOR FÁJÓ SZIVVEL.
Angyal voltál,angyal lettél,
A Mennyországba emelkedtél.
Az égi szép Mennyországban
Örök üdv és boldogság van.
Emlékedre nem borul rá
Feledésnek fátyla,
Érted akik most is zokognak
Örökké szeretni fognak.
Van egy nagy közös vigaszunk,
A lélek él!!!!!!!: Találkozunk!!!!
Adventre szeretettel!
Advent Alkalmából Szeretettel.
Advent alkalmából szeretettel
Édes Gabika, Imádott Gyermekünk !
Borzalmasan fáj, ilyenkor még jobban,
Nem mintha máskor másabb volna.
De másoknak az ünnep, minket még
Szomorúbbá tesz, hisz nem vagy velünk.
Te voltál az aki megvette elsőnek az ajándékot,
Meglepetésként, de most senkitől nem kapunk már.
Feldíszítettük a Karácsonyfád, amit imádtál,
LED-es fényekkel világítjuk meg ,
Ajándékot is vettünk , síremlékedre tesszük.
Kibírhatatlan fájdalommal a szívünkben ,
Végtelen elkeseredetten minden percünk
csak a TIÉD !
Angyalka üzenete akik elfeledték :
VAJON KIK LESZNEK AZOK,AKIK MAJD EMLÉKEZNEK RÁM?
AKIK KÖNNYCSEPPET EJTENEK A NEVEM HALLATÁN?
AKIK NEM FELEDNEK MAJD...,
TI DRÁGA SZÜLEIM TUDOM NEM FELEDTEK !
Fájó szívvel, szeretettel!
Anyai, sorstársi együttérzéssel emlékezem Rád Drága Gabika!!
Szomorú szívvel gondolok Rád, és Szüleidre, drága Gabika.
Hiányod már a szívem mardossa,
Lelkem már elkoptatta a bánat,
Testem sóvárogva Feléd nyúl,
Bárcsak megtalálhatnálak.
Szemeim már elfogytak a könnytől,
Erőltetem Magam elé arcodat,
Rettegek a sötét , hideg éjtől,
Érted vívok álom arcokat.
Borzalmasan hiányzol nekünk Drága Gyermekünk.
Nem tudok nélküled élni
Sose foglak végleg elengedni.
Mert örökre a szívembe zártalak,
Elengedni sosem akartalak.
Fájó szívvel, szeretettel!!
Drága, Imádott Kincsünk!
Velem vagy minden egyes reggel,
Mikor a Nap pislákolva felkel.
Ott vagy minden egyes éjszaka,
Mikor megérint a sötétség halk
szava.
Elkísérsz minden kósza utamon,
Mikor az élet értelmét kutatom.
Mellettem állsz a hétköznapok harcában,
Nyugalmat csak melletted találok.
Emlékedre szeretettel!
Adentre szeretettel!
Fájdalommal a szívemben....
Drága lelked nyugodjék békében!
Fájó szívvel...
Szeretettel emlékére...
Bánatos a szívünk örökkön örökké...
Fájó szívvel, szeretettel!
Fájdalommal, SOHA nem dolgozzuk fel a hiányod Édes Gabika!
Nem volt még olyan perc,mely álmosan múlt el,
álmatlanul forgolódom az emlékeimmel.
Téged látlak lehunyt szemmel,hogy itt vagy velem,
a sors tőlem elszakított....., csodás álom vagy nekem!!
Tudod, nélküled nincsen,
Nincs ami jó
Nekem te vagy a minden,
A csönd és a szó.
Érted ég a szeretet lángja!
Drága emlékedre szeretettel.
Drága Gabika, Imádott Angyalkánk !
Veled mennék a múltba vissza,
Hogy lelkem tiéd feltámassza.
Utánad ugornék ezerszer,
S megmentenélek ezeregyszer.
Gyertyaláng a lelked fénye,
Fényképed előtt lassan égve,
Életed szívemben életre kél,
Míg élek emléked él.
Bár elmentek tőlünk Ők örökké Élnek....
Örök szeretettel!
Szomorú szívvel...........!
Az angyalok vigyázzanak rád!
Érted égjen örökké!
Érted égnek a szeretet és emlékezés lángjai!
Imádott , Felejthetetlen Gyermekünk Emlékére !
Fenn az égen ragyognak a csillagok,
Távoli szeretett Gyermekemért, gyertyát, mécsest gyújtok,
Reszketeg fényüknél könnycseppek peregnek,
Érte akit messze-távolba vittek.
Nehéz így élni, távol Tőle,
Fájó szívvel megkönnyezünk minden emléket,
könnyekbe fulladt minden ' "ünnepet"
Így tűrjük az " életet ",
Nélküled bár, de mégis mindig Veled.
Fájón csend van Nélküled Drága Gabika!!
Fájó szívvel, szeretettel!
Szomorú szívvel szeretettel.
Drága emlékedre szeretettel!
Nagyon szép 3. adventet az angyalok birodalmában!
Emléked szívünkben örökké él!
Szomorú szívvel....
Életem, Kincsem, Imádott Gabikám!
Tanuljuk az életet, Nélküled ,
de valahogy nem megy sehogy ..
az idő vesztegel,
meg-megáll tétován visszanéz,
akadozik a szerkezet,
Nagyon fáj az emlékezés !
Nagyon hiányoztok Drága Gyerekek!!
Örök szeretettel...
Szomorú szívvel emlékezem!
Drága lelkedért szeretettel!
Fájó szívvel, szeretettel!
A remény mi segít túlélni a napot,
A remény mi erőt ad a holnaphoz,
Találkoznunk kell még, ez ami éltet,
Nem lehet,hogy minden így érjen véget.
Advent harmadik vasárnapján szomorúan, Nélkületek.....
Advent 3. vasárnapján szeretettel!
Advent 3. vasárnapjára szeretettel!
Advent 3. vasárnapjára szeretettel!
Édes , Imádott Kincsünk. Drága Gyermekünk.
Hihetetlen fájdalom Nekünk az "ünnep" .
Kívánjuk érezd Magad nagyon jól, ünnepelj Édes Angyalkánk!
Te csak Angyalok között lehetsz, ha van tulvilági élet.
Mi idelent csak szomorkodunk, sirunk, várunk nagyon haza.
Nekünk nincs "ünnep" mióta elvették a Drága Életed,
előtted állt a jövő, tele tervekkel, mind meghiusult.
Nagyon szeretünk, és Fájdalmunk leirhatatlan.
Megyünk Édes Csillagom Hozzád, meggyújtjuk
a 3. Adventi gyertyád.
Advent alkalmából szeretettel
Áldott Adventi 3. vasárnapot kívánok Neked az Angyalok között,
és Családodnak itt a földön, drága Gabika.
A kegyetlen halál mindent összetépett, szívünkbe örök fájdalmat vésett!!
Fehér hóval lepett a táj,
Csengőszóval suhan a szán.
Fenyők ágai hajladoznak,
Égen a csillagok ragyognak.
Esti harangszó hangját viszi a szél,
Szívem vár ...talán a múlt csodája visszatér!
Érted ég a szeretet lángja!
Nagyon szép 3. Adventet az angyalok közt!
Szomorú szívvel emlékezem!
Imádott Gabikánk !
Elvettek Tőlünk, s nem maradt más,
Szívünkben úr, és néma gyász.
Hiába telnek hónapok, évek,
Mindig hazavárunk Téged.
Hajtanám az időt arra gondolva,
Hogy ami eltelik, minden egyes óra,
Közelebb visz Hozzád és
Találkozunk újra.
Akkor végre magamhoz ölelhetlek,
s elmondhatom mennyire szeretlek.
Szerettelek mindig, szeretlek most is,
És szeretni foglak a végtelen időkig.
Nem feledlek Téged egyetlen percre sem,
Te maradsz Nekem mindig Örökké
Imádott Gyermekem!
Emlékedre szeretettel.....
Örök fájdalommal, örök szeretettel....
Az angyalok vigyázzanak rád!
Emlékedre szeretettel!
Emléked örök.....
Karácsony felé.....
Szemem a sok könnytől egyre jobban fárad,
Nem múlik el nap,hogy ne sírnék utánad.
Könnyes szemmel,fájó szívvel elmondom Tenéked,
Hogy míg a szívem dobban,nem feledlek Téged.
Nagyon hiányoztok Drága Gyerekek!!! Miért.....
Fájó szívvel, szeretettel!!
Drága emléked a múló idő sem halványítja!
Emlékére szeretettel...
Emléked örökké szívünkben él, drága Gabika.
Keresek egy parázsló csillagot,
mert tudom, hogy
Lelked ott fent ragyog.
Angyalkám, Arany Gabikám !
Te vagy a hang és én vagyok a csend.
Lelked dallama lelkemben visszacseng.
Te vagy a levegő és Te vagy a víz,
Nélküled keserűvé válik az édes íz.
Te vagy nekem a fény és Te vagy az élet.
Én vagyok az árnyék, ki fény nélkül nem élhet.!
Emlékedre szeretettel!
Örök álmod legyen áldott!
Édes, Imádott Gabikám! !
Összeomlott a lelkem.,
összeomlott az életem.,
összeomlott minden percem.
Nem tudom mit tegyek....???
Körülöttem a világ már rég összeomlott,
Bánatos szememben nagyon sok könnycsepp megbújik,
De ha majd eljő a csillagos sötét éjjel,
Könnyeimet szabadjára engedhetem végre,
Elsuttogom majd a csillagoknak,
De csak úgy hogy senki meg ne hallja
Könnyezve kérem a fényes csillagok ölelését,
Hogy adjanak a bús lelkemnek egy kis békét.
Adják vissza a régi múltam,
Amikor még igazán boldog voltam,
Itt volt vélem az kit igazán tiszta szívből szeretek.
Amikor még a könnyeim nem hullottak Nekem,
Adják vissza kicsit még azt a napot,
Had legyek Boldog Veled Édes Gyermekem.
A szívünk nem felejt soha.....
Áldott adventet az angyalok birodalmában!
Emlékedre szeretettel!
AZ ANGYALOK VIGYÁZZANAK RÁD!
Fájó szívvel, szeretettel!
Fájó szívvel, szeretettel !
Drága Gabcsika emlékére, örök szeretettel!
Drága szép emlékedre, Imádott Gabikám!
Bárcsak lenne még időm, elég...,
amit Veled együtt tölthetnék.
De sajnos már nem vagy itt.
Szívembe hiányod villámként hasít.
Gyújtom a gyertyát, Érted,
apró lángja beragyogja az eget,
összeköti itt felejtett emlékeidet,
az elhagyott, szomorú szíveket.
Örök szeretettel a szívünkben!!
Örök fájdalommal szívünkben.
Emlékedre szeretettel!
Szeretettel emlékezem!
Örök fájdalommal...
Advent 2. vasárnapján fájó szívvel, szeretettel!
Drága Gabika Advent második vasárnapján Értetek...Nélkületek....Hiányoztok nagyon-nagyon.....
Te kicsi adventi koszorú,
Gyújts a szívbe fényt, mely szomorú,
E szent időben te légy a fény,
Bús szíveknek a megváltó remény.
Ma is, minden alkalommal Temetőben emlékeztünk Advent 2. vasárnapján,
Amit mindig nagyon vártál a MIKULÁS napra.
Mindig adtál, nagyon, de nagyon jó Gyermekünk maradsz Örökre.
Drága Gabikám , Imádott Angyalkám !
Nem múlik el úgy nap,
Hogy ne lennél az eszemben.
Sokszor sírva szorongatom
fényképed a kezemben.
Amióta itt hagytad a földet,
Hatalmas ürességet érzek.
Próbálok erősnek látszani,
De belül teljes szívből vérzek.
Karácsony felé....szomorú szívvel!
Nagyon szép második Adventet az angyalok birodalmában!
Mikulásra szeretettel.....!
Szomorú szívvel emlékezem!
Szomorú szívvel emlékezem!
Advent 2. vasárnapján szeretettel emlékezem!
Adventben sok szeretettel
Advent II. vasárnapján szeretettel!
Adja meg az ég amivel az élet adós maradt!
Szomorú szívvel emlékezem!
Örök szeretettel gondolunk Rád Drága Gabika!!
Nélküled,
de mégis mindig Veled,
hiszen a szívem mélyén
rejtettelek el.
Drága Kisfiam, Imádott Gabikám !
Mindig Rád gondolok, Rólad álmodozom,
Még az álmomban is a Te neved suttogom.
Rád gondolva köszönt a rózsaszínű hajnal,
Este arra vágyom, bár vinnél magaddal...
Hát fogd meg a kezem, és soha ne engedj el,
Ha félek a holnaptól, a lelkeddel ölelj!
Te vagy a fény és én vagyok az árnyék,
Nélküled örök sötétségben élek már én.
Drága lelked nyugodjék békében!
Szomorú szívvel, szeretettel gyújtom gyertyám érted, drága Gabika.
Szívünk végtelen fájdalmával, szeretetével emlékezünk!!
Szállj most a széllel, zuhanj Rám minden esőcseppel.
Táncolj a napsugarán, simogasd orcám a szellővel.
Túl vagyok már sok fájdalmam, mit tartogat még a jövő?
Hálás vagyok, hogy voltál nekem, be ragyogtad az életemet.
Csodával, szeretettel, boldogsággal ajándékoztad minden percem!
Örök fájdalommal!
Örök fájdalommal, szeretettel.....
Adventre szeretettel!
Hiányzol a családodnak......!
Az angyalok kísérjék végtelen égi utadat......
Drága Fiam!!
Oly könnyes most szemem,
Itt hagytál bennünket könnyen, és egyszerűen.
Fájó szívvel írom- e kis verset neked,
Legalább még egyszer láthatnám gyönyörű két szemed.
Csak a mély fájdalom mit szívembe zárhatok.
Oly kevés volt életed, de te buszkén vállalod,
Mindössze csupán csak huszonkét évet éltél.
Nem vagy már közöttünk, mi szívemet marja!
Hosszú útra mentél és lassan Én bele pusztulok.
Soha nem feledünk hisz lélekben örökké velünk élsz.
Drága Fiam
Oly könnyes most szemem,
Itt hagytál bennünket könnyen, és egyszerűen.
Fájó szívvel írom- e kis verset neked,
Legalább még egyszer láthatnám gyönyörű két szemed.
Csak a mély fájdalom mit szívembe zárhatok.
Oly kevés volt életed, de te buszkén vállalod,
Mindössze csupán csak huszonkét évet éltél.
Nem vagy már közöttünk, mi szívemet marja!
Hosszú útra mentél és lassan Én bele pusztulok.
Soha nem feledünk hisz lélekben örökké velünk élsz. "
Mély fájdalommal emlékezem!
Fájdalom és űr, a szív nem felejt csak tűr és remél, hátha az Élet csodája egyszer visszatér!!
Szomorú szívvel, szeretettel.
Fájó szívvel, szeretettel!
Drága emlékedre szeretettel!
Lelkünk végtelen fájdalmában örökké létezel...
Édes Angyalkánk , Imádott Gabikánk !
Ülök a szobámba és Rád gondolok,
Elmennék Hozzád, de nem tudok.
Gyönyörú, szép hely ahová költöztél,
Mégis minden este hazavárlak Én .
Megtennék mindent, ha tehetném,
Az életemről is lemondanék Én.
Csak még egyszer velünk lehetnél,
Csak még egyszer megölelhetnél.
Elmondanám Neked mennyire szeretlek,
Szívem minden dobbanásával Rád emlékezek.
Kereslek, kutatlak itt a nagy világba,
De majd megtalállak az Örök Hazába.
NAGYON HIÁNYZOL DRÁGA KINCSEM!
Advent idején szeretettel.....
Bánatos szívvel......
Dága emlékedre szeretettel...........
Az angyalok vigyázzanak rád!
Örök szeretettel!
"Kereslek Téged a zajban, a csendben,sivár puszta tájban, s őrjítő tömegben.
Álmomban a Te arcodat látom,felébredni ezért, többé sosem vágyom.
Múlnak a napok, s fakul a remény,hogy valaha egyszer újra látlak én.
"Kereslek Téged a zajban, a csendben,sivár puszta tájban, s őrjítő tömegben.
Álmomban a Te arcodat látom,felébredni ezért, többé sosem vágyom.
Múlnak a napok, s fakul a remény,hogy valaha egyszer újra látlak én.
"Kereslek Téged a zajban, a csendben,sivár puszta tájban, s őrjítő tömegben.
Álmomban a Te arcodat látom,felébredni ezért, többé sosem vágyom.
Múlnak a napok, s fakul a remény,hogy valaha egyszer újra látlak én.
Szívünk végtelen szeretetével gondolunk Rád Drága Angyal!!
Drága Kisfiam, Imádott Gyermekem!
Gyengéden csepereg odakint
Ábrándos a szív rendszerint
Ilyenkor könnyen jön az álom
Az én álmom is ekképp várom
Becsukom szemem, más a világ
A szívem érted, oly féltőn kiált
Esöcsepp kopog az ablakon,
HIÁNYZOL!!! HIÁNYZOL NAGYON!!
Fájó szívvel, szeretettel!!
Mély fájdalommal emlékezem!
Fájó szívvel...
Szeretettel emlékére...
Drága Gabikám, nagyon szeretlek!
Szívből csordult könny sebez meg.
Miért sír fel az égre, akinek még van reménye?
Nekem csillagfény nem ég már.
Özön éj és néma kín vár.
Örök szeretettel!
Szívünk végtelen szeretetével gondolunk Rád Drága Gabika!!
Drága lelkedért égjen a szeretet lángja!
Érted égjen...örökké!
Adventre szeretettel!
Adventre szeretettel!
Drága lelkedért szeretettel!
Érte égjen örökkön - örökké...
Fájó szívvel...
Sok szeretettel!
Advent első vasárnapján szomorúan, Nélkületek....
Emlékedre szeretettel!
Advent 1. vasárnapjára szeretettel!
ADVENT ELSÖ VASÁRNAPJÁN.
FÁJÓ SZIVVEL.
Nincs perc, mikor nem várnálak,
Pillanat, mikor nem hivnálak.
Évek múlva is Te leszel az,
Kinek, várom hangját,
Motorja zugását
Nevetö mosolyát
Kinek neve hallatán az emlék
szivembe mar
Szemembe könnyet csal.
Érted égjen........örökké!
Nagyon szép első adventet a menyek országában!
Emlékére fájó szívvel, szeretettel!
Emlékére fájó szívvel, szeretettel!
Advent első vasárnapján szeretettel
Áldott Adventi első vasárnapot kívánok Neked az Angyalok között, drága Gabika
Sohasem halványul szívünkben Emléked!! Egyre nehezebb Nélkületek Drága Gyerekek!!
Imádott Gyermekünk, Aranyos Gabikánk!
Hiába választ szét bennünket a távolság és a sors!
Mihelyt betérek szívembe, és behunyom szemem
Máris megszűnök létezni e helyen, ahol TE nem vagy jelen.
Legalább ezt a szabadságot nem vette el tőlem a sors,
és nem tőle függ, hogy ne legyél Velem.
Szomotú szívvel emlékezem!
Nagyon szép Advent 1. vasárnapját az angyalok országában!
Emléked szívünkben örökké él!
Drága lelked nyugodjék békében!
Örök fájdalommal...
Drága Gyermekünk, Imádott Angyalkánk !
Keresni foglak, ezer világon át
és tízezer életen át,
míg meg nem lellek.
Egy szív beszél a néma csenden át,
égi erők hordozzák szavát.
Ezt én hallom csupán senki más
Drága Gyermekem mennyei égi szavát.
Érted égjen a szeretet lángja!
Végtelen szeretettel emlékezünk Rád!!
Szeretettel...
Drága emléked örökké élni fog!
Nem akarok senki lenni, ha nem vagy itt,
Így elfogyok, ahogy a láng.
Én nem tudok valaki lenni, ha nem vagy itt,
Egy út kéne . . hozzád.
Drága lelkedért égjen a szeretet lángja!
Örök és végtelen szeretettel a szívünkben emlékezünk!!
Örök szeretettel!
Nyugodjon békében...
A szívünk nem felejt soha...
Agyalkám őrizze örök álmod!
Emlékére szeretettel!
Emlékére égjen!
Emléked szívünkben örökké él.
Örök szeretettel!
Drága, Imádott Gyermekünk, Édes Gabika !
Lágyan ölel a csend.
Emlék perceket lopok az időtől,
Melyek mélyén az arcod feldereng.
De csak a semmit markolja a kezem,
Zokog bennem hiányod,
S marja lelkembe a fájón lüktető sebet.
Szétfoszlanak a boldog emlékképek,
Pilláimon egy könnycsepp rezeg.
Drága emlékére szeretettel!
Szeretettel emlékére...
Szomorú szívvel....
Fájó szívvel, szeretettel.....
Az angyalok vigyázzanak rád!
Szomorúan....
Emléked szívünkben örökké él!
Emlékedre szeretettel!
Bánatos szívvel....
Este, ha kigyúlnak a fénylő csillagok,
úgy fáj, hogy te ott és én itt vagyok.
Felsír bennem a hozzád hívó vágy és
rólad álmodom át az egész éjszakát.
Fájó szívvel, szeretettel!
Drága Gabikám a kegyetlen halál mindent összetépett, szívünkbe örök fájdalmat vésett!!
Nyugodjon békében...
Drága emlékedre szeretettel!
Örök szeretettel emlékezünk Rád Drága Gabcsika!!
Szomorú szívvel, szeretettel....
Fájó szívvel...
Szeretettel emlékére...
Drága lelked nyugodjék békében!
Fájó szívvel, szeretettel!
Szívem végtelen szeretetével, fájdalmával gondolok Rád Drága Gabika!!
Állok az ablak mellett éjszaka,
S a mérhetetlen messzeségen át
Szemembe gyűjtöm össze egy szelíd
Távol csillag remegő sugarát.
V Á R L A K V I S S Z A , Drága Gabika !
Emléked szívünkben örökké él!
Fájó szívvel, szeretettel gondolok Rád!
Fájón Csend van Nélküled Dága Gabika!
Drága lelkedért égjen a szeretet lángja!
Merre jársz, ki bennem élsz,
A szívem arra vár, hogy visszatérj.
Édes, Tündéri Angyalka, Imádott Gabika !
A nappalok úgy telnek el mint egy álom,
És minden éjszaka a reggelt várom,
Talán ma lesz a napja, hogy vissza fogsz jönni,
S úgy teszünk mintha nem történt volna semmi.
Érted égjen a szeretetgyertyám, drága Gabika
Békés álmokat az Angyalok között!
Szeretettel emlékére...
Jajj de Nagyon fáj a hiányod Drága Gabikám !
Még máig is várom, hogy belépjen,
de tudom, hogy többet ezt nem érzem.
Újra akarom nézni a kedves arcát,
de nem láthatom drága mosolyát.
Fiatal volt, még ott volt az élete,
de elvették tőlem, elvették örökre.
Szomorú szívvel emlékezem!
Drága Gabikám csend borult az egykor vidám házra...
Emlékedre szeretettel!
Emlékedre szeretettel!
Fájó szívvel emlékezem Rád!
A kegyetlen halál mindent összetépett, szívünkbe örök fájdalmat vésett!!
Fájó szívvel, szeretettel!
Érted égjenaz emlékezés gyertyája, drága Gabika.
Drága emlékedre szeretettel!
Drága emlékére .....szeretettel!
Lelkünk végtelen fájdalmában örökké létezel Drága Angyalkánk!!
Szomorú szívvel emlékezem!
Édes Angyalkánk !
Virágot viszek a Temetőbe megyek,
Ott nyugszik csendben , kit nagyon szeretek,
Lesteszem a virágot, sirodhoz érve,
Elmondom halkam, mi szívemet nyomja,
Mikor bánatom van, hozzád megyek sirva,
Nem felelsz Nekem, de Tudom megérted,
Hisz Tudod, hogy nagyon, de nagyon Szeretlek TÉGED!
Iszonyatos fájdalommal szerető szüleid
Szeretettel emlékére...
Örök fájdalommal, és szeretettel gyújtom gyertyám, drága lelkedért.
Sohasem halványul szívünkben Emléked, sohasem szűnik meg Lelkünk Gyásza Érted!!
Szeretetgyertya!
Nagyon fáj a szívem Érted,
Emléked őrzöm szívem legmélyében!!!
Szememből a könnycsepp halkan csordogál,
nincsen már másom,
csak az Emlék,
..mit itt hagytál..
Drága emlékedre szeretettel!
Nyugodjon békében...
Fájó szívvel, szeretettel!
Drága Szép Emléked örökké közöttünk Él Gabika!!
Fájdalmas az élet nélküled!
Köszönöm a születésnapi megemlékezést!
Örök szeretettel!
Emléked szívünkben örökké él!
Bánatos a szívünk örökkön-örökké!!
Emlékére szeretettel!
Anyai SZeretettel
ANYAI SZIVVEL ÉRTED.
Drága lelkedért ég a szeretet lángja!
Szomorú szívvel emlékezem!
Egy Anyai szív megszakadt, nem meg tovább megakadt....
Ezt alig lehet kibírni, mégis itt vagyok...
Dacolva a nappal, mely rám többé nem ragyog.
A szívem egyre apróbb darabokban, de még dobog....
A gyász, a bús, a kegyetlen lüktet halántékomon.
Tudom, érzem, lelkemben látom,
itt vagy, mindig, mindenhol.
Szívünkben örökké élsz, drága Gabika, mert ott van a Te lakhelyed
Drága emlékedre szeretettel!
Szívünk végtelen fájdalmával és szeretetével emlékezünk Rád Drága Gabika!!
Édes, Imádott Gabika !
Távozásod, sosem lesz emlék csupán,
Örökké Bennünk Élsz, míg létezünk ...
Örök, végtelen útra mentél,
mégis hazavárunk,
Akkor is,
ha tudjuk,
lehetetlen...
Fájó szívvel, szeretettel! Köszönöm a távollétemben gyújtott gyertyákat!
Mély fájdalommal emlékezem!
Drága, Imádott Gabika !
Mikor még itt voltál, Mikor mindennap láthattál,
És én is láthattalak,
Akkor még nem éreztem mai fájdalmamat.
Csak az idő múlik, feledni nem lehet szívünkben fájdalom és szeretet!!
Mély fájdalommal, szeretettel!!
Fájó szívvel......szeretettel......
Örök fájdalommal, és szeretettel gondolok Rád, drága Gabika.
Drága emlékedre szeretettel!
Szeretettel emlékére...
Soha el nem múló szeretettel gondolunk Rád Drága Gabika!!
Édes Angyali Gabika,Imádott Gyermekünk.
Szívemben a helyedet nem pótolja semmi,
őrzöm emléked, nem foglak feledni.
A bánat, a fájdalom örökre megmarad,
mindig velem leszel, az idő bárhogy is halad.
A jó lelkek csillagként élnek tovább...
Szeretettel...
Örök szeretettel gondolok Rád!
Okuljatok mindannyian e példán, ilyen az Ember egyedüli példány.....
Érted égjen szeretetgyertyám, drága Gabika
Mély fájdalommal, örök szeretettel.
Emlékük, mint a lámpafény az estben,
Kitündököl és ragyog egyre szebben
És melegít, mint kandalló a télben,
Derűs szelíden és örök fehéren.
Szemünkben tükrözik tekintetük még
S a boldog órák drága, tiszta üdvét
Fölissza lelkünk, mint virág a napfényt
És élnek ők tovább, szűz gondolatként.
Fájó szívvel, szeretettel!!
Szeretettel emlékére...
Szomorú szívvel, szeretettel!
Édes, Drága , Tündéri Gyermekünk.
Kiáltoztam a sötétben százszor a neved,
nem jött válasz rá,és nem jött felelet.
Kinyújtottam én utánad százszor a kezem.
nem találtam rád,és nem lát a szemem..
Drága Gabikám csend borult az egykor vidám házra, elmentél a szívünk olyan árva....
Hiányod örök fájdalom!
Szeretettel...
Szívünk végtelen fájdalmával, szeretetével emlékezünk Rád Drága Gabika!!
Drága Angyalkám, Imádott Gabika !
Amikor azt mondják: a szív megszakad,
Nem mondták, hogy érezhető és nem csak szavak.
Érzem kártyavárként omlott össze életem,
Mikor rájöttem, hogy Nélküled nem létezem.
Szörnyű, hogy az élet mégis megy tovább.
Csak lézengem, és emlékezem Rád!
Minden percben mellettem vagy,
Sose hagynál el.
Csak az ad erőt, hogy tudom
Semmi nem múlt el.
Nem tudom és nem akarom elfogadni ezt,
Hiszek benne, hogy nekünk még találkozni kell!
Bízom benne, hogy nemsokára láthatlak,
Addig míg létezem Emléked őrzöm.
Köszönöm az életet, s mit Veled tölthettem.
Tudod, hogy Szeretlek és Te vagy a Mindenem...
Fájó szívvel, szeretettel emlékedre!
Emlékére...
Szeretettel...
Drága Gabika! Sohasem halványul szívünkben Emléked, sohasem szűnik meg Lelkünk gyásza Érted!!
Te vagy a legfényesebb Csillag,
mi felragyog, ha elveszek.
Te vagy a Leggyönyörübb szó,
mit embernek kimondani lehet.
Amit igértem Neked, igérem betartom !
vagy ne legyen a Nevem,
a szív Őre, Én Őrangyalom !
Ha visszahozhatna a vers,
Tudod, hogy megirnám.
S a perceket, melyeket
Nélküled töltök most ...
nem siratnám.
Szállj, most a széllel,
zuhanj minden esőcseppel,
táncolj minden napsugáron,
túl vagy már a sok fájdalmon.
Hálás vagyok, hogy voltál nekem,
csodával ajándékoztad meg az
elmúlt életem .....
Drága Kincsem, Imádott Gyermekem!
Drága lelked nyugodjék békében!
Érted égjen a szeretet, és a fájdalom gyertyája, drága Gabika.
Fájó szívvel...
Emlékére szeretettel...
Hálás szivvel köszönöm drága Kisfiamnak gyujtott gyertyát.
Szerető szívek őrzik Drága Emléked!! Soha nem feledünk, mert nagyon szeretünk!!
Édes ,Imádott Kincsem !
Üresség, fájdalom,bánat
és az emlékezés,
ami maradt utánad,
és a mérhetetlen hiány!
Emlékedre fájó szívvel, szeretettel!
A szív egy életen át tud fájni....
Drága lelked nyugodjék békében!
Végtelen szeretettel gondolunk Rád Drága Gabika!!
Drága, Imádott Gyermekünk !
Egy ideje nem jönnek a szavak,
pedig le kellene írnom, ami szívemben hamvad.
Csak a szomorú tájat nézem...,
s a köröttem aláhulló leveleket...,
a fűszálakon megcsillanó vízcseppeket.
Gyönyörű Kincsem!
Előttem a fényképed,
szívemben az emléked!
Fájó szívvel, szeretettel!!
Fájó szívvel, szeretettel!!
Érte égjen örökkön örökké...
Végtelen és örök szeretettel gondolunk Rád Drága Gabcsika!!
Az angyalok vigyázzanak Rád!!
Drága emlékedre szeretettel!
Nagyon szép születésnapot az angyalok birodalmában!
Végtelen fájdalommal Emlékezünk Rád Drága Angyalka ezen a napon is!! Soha nem feledünk!!
Drága Gabika! Szüleid legboldogabb napja volt november 2. mikor megszülettél és életük sugara lettél!! Fájón emlékezünk, sírunk Te Drága Gyermek!!!
Égi születésnapodra szeretettel!
Fájó szívvel, szeretettel emlékezem Rád!
Égi születésnapodon fájó szívvel, szeretettel emlékezem Rád!
Nagyon sajnálom, hogy nem vagy közöttünk. Tanulóm voltál, rendkivül tehetséges.
Nagy jövő állt volna előtted.
Őszintén sajnálom. Erre nincsenek szavak ........
Őszinte együttérzéssel emlékezem!
Égi születésnapodon szeretettel, és fájdalommal gondolok Rád és Szüleidre, drága Gabika
Égi születésnapodra szeretettel !
Tisztelt Szüők.
Sajnálom nagyon, hogy Gábor nem érhette meg a 35. életévét.
Belegondolni is rossz, én is annyi éves vagyok mint Gábor.
Nyugodjon Békében!
Fájó szívvel, szeretettel emlékezem Rád!
Emlékedre szeretettel!
Mindenszentekre őszinte együttérzéssel!
Fájó szívvel emlékezem Rá.
Drága Gáborka ! Sok szeretettel gondolok Rád édes Gyermek ! Nyugodj békében, egy nap mind találkozunk !
Bár elmentek Tőlünk Ők örökké Élnek......
Drága Angyalkánk !
A fehér álmok feketévé váltak,
megmaradt a fájdalom, s bánat.
Emlékedre Édes Kisfiam !
Megyek hozzád, vársz Rám tudom!
Egy könnycsepp lefolyik arcomon!
De lehajtom fejem, hogy ne lássa senki,
Hogy tud a bánat engem tönkre tenni!
Hiányzol! Annyira hiányzol!
Átölel szorosan, mintha a társam lenne,
Mintha Velem bármit megtehetne!
Belemar húsomba, már mindenem vérzik,
Még jó, hogy mások fájdalmam nem érzik!
Hiányzol! Annyira hiányzol!
Megyek hozzád, vársz Rám tudom!
S közben nevedet, halkan suttogom!
Jön a bánat is, itt jár mögöttem,
Micsoda hatalma lett már fölöttem!
Hiányzol! Annyira hiányzol!
Örökké ég a szeretet, a fájdalom, és az emlékezés lángja Értetek, drága Angyalkáink
Emléked örökké élni fog!
Emlékedre örök szeretettel!!
Fájó szívvel, szeretettel emlékezem!
Fájó szívvel, szeretettel emlékezem!
Fájó szívvel, szeretettel emlékezem!
Összetört szív, mint elhagyott virág.
Csak állok és bámulok némán,.
Nincs már érzés, nincs már szó,
Nincs már nekem semmi....semmi jó...
Édes Kisfiam, Imádott Gabikám !
Nélküled minden pillanat
egy-egy örökkévalóság,
a szívfájdalomból túl sok van már,
életfogytig is kevés..., száz, meg száz...,
a tengernyi fájdalomtól lassacskán
kifordul a Világ.
Fájdalommal emlékezünk....Drága Gyerekek....miért....
Fájó szívvel, szeretettel emlékezem!
Örökös bánattal szívünkben...
Hálásan köszönöm, hogy távollétemben is Emlékeztetek az én Drága Fiamra! Örök fájdalommal Drága Gabikára emlékezem!!
ALUDD HÁT ÖRÖK ÁLMOD CSENDESEN,
ÉN ITT LESZEK VELED MÍG LÉLEGZEM!
Szomorúan emlékezem , Drága Angyalkám !
Nincs már másom....,
csak a mindent elsöprő gyászom
koldus lettem ezen a világon.
Lépek is odább,
mert a gyász,
sajgó torkomban máris gombócot formáz,
és lopva terjed tovább.
Mint vulkán,
mikor virágot, mezőt-erdőt eláraszt,
ekként epeszti szívemet a bánat.
Fájó szívvel, szeretettel!!
Drága emlékedre szeretettel!
Ma eljött megint a BÁNAT, vágyakon taposva,
rám nézett, és leült egy homályos sarokba.
Ma úgy jött hozzám a BÁNAT, mint aki hazatért,
rávenni, hogy sírjak
ÉRTED és MAGAMÉRT.
Angyalka őrizze álmodat!
Édes Imádott Kincsem, Drága Gabika!
Magam mellé ültetem a csendet,
s rád emlékezem,
nem látja senki a sötétben,
hogy könnyes a szemem...
...S nem érti más, csak te,
hogy a könnyek sóhajok,
nélküled még mindig
szomorúan ébrednek a holnapok.
És van olyan perc, mely
ázottan int búcsút a mának,
s olyanok is vannak,
mik érted kiabálnak....
...Hiányzol!
Hiányzik veled az élet.
Álmatlan éjszakákon
magamnak mesélek.
Baldachinos ágyba
fektet a pillanat,
s csak képzelem, hogy karjaid
újra ringatnak....
Drága emlékedre égjen szeretetgyertyám...
Drága Csillagunk, Édes Gyermekünk!
Nagyon kesergünk, Te már Drágám nem Érted,
Beszélünk Hozzád, de már sajnos Te nem Érted.
Ahogy telik az idő,egyre jobban fáj,
Hiányod megszokni SOHA nem tudjuk már !
Emlékére szeretettel...
Mély fájdalommal!
Nagyon hiányoztok Drága Gyerekek! Üres, sivár lett az Élet!!
Örök álmod legyen áldott!
Fájó szívvel emlékezem..
Tisztelt Gyászoló Édesanya!
Engedje meg, hogy itt emlékezzünk meg Jeep85 fórumtársunkra.
Nyugodjon Békében !
Szívünk nem felejt soha....
Úgy szeretném elmondani,
hogy szeretlek Téged.
Mindig eszemben vagy,
bárhová nézek.
Úgy szeretnék két
szemedbe mélyen belenézni,
s elmondani, nélküled
nem érdemes élni.
Szeretettel emlékezem!
Drága Angyalka, Imádott Gabcsika !
Megállt az idő, oly csendes az éj,
halk szavú tündér az életről mesél.
Szomorú ódája bús és lázadó...
Ezt hallgatni jó, de szívet fájdító.
Valaki most sír, egy könnycsepp csordul,
az én arcomon is egy bús lassan elindul........."
Nagyon - Nagyon hiányzol!
Drága Gabikám nagyon nehéz minden perc Nélkületek!! Hiányoztok Drága Gyerekek!!
Angyalok vigyázzanak Rád, és Családodra, drága Gabika
Emlékére szeretettel...
Szomorú szívvel, szeretettel!
Örök szeretettel, sorstársi fájdalommal emlékezünk Rád Drága Gabika!!
Édes Angyali Gabika, Drága Gyermekem !
Mögötte vagy te az időnek,
a tájnak,a csöndnek...mindennek.
Mert a szívemben vagy, csakis ott,
emléked feledni soha nem hagyott.
Minden gondolat mögött, mert tudom,
az emlékezés a legfőbb....hatalom!
Bánatos a szívünk örökkön-örökké.....
Békés álmokat az Angyalok között!
Örök fájdalommal, és szeretettel gondolok rád és szüleidre, drága Gabika.
Anyai, sorstársi együttérzéssel, örök fájdalommal Drága Gyerekek!!
Mély fájdalommal emlékezem!
Örök szeretettel Drága Gabcsika!!!
Gabika drága emlékére égjen gyertyám.
Drága emlékedre szeretettel!
Szomorú szívvel emlékezem!
"Elvitt magával örömet, mindent elment, örökre elment...."
Drága lelked nyugodjék békében!
Minden este egy gyertyát gyújtok Érted,
A lángjában az arcod látni vélem.
Az arcomon egy könnycsepp indul útra,
Tudom, egyszer majd találkozunk újra!
Gondolatban mindig ott vagyunk Veled,
Mert örökkön - örökké nagyon szeretlek.
Érted égjen a szeretet lángja!
Drága Gabcsika csak a szomorúság az ver bennünk tanyát,szorosan öleli nem engedi foglyát!!Hiányzol!!!!
Örök fájdalommal, és szeretettel gondolunk Rád, drága Gabika
Drága emlékedre szeretettel!
Örök álmod legyen áldott!
Örökké ég szeretetünk gyertyája, drága Gabika
Múlnak a napok és gondolkodom,
egy könnycsepp folyik az arcomon.
Ülök a csendben és elmélkedem,
Miért vették el a Drága Életedet?
Szívem olyan nagy, hogy mindent odaadnék,
Csak még egyszer hozzád közelebb mehetnék.
De távol vagy tőlem, még akkor is ha látlak,
Ez a távolság, csupa-csupa bánat.
Fájó szívvel, szeretettel!!
Szeretettel emlékére...
Drága emlékedre szeretettel!
Szívem minden szeretetével!
Édes Angyalkám, Imádott Gabikám !
Annyi fájdalmat kiirtam már magamból,
Volt bizony mikor nagyon boldogok voltunk,
Azt szeretném visszakapni, Óh de jó lenne,
De csak a könny, az emlékezés, a temető
ami maradt sajnos nekünk.
Nem, már nem lehet a szavakat kifejezni.
Rettenetes, borzalmas a Hiányod,
Szeretünk nagyon, de nagyon.
Mindennap a sirodva borolunk ,
Beszélünk hozzád, de sajnos nincs felelet !
Elment csendesen, némán, hallgatag! Azóta üres, sivár a helye a Világ derűje elszállott Vele....
Drága emlékedre szeretettel!
Emlékére...
Drága Gabcsikám Életed virágában csapott le a rút halál....mi már többé nem békélünk....
Van az emberi szívnek egy
halk szavú, előkelő
vendége: az
emlékezés.
Édes, Drága, Imádott Gyermekünk !
Egy Könnycsepp maradt a hajnali éjben,
A virágoknak is fekete a színe.
A tóparton magányos árva fűz,
Millió emlék mi hozzád űz.
Az égre tekintve látjuk az arcodat,
Egy új világ vár de várjuk a harcot.
Hogy veled lehessünk de nem érhetünk el,
Repülnénk veled a végtelenbe fel.
Átölelnénk egy édes angyalként,
Hiányod érezzük és fáj a sok emlék.
Ránk néztél mint egy ragyogó csillag,
De érezzük a távolból mindig velünk vagy.
ÖRÖKRE VELÜNK MARADSZ! ! !
Felejthetetlen emlékedre gyújtom a gyertyám!
Szeretettel emlékezem Rád!
Fájó szívvel, szeretettel emlékezem!
Emlékét a múló idő sem halványítja!
Fájó szívvel, szeretettel!
Szeretlek Édes Kisfiam, örökké és a fényév távolságon is túl!
Egész életemben emlékezni fogok rád.
Akárcsak az alkonyatra,
az ablakot verő esőre és mindarra,
ami mindig a miénk marad.
Az Emlékedet nem veheti el SENKI!
Sohasem halványul szívünkben Emléked, sohasem szűnik meg lelkünk gyásza Érted!!
Drága emlékedre szeretettel!
Édes Drága Gabika, Nagyon Szeretünk és Hiányzol Nekünk.
Nem ég már benned a szeretet lángja,
belül kihalt az érzelmek fáklyája,
de mi könnyeinkkel mindig eljövünk,
szeretetünkkel Rád emlékezünk!
Örök fájdalommal a szívemben emlékezem Rád drága Gabcsika!!
Drága emlékedre ég a szeretet lángja!
Fájó szívvel, szeretettel gondolok Rád, drága Gabika
Fájó szívvel szeretettel!
ÜZENETEM NEKED!!!!!
NEM ÉRTESZ MEG? ÉLD ÁT, VESZITSD EL A LEGKEDVESEBBET!
DE NEKED MÉG SZIVED SINCS MERT NINCS IS AZ KIT SZERETTÉL VALAHA !!!!!
Alszol, alszol nagyon mélyen
Hogy többé föl nem ébredsz
Pirosló hajnal se ért már Téged
Hiába várjuk ébredésed.
Fájdalmas emléked
Vérző szívünkbe vésted
NAGYON SZERETÜNK!
Drága Gabcsika sohasem szűnik meg lelkünk gyásza Érted!!
Fájó szívvel, szeretettel emlékezem!
Megtört szivvel emlékezem.
Drága, Imádott Kincsünk maradsz mindörökre !
Van egy ország, ahová már oly sokan elmentek,
Ahová csak visz az út, vissza sosem jönnek.
Ki itt maradt a szívét bánat járja,
Fájdalmas sóhaj száll az éjszakába!
Nagyon nehéz Nélkületek Drága Gyerekek!!
Fájó szívvel szeretettel...
"Csak egy Ember hiányzik és a Világ üressé válik!"
Emléked a múló idő sem halványítja!
Szomorú szívvel emlékezem!
Drágaságunk, Édes, Egyetlen Gabikánk !
Elszáradt levél lettünk Nélküled,
porba hullott könnycsepp,
tövistől kitépett, széttiport virág,
villámtól széthasított faág..
Elfogytak a szavak.... Csak a hiányod maradt !
Még ma is éppen olyan nehéz minden.......
talán majd holnap, holnapután........
NEM, NEM SOHA NEM LESZ KÖNNYEBB,
CSAK HA MELLETTED NYUGODHATUNK
ÖRÖKRE !
KÉRLEK CSAK ÁLMAIMBAN LÁTOGASS MEG MINKET
ÖRÖKKÉ HAZAVÁRUNK ÉDES KINCSÜNK .
Semmit nem érnek a napok, ha nem hoznak hírt felőled.
Semmit nem ér a napfény, ha nem az arcodon ragyog
Semmit nem suttognak a fák, ha csak egymagam vagyok.
Semmit nem ér a ma, ha nem vagy itt velem,
Nélküled az élet csak fájó értelmetlen gyötrelem.
Szívet tépnek az emlékek, megyek,rohanok hozzád de el nem érlek.....
Fájó szívvel, szeretettel!
Felejthetetlen, Drága , Imádott Gyermekünk !
Darabokra tört és kinzó fájdalom gyötör,
Nélküled mi csak szenvedve létezünk.
Édesem, Kincsem, Jóságos Gabikánk !
Múltunk közös kuckójában
életedet fénybe zártam.
Elbújt árnyékok a fák közt
őrzik szívemben az arcod.
Lelkem keresi a hangod.
Emlékedre szeretettel!
Emlékedre szeretettel!
Anyai, sorstársi együttérzéssel gondolok Rád Drága Gabcsika!
Szomorú szívvel, szeretettel!
Nagyon nehéz Nélkületek Drága Gyerekek!!
Volt aki nem hitt a betegségedben, üzenet Tőled Neki :
Ajkamra nem tudott panaszt csalni sem kín,
sem fájdalom, de a halál legyőzött, nem volt irgalom.
Emlékem azért itt hagyom köztetek, mindenkitől búcsúzom:
Isten veletek!
Tudom nem sokan emlékeztek Rám, de Rátok is ez vár !
Akik halálomban vétkeztetek, valahol megbüntetnek !
Szomorú szívvel, szeretettel emlékezem!
Emléked örökké szívünkben él, drága Gabcsika
Mit ér az Élet Nélkületek....
Mindig másak a napok,
De az érzések ugyanazok;
Hiány, szeretet, fájdalom,
És egy könnycsepp az arcunkon.
Édesem, Drágaságom, Imádott Gabikánk !
Álmom véget ér, felébredek,
és sehol nem találom a Gyermekemet,
Csak a szomorúság marad meg szívemben,
és szemem sarkában könnyek, örökre.
Örök álmod legyen áldott!
Szeretetgyertya!
Sohasem szűnik meg lelkünk gyásza Érted!!
MIG LÉTEZÜNK ÖRÖKKÉ SZENVEDÜNK! HIÁNYOD KEGYETLEN DRÁGA , IMÁDOTT GABIKA
Drága lelked nyugodjék békében!
Szomorú szívvel, szeretettel...
Édes Drágaságom, Imádott Gabika!
Nagyon kesergünk, Te már Drágám nem érted,
Beszélünk Hozzád, de más sajnos Te nem Érted.
Ahogy telik az idő,egyre jobban fáj,
Hiányod megszokni SOHA nem tudjuk már !
A Remény ... hit helyett már csak
Emlékedet őrzi bánatos szívünk,
De Rád emlékezünk mindig,
Addig is itt lehetsz Velünk.
Örökké bánatos szívvel emlékezünk!!
Drága emlékedre szeretettel!
Álmodj szép álmot, nyugodj békében,
Szeretetünk irántad örökké él,
Ragyogj fenn az égen, gyönyörü csillag,
Tündökölj mindig, gyémáncsillag !
Szép álmot álmodj gyönyörü csillagom,
Életem, virágom, fénylő napom.
Szépséges csillag, szívemben őrizlek,
Iszonyatos a fájdalmunk, el nem feledlek.
"Csak egy Ember hiányzik és a Világ üressé válik"
Szomorú szívvel, szeretettel!!
Drága emlékedre örök szeretettel!
Gabika drága emlékére égjenek a szeret és a fájdalom gyertyái..
Fájó szívvel, szeretettel!!
Drága, Édes Gabika !
Az van a szívben,
mit szem nem láthat,
Szó ki nem mondhat,
Szomorú szemek tükre
Viszont mindent elárul .
Óh vajon boldogság hol vagyol?
Érzem,hogy kiváncsi könnycseppek
gurulnak arcomon,
fénylő, sós, nyomuk csillog
eltorzult szomorú arcomon.
Nem mossák el a könnyek a bánatot,
de ahogy a cseppek nyoma az arcomon,
úgy a bánaté is örökre
szememben ott ragyog ....
Én csak azt tudom , hogy borzalmas Nélküled.
Nem értem , akik elvették a Drága Fiatal Életed,
MIÉRT ÉLHETNEK?
Tudnod kell, hogy nem felejtettem el őket !
Annyira fáj, Annyira Drága Gabika.
SOHA nem nyugszom meg, SOHA !!!
Csak egyszer de akkor .............
SZERETÜNK, HIÁNYZOL DRÁGA CSILLAGOM !
Drága emlékedre szeretettel!
Fájó szívvel, szeretettel!
Fájón emlékezünk....
Soha nem múló fájdalommal, és szeretettel gondolunk Rád, drága Gabika
Drága lelked nyugodjék békében!
Soha nem múló fájdalommal emlékezünk Rád!!
Soha nem múló fájdalommal emlékezünk Rád!!
Fájó szívvel, szeretettel emlékezem!
Csak fáj, borzalmasan fáj,
Feledni nem tudlak Téged,
kitől az élet elfutott.
A szenvedést, az elrabolt életet,
hiába hull könnyeim zápora,
Drága Gabika visszasírni nem tudlak,
Soha! Soha!
Drága Kincsem, Angyali Gabikám!
Úgy vágyom Rád, hogy lássalak,
Bárcsak visszahozhatnálak,
Elmondanám amit érzek,
Nagyon szeretlek Téged !
Végtelen fájdalommal....
Fájó szívvel, szeretettel!
Örök fájdalommal égnek az emlékezés gyertyái..
Drága Egyetlenem, Imádott Kincsem !
Már ennél jobban nem lehet a szivnek megszakadni, ennyi fájdalmat kibirni.
Egy gyermeket elvesziteni maga az örület
.Nem, hiába múlnak a napok a fájdalom nem csökken.
Minden vers sirásra késztet, de ez meg különösen.
Mikor az anya gyermekét eltemeti,úgy
érzi fél életét örökre elveszíti.
Mert Ó tanította meg járni,és beszélni,
azt a szót, hogy anya előbb kimondani.
Kilenc hónapon át,védte óvta, magzatát,
mikor már megnö,akkor vesziti el,
legdrágább kisfiát.
Örök gyásszal, leirhatatlan fájdalommal emléked ápoljuk.
Emlékére szeretettel!
Emlékére szeretettel!
Fájó szívvel emlékezem!
Fájó szívvel, szeretettel emlékezem!
Fájó szívvel, szeretettel emlékezem!
Sohasem halványul szívünkben Emléked!! Hiányzol!!
Imádott Gabikám!
Nincs értelme ennek az átkozott földi létezésnek,
Én nem bocsájtom meg azoknak akik elvették a Drága Fiatal Életed,
Előtted állt a jövő, előtted a gyönyörü tervek,
Te sokkal komolyabb voltál a Veled egykoruaknál,
Ez a Te emlékoldalad, fájdalmam ki kell irnom,
Legyen átkozott , aki nem adta meg a megfelelő orvosi segitséget,
Az egy sintér, állatot sem vinnék hozzá,
Irén is rohadék, eljön az idő mikor megkapják méltó büntetésüket!
Képtelen vagyok türtöztetnem magam, bocsáss meg nekem,
Annyi kin, szenvedés minden nap, minden perce.
Más éli az életét, vigyorog, fel sem veszi, hogy elvesztett Téged.
Jussanak oda ahol Te vagy és várd őket a bejáratnál.
Szeretettel emlékezem!
Egy Anyai szív megakadt, nem megy tovább megszakadt......
Óh, Drága Gabika!
Ha tudnád hányszor gondolunk Rád,
Hányszor sirjuk át a nappalokat és
az éjszakákat.
Álmatlanul gyötrődünk , szenvedünk,
Leirhatatlanul Szeretünk és Hiányzol
Szerető és gyászoló szüleidnek
Fájó szívvel, szeretettel emlékezem!
Anyai fájdalommal, együttérzéssel!
Édes Kincsünk, Imádott Tündéri Gabikánk !
Fent az égen millió csillag ragyog,
Mint a gyertyafény oly szomorúan lángol,
Csend van csak a sötétség honol az utcán,
Valahol egy házban egy szív játsza gyászát,
Csendesen szól s fájó könnye pereg,
Csillagok fényénél meg hasad a szíve.
Egy nyugtalan szellő suhan át az úton,
Üzenetet hozott a fénylő csillagokból,
Megtöri a csendet a könnyező szívben,
Egy remény sugarat ad a gyászoló szívnek,
Megszólal egy hang a fényes mennyből,
Ne sírj értem hisz vigyázok fentről.
S ha majd te is utad végére értél,
Ki lépek eléd a ragyogó fényből,
Át karolom két vállad be vezetlek a fénybe,
S itt majd örökre együtt lehetsz vélem.
IGEN VELED ÖRÖKRE, FÁJDALMUNK SOHA EL NEM MÚLÓ,
ÖRÖK GYÁSZ ÉLETÜNK VÉGÉIG! SZERETÜNK? HIÁNYZOL !
Édes Kincsünk, Imádott Tündéri Gabikánk !
Fent az égen millió csillag ragyog,
Mint a gyertyafény oly szomorúan lángol,
Csend van csak a sötétség honol az utcán,
Valahol egy házban egy szív játsza gyászát,
Csendesen szól s fájó könnye pereg,
Csillagok fényénél meg hasad a szíve.
Egy nyugtalan szellő suhan át az úton,
Üzenetet hozott a fénylő csillagokból,
Megtöri a csendet a könnyező szívben,
Egy remény sugarat ad a gyászoló szívnek,
Megszólal egy hang a fényes mennyből,
Ne sírj értem hisz vigyázok fentről.
S ha majd te is utad végére értél,
Ki lépek eléd a ragyogó fényből,
Át karolom két vállad be vezetlek a fénybe,
S itt majd örökre együtt lehetsz vélem.
IGEN VELED ÖRÖKRE, FÁJDALMUNK SOHA EL NEM MÚLÓ,
ÖRÖK GYÁSZ ÉLETÜNK VÉGÉIG! SZERETÜNK? HIÁNYZOL !
Drága emlékedre szeretettel!
Szomorú szívvel, szeretettel gyújtom gyertyám Gabikáért.
Fájó szívvel emlékére...
Szeretettel...
Szomorú szívvel emlékezem!
Bánatos a szívünk örökkön-örökké!
Érted égnek az emlékezés és szeretet lángjai!
Szeretettel gondolunk Rád Drága Gabcsika!!
Emléked örökké szívünkben él, drága Gabika.
Örök szeretettel emlékezem!
Drága Gábor Fájón Csend van Nélküled!!
Szomorú szívvel, szeretettel gondolok Rád!
Szeretettel gondolunk Rád Drága Gabika!!
Köszönöm a drága fiam halálának évfordulójára való megemlékezést!
Nagyon nehéz Nélkületek Drága Gyerekek!!
Drága emlékedre szeretettel!
Soha nem múló fájdalommal....
Kegyetlen halál mindent összetépett, szívünkbe örök fájdalmat vésett!
A Nap lement és csak várok, várok .....
Te Rád várok , még mindig .....
Nem jössz? Én mégis várok ......
És Én csak sirdogálok, sirdogálok.....
HIÁNYZOL, SZERETLEK leirhatatlanul .....
Soha nem felejtünk , drága Gabika..
Mély fájdalommal, szeretettel!!
Örök álmod legyen áldott!
Fájó szívvel, szeretettel!
Édes Gabika !
Kutatom a Hozzád vezető jeleket,
Felhőtlen Égen a fényeket ,
Lelked a halk esti szélben ...,
Csillagodat az Ég éji mezejében.
Örök bánat költözött szívünkbe!!
Drága emlékedre szeretettel!
Szeretetgyertya!
Hiányod örök fájdalom!!
Szomorú szívvel, szeretettel gyújtom gyertyám Gabikáért
Életem Értelme...Édes Gabikám !
Nagyon rövid boldogság jutott nekünk...
minden egyes percet köszönök Neked ,
amit nekem ajándékoztál és
bocsáss meg ha méltatlannak
bizonyultam a bizalmadra...
nem tudtalak megmenteni!!!
AMÍG ÉLEK MARDOS A VÁD!!!!!
Fájó szívvel, szeretettel emlékezem!
Drága lelkedért égjen a szeretet lángja!
Szívem végtelen szeretetével, Anyai együttérzéssel...
Emléked örökké élni fog!
Fájó szívvel...
Imádott Kincsem !
Elmentél tőlünk, de nem mentél messze,
tovább élsz bennünk szívünkbe rejtve.
Számtalan napod ajándék volt Nekünk,
mit együtt tölthettél boldogan velünk.
Ne gondold azt, hogy semmivé lettél,
őrizzük azt, mit mondtál és tettél.
Ettől van az, hogy szeretünk Téged,
bárhol is vagy, nem érhet véget.
Szívünk mélyén őrzünk, mint
legdrágább kincset.
az voltál nekünk és
maradsz MINDÖRÖKRE !
Végtelen fájdalommal, szeretettel!!
Drága emlékére szeretettel!
Drága Angyalkánk, Imádott Gabikánk !
Nézzük ott fenn a csillagos eget,
Lelkemet tépi most a bús emlékezet .
Aludj, aludj, s már ott vagyok,
a végtelenben egy napot aludjál
addig, Imádott, Drága gyermekem..
Lelkem fénylő tükre könnyekkel van teli,
Szívem hiába kutat, szívedet nem leli.
Nyújtanám Feléd karom, de nem jő felelet.
Amíg élek, szívemből el nem fogy a szeretet.
NAGYON HIÁNYZOL, SZERETLEK !
Fájó szívvel, szeretettel!
Szeretettel...
Emlékedre szeretettel!
Mély fájdalommal, szeretettel!
Fájón Emlékezünk.....
Bármerre jársz, bárhol és bármikor,
tudod Te jól, mindig hozzánk tartozol!
Drága , Imádott Kisfiunk !
Te ragyogsz a legszebben Nekem,
Lényed itt él örökre a szívemben.
Fénysugár vagy álmaim tengerén,
Féltve őrizlek lelkem rejtekén ....
Tudom, hogy nem vagy itt,
S Nekem már semmim sincs,
Csak az emlékeim Rólad Édes Kisfiam,
Tengernyi szívbe zárt Kincs ...
Fájó szívvel...
Emlékére szeretettel...
Hiányod örök fájdalom!
Szomorú szívvel emlékezem!
Drága, Imádott Gabikám !
Elvettek Tőlem
de Bennem élsz tovább,
Lelkemben egy dallam,
Mely Angyalénekként
Csendül álmaimban.
Langyos szél, ha lágyan
Simítja a testem,
Abban ölelsz magadhoz
ANGYALI GYERMEKEM.
Csókod a napsugár
Csókolja ajkamra,
Szemed ragyogását
Csillagfényként adja.
TE már MINDIG VELEM MARADSZ,
ÖRÖKRE A RÉSZEM,
HISZ ANGYALTESTEDEN SOSEM HŰL KI
UTOLSÓ ÖLELÉSEM...
Üres, sivár az Életünk Nélkületek!
Drága emlékedre szeretettel!
Fájó szívvel, szeretettel!
Szívünkben őrizzük Drága Emléked!
Nem telik el nap, hogy ne gondoljak Reád, bizakodva
várlak minden éjszakán.
Mikor eljön az este, s elhalkul az "élet", a lelkem
fájdalmasan ordít érted.
Összetört szívem semmi sem gyógyítja, ha feltörnek az
emlékek, nincs mi megnyugvásra bírja.
EMLÉKÉRE...
Fájó szívvel, szeretettel!
Csak fáj, csak fáj, feledni nem tudod,
Őt, kitől az élet elfutott,
Hiába hull könnyeid zápora, visszasírni
nem tudod soha-soha...
Bánatos a szívünk örökkön-örökké!!
Hálásan köszönöm a távollétemben gyújtott megemlékezéseket!! Örök szeretettel!!
Drága lelked nyugodjék békében!
Szomorú szívvel , szeretettel gondolok Rád és Szüleidre, drága Gabika
Szomorú szívvel emlékezem!
Felnézek az Égre,
látom ragyogásod,
Beragyogod arcom,
látod ahogy sírok.
Fényeddel világíts,
örökké az Égen ,
Csillapítsd egy kicsit,
Fájó szenvedésem.
Szeretlek nagyon !
Drága lelked nyugodjék békében!
Végre itthon! Köszönöm a gyertyákat!
Aludj drága Gabika őrizzük álmod.
Érted ég a szeretet és emlékezés lángja!
Drága Gyermekünk, Imádott Gabika!
Tiszta ÉLET..., erő voltál nem rég,
Mára már egy féltve őrzött,
fájdalmas Emlék.
Töri, zúzza lelkemet a bánat...
Fájó szívem minden percben,
meghasad Utánad!
Szeretettel emlékére...
Fájó szívvel, szeretettel emlékezem Rád!
Fájó szívvel, szeretettel emlékezem Rád!
Örökké itt várok Rád estelente,
Arra, hogy végre hazagyere!
Nézem a gyönyörű csillagokat az égen,
És arra gondolok, Vajon hol lehetsz most éppen!
Drága emlékedre fájdalommal, és szeretettel gyújtom gyertyám.
Drága emlékedre szeretettel!
Édes, Drága, Imádott Gyermekem !
Tudom,
értem én,
de még mindig fáj...,
Lelkem nem enged el,
nem érti,
hogy már messze jársz.
Más lett otthonod,
és más lett hazád.
Égi otthonodba,
csillagokkal üzenem:
Szívemben mindig velem maradsz,
Soha nem feledlek!
Szívünk végtelen szeretetével emlékezünk Rád!
Fájó szívvel, szeretettel emlékezem!
Mély fájdalommal, szeretettel!!
Sorstársi, Anyai együttérzéssel emlékezem Rád Drága Gabika!!
Szomorú szívvel, szeretettel!
Végtelen szeretettel gondolunk Rád Drága Gabika!!
"Csak egy Ember hiányzik és a Világ üressé válik"
Drága emlékedre szeretettel!
Szívünk végtelen szeretetével, végtelen fájdalmával emlékezünk Rád Drága Gabika!
Fájó Csend van Nélküled!!
Szívünk végtelen szeretetével, fájdalmával....
Drága Gabika! Hiányod Örök Fájdalom!!
Drága, Édes, Felejthetetlen Gyermekünk!
Szomorúan, üresen, reményvesztetten.
Tele voltunk tervekkel, de ezek már nem valósulhatnak meg.
Te ragyogsz a legszebben nekem.
Lényed itt Él örökre szívemben.
Fénysugár vagy álmaim tengerén,
Féltve őrizlek lelkem rejtekén.
Pihenj békében drága Gabika ! Emlékezek Rád mindig !
Szomorú szívvel, szeretettel gondolok Rád!
Örök szeretettel!!
Örök Fájdalommal!!
Gabika drága emlékére égjen szeretetgyertyám
Drága emlékedre szeretettel!
Drága Emléked itt Él közöttünk, amig létezünk a Földön!!
Drága Gabika Hiányod Örök fájdalom!!
Szomorú szívvel, szeretettel emlékezem!
Végtelenül fáj.........
Fájdalom és űr a szív nem felejt csak remél......
Édes Angyalkám, IMádott Gabikám !
Emlék vagy, sötétben bujkáló ragyogás,
tündöklő fény,fájó múlt,
csendes távoli szívdobbanás......
Gabika emlékére égjen szeretetgyertyám..
Emléked szívünkben örökké él!
Az angyalok vigyázzanak rád!
Gabika üzenete Édesanyjának :
Drága Gabikám nagyon-nagyon nehéz.....
"Csak egy Ember hiányzik és a Világ üressé válik!"
Kereslek Téged a zajban, a csendben,
sivár puszta tájban, s őrjítő tömegben.
Álmomban a Te arcodat látom,
elébredni ezért, többé sosem vágyom.
Múlnak a napok, s fakul a remény,
hogy valaha egyszer újra látlak én.
Az angyalok vigyázzanak Rád!!
Nagyon nehéz minden nap Nélkületek Drága Gyerekek!!
Csend borult az egykor vidám házra.....
Édes, Imádott Kincsem, Drága Egyetlenem!
Elakad a szó, megáll a lélegzet,
valahányszor Rád nézek.
Zavarban vagyok, nem tagadom,
szívemet mardossa a kínzó fájdalom.
Fájni kell egy szívnek, ha igazán szeret,
mert fájdalom nélkül szeretni nem lehet!
Úgy szeretlek, mint eddig senki mást,
legyen e vers egy őszinte vallomás!
Nekem Te vagy a fény, s az élet,
én csak ezért élek, mégis félek!
Félek, mert nélküled semmit nem ér az élet,
engem már a remény halvány szikrája sem éltet,
pedig nagyon boldog lennék Véled!
Annyira szeretlek Téged,
Annyira hiányzol, annyira szenvedek,
hogy rövidesen meghalok Érted!
Örök fájdalommal, és szeretettel gondolok rád, drága Gabika
Fájón Csend van Nélküled!!
Szeretettel emlékezünk Rád!!
Mély fájdalommal emlékezem!
Emlékére, fájó szívvel, szeretettel!
Drága, Imádott Gabikám !
Fekete tintával fehér lapra írok,
Sötét könny hull, pedig fényes nappal sírok.
Arcomat el nem hagyja a vidámság és mosoly,
Belül keserűség, hiányod fogja vagyok. . . .
Megírom most Neked, hogy nagyon szeretlek,
bárhova visz a sors, el nem feledlek.
Messze vagyok Tőled, nagyon távol, de,
szívem örökké szeret, engem megtalálsz bárhol!
Fájó szívvel emlékezem!
Fájó szívvel, szeretettel gyújtom Érted a gyertyám!
Imádott Kisfiam!
2009.03.06. óta várunk Rád.
Te vagy az ébredésünk,
Te vagy a nappalunk,
Te vagy minden pillanatunk.
Rólad szól az este,
Rólad szól a Hold és a Csillagok,
Rólad szól a csend,
A csend, amelyben egyedül vagyunk.
Néma üvöltéssel keresünk szüntelen
Hol, merre vagy Édes Fiam?
… De nem válaszol senki sem.
Hiába a reggel, melyen megvillan a fény,
Te Fiam: az Élet, a Remény.
De pillanat alatt eltűnik, s marad
A sötét reggel és a reménytelen éj..
Fájó szívvel, szeretettel gyújtom gyertyám Gabikáért
Drága emlékedre szeretettel!
Nem feledlek el Gabika ! Békés legyen a lelked !
Fájó szívvel, szeretettel gyújtom a gyertyám Érted!
Drága Csillagom, Édes Gabikám !
Ott vagy a virágok színében,
Fák lombjának hűsében,
Te fested kékre az eget,
Csillagokat varázsolsz a sötét éjre,
Ott vagy te mindenben,
Az éj tükrében, a hajnali ébredésben,
Minden lélegzetvételben,
Ott vagy mindenben.
Nem ott, itt, itt legbelül, itt a szívemben,
De mégis, ami létezik, mindenben.
Sohasem szűnik meg lelkünk gyásza Érted!!
Örök szeretettel emlékezünk Rád!!
Drága emlékedre égnek az emlékezés és szeretet lángjai!
Drága , Imádott Kisfiam !
Álmokra várok minden este,
De csak várok reménykedve.
Nem jönnek, mint ahogy Te sem
S a valóság súlya a legnehezebb!
Mély fájdalommal, szeretettel!
Szomorú szívvel, szeretettel gyújtom gyertyám Gabikáért
Drága emlékedre szeretettel!
Végtelen a fájdalmunk....
Örök, végtelen fájdalom költözött a szívünkbe.....
Nincs Olyan nap és perc, hogy Rád ne gondolnék Drága Gabika. Kikészültem. Az éjszaka szörnyü álmom volt. Ujból temettünk.
Én álmomban és az Életben is beszélgetni szeretnék veled. MIÉRT keserit ez a rohadék létezés, minek vagyok én ezen nyomorult földön?
Neked kellene élni, nekem a helyedbe lenni .
A te nagyon, de nagyon szomorú,halálba kivánkozó Édesanyád.
Ott fogom a kezed, nem hiszek a túl világi Életben. De tudni szeretném, vajon igaz? Nem és nem tudom feldolgozni az elvesztésed.
Én annyit, de annyit szenvedek.
Drága lelked nyugodjék békében!
Érte égjen örökkön - örökké...
Emlékére szeretettel...
Fájó szívvel.....szeretettel ......
Nézem arcod, s most is a sírás fojtogat,
érzem hamarosan ismét összeroppanok.
Csak érjek még haza a sírhelyedről..,
gyakran megjárt szomorú zarándokutamról.
Némán figyelek lelkembe, hol
most is a gyászzene nyöszörgő húrja szól,
ismerős érintést érzek, némán őrjöngő halántékomon,
vázákba rendezem a magammal hozott, friss virágokat,
hirtelen szél támad, s hozza felém jól ismert illatotokat,
magamba szívom, mint éltető erőt, s picit megnyugszom
s lassan összeszedem magam, és a kesergést abbahagyom...,
a könny száradni kezd ezerszer meggyötört arcomon.
Köszönöm, hogy Te is eljöttél..., - mondom
leheletnyi erőmmel, mélységes szomorún...
- s emlékeimmel otthonunk felé útnak indulunk:
Viszontlátásra, mindig mindenhol,
Napon, Holdon, Csillagon
... az ezerszínű szivárványon,
és mégis..., mégis - viszontlátásra lépten, nyomon.
Örökkön örökké....
Nagyon hiányoztok Drága Gyerekek!! Nincs már élet Nélkületek!!
Gyújtok egy gyertyát és gondolok Rá!
Gabika drága emlékére égjen szeretetgyertyám.
Fájón Csend van Nélküled!!
Örök szeretettel gondolunk Rád Drága Gábor!!
Drága emlékedre szeretettel!
Mély fájdalommal, szeretettel!!
Fájó emlékezünk, mit ér az életünk Nélkületek Drága Gyerekek!!
Drága Gábor Hiányod örök fájdalom!!
Szobánk falát fényképed díszítik,
csak a hangod tűnt el,
azt nem hallja senki sem.
Míg veled együtt éltünk,
kékebb volt az égbolt,
mert szavaidban oly sok szeretet volt.
De szívünkből egy darab örökre kiszakadt,
semmi és senki sohasem nyújt vigaszt.
Fényes csillag lettél, ragyogsz fenn az égen,
mosolyt küldesz felénk, úgy, mint réges-régen.
Rövid kis Életed során oly jó voltál hozzánk,
mindig szeretettel emlékezünk rád.
Az angyalok őrizzék álmod!
SZAVAKBA NEM LEHET FOGLALNI,
MENNYIRE HIÁNYZOL!
Fájón csend van Nélküled!!
A szívünk nem felejt soha...
Drága lelked nyugodjék békében!
Hálás szivvel köszönöm Drága Gyermekemnek gyujtott gyertyát.
Hálás szivvel köszönöm Drága Gyermekemnek gyujtott gertyát.
Fájó szívvel, szeretettel!
Drága Csillagom, Édes Gabikám emlékére
Elmentél.., egyedül.., örökre..,
azt mondják ott már nem fáj semmi se.
Mi itt, lent szenvedünk Nélküled,
Veled öröm volna lenni,
nem szeretnénk jobban, semmit sem.
Látni, hallani , kedves Lényedet,
csak hogy olyan legyen minden,
mint a múlt boldog időkben,
szeretni, szeretve lenni de jó lenne.
Nagyon szeretnék beszélgetni veled,
Annyira szeretném mindezt, Óh Teremtőm.
Térden állva, könyörögve kérlek,
Add vissza Nekem Drága Gyermekem.
Fájó szívvel. szeretettel..
Szomorú szívvel, szeretettel gondolok Rád, drága Gabika
Szívet tépnek az emlékek.....
Hiányod örök fájdalom Drága Gabikám!!
Drága emlékedre őszinte együttérzéssel!
A szív nem felejt soha...
Hiányzol!!!
Fájó szívvel, szeretettel!
Drága Imádott Kincsem !
Kereslek mindenütt, kereslek mindhiába,
Szomorú szívemben, teljes lényed bezárva.
Gyönyörű arcodat, szomorú szememben láthatom,
Minden egyes szavad, szavamba foglalom.
A tó sima tükrén át szemed, szememből csillan,
Minden perc, minden dallam füllembe cseng.
Mielőtt a Nap sugarai Földet érhetnének,
Ez lett Nélküled ..... mégis Veled az "élet".
Szívem egy darabját, vitted el magaddal,
elnémult a lelkem, néma fájdalommal.
Mindhiába patakzik szememből a könny,
a valós életbe Te már vissza, sohasem jössz..
Emléked örökké élni fog!
Fájó szívvel, szeretettel!!
Fájó szívvel, szeretettel!
Sohasem halványul szívünkben Emléked, sohasem szűnik meg lelkünk gyásza Érted!!
Örök szeretettel!!
Felejthetetlen emlékedre!
Drága emlékedre szeretettel!
Emlékedre szeretettel!
Örök szeretettel gondolunk Rád!!
Fájón Emlékezünk....
Sorstársi, Anyai együttérzéssel!!
Fájón Emlékezünk!!
Édes, Imádott, Jóságos Gyermekem !
Nincs visszaút Neked :(((((
De Nekem előre igen , Hozzád!
Annyira fáj az elvesztésed,
feldolgozhatatlan, Én nem tudom
"élni" az "életem" szenvedés
minden nap, minden másodperce,
NÉLKÜLED KIBIRHATATLAN!
SZERETLEK és SZERETNI IS FOGLAK,
az Utolsó sziívdobbanásomig.
HIÁNYZOL ŐRÜLTEN !
ÁLDOTT Legyen a sors, hogy a
Drága Gyermekem lehettél.
De akik elvették a Drága Életed,
adja nekik vissza a sors !
Most nem tudok mást tenni csak sirni, és sirni :((((((
Szívem minden szeretetével!
Szeretettel emlékedre!
Örök szeretettel!
Volt idő, mi boldogságról szólt,
minden madárka nekünk dalolt.
A nyiló virágkehely nekünk illatozott,
zápor után a napsugár Ránk ragyogott.
Álmainkban újra boldogok vagyunk,
átölelsz és egymásra mosolygunk.
Nincs távolság , sem szomorúság
s újra boldogsággal telik meg otthonunk.
Ez sajnos csak álom ,
Csak akkor nyugszom meg ha
VÉGLEG Melletted pihenhetek,
Drága Imádott Gabikám !
Lelkünk végtelen fájdalmában örökké létezel....
Végtelen szeretettel gondolunk Rád Drága Angyal!!
Szeretettel emlékezem!
Emlékedre égjen, drága Gabika
Fájó szívvel, szeretettel!
Hol vagy Édes, Imádott Gabikám?
Mióta nem láttalak hova kerültél?
Gondolsz-e Rám,?
Mert Én mindig csak Rád és Rád gondolok.
Szeretlek, Szeretlek Nagyon, de Nagyon!
ÉN MÁR RÉGEN, MIKOR ELVESZTETTELEK VELED HALLTAM
DRÁGA , ÉDES IMÁDOTT KINCSEM !!!:((((
Hiányoztok Drága Gyerekek!!
Fájó szívvel, szeretettel!!
Drága emlékedre szeretettel!
Felejthetetlen emlékedre!
Múló magány gyötrő percei,
édes álom féltett vétkei.
Lefolyó könnyek, mik valamit mondanak,
fájó szívek, mik darabokra hullnak.
Néma világ, mely megöl és eltipor,
kínzó fájdalom szívembe hatol.
Kisírt szemek, bánattal telve,
vérző érzelmek a szívembe temetve!
Fájó szívvel, szeretettel!
Drága emlékedre szeretettel!
Fájó szívvel, szeretettel emlékezem!
Fájó szívvel, szeretettel emlékezem!
Szomorú szívvel emlékezem!
Évek múlnak lassan peregve, mint
homokórában az aranyló porszemek.
Egyedül vagy oly magányos a lelked,
s fájdalom démonai mardossák testedet.
Hiányzik!
Még ezt érzed minden pillanatban,
s a lelkedben egy hatalmas üres szakadék van.
Megtettél érte mindent, amit csak lehetett,
mégis oly fájó a lét s szőrnyű az emlékezet.
Szereted őt!
Hiába nincs többé már!
A seb soha nem gyógyul be,
Míg létezem hiányod romokba dönt.
Mély együttérzéssel, szeretettel!
Érted égnek az emlékezés és szeretet lángjai!
Fájó szívvel, szeretettel!!
Fájó szívvel, szeretettel!
Édes Angyalkám, Imádott Gabikám !
Ezernyi fájdalmas kérdés,
melyre nem létezik válasz,
Csak az emlékek maradtak,
s a lelket mardosó bánat !
Szomorú szívvel gyújtom a gyertyám!
Fájó szívvel szeretettel gondolok rád, drága Gabika.
Drága emlékére....fájó szívvel. szeretettel!
Az angyalok vigyázzanak rád!
Drága lelkedért égjen a szeretet lángja!
Drága Angyali Gabika !
Nem telik el nap, hogy ne gondoljak Rád,
bizakodva várlak minden éjszakán.
Mikor eljön az este, s elhalkul az élet,
a lelkem fájdalmasan ordít érted.
Összetört szívem semmi sem gyógyítja,
ha feltörnek az emlékek,
nincs mi megnyugvásra bírja.
SOHA, SOHA ......
Könnyezve gondolunk Rád!! Hiányzol!!
Szeretettel Emlékezünk Rád!! Szívünkben Élsz Mindörökké!!
Emléked a múló idő sem halványítja!
Drága emlékedre szeretettel!
Drága lelkedért égjen szeretettel!!
Emlékedre szeretettel!
Szívünk végtelen szeretetével gondolunk Rád örökkön-örökké!!
Hiányzol!!!
Álmokra várok minden este,
De csak várok reménykedve.
Nem jönnek, mint ahogy Te sem,
S a valóság súlya a legnehezebb.
Szememben már ágya van a könnynek,
Lefektettem őket, mégis előjönnek.
Peregnek arcomon, s a szívemig elérnek,
Nem kérdezem, mert tudom, titkon mit remélnek!
Álmomban mindig együtt vagyunk.
Mert az eszem tudja de a szívem
elfogadni sosem fogja,
Ezért míg "élek" ....várlak haza.
Mély fájdalommal emlékezem!
Szeretettel gondolok Rád!
Fájó szívvel, szeretettel!
Istenem miért mi maradtunk árván, miért......
Lelkünk végtelen fájdalmában örökké létezel....
Égi angyalomhoz
Te
aki
csillagok útján jársz,
szerető szívvel emlékezem rád,
Életünkből felidézel sok emléket,,,meseszépet,
Amikor én gyertyát gyújtok,
gondolatban velem vagy,
Gyertya lángja égig emel,
körbefon
és fénnyel ölel!
Csillagok világában odafenn,
Szüleid szíve fáj, sajog idelenn.
Emlékeznek Rád ma..., holnap, és azután,
szeretnek ma és mindhalálig,
örök életen át.
Fájó szívvel, szeretettel!
Hiányod fájdalom!
Emlékedre szeretettel!
Fájó szívvel, szeretettel emlékezem!
Fájó szívvel, szeretettel emlékezem!
Szomorú szivvel gyújtom ezt a gyertyát.....
Drága Gábor Hiányod örök fájdalom!!
Drága Gyerekek mit az "élet" Nélkületek.....üres, sivár minden....
Drága emlékedre égjen a szeretet gyertyám!
Drága Gabikám !
Küldöm a bánatom, küldöm a könnyem,
Küldöm a szívem melegét,
Tudom, hogy Rád talál mindez ,
S megbocsátasz a könnyekért.
Drága emlékedre szeretettel!
Gabika drága emlékére égjen szeretetgyertyám
Emlékedre szeretettel!
Végtelen szeretettel...
Soha nem enyhülő anyai fájdalommal....
Fájó szívvel, szeretettel!
Érted égjen a szeretet lángja!
Hiányod érezzük, emléked őrizzük!
Szívem minden szeretetével!
Fájó szívvel, szeretettel!
Pici könnycsepp, mi végig gördül arcomon,
Hatalmas a fájdalom, miért könnyemet hullatom.
Csak menj utadra, fájdalomnak gyümölcse,
Te, a szememnek legőszintébb könnycseppje !
Ha néha megfognád a kezünk,
Ha néha suttognád a nevünk.
Ha néha láthatnánk az arcod,
Könnyebb lenne elviselni ezt a világot!
Fájdalom és űr a szív nem felejt soha, csak remél......hogy az Élet csodája egyszer visszatér!!
A szív nem felejt soha....
Felejthetetlen emlékedre!
Érted ég a szeretet lángja!
Nyugodj békében édes Gabika ! Vigyázzanak Rád az égiek ! Soha nem felejtünk el !
Emlékére fájó szívvel, szeretettel!
Örök szeretettel!!
Örök fájdalommal!!
Fájó szívvel, szeretettel!
Fenn az égen ragyognak a csillagok
Imádott Gyermekemért gyertyát, mécsest gyújtok
Reszketeg fényüknél könnycseppek peregnek,
Gabikámért, aki messze-távol ment.
Nehéz így élni, távol Tőle,
Fájó szívvel megkönnyezünk minden emléket,
könnyekbe fulladt minden nap,
minden perce .
Bánatunk végtelen....
Nagyon hiányoztok Drága Gyerekek!! Mit ér az élet Nélkületek...
Fájó szívvel, szeretettel!!
Szomorú szívvel, szeretettel!
Szomorú szívvel!
Drága lelkedért égjen a szeretet lángja!
Minden nap gyertya gyullad Érted,
A lángjában az arcod látni vélem.
Az arcomon egy könnycsepp indul útra,
Tudom, egyszer majd találkozunk újra!
Gondolatban mindig ott vagyok Veled,
Mert örökkön - örökké nagyon szeretlek.
Minden borzalmat elviseltem az életemben,
De hogy Téged elvettek, valakinek bünhődnie kell !
Annyit szenvedtél, küzdöttél, biztál, nagyon sokszor
szomorú voltál! Istenem mit élhettél át????
Én tudom, iszonyat, Veled szenvedtem és szenvedek a mai napig!
Lelkünk végtelen fájdalmában örökké velünk vagy!!
Fájón csend van Nélküled!!
Drága emlékedre szeretettel!
Gyújtok egy gyertyát és gondolok Rád!
Gabika drága emlékére égjen szeretetgyertyám
Szeretetgyertya!
Fájó szívvel, szeretettel!
Drága emlékedre szeretettel....
Kísérjen a szeretet végtelen égi utadon!
Drága emlékedre szeretettel!
Fájó szívvel, szeretettel!
Bánatos a szívünk örökkön, örökké!!
Édes Angyalkám, Imádott , Felejthetetlen Gabikám !
Az élet oly törékeny, oly rövid, leirni is nehéz,
hogy már nem vagy itt.
Elmondani nem tudom, mi az, amit érzek.
Úgy fáj a szív idebenn, hogy már nem látlak Téged...
ŐRÜLET AMI MINDEN PERCBEN LEJÁTSZÓDIK BENNEM !
HIÁNYZOL, SZERETLEK ÉS VELED AKAROK LENNI MINDÖRÖKRE!
MÁSNAK MÁR RÉG MEGHALTAM, DE SAJNOS "LÉTEZEM"!
Drága emlékedre szeretettel!
Fájó szívvel, szeretettel!
Bánatos a szívünk örökkön örökké!
Végtelen szeretettel gondolunk Rád!!
A gyász nem múlik el. Nem múlik el, csak körbenövi az élet.
Először még nincs más, csak a veszteség Minden pillanatban.
Élesen, kímélet nélkül szakít szét testet és lelket.
Meg kell bolondulni, bele kell pusztulni a fájdalomba
Úgy érezzük nincs tovább. Ekkora hiánnyal,
ekkora űrrel nem lehet tovább élni.
Aztán az élet mégiscsak megy tovább.
Makacsan halad, pereg az idő.
Egyszer csak eljön a pillanat , amikor már nem fáj,
Megáll a szív, mely Érted dobogott,
S eljön az idő amire vágyok, melletted pihenhetek ÖRÖKRE!
Siralmas Nélküled Te Csodálatos, Jóságos Gyermek !
Most a fájdalom üvölt bennem, karmol, tép, szétszakít,
De az élet mindvégig arra tanít, hogy elviseld a kínt.
Miért Ő? Miért ment el Ő is ily korán?
Nem érdemelt az élettől többet talán?
A sok miértre nincsenek válaszok,
Fájdalom, de választ én sem kaphatok.
Mély együttérzéssel szeretettel!
Emlékedre égnek a szeretet lángjai!
Drága lelkedért égjen a szeretet lángja!
Fájó szívvel, szeretettel emlékezem!
Fájó szívvel, szeretettel emlékezem!
Hiányod örök fájdalom!!
Édes, Imádott , Jóságos Gabikám !
Nehéz teher van vállamon
Mióta elmentél, társam a fájdalom.
Szívemben átvette helyedet,
De nem ad éltető meleget.
Legfőbb vágyam, hogy utánad rohanjak,
Fájó sebeimre enyhülést kapjak.
De saját életem ellen tehetnék, ,
De megvárom, míg rólam dönt az égi hatalom !
Várom a napot, mikor meghalok
S akit szeretek újra láthatok.
Várok, míg kegyes lesz hozzám a sors
S megváltásként egy halálra vágyó életet kiolt.
Elmentél csendesen, zajtalan, némán,hallgatag. Azóta üres sivár a helyed a Világ derűje elszállott Veled!! Hiányzol!!
Drága emlékedre szeretettel!
Fájdalmas az élet nélküled!
Nem tudtunk megmenteni, pedig próbáltunk!
Kérjük az istent hogy jól bánjon veled,
Helyettünk az angyalok simogassák fejed.
Olyan drága voltál nekünk,
hogy azt nem pótolja senki.
Lelkünk sebeit, nem gyógyítja semmi!
Sohasem halványul szívünkben Emléked, sohasem szűnik meg lelkünk gyásza Érted!!!
A szív nem felejt soha.......
Felejthetetlen emlékedre!
Fájdalmas az élet nélküled!
Bánatunk, fájdalmunk örök!
Mély együttérzéssel, szeretettel gyújtom a gyertyám!
Fájó szívvel emlékezem!
Fájó szívvel, szeretettel!!
Bánatos a szívünk örökkön, örökké.....
Drága Gabika örökre velünk maradsz, szívünkben Élsz tovább!!
Angyal őrizze örök álmod.
Szívünk végtelen szeretetével, fájdalmával........
Soha nem enyhülő fájdalommal.....
Mikor rád gondolok,könnyes lesz szemem,
nagyot dobban szívem,ha kimondom a neved
nem tudok nem beszélni rólad,
hisz Te voltál életem rugója.
S mikor látom mosolygós arcodat,
pajkos szemeid,mely engem hívogat.
már nem számít ,hogy könnyezem,
Hisz velem vagy, gyermekem!
Örök szeretettel emlékezem!
Mély együttérzéssel, szeretettel!
Drága lelkedért égjen a szeretet lángja!
Őszinte együttérzéssel, szeretettel.....
A legszebben ragyogó Csillagnak az Égen, Érted Drága Gabika !
Az égre tekintve látom az arcod,
egy új világ vár de várom a harcot.
Hogy veled lehessek de nem érhetlek el,
repülnék veled a végtelenbe fel.
Átölelnélek egy édes angyalként,
hiányod érzem és fáj a sok emlék.
Rám néztél mint egy ragyogó csillag,
de érzem a távolból mindig velem vagy.
ÉLEK, DE MINEK?
NINCS ÉRTELME AZ "ÉLETNEK"
AKI NEM ÉREZTE MÉG A MI FÁJDALMUNKAT,
SOHA NEM IS FOGJA, HOGY ELVESZTETTÜNK TÉGED!
HIÁNYZOL RETTENETESEN !
Sorstársi, Anyai fájdalommal!! Drága Gyerekek!! Miért.....
Sohasem halványul szívünkben Emléked, sohasem szűnik meg Lelkünk gyásza Érted!!
Fájó szívvel emlékedre!
Drága emlékedre szeretettel!
Bánatunk fájdalmunk örök.....!
Fájó szívvel, szeretettel.
Fájó szívvel, szeretettel!
Arcunkat könny mossa, mert nem vagy többé.
De emléked szívünkben élni fog örökké..
Drága Gabcsika fájón Csend van Nélkületek!!
A szív nem felejt soha....
Szomorú szívvel!
Szeretettel emlékedre!
Fájó szívvel, szeretettel emlékezem!
Fájó szívvel, szeretettel emlékezem!
Életem, Kincsem, Drága Gabikám mostmár semmim sincsen !
Én fognám a kezedet
vissza hoználak ha lehet
de sajnos ez csak ábránd
de az emléked megmarad
és örökké szívembe zártalak
mindig emlékszek majd rád
amíg újat és újat dobban a szívem
s az életem után legalább újra veled leszek.
Emlékezz rám, mikor fúj a szél,
Emlékezz mikor minden véget ér.
Nézz rám, fogd meg a kezem,
Szorítsd meg bátran, míg lehunyom a szemem.
Köszönöm, hogy szerettél, köszönöm, hogy élhettem,
Születtem ,,,,, éltem halálomig.
De végig ember voltam, aki mindig csak álmodik.
Szeretettel gondolok Rád!
Az angyalok vigyázzanak Rád!!
Fájó szívvel, szeretettel!
Sohasem halványul szívünkben Emléked, sohasem szűnik meg lelkünk gyásza Érted!!
Hiányod örök fájdalom!!
Drága lelkedért égjen szeretetgyertyám
Drága emlékedre égnek a szeretet lángjai!
A Világ legédesebb embere emlékére ! Egy szerető gondolat Neked Gabcsika ! Tudd, mindig gondolok Rád és nagyon nagy szeretettel ! Pihenj békésen Drága !
Fájó szívvel, szeretettel......
Szülői együttérzéssel.....
Drága lelkedért égjen a szeretet lángja!
Drága Gabikám minden nap egy küzdelem Nélkületek!!
Bánatos a szívünk örökkön-örökké!!
Drága Kincsem , Imádott Gabikám !
Mindent odaadnék a világnak,
életemet adnám fának,
virágnak csak még egyszer láthatnálak!
Ami Neked csend és nyugalom, az nekünk örök fájdalom!
Mély együttérzéssel, szeretettel!
Fájó szívvel, szeretettel!
Elment csendesen, zajtalan, némán hallgatag. Azóta sivár, üres a helye a világ derűje elszállott vele!
Örökké bánatos szívvel, szeretettel!!
Egy kicsiny csillag ragyog az égen,
ha ránézek nagyot dobban a szívem.
E fénylő csillag csak Te lehetsz és senki más
hiányzol nekem Kincsem,
így kívánok neked édes jó éjszakát.
Drága emlékedre szeretettel!
Emlékedre szeretettel!
Szomorú szívvel emlékezem!
A szív egy életen át tud fájni...a miénk nagyon fáj...hiányoztok Drága Gyerekek!!
Lelkünk végtelen fájdalmában örökké Létezel!!
A hit, a remény, a bizakvó tudat cserben hagy,
s csak egy kép marad,
Melyet örökre megőrzünk a szívünkben,
mert az emlékek azok,
amit még az idő sem vehet el!
Gyertya gyullad meg minden nap,
Nélküled hideg és nyugtalan.
Önmagam soha nem leszek,
Semmiben immár nem hiszek.
Elfelejtettem élni már,
Szívemben nem lesz többé nyár.
Békés álmokat az Angyalok között!
Fájó szívvel, szeretettel!
Drága Gabika egyre nehezebb Nélkületek!! Drága Gyerekek nagyon hiányoztok!!
Anyai szívemmel, örök bánatban!!
Szeretlek míg eljön értem is a halál,
És melletted leszek odafent talán.
Várom már hogy újra láthassalak
Mert a szívem most ketté hasadt!
Volt egyszer egy mese, nem mondták el végig,
nem jutottak tovább, csak a z elejéig,
Beleszólt a végzett ebbe a mesébe
amikor a legszebb volt, akkor hagyták félbe. . . "
Egy Angyal üzenete Édesanyjának :
Ha lemegy a Nap, és eljön az Éj,
csak gondolj Rám és ott leszek Én!
Gondolj Rám amikor hiányzok,
Hisz bárhol legyek
Rád mindig vigyázok drága Édesanyám!hisz
bárhol is le
hisz bárhol is legyek,
Rád mindig vigyázok drága Édesanyám!!
Rád mindig vigyázok drága Édesanyám!!
Drága emlékedre szeretettel!
Mindig velünk leszel.....
Szívünkben örökké élsz!
Szomorú szívvel, szülői együttérzéssel, szeretettel....
Szívem minden szeretetével gyújtom a gyertyám!
Szívből, szeretettel emlékezem!
Gabika drága emlékére égjen szeretetgyertyám
Gyönyörűséges Fényes Csillag !
Legyen békés az álmod,
mint a csillagok világa,
Ezt kívánom Neked az
örök éjszakára!
Drága emlékedre szeretettel!
Angyal őrizze örök álmod!
Drága lelkedért égjen a szeretet lángja!
Imádott Kincsem, Angyali Gabikám !
Sötét a szobám, sötét minden,
Sötét időkben nincs miben hinnem.
Üres elmémben sötét gondolat,
Megtört szívem, mit fájdalom fojtogat.
A szomorúság, ami megbénít,
És ezen semmi sem segít.
Könnyekkel telik meg a szemem,
Kisírtam vele a maradék életem...
Felejthetetlen emlékedre!
Szeretettel emlékezem!
Drága lelkedért égjen a szeretet lángja!
Szívünk végtelen fájdalmával, végtelen szeretetével....
Anyai fájdalommal!!
Édes, Jóságos, Imádott Gabikám !
Ha lehunyom a szemem, csakis Téged látlak,
Ha kinyitom a szemem, most is Téged várlak.
Ha lecsukom a szemem, Rólad merengek,
Ha kinyitom a szemem őrülten kereslek.
Ha lehunyom a szemem, magam előtt látlak,
Ha kinyitom a szemem, sehol se talállak.
Ha lehunyom a szemem, mindenütt kereslek,
Ha kinyitom a szemem, szívembe temetlek.
Ha lehunyom vagy kinyitom a szemem,
Hát akkor is, őrülten hiányzol nekem!
Drága emlékedre, fájó szívvel!!
Szomorú szívvel gyújtom a gyertyám.
Drága emléked örökké élni fog!
Drága, Imádott Angyali GABIKÁM !
Pár év boldogság jutott csak Nekem,
Hogy Drága Fiamba gyönyörködhessek,
23 év, amíg fiam ölelhettem,
Elragadta a halál, vele Engemet.
Tizenegy év, mit töltöttem már Nélküled,
Önszántamból mennék, hogy veled lehessek
Nem bírja szívem a nagy fájdalmakat,
Ölelnélek most is, szerető karjaimmal.
Emlékeket hagytál fájó szívü szüleidnek,
Ha rólad mesélünk, szemünkből könny pereg,
Itt hagytad a sok szép, kedves emléket,
S a nagy bánatot mindkettőnk szívében.
Emléked szívünkben örökké él
Bánatos szívvel....
Végtelen szeretettel....
Csak az idő múlik feledni nem lehet, szívünkben nem szűnik a fájdalom és a szeretet!!
Fájó szívvel, szeretettel emlékezem!
Fájó szívvel, szeretettel emlékezem!
Drága emlékedre szeretettel!
Fájón Csend van Nélküled!! Hiányzol!!
Fájó szívvel, szeretettel emlékezem Rád Drága Angyal!!
Édes Angyalkánk, Imádott Gabikánk !
Egy érzés szívembe belemart,
Itt belül fáj, kínoz valami,
Mint eső az égből hull le rám
És őrölnek lelkem malmai.
Hiányod dörömböl szívemben,
De csukott szempilláim alatt,
Őrzöm kedves képed szememben,
És a szívemben minden szavad.
Én szeretlek, és te nem vagy itt,
Csak élek némán, öntudatlan,
Úgy hasít belém mint a villám,
Hiányod minden pillanatban.
Messze vagy, de összetartozunk,
Bár most kezem hozzád el nem ér,
De itt keringesz bennem némán,
Ahogy az ereimben a vér.
Fájó szívvel, szeretettel!!
Drága emlékedre szeretettel!
Szomorú szívvel!
Szomorú szívvel emlékezem!
Drága Gabcsika Hiányod Örök Fájdalom!!
Csak az hal meg kit elfelednek! Mi Sohasem feledünk mert nagyon szeretünk!!
Drága emlékedre szeretettel!
Szívem minden szeretetével gyújtom a gyertyám!
Békés legyen álmod drága Gabika ! Szeretettel gondolok Rád mindig !
Itt élsz a szívemben Gabika ! Nyugodj békében !
Emlékedre szeretettel!
Felejthetetlen emlékedre!
Fájó szívvel, Örök szeretettel!!
Sohasem halványul szívünkben Emléked! Sohasem szűnik meg lelkünk gyásza Érted!!
Szomorú szívvel, szeretettel emlékezem!
Szomorú szívvel......
Emlékedre szeretettel!
Drága, Imádott Gabikánk !
Helyettem a csillagok öleljenek szorosan,
Hisz én már nem tehetem soha többé boldogan.
Elvitted a boldogságot, fényeket,
Csak a bánat maradt itt helyetted.
Oly jó lenne, hogyha vissza tudnálak sírni,
Tengert könnyeznék, mert ki tudnám bírni.
Bármit megtennék, hogy a valóság legyél,
Hogy velem maradj, ne csak álmaimban lennél.
Örök szeretettel!
Drága emlékedre szeretettel!
Emlékedre fájó szívvel, szeretettel!
Édes, Imádott Gabika, Drága Gyermekünk!
Veled lenne értelme a szónak,
Veled lehetne csak szép a holnap,
Veled születnek az álmok,
Ha Veled lennék újra magamra találnék.
De igy gyötrelmes minden Nélküled!
Éjfélt ütött az óra...rejtve, lopva
jó volna most egy hárs alá kiállni...
fátylas szemekkel elnézni a holdat...
és várni...várni...várni...
CSAK BÁMULOM A FÖLDET RÉVETEG. . . ,
HOGY IS BIROK ÉLNI NÉLKÜLED! ?
BÁRHOL JÁROK, BÁRMIT TESZEK,
MINDIG CSAK RÁD EMLÉKEZEK. . . !
- MILYEN ANYA VAGYOK ÉN? !
HISZ ÉLETBEN MARADTAM,
MIKOR HALÁLOS ÁGYADNÁL ZOKOGTAM, JAJGATTAM! !
GYAKRAN GYŰLÖLÖM MAGAMAT:
HISZ TÚLÉLTEM A FIAMAT! !
Fájón csend van Nélküled!!
Szívünk végtelen szeretetével.....
Szomorú szívvel, szeretettel gondolok rád, drága Gabika
Édes Kicsikém !
Március volt mikor életed véget ért,
bánatod rám hagyva elmentél.
...csillagórák, fényévek telnek nélküled,
már hiába várom jöttödet idelent.
A fényhíd, ha indulok megremeg,
s te túlról simítod vérző szívemet.
Anyai, sorstársi együttérzéssel, soha nem szűnő fájdalommal Emlékezem!!
Elment csendesen, zajtalan, némán hallgatag! Azóta üres sivár a helye, a Világ derűje elszállott Vele!!
Emlékedre szeretettel!
Drága emlékedre szeretettel!
Szeretettel, fájó szívvel!!
Fájó szívvel....!
Emlékedre szeretettel!
Drága, Édes Kisfiam, Imádott Gabikám!
Pihenj csendesen a csillagok közt
hol nincs több fájdalom.
De szívünkben itt leszel,
amíg élünk-e világon!
Emléked örökké élni fog!
Szívem minden szeretetével!
Drága édes Gabikám,
Szívünkben mindig velünk vagy!
A hűs szellő a Te ölelésed,
A Napsugár a Te nevetésed,
Nyári zápor könnyeid hullása,
A csillagfény szemeid ragyogása.
A hópelyhek tánca, gondolataid lánca,
Madarak dalolása, tengerek morajlása,
Szél zúgása, szavaid szólása.
Míg a földön élek, a fájdalom megmarad,
Örökké érezni fogom hiányodat
Végtelen szeretettel.....
Drága lelkedért égjen a szeretet lángja!
Felejthetetlen emlékedre!
Fájó szívvel, szeretettel emlékezem!
Fájó szívvel, szeretettel emlékezem!
Fájó szívvel, szeretettel emlékezem!
Fájó szívvel, szeretettel!
Bánatos a szívünk örökkön-örökké....
Fájón Csend van Nélküled!!
Édes, Imádott , Gyönyörüséges Angyalkám!
Te vagy előttem, éjjel és nappal,
Téged hallak, minden madárdalban!
Ha a napra nézek, arcod ragyogását látom,
Ahogy szemeidnek fénye, arcomra sugároz!
Éjjel, ha felnézek a csillagos égre,
Szívembe nyílal, Drága emléked!
Ahogy nincs éjszaka, fénylő hold nélkül,
Lelkem sem lehet meg, szereteted nélkül!
Nem lennének csillagok, a holddal mi lenne?
Nem lenne irántad szeretetem, a szívem üres lenne!
Nem lehet a hold, csillagok nélkül,
Nem élhetek én sem, szereteted nélkül!
Gyászomat ölelelem a lelkemben,
Oly nehéz létezni Nélküled !
Ha fába betüt vésnek,
Belepi a moha,
De a szív, mely Téged szeret,
Nem feled el SOHA.
Virágzó élted tavaszán
Kegyetlen tél jött hirtelen
Reményem csillaga veled lehullott
Téged siratlak szüntelen...
Szívem minden szeretetével!
Drága lelked nyugodjék békében!
Drága lelked nyugodjék békében!
Könnyes szemmel, fájón emlékezünk.....
A kegyetlen halál mindent összetépett, szívünkbe örök fájdalmat vésett!!
Drága, Imádott Angyalkánk!
Minden emléknél sokkal több vagy nekem,
Te vagy Drága Kincsem az
egész szomorú életem !
Hiányzol, nagyon hiányzol Nekem!
Hiányoddal vagy minden percben jelen,
Mindig, mindenhol minden percben,
Az űr amit itt hagytál, hosszú szenvedés után,
Kegyetlen fájdalom Nekem a mai napig.
Más már elfelejtett, nem is gondolnak Rád,
De az Én szívem meghasadt, még mindig visszavár!
Nézem ezt a kismadarat, míly boldog,
Pici szíve oly hevesen dobog,
Szabad a lelke minden keserűségtől,
Nem tudja mi történik, s nem fél a jövőtől.
Oly szabadon száll, minden gond nélkül,
Egyetlen kis napsugártól felélénkül. . .
Miért nem vagyok én is boldog?
Hisz még élek, szívem nekem is dobog,
De lelkem nem szabadul az emlékektől,
Tudod, most félek a jövőtől. . .
Miért nem vagyok boldog ha süt a Nap?
Miért nem boldogítanak a sugarak?
Miért nem tudok szabad lenni,
S, ha fájdalommal is, de elengedni?. . .
Szomorú szívvel!
Kísérjen a szeretet végtelen égi utadon!
Az angyalok őrizzék örök álmod!
Szomorú szívvel emlékezem!
Ahogy az álmok véget érnek,
elalszanak azok a fények,
de bennem minden megmarad,
hogy szeretetem örök és hallhatatlan.!
Egy pillanat megölte szívedet,
melyben nem volt más,
csak a szeretet.
Boldogságod oly rövid volt,
De emléked örökké élni fog!
Drága emlékedre szeretettel!
Szívem minden szeretetével gyújtok gyertyát kedves emlékedre.
Drága emlékedre szeretettel!
Emlékedre szeretettel!
Nagyon nehéz Nélkületek Drága Gyerekek!! Kegyetlen vagy halál!!!
A Szív nem felejt soha!!!
Egy anya számára, aki elveszítette gyermekét, az első nap soha el nem múlik. Ez a fájdalom nem fonnyad el az idővel. Hiába kopik el, hiába fakul meg a gyászruha, a szív feketesége nem oszlik el soha.
Fájó szívvel, szeretettel emlékezem!
Édes, Imádott Gyermekem!
Szeretlek, imádlak Te drága kincs,
Szívemben helye már másnak nincs.
Téged szeretlek amíg csak élek,
És örökre őrzöm a régi szép emléket.
Mély együttérzéssel, szeretettel!
Fájón Csend van Nélküled!!
Szívünk végtelen szeretetével gondolunk Rád!! Szomorú, sivár lett minden!!
Drága, Jóságos, Imádott Gyermekünk
Édes Gabikánk!
Mért van az, hogy véget ér az álom,
S mi valóság volt többé nem találod.
Egyedül vagy újra, nem ölel át senki,
Pedig Te még tudnád Őt szeretni.
Aztán jön egy másik, de Te meg se látod,
Mert aki elment, még mindig visszavárod.
Mért van az, hogy Neked nem sikerül semmi?
Ő volt a mindened, s elengedted menni.
Nem mentél utána, s nem mondtad, hogy várjon,
S hagyod, hogy egy könnycsepp lefolyjon arcodon.
De az idő múlik, s kit nem látsz már soha,
Az halványul benned. De a sors mostoha,
Hadba állítja, feltépi a sebet,
Szíved megint lüktet, repülnél feléje.
De ekkor egy kérdés villan az eszedbe:
Mért van az, aki elment nem jön többé vissza?
Csak az emlék marad, de az él mindörökre.
Drága emlékedre szeretettel!
Drága emlékedre szeretettel!
Könnyes szemmel fekszünk,
úgy is ébredünk,
temetőben fekszik gyermekünk.
Nehéz a sír, de még nehezebb a bánat,
mely nyomja a szívét ennek a családnak.
Csillaggá változtál, barangolsz az égen,
gyere mifelénk is, úgy mint réges-régen.
Édes Angyalkám !
Ezt a zenét hallgatom és bőgök mindig!
Vajon hol lehetsz?
Ez őrület, kibirhatatlan !
Végtelen szeretettel emlékezünk Rád!!
Bánatos a szívünk örökkön...örökké..
Szomorú szívvel emlékezem!
Drága emlékedre szeretettel!
Szomorú szívvel, szeretettel gyújtom gyertyám drága lelkedért, drága Gabika.
Fájó szívvel, végtelen szeretettel gondolunk Rád!!
Örök Szeretettel!!
Drága lelkedért égjen a szeretet lángja!
Édes, Angyali Gabikám !
Nem tudom Neked adni a napot,
De tudok adni egy pillanatot,
Mikor megállithatod a rohanó időt,
Kiszakítva belőle minden erőt.
Nem tudom a napot Neked adni,
Sugarával meleget árasztani,
De elküldöm neked szívem melegét,
Áldásként küldöm legyen Tiéd.
Nem tudom a napot adni Neked,
De adom a nagyon nagy szeretetemet,
Ha fontos neked, kezedbe veheted,
Ha megérintett, magaddal viheted.
A napot Neked adni nem tudom,
Hiszen nincs is saját napom,
Csak van egy kis lángom, csak Neked,
Amely szeretetedért Tőlem egy köszönet.
A Szívem csak Te érted ver Édes Gabika!
Meg kell találnom, aki emléked tovább viszi !
Felejthetetlen emlékedre!
Szomorú szívvel, szeretettel emlékezem!
Szerető szívek őrzik Drága Emléked, amíg csak létezünk a földön Drága Gabcsika!!
Drága Lelkedért Fájó Szívvel, Örök Szeretettel gyújtom!!
Drága lelkedért égjen a szeretet lángja!
Édes, Imádott Gabikám!
Valami elmúlt, de nem veszett el,
mert itt él a szívemben, s Én soha
nem felejtem el...
Szívünkben érted,
fájó könny fakad,
emléked örökre szívünkben marad.
Még nem találunk szavakat,
még a döbbenet az úr,
oly gyorsan hagytál minket itt,
oly nagyon váratlanul.
Még fájdalom hasít belénk,
még szívünk sírva dobol,
oly fájó, s végtelen hiányod,
oly mély bánat, mi bennünk honol...
Mély fájdalommal emlékezem!
Fájó szívvel, szeretettel gyújtom a gyertyám!
Drága emlékedre szeretettel!!
Örök szeretettel!
Hiányod Drága Gabcsika örök fájdalom!!
Szerető szívek őrzik Drága Emléked!! Hiányzol!!
Szeretettel gondolok Rád!
Drága emlékére szeretettel!
Drága, Imádott Gyermekem, Felejthetetlen Gabikám !
Hiányzik az érzés,mit melletted éreztem.
Hiányzik az idő,mit veled tölthettem.
Hiányzik amit adtam,s amit cserébe kaptam,
Hiányoznak az emlékek és a veled töltött gyönyörű szép percek...
Hiányzik minden lényed, tekinteted,
szavaid, hallani szeretném hogy
motoroddal hazajössz .....
Szomorú szívvel emlékezem!
Szeretetetem, kisérjen égi utadon Drága Gabcsikám!
Drága Kincsünk, Imádott Gabikánk !
Gyászomat ölelelem a lelkemben,
Oly nehéz létezni Nélküled !
Szeretni foglak,
Amig meg nem halok,
Mig az Égen
ragyognak a csillagok,
Szeretni foglak
Még ha bele is halok !
Nem búcsúzunk Velünk maradsz,
Üzenünk a csillagokkal,
Lágy szellő ha simogat,
Érezzük majd Te küldted azt ..
Szomorú szívvel emlékezem!
Emlékedre szeretettel!
Örök fájdalommal, és szeretettel szívünkben...
Sohasem halványul szívünkben Emléked, sohasem szűnik meg lelkünk gyásza Érted!!
Szerető szívek őrzik Drága Emléked!!
Fájó szívvel...
Szeretettel...
Fájó szívvel, szeretettel!
Édes, Imádott Gabikám !
Nincs feledés. . .
Mécses lobban halkan,
szívemben élsz minden,
egyes dobbanásban.
Emlék vagy!
Sötétben bujkáló ragyogás,
tündöklő fény, fájó múlt,
csöndes távoli szívdobogás....
Gyere vissza szépen kérünk,
Nélküled már lassan belefulladunk a bánatba.
Nincs más senki, akinek ennyire hiányoznál,
Elfelejtettek, számunkra ők a halottak !
Szomorú szívvel emlékezem!
Drága szép Emléked örökké közöttünk Él!!
Drága Emlékedre!!
Felejthetetlen emlékedre!
Szívből égjen Érted, szeretettel!!
Az ég felé nézek, pontosan oda,
ahol egy fényes kis csillag sugarait ontja.
Vakítón tündöklő fénye maga a csoda.
Nem láttam ilyet, eddig tán, soha.
Érzem, szomorú szívemen,
emlékeddel átsuhan egy szeretet csóva.
Ragyogj hát, tündökölj égi angyalom.
Nagyon fáj, hogy tőlem túl távol ragyogsz.
A távolság, remélem -, egyszer majd leomlik.
Addig is szeretet gyertyám fénye világít.
Mely fájó szívem minden szeretetét Rád hinti,
Égi messzeségből, fényév távolságból is.
Fájó szívvel, szeretettel!
Érted égjen örökké ...
Örök szeretettel...
Emlékedre szeretettel!
Hiányzol!!
"Okuljatok mindannyian e példán!
Ilyen az ember egyedüli példány!
Nem élt belőle több és most sem él
s mint fán se nő egyforma két levél,
a nagy időn se lesz hozzá hasonló"
Drága Gabcsika szívünkben Örökké Élsz!!!
Fájó szívvel, szeretettel!
Mély együttérzéssel, szeretettel!
Édes, Egyetlen Imádott Kincsem, Drága Gabikám !
Annyira hiányzol,
hogy mindenhol Téged kereslek,
nem tudom máshogy mondani,
egyszerűen:
Szeretlek!
Valami elmúlt, de nem veszett el,
mert itt él a szívemben, s én soha
nem felejtem el...
Érted égjen örökkön - örökké...
Örök szeretettel...
Fájón Emlékezünk Rád Drága Angyal!!
Elvitt magával örömet, mindent! Elment, örökre elment....
Szomorú szivvel emlékezem Rád Gabcsika!
Fájó szívvel, szeretettel!
Elnyomja a mosolyt a bánat,
Szíved egyre jobban fárad.
Már elbújsz az emberek elől,
S a fájdalom lassan megöl.
Éjjelente a bánat leple alatt sírsz,
Fájdalommal teli hangon egy személyt hívsz.
Egyedül csakis Ő rá vársz,
Lelkedet nyomja a keserves gyász.
Nem tudunk már nélküled boldogságban élni,
A szívünkből e fájdalmat ki se tudjuk tépni.
Rád gondolunk éjjel, rád gondolunk nappal,
Itt leszel te velünk a mindennapjainkban.
Drága emlékére szeretettel!
Szeretettel emlékére...
Szomorú szívvel emlékezem!
Mély fájdalommal, szeretettel!!
Emléked hátrahagytad... szüleid szívében,
aranyszállal hímezve Drága Neved,
teljes lényed beragyogja az eget,
mikor kigyulladnak az esti fények,
ezzel üzensz Nekünk Drága Gyermekünk.
Sorstársi együttérzéssel, szeretettel.....
Bánatunk, fájdalmunk örök!
Hálásan köszönöm a megemlékezést!
Elment csendesen, zajtalan, némán,hallgatag. Azóta elnémult, sivár üres a helye a Világ derűje elszállott Vele!!
Szívem minden szeretetével gyújtom a gyertyám.
Szomorú szívvel, szeretettel emlékezem!
Érted égjen a szeretetgyertyám, drága Gabika
Érted égjen a szeretetgyertyám, drága Gabika
Fájó szívvel...
Szeretettel...
Édes Kicsikém, Imádott Gabikám !
A virág elhervad a kőszikla meghasad,
Emléked szívünkben örökké megmarad.
Életed legszebb tavaszán, eltiport a halál,
Emléked szívünkben örökké fáj.
Aki szeret, az soha nem feled,
mert te túléled az õszt és a telet.
Felejthetetlen emlékedre!
Fájó szívvel, szeretettel!
Fájó Csend van Nélküled!!
Végtelen szeretettel emlékezünk Rád Drága Angyal!! Szívünkben örökké Élsz!!
Drága emlékedre szeretettel!
Drága Kisfiam, Imádott Gabika !
Gyászomat ölelelem a lelkemben,
Oly nehéz létezni Nélküled !
Kinok, kinját éljük át, nap mint nap,
Miért vettek el Tőlünk??? MIÉRT???
Az "Égi Hatalom" meddig ÉLHET???
1985 11.02.-án felsírt egy kisgyermek...
Boldogan tudatva Velünk, itt vagyok, köztetek!
23 év után elmentél, pedig nagyon vigyáztunk Rád,
mérhetetlen fájdalom maradt szerető szivünkben.
Elvették Életed, a legszebb szakában,
Itt maradtunk Nélküled bús árvaságban.
Szeretetgyertya!
Emlékére szeretettel!
Aki az hiszi mindennél jobban fájnak a szavak, még nem hallotta ordítani a Csendet!!
Drága Gabcsika! Hiányod Örök Fájdalom!!
Édes Imádott Angyalkánk, Drága Gabikánk !
Drága szép lelkedért,
Fájó szívvel emlékezünk ma is,
Fájnak a percek, a hetek, az évek,
az örök messzeségek!
Több éve már elmentél egy hosszú útra...
Az élet oly törékeny, oly rövid,
leirni is nehéz, hogy már nem vagy itt.
Elmondani nem tudom, mi az, amit érzek.
Úgy fáj a szív idebenn,
hogy már nem látlak Téged...
Fájó szívvel...
Szeretettel...
Fájó szívvel, szeretettel!!
Fájó szívvel, szeretettel!
Fájó szívvel...
Örök szeretettel...
Őszinte együttérzéssel emlékezem!
Édes, Imádott Gabikánk !
Üresség, fájdalom,bánat
és az emlékezés,
ami maradt utánad,
és a mérhetetlen hiány!
Csillagod ragyog még,
Otthonod a messzeség,
Itt vagy Szívemben velem,
Örökké hiányzol és Szeretlek,
Édes, Drága, Imádott Gyermekem.
De nem a szívemben kellene lenned,
Itt a földön kellene ÉLNI az életed !
Nagyon-nagyon hiányzol!!
Örök fájdalommal
TE azért születtél,
hogy szeresselek,
Én azért,
hogy TE megszülethess.
Túl fontos vagy nekem,
Soha nem vehetnek el tőlem.
Vigyáztam RÁD
ameddig csak lehetett.
De a sors másként rendelkezett.
Ha a szívtelen időt megfordíthatnám,
hogy újra itt legyél,
Bár Újra itt lehetnél,
Mindenem odaadnám,
az életem is feláldoznám,
Drága Gyermekem.
ANNYIRA, DE ANNYIRA SZENVEDEK !
Felejthetetlen emlékedre!
Drága emlékedre szeretettel!
Drága lelkedért égjen a szeretet lángja!
Kísérjen a szeretet......
Emlékére szeretettel!
Fájó szívvel......
Akinek fájnak a szavak, még nem hallotta ordítani a csendet.....
Végtelen szeretettel Drága Lelkedért!!
Emlékedre szeretettel!
Drága Gabika, Imádott Gyermekünk .
Mit ér a holnap és mit ér a ma?
Ha nem lehetsz mellettünk
az Életben SOHA.
Hiányzol Drága Gabika!
Olyan nagyon hiányzol.
Értelem nem fogja fel,
a szív nem viseli el,
ezt a fájdalmat.
Számomra nincs nyár, nincs tél,
se éjjelek, se nappalok,
se mosoly, csak a bánat,
Mióta végleg elmentél.
Szomorú szívvel, szeretettel emlékezem!
Szeretettel...
Fájó szívvel...
Fájó szívvel, szeretettel emlékezem!
Tudom,
értem én,
de még mindig fáj...,
Lelkem nem enged el,
nem érti,
hogy már messze jársz.
Más lett otthonod,
és más lett hazád.
Égi otthonodba,
csillagokkal üzenem:
Szívemben mindig velem maradsz,
Soha nem feledlek!
Nagyon Szeretlek .
Soha nem múló szeretettel és fájdalommal gondolunk Rád, drága Gabika.
Fájó szívvel, szeretettel!
Szomorú szívvel!
Gabcsika emlékére, fájó szivvel .
Drága lelked nyugodjék békében!
Fájó szívvel...
Drága lelked nyugodjék békében!
Drága lelkedért égjen, szeretettel!!
Drága Gyönyörüséges Csillagom, Édes Imádott Gabikám !
Nem számoljuk már a napokat, ezt számolni már nem lehet.
Nagyon régen hagytad itt más miatt a földi életet!
Hogy mit érzek arra nincsen szó, hiányod nem pótolható!
Szenvedés, sokszor düh uralkodik bennem,
Elviselni, belenyugodni az elvesztésedbe SOHA nem lehet !
Mondjad, kinek könnyebb?
Aki elment, nem érez már semmit,
Nem tudja mekkora űrt hagyott itt.
Hogy mennyire tud hiánya fájni,
Hogy nincs hited a holnapot várni.
Hogy nem használ a múló idő,
A bánat marad és az egyre csak nő !
Érted égjen a szeretet lángja!
Fájón Emlékezünk!!
Drága emlékére szeretettel!
Mély együttérzéssel, szeretettel!
Drága Gabika!
Elmentél, s vitted magaddal lelkem egy darabját,
de igy legalább, együtt lehetek Veled odaát!
Szomorú a szívünk és nagyon fáj,
Már több éve, hogy örökre itt hagytál,
Magunkra maradtunk és ez nagyon bánt,
Fájdalmunk iszonyatosan nagy,
Minden másodpercben a gondolatunkba vagy.
Nagyon Hiányzol Édes, Drága Gyermekünk
Ha átölel a csend csak Rád gondolok,
Lemondani Rólad sohasem fogok.
Lemondani arról, kit a szív igazán szeret,
Ily nagy áldozatot ember nem tehet.
Várom a napot, mikor megtörik az átok!
Várom a napot, mikor nem leszel már álom!
Várom a napot, hogy megöleljelek,
S füledbe súgjam mennyire SZERETLEK !
Iszonyatosan Hiányzol Drága Angyalkánk,
Nekünk csak az Emlékezés és a mindennapos
Temető látogatása maradt.
szomorú szívvel.......
Fájó szívvel szeretettel.....
Az agyalok őrizzék örök álmodat!
Nagyon szép pünkösdi ünnepeket az angyalok közt!
Édes Imádott, Angyali Gabikám, Drága Gyermekem.
Az Életed én adtam Neked Drága Kisfiam ,
Nem tudom szavakkal leirni a fájdalmat,
amit okoztak nekünk.
Kegyetlen "élet" jutott nekünk Nélküled,
Meg nem bocsájtom a világnak, a sorsnak ,
hogy elvettek Tőlem.
Gyászollak és mindent megteszek azért,
hogy Drága emléked őrizzem.
Köszönöm Neked, hogy Én lehettem az
Édesanyád !
Szívem szakad meg Érted,
nagyon, de nagyon fáj ,
Kezemben csokor virág ,
Neked hozom régóta már.
Igy emlékezni ez a fájdalom,
Gyermeknapkor is sírógörcsöt kapok.
Míg másnak öröm ez a mai nap,
Nekem szomorú, hogy nem láthatlak.
Szerető szívek őrzik Drága Emléked!!
Fájó szívvel, szeretettel!
Fájó szívvel...
Örök szeretettel...
Érted égjen a szeretet lángja!
Drága emlékedre szeretettel!
Drága emlékedre szeretettel!
Fájó szívvel, szeretettel emlékezem!
Édes , Drága, Imádott Kisfiam !
Én is voltam egyszer boldog , de elmúlt ...
Ajkamon a vidám kacaj, elnémúlt.
Gyászos csend kiséri most lépteim,
S szivem hangosan zokog.
Mérhetetlenül nagy a bánatom,
Szívem szoritja őrjitő fájdalom.
Elment akit Én nagyon szerettem,
Aki Nélkül sötét lett a hátra lévő "életem".
Szomorú szívvel emlékezem!
Hiányzol!!!
Drága Gabcsika! Szerető szívek őrzik Drága Emléked!!
Uram ! Te jónak láttad elszólítani…..
Szent az akarat, mely így tud dönteni !
S Én ha kérdezem ; miért ily hirtelen ???
Hallgat, s nem felel senki sem...
Fájó szívvel, szeretettel!
Végtelen szeretettel gondolunk Rád Drága Gabcsika!
Sohasem halványul szívünkben Emléked, sohasem szűnik meg Lelkünk gyásza Érted!!
Szomorúan gondolok Rád, Gabcsika!
Szomorú szívvel!
Szemed aranylik a végtelenben.
Gyötör hiányod-fájón éget.
Érted, utánad reszket a szívem,
arcom égeti záporozó könnyem.
Még őrzöm a tüzet,
még várok Rád
s ameddig ez a tűz ég,
csak addig élek már!
Fájó szívvel...
Emlékére...
Fájó szívvel, szeretettel!
Anyai, sorstársi együttérzéssel gyújtom Drága Lelkedért Gabcsika!!
Drága Emléked szívünkben örökké Él!!
Az angyalok vigyázzanak rád!
Szeretettel emlékezem rád.....!
Szomorú szívvel.......
Drága emlékedre szeretettel!
Az ég is beborult, az eső szakadni kezd,
Sír mindenki, a fák, a szelek.
Suttogásukban ott hallani a Neved,
Szívünkben őrizzük örök emlékedet!
Drága emlékedre szeretettel!
Drága emlékére szeretettel!
Az angyalok vigyázzanak Rád!!
Fájó szívvel, szeretettel!
Sohasem halványul szívünkben Emléked! Sohasem szűnik meg lelkünk gyásza Érted!!
Drága Gabcsika! Szívünk végtelen szeretetével emlékezünk!!
Lelkemben megült a valóság,
mert te már fenn, én még itt vagyok,
a képek bennem nem csalókák,
hiányod az, ami így sajog.
Fájó szívvel...
Szeretettel emlékedre...
Mély együttérzéssel, szeretettel!
Drága emlékére szeretettel!
Lehajtom fejem fejfádra,
szememből az emlékezés könnye csorog.
Szívembe szúrnak, emlék szilánkok,
Jéggé dermednek fenn a csillagok.
Szeretetgyertya!
Drága Gyermek! Szerető Szívek őrzik Drága Emléked!! Soha nem feledünk!!
Drága Gabcsika! Hiányod Örök Fájdalom!!
Nincs feledés. . .
Mécses lobban halkan,
szívemben élsz minden,
egyes dobbanásban.
Emlék vagy!
Sötétben bujkáló ragyogás,
tündöklő fény, fájó múlt,
csöndes távoli szívdobogás....
Felejthetetlen emlékedre!
Drága emlékére fájó szívvel, szeretettel!
Fájó szívvel, szeretettel!
Fájó szívvel, szeretettel!
Sorstársi együttérzéssel, szeretettel......
Emlékedre szeretettel!
Bánatunk, fájdalmunk örök.......
Sohasem halványul szívünkben Emléked, Sohasem szűnik meg lelkünk gyásza Érted!!
Szívünk végtelen szeretetével!!!
Szívem minden szeretetével!
Drága emlékére szeretettel!
Hálásan köszönöm a Kislányomnak és a Férjemnek gyújtott gyertyákat, megemlékezéseket. Fájó szívvel, szeretettel gyújtom gyertyám drága Gabikáért.
Szivemben dobban gyászos fájdalom,
nem vagy itt, s ez fáj nagyon.
Fájó szívvel...
Szeretettel emlékére...
Emlékedre szeretettel!
Emlékedre szeretettel!
Van egy bűnöm, nem nagy vétek,
két szó az egész: SZERETLEK TÉGED!
Fáj a lét, a létezés.
A lefekvés, az ébredés.
Fáj a múlt, fáj a jelen, mindez azért,
mert nem vagy velem!
Szemed aranylik a végtelenben.
Gyötör hiányod-fájón éget.
Érted, Utánad reszket a szívem.
Arcom égeti záporozó könny.
Örök szeretettel!
Fájó szívvel, szeretettel!
Örök szeretettel gondolok Rád, drága Angyallá vált Gabika.
Szerető szívek őrzik Drága Emléked!!!
Drága Gabcsika csak az hal meg, akit elfelednek! Szívünkben örökké Élsz!!!
Szüleid lelkének fénylő tükre könnyekkel van tele,
Szívünk hiába kutat , szívedet nem leli.
Nyújtanánk Feléd a karunkat, de nem jön felelet,
Amíg "élünk" szívünkből sosem fogy el,
Az Irántad érző Szeretetünk.
Emlékedre szeretettel!
Fájdalommal emlékezem!
Fájó szívvel, szeretettel!
Csak az hal meg, akit elfelednek!! Mi soha nem feledünk, mert nagyon szeretünk!! Szívünkben Élsz tovább!!!
Drága Gabcsika Hiányod Örök Fájdalom!!
Fájó szívvel, szeretettel emlékezem!
Fájó szívvel, szeretettel emlékezem!
A hit, a remény, a bizakodó tudat cserben hagy, s csak egy kép marad,
Melyet örökre megőrzünk a szívünkben, mert az emlékek azok!
Szívünkbe markol az emlékezés,
kedves arcod mindig bennünk él,
Időnk szabott, óránk száma kevés,
minden nap minden perce csak a TIÉD!
Hogy nem lehetsz velünk, ma is fáj,
nélküled üres a mozdulat.
lelkedet őrzi a ködös táj,
Veled száll tovább a pillanat.
Fájó szívvel, szeretettel!
Nyugodjon békében...
Szeretettel... Fájó szívvel...
Angyalok őrizzék álmodat!
Fájó szívvel, szeretettel!
Örök álmod legyen áldott!
Szomorú szívvel......
Drága emlékedre szeretettel!
Valaki elment, elvitt egy álmot, s magával vitt egy egész világot.
Megállt az idő, oly csendes az éj,
halk szavú tündér az életről mesél.
Szomorú ódája bús és lázadó...
Ezt hallgatni jó, de szívet fájdító.
Valaki most sír, egy könnycsepp csordul .
Az én arcomon is egy bús lassan elindul...
Nagyon -Nagyon HIÁNYZOL DRÁGA GABIKÁM!
Fájón csend van Nélküled!
Elment csendesen, zajtalan, némán hallgatag. Azóta sivár üres a helye a Világ derűje elszállott Vele!
Mély együttérzéssel, szeretettel!
Drága emlékére szeretettel!
Most már nincs közöttünk
És ez fáj nagyon,
De lélekben
Itt van velünk, mint könnycsepp az arcokon.
Most már nincs közöttünk
És ez fáj nagyon,
De lélekben
Itt van velünk, mint könnycsepp az arcokon.
Emléked, mint drága kincset, szívem mélyén őrzöm örökre
Eljön az éj, eljön az éjfél?
Mi haszna ? nem jön veled.
Nem látom lengő szellemed,
S reményem eltörött szárnyával,
Fedem be bágyadt szememet.
Azért dobog a szivem , mert Te Angyalkám bennem ÉLSZ!
Egy mosoly szíved melegéből, Egy könnycsepp szemeid tükréből,
Egy gondolat a törődésből. Bármelyik többet ér nekem,
Mint egész szomorú életem.
Végtelen szeretettel Emlékezünk Rád!!
Drága Gabcsika Hiányod Örök Fájdalom!!
Szeretettel...
Emlékedre...
Gyújtok egy gyertyát és gondolok Rád!
Szomorú szívvel emlékezem!
Hiába múlnak a percek, telnek az évek mi amíg élünk visszavárunk Titeket Drága Gyerekek!!!
Drága Gabcsika Hiányod Örök Fájdalom!!
Fájó szívvel, szeretettel.
A könnyek a szememből folynak,
S mind csak hozzád szólnak.
Válasz már nem jön, nem létezik.
Csak az én lelkem emlékezik.
Búcsúzni jöttem hozzád,
bár kevés a szó, a gondolat,
a csend itt belül, s a fájdalom
az, mi örökre megmarad.
Elmentél csendesen... csak úgy!
Hiányod érzem a csontjaimban.
Keserves könnyeket ontok
és hiába hívlak untalan.
Felejthetetlen emlékedre!
Örök szeretettel gondolok Rád, drága Gabika.
Drága emlékére szeretettel!
Hiába várlak hát...
Hiába várlak hát ezentúl?
Megsiratott szép gyermekem!
Meg nem jelensz többé nekem?
Mint eddig gyakran megjelentél
Szobámban csöndes éjeken.
Nem így gondoltuk az életet, örömöt vártunk, nem könnyeket.
Gyújtok egy gyertyát és gondolok Rád!
Szomorú szívvel........!
Érted égjen a szeretet lángja mindörökké!
Végtelen szeretettel!!
Anyai, sorstársi együttérzéssel gyújtom Drága Lelkedért Gabcsika!!
A dermedt napsugár elcsúszik a nedves avaron,
Erőlködve tör át a fény a csendes hajnalon.
A dermedt napsugár elcsúszik a nedves avaron,
Erőlködve tör át a fény a csendes hajnalon.
Valamire készül e dermedt természet, valakit vár,
hogy visszajön, aki már rég elment...
Fájó szívvel, szeretettel!
Együtt érző fájó szívvel...
Örök szeretettel...
Örök az emléked! Nem feledünk soha!
A kegyetlen halál mindent összetépett, szívünkbe örök fájdalmat vésett! Szeretettel Drága Gabcsika!!
"Csak egy mosoly, csak egy ölelés, ez volna mit kérnék.
De nem lehet, mert elmentél, s ami volt már emlék.
Mély együttérzéssel, szeretettel!
Fájó szívvel, szeretettel emlékezem!
Fájó szívvel, szeretettel emlékezem!
Drága emlékére szeretettel!
Szomorú szívvel emlékezem...
Szeretettel...
Szomorú szívvel emlékezem!
Sohasem halványul szívünkben Emléked! Sohasem szűnik meg lelkünk gyásza Érted!!
Végtelen fájdalommal, szeretettel gondolok Rád Drága Gabcsika!!
Szomorú szívvel!
Fájó szívvel, szeretettel emlékezem!
Fájó szívvel...
Szeretettel...
Szomorú szívvel emlékezem Rád!
Szívünk végtelen szeretetével.....
Kell a föld, hogy legyen élet,
kell a nap, hogy legyenek fények,
kell a határ, hogy ne legyen végtelen,
Te kellenél Drága Gabikám,
hogy boldog legyen az életem.
Ez sajnos nem adatik meg,
igy szenvedésem végtelen ....
Emlékedre szeretettel!
Drága emlékedre szeretettel!
Drága lelkedért égjen a szeretet lángja!
Kialudt a Fény, eltűnt a mosolygás,
szomorú az élet, mióta távoztál.
Rövid kis életed maga volt a csoda,
az Én életem legszebb korszaka.
Köszönöm, hogy voltál, hogy Velem éltél,
köszönöm, hogy egykor megszülettél.
Drága, Édes Gabikám nagyon HIÁNYZOL!
Szomorú szívvel gondolok Rád!
Drága emlékedre szeretettel!
Hiányod örök fájdalom!!
Fájó szívvel, szeretettel gyújtom gyertyám Gabikáért.
Angyal őrizze örök álmod!
Üvöltenék a széllel
Mikor fájdalmam sírni késztet.
Világgá üvölteném,
Nincs már mi éltet.
Sírnék a széllel
Ha könnyem lenne még.
S ha esõ esik,
Velem sír az ég is!
Szomorú szívvel emlékezem!
Drága emlékedre szeretettel!
Drága emlékedre, szeretettel!
Fájó szívvel emlékezem Rád! Nyugodj békében!
Drága Gabcsika! Szerető szívek őrzik Drága Emléked!! Hiányzol!!
Nyugodjon békében...
Fájó szívvel...
Ma is sírnak az angyalok velem.
Hisz elment tőlem, kit nagyon szerettem.
Némán könnyeznek az elsárgult levelek.
Hangtalan ejtem ki drága nevedet.
Emlékére
Szívem minden szeretetével gyújtok gyertyát kedves emlékedre!
Drága Gabi. Nincs olyan nap hogy ne jutnál eszembe,borzalmasan hiányzol. Bár itt lehetnél még. Bármit megadnék ezért. ????
Szeretettel... fájó szívvel...
Drága jó lelkedért égjen a gyertya örökkön örökké...
Fájó szívvel, szeretettel emlékezem!
Fájó szívvel, szeretettel!
A kegyetlen halál mindent összetépett,
szívünkbe örök fájdalmat vésett!!
Soha nem feledünk mert nagyon szeretünk!!
Mély együttérzéssel, szeretettel!
Sajnálom, nagyon fiatal volt.
Fájó Szivvel Emlékezem rád! Nyugodj békében drága gyermek
Szomorú szīvvel emlékezem!
Fájó szívvel szeretettel emlékezem Rád drága Gabika.
Fájó szívvel emlékezem!
Eltűntél könnyező szemünk elöl,
Mint hulló csillag az égen.
Még lelkünk a tieddel nem egyesül,
Addig szüntelen siratunk Téged.
Ha fáj a szív, ha sír a dalunk,
Akkor jobb ha meghalunk.
Szomorú szívvel, szeretettel emlékezem!
Fájó szívvel, örök szeretettel...
Szeretettel...
Drága emlékére szeretettel!
Fájón csend van Nélküled!! Hiányzol!!
Egy gyermeket elvesziteni maga az örület!
Nem, hiába múlnak a napok a fájdalom nem csökken.
Minden vers sirásra késztet, de ez meg különösen.
Mikor az anya gyermekét eltemeti,úgy
érzi fél életét örökre elveszíti.
Mert Ő tanította meg járni,és beszélni,
azt a szót, hogy anya előbb kimondani.
Kilenc hónapon át,védte óvta, magzatát,
mikor már megnö, akkor vesziti el,
legdrágább kisfiát.
Fájó szívvel, szeretettel emlékezem!
Emlékére szeretettel!
Szívem minden szeretetével gyújtom a gyertyám!
Szomorú szívvel szeretettel emlékezem Rád, drága Gabcsika.
Az angyalok vigyázzanak Rád!!
Érted ég a szeretet lángja!
Szomorú szívvel emlékére!
Drága emlékére szeretettel!
Drága lelkedért égjen a szeretet lángja.
Végtelen fájdalommal, szeretettel emlékezem!!
Szomorú szívvel!
Édes Emlékek!
Szorongatják szivemet,
és ontják könnyeimet.
Oh azok az évek,
S a visszahozhatatlan tények,
Még most is frissen, bennem élnek.
Fájó gyönyörü édes emlékek,
Mily drágák vagytok szivemnek,
én mar csak belöletek élek.
Bármerre Iépek
a természet, s az élet,
mindig visszahoznak Téged.
Bárhogyan élek,
s bármilyen irányba lépek,
az emlékek, mindig visszatérnek
s velem együtt ök is lépnek.
Szeretettel...
Érte égjen örökkön örökké...
Mély együttérzéssel, szeretettel!
Emlékedre örök szeretettel!!!
Drága emlékére szeretettel!
Szomorú szívvel!
Fájó szívvel, szeretettel!
Szeretettel drága jó lelkéért...
Fájó szívvel, szeretettel emlékezem!
Nem vagyok már Édesanya!
Nem hívsz engem már így, - soha!
Nélküled senki és semmi lettem,
Nem találom helyem, ebben a földi létben.
Hozzád vágyom, hogy veled legyek,
Hogy vigyázzam minden lépésedet.
Vágyom arra, hogy megfogjam a kezed,
S örülni annak, ami jó neked.
Erre vágytam az életben,
A boldogságot látni szemeidben.
De a sors becsapott,
S csak egy piciny örömöt adott.
Vége! Vége mindennek!
Vége az egész életünknek.
Édesanyád szive fáj és vérzik,
Fel hallik a magas égig!
Csendben vár s elmereng,
Hátha Drága Gyermeke hangja a fülébe cseng.
Valahol egy madár dalol,
Azt gondolja Drága Gyermeke szól!
A napok egybe folynak,
Mindegy mi lesz holnap ..
Drága Imádott Lélek,
Nem köszönthetsz engem már régen .....
Szeretettel gondolok Rád!
Fájó szívvel, szeretettel!
Szeretettel...
Drága emlékére szeretettel!
Üzenet anyának
Édes Imádott Gyermekem, Angyali Drága Gabikám !
Ma megjelentél álmomban, öröm és szomorúság is volt egyben,
Láttam ujból szenvedésed, most sem vagy jól?
Nagyon fáj, őrülten hogy nem maradhattál tovább.
Nem tudtam semmit tenni, hogy megmentselek.
Elvették 23 évesen a fiatal Drága életed !
Nyugalmam SOHA nem lesz, csak ha melletted pihenhetek,
Addig meg csak szenvedek és szenvedek,
Várom mikor jön értem a halál sötét angyala?
Szeretettel...
Emlékére szeretettel!
Várlak. . . és nem jössz,
Szólítalak. . . és nem felelsz,
Kereslek. . . és nem talállak. . .
Várlak. . . várlak. . . várlak. . .
Mindhiába Édes Imádott Angyalkánk.
Fájó szívvel, szeretettel!
Fájó szívvel, szeretettel emlékezem!
Nem tudok aludni mert valami fáj,
Érted sirom át a nappalt és éjszakát.
Feledni Téged SOHA nem foglak,
Te voltál az életemben a legnagyobb csoda.
A szívem darabokra tört, mikor elvesztettelek,
Azóta ezért én nagyon, de nagyon szenvedek.
Soha ne felejtsd el azt, hogy mennyire SZERETLEK!
Drága emlékedre ég a szeretet lángja!
Nyugodjon békében...
Mély együttérzéssel, szeretettel gyújtom a gyertyám kedves emlékedre!
Drága Imádott Édes Angyalom!
Aki a legfényesebben, legszebben ragyog az Égen!
Aki a legjobb Gyermek volt a Világon, miért vettek el Tőlem?
Neked itt kellene Élned , nem tudok megnyugodni!
A fekete ruháim mind megkoptak,
Újat vettem, hogy gyászolni tudjalak.
De temetésemre is vettem, abban nyugszom melletted.
Engem végső utamra hozzád csak egy EMBER kisérhet,
Az csak az imádattal szerető Édesapád lehet !
Vigyázunk Rá , Óvjuk , Őrizzük majd mi ketten.
Hiányzol nekem Drága Gabika,
Veled szeretnék lenni minden pillanatban.
Rólad álmodom minden hajnalban.
Amióta nem vagy velem, siralmas,
Minden percben hiányzol nekem.
Hiányodat elviselni napról napra nehezebb,
Veled volt csak szép az életem,
Köszönöm hogy szerethettelek ,
Te lehettél a Drága Jóságos Gyermekem!
Drága emlékedre szeretettel!
Emléked szívünkben örökké Él!!!
Fájó szívvel, szeretettel emlékezem!
Drága lelkedért égjen!
Drága Gabcsika..Érted égjen a szeretet örök lángja..
Sirnom kell, ha Rád gondolok!
Ha rád gondolok mit is mondok.
Arcom szomorú, szivem beteg.
Tudom, hogy igy nem élhetek.
Kellesz nekem, csak is TE kellesz!
Rettenetes hiányzol és Nagyon szeretünk Drága Gabika.
Nagyon-nagyon hiányzol!!
Érte égjen örökkön - örökké...
Drága emlékedre szeretettel!
Nyugodjon békében...
Szomorúság itt vagy újra,
együtt megyünk hosszú útra.
Nem maradt senki velem,
már csak te vagy, te jutottál nekem.
Fájó szívvel, szeretettel emlékezem!
Légy nagyon boldog az Angyalok országában, drága Gabcsika. Vigyázz szomorú szüleidre.
Drága Gabcsika ! Légy nagyon boldog az Angyalok országában. Vigyázz szomorú szüleidre. Öleld meg Kislányomat, és apukáját helyettem is. Legyen álmod áldott.
Szeretettel...
Akkor is beugranak képek mikor üvölt még a csend,
kevesen látják és értik azt hogy mi van itt benn.
Van úgy hogy némán hallgatok s csak ballagok csendben
szívem mélyén érzem én, nincs ez így igazán rendben.
Mert hiányod megszokni hidd el lehetetlen dolog ,
szívem fájdalommal teli s most is ugyanúgy dobog.
Bár az évek van az úgy oly gyorsan elszaladnak,
de amíg élek emlékeim Rólad megmaradnak.
Hangod még most is hallom, mosolyod tisztán látom,
örökké Rád leszek legbüszkébb ezen a világon.
Gabcsikám fájó szivvel emlékezem !
MÁSNAK MÁR RÉG ELMÚLTÁL,
DE ÉN LÁTLAK HOLTOMIGLAN.
ÁLMOM VAGY A VALÓSÁGBAN,
S VALÓSÁG VAGY ÁLMAIMBAN.
Emlékére szeretettel!
Szomorú szívvel emlékezem!
Örök szeretettel, végtelen fájdalommal emlékezünk Rád!!
Siratunk Téged, fáj, hogy elmentél,
Minket gondban-bajban itt felejtettél.
Lelkünk bánattal csordultig telve,
Szemünk szomorú könnyel van tele.
Imánk Hozzád száll fel az égbe.
Te már tudod, mi vár ránk,
Ha majd eljön a mi óránk.
Mély fájdalommal, szeretettel!
Nyugodjon békében...
Csöndben merengve bámulok előre,
megállt az élet, megállt egy időre.
Bárhol is kereslek, nem látlak sehol,
felkavartad lelkem, szívem már gyászol.
Szememből könnycsepp halkan csordogál,
nincsen már másom, csak emlék, mit itt hagytál.
Szívem minden szeretetével Neked!
Fájó szívvel, szeretettel emlékezem!
Meglátlak Téged, és örülök, hogy itt vagy,
Örültem nagyon. . . de a látszat cserben hagy. . .
Még messze vagy, de én türelmesen várok,
Már közeledsz felém. . . a fellegekben járok.
Már majdnem itt vagy, kedvesen mosolyogsz rám,
Minden szép és jó, már karjaim nyújtanám!
De megfordulsz hirtelen, s eltűnsz hirtelen,
Nem tehetek semmit, csak könnyezek csöndben!
Emlékére szeretettel!
Csodákban nem hiszek ,mert te voltál az én életem csodája.
Hiányzol ezt szavakkal elmondani nem lehet.
Találkozni fogunk egy másik életben,
Valahol fent a végtelen messzeségben
Meghalt szívedbe lángot nem lophatok,
Földön többé sosem látlak, de visszavárlak, tudhatod.
Nyugodjál békében!
Szívem minden szeretetével gyújtok gyertyát kedves emlékére!
Nyugodjon békében...
A csillagok hívták Őt maguk közé.
Nincs oly dolog,mi feledtetné.
Drága kincsként őrizzük emlékét.
Rávéssük szívünkre az Ő arcképét.
Áldásért könyörgünk szellemének.
S egy másik életben,
majd együtt leszünk végleg.
Mély fájdalommal, szeretettel!
Hiányzol!! Miért nem tudtak megmenteni? sokat gondolok Rád Gabcsi!
Fájó szívvel, szeretettel emlékezem!
Emlékedre szeretettel!
Sohasem halványul szívünkben Emléked,
Sohasem szűnik meg lelkünk gyásza Érted!!
Drága Gabcsika szívünkben örökké Élsz!!!
Emlékedre szeretettel!
Szomorú szívvel, szeretettel gondolok Rád,és szomorú szüleidre, drága Gabcsika
Az emlékezés és szeretet virágai, gyertyái.
A csillagokat nézve, mást én már nem kívánhatok,
Csak annyit, légy boldog ott ahol én nem járhatok.
S néha nézz le ránk, kiket itt kellett hagynod,
Szeress minket, vigyázz ránk, mást már nem is kell adnod.
Drága Gábor! Emléked itt közöttünk, amig létezünk e Földön!!! Szívünkben Élsz tovább!!
Sírodon egy kicsi virág,
szomorúan nézek le rá.
Csillog a könny a szemembe,
emléked őrzöm a szívembe.
Hiányod fáj mindig várlak,
lelkem megöli a bánat.
Tudom nem jössz, messze mentél,
hideg földben megpihentél.
Gyertyát gyújtok, sercegve ég,
lobban a láng... csillagként élsz.
Kicsi virág, fehér rózsa,
szirmod hull e kedves sírra.
Sziromlevél gyöngyszemfátyol,
fehér lepelként őrzi, örök álmod.
Emlékedre szeretettel...
Fájó szívvel, szeretettel!
Szeretettel...
Gyújtok egy gyertyát és gondolok Rád!
Egyedül vagyok, már nem vagy itt velem,
Sírnak az angyalok, lelked szél szárnyán lebben.
Csak némán lépkedek angyalok könnyében,
Örökké őrizlek szívem közepében.
Hálásan köszönöm a lányomnak gyújtott gyertyákat!
Áldott húsvéti ünnepeket kívánok az angyalok országában pihenő Gábornak!
Húsvétra szeretettel!
Virágerdő sűrűjében pihen
egy szív csendesen.
Rég nem dobban családjáért,
messze vitted Istenem!
Telhetnek hónapok, múlhatnak évek,
Mi szüleid szívből szeretnek,
és míg élnek, nem felednek Téged!
Ismét egy "ünnep" NÉLKÜLED Édes Gabikám
Drága lelked nyugodjék békében!
Emlékére égjen örökkön - örökké...
Van egy ország, ahová már oly sokan elmentek,
Ahová csak visz az út, vissza sosem jönnek.
Mi itt maradtunk a szívünket bánat járja,
Fájdalmas sóhajunk száll az éjszakába!
Szomorú szívvel gyújtom a gyertyám kedves emlékedre.
Örök Álmod Legyen Áldott!
Fájó szívvel, szeretettel!
Fájó szívvel, örök szeretettel emlékezem!!
Nyugodjon békében...
A Drága Gyermek üzenete szeretett szüleinek :
Mikor nincs melletted senki
s úgy érzed, hogy vége,
Kulcsold össze két kezed,
nézz fel az égre.
Ott van Ő, ki meghallgatja
szíved minden bánatát,
Ott van Ő, ki megérti,
hogy neked mennyire fáj.
Ő ott van a lelked mélyén,
ott van, ha fáj a magány,
Ő vigasztal, ha sírni lát,
mert Ő vigyáz Rád.
Imáidban kérjed Őt,
Kérjed, hogy adjon erőt,
Hogy elviseld mi bánt, mi fáj
Kérjed, hogy Ő vigyázzon Rád.
Kérjed, hogy őrízze minden lépésedet,
Kérjed, s Ő mindig ott lesz veled.
Van egy kép, ami soha nem fakul el,
S a lelkünkből kitörölhetetlen.
Van egy szív, mely átölel,
S a végtelen távolon át is rád figyel.
Van egy érzés, amely soha nem halványul el,
E m l é k e z é s.
Reményünk csillagát, fedi a sírhalom,
Emlék keresztje rá a szülői fájdalom!
Most magam elé képzelem mosolygó szemed
És nem tudom elhinni: elvesztettelek!
De a szívemben él még a remény,
hogy egyszer találkozunk mi még!
Örök fájdalommal a szívünkben!!
Drága emlékedre szeretettel!
Csak így tudok drága fiúknak gyertyát gyújtani. A gyertyagyújtáson le van tiltva.
Drága Gábor!
Csend borult az egykor oly vidám házra,
elmentél elvitted a fényt, a meleget,
csak egy fénysugárt hagytál az Emlékedet.
Féltve őrizzük Drága Emléked!! Hiányzol!!
K Ö S Z Ö N E T
Szívünk minden szeretetével szeretnénk megköszönni , hálásak vagyunk Drága Imádott Gyermekünk emlékoldalára bejegyzett megemlékezésekért. Bár ne kellene!
Ezeket SOHA nem fogjuk elfelejteni.
Kívánunk jobb egészséget, mint ami nekünk van.
Bánatos szülei
Sebünk nem gyógyul könnyünk el nem apad, zokogunk fájdalmunk nehéz súlya alatt!
Nagyon sajnálom, hogy ilyen fiatalon kellett elmenned. Őszinte részvétem a szüleidnek. Drága fiammal együtt már a csillagokból néztek le ránk. Reméljük egyszer újból találkozunk!
Fájó szívvel, szeretettel emlékezem!
Emlékedre szeretettel!
Más világ most, ahol él,
más a szó és más a fény.
Tavasz, nyár, ősz és tél,
nélküle fúj itt a szél.
Mint amikor gyermekek sírnak,
ha éjjel rossz álmot látnak,
Belül úgy izzik a bánat,
az emlékek csendben fájnak.
Égő könnycsepp, mondd meg neki,
hogy szeretjük,
És amíg élünk, el nem felejtjük.
Áldás és Béke lengjen a Felejthetetlen drága jó gyermek porai felett!
Drága Gábor! Soha nem feledünk, mert nagyon szeretünk!!
Alszol, alszol nagyon mélyen,
Hogy többé föl nem ébredsz.
Pirosló hajnal se ért már Téged,
Hiába várjuk ébredésed.
Drága Gyermekünk, Imádott Kincsünk,
Fájdalmas emléked,
Vérző szívünkbe véstük.
Áldás és béke lengjen a felejthetetlen drága gyermek emlékei körül!
Fájón Csend Van Nélküled! Nagyon-nagyon hiányzol!!!
Hordozzuk fájdalmainkat, ki tudja meddig még
Nincs megírva sehol, hol, s mikor lesz a vég,
Szeretet gyertyám lángja mindaddig ég,
Amíg el nem szólít a magasságos ég!
Csend honol....nincs dal, s mosoly sincs....
könnyek csorognak... Fájdalom mar belém.
Csupán emléke él a múltnak,
nincs mi vigasztaljon, mert meg halt a remény.....
Felejthetetlen Emlékedre Sok, Sok Szeretettel...
Szomorú szívvel, szeretettel gyújtom drága lelkedért szeretetem gyertyáját, drága Gabcsika.
Vigyázz szüleidre, drága Angyal
Virág és gyertya kezemben,
bennem csak halk sóhajok.
Egy-egy gyertyát gyújtok,
lángjába én is beleolvadok.
Melegség járja át a szívem,
érzem szinte közelségedet.
Lassan becsukom szemem,
oly jó hinni, itt vagy velem.
Sírodra teszem a virágot,
a szél zúgását hallgatom,
örökké hiányozni fogsz!
Nyugodjon békében Drága Csillagom !
Sírodhoz vezet az utunk,feledni téged soha nem tudunk,
feledni téged sosem lehet, mert TE magad voltál a
JÓSÁG és a SZERETET!!!!!
Alszol, alszol nagyon mélyen,
Hogy többé föl nem ébredsz.
Pirosló hajnal se ért már Téged,
Hiába várjuk ébredésed.
Drága Gyermekünk, Imádott Kincsünk,
Fájdalmas emléked,
Vérző szívünkbe véstük.
Fájó szívvel, szeretettel emlékezem!
Most égi pályán tartod az iramot.
szabad lettél, mint a madár,
mert nincs sebesség határ!
A mennyország vár,
s te hajtasz tovább……
Égi szervizekben dolgozol már
törött Suzukik és Hondák,
régi motoros cimborák.
De mind kik itt maradtunk,
hiányodat látjuk,
s a felhőkre nézve
Néha rólad álmodunk.
Égi motoros menj hát utadra,
S fentről vigyázz Szüleidre !
Amikor én gyertyát gyújtok gondolatban velem vagytok.Gyertya lángja égig emel,körbe fon fénnyel ölel........
Az égből nézel mosolyogsz rám,
fájó szívvel búcsúznak a fák.
Egy dalban száll most hozzád egy üzenet,
fáj a szívem mert nem lehetek veled.
Hiányzol nagyon ez lett a dallamom,
lelkembe már nincs többé nyugalom.
Reméltem,egyszer te leszel az angyalom,
szívemben többé nincs már nyugalom.
Megcsillan Egy Könnycsepp Fájdalomtól Égő Szememben.
Nincs És Nem Is Lesz Olyan Nap,Hogy Ne Jutnál Eszembe!
Szívből égjen Érted!
Már csak emlék vagy, s ez olyan nehéz,
Hisz úgy fáj a szívünk, hogy elmentél.
Elhívtak tőlünk a távoli fények,
De mi még mindíg visszavárunk téged.
Tudjuk, hogy nem jöhetsz, így csak könnyezünk,
Fájó szívvel, gyertyalánggal Rád emlékezünk.
"Valahol a felhők fölött van egy más világ, Ahol minden szép és és nem szenved senki már!"
Ez a gyertya érted égjen!
Álmaimban itt vagy velem
Itt vagy minden szívverésben,
A ragyogó csillagokban,
Itt vagy a Hold sugarában,
A hidegben, a homályban,
Itt vagy velem hóban, fagyban,
A felhőkben, madárdalban,
Itt vagy velem fényben, árnyban,
A záporban, a viharban,
Itt vagy a szellőben, forró nyárban,
Őszi arany lombhullásban,
Itt vagy minden mozdulatban,
A tegnapban, a holnapban,
Itt vagy minden gondolatban.
Itt vagy velem álmaimban.
Veled együtt távozott a boldogság,
számunkra maradt a fájdalom és az örök gyász...
Vissza hoz egy régi perc....Megidéz egy fénykép....Amíg csak élünk sosem lesz ez másképp!
Mély együttérzéssel, szeretettel gyújtom a gyertyát kedves emlékedre!
Fájó szívvel, örök és végtelen fájdalommal szeretettel emlékezünk Rád Drága Gabcsika!!
Drága Imádott Kincsünk, Imádott, Felejthetetlen Gabikánk !
Hogy milyen voltál? Különb mint a többi,
Százszor, Ezerszer, Mennyi jót tudtál
Volna még tenni? Az ÉG is csak az ilyet
SZERETI ? !!
Lehetsz nagyon messze, akármilyen távol,
Közelemben jársz Te, ha én úgy kívánom.
Szememben hordozlak, örök tükör vagyok,
Belerajzoltak már a sugárzó napok.
Gyémánttű reggelek véstek a szemembe,
Hogy éjszakáim Veled teljenek be.
S lehetsz nagyon távol, akármilyen messze,
Csak bezárom szemem, s itt maradsz örökre!
Fájó szívvel, szeretettel emlékezem!
Szívem minden szeretetével Neked!
Drága Imádott Gabikánk, Tündéri Angyalkánk, Imádott Gyermekünk !
Tudod Édeském, most olyan helyzet alakult hogy kijárási korlátozást rendeltek el!
De mi mindent elkövetünk bármi történjen is, Nyughelyedet meglátogatjuk.
Nélküled és mégis mindig Veled,
Velem vagy reggel,
mikor felébredek.
S este, amikor párnámra hajtom
bús fejemet.
Nem így képzeltem az életemet,
Nem terveztem Nélküled.
Arcodba temettem
szeretetem, mindenemet.
Szikkadt földön, köves égen
hol keresselek?
Álmaimban gyönge álmod
sohasem kisért.
A hold párkányain jár ki
nem halt, mert nem élt.
Üvöltenék a széllel
Mikor fájdalmam sírni késztet.
Világgá üvölteném,
Nincs már mi éltet.
Sírnék a széllel
Ha könnyem lenne még.
S ha esõ esne,
Velem sírna az ég.
Érted égjen örökkön örökké...
Felejthetetlen emlékére szeretettel!
Van egy dal, csak Rólad szól,
Azt üzeni, nagyon hiányzol.
Ha hallod ezt a dallamot,
Akkor csak Rád gondolok.
Leszáll az est, s a csillagok,
Egyikben most Te ragyogsz.
Lelked bennem él tovább,
Odafentről vigyázz rám.
Nem búcsúztál, csak itt hagytál,
Most az égből figyelj rám.
Érted sír most a szívem,
Gyere vissza, s csak álom lesz.
Egyszer talán újra látlak,
Mindennap én visszavárlak.
Utolsó érintés, utolsó pillantás
Millió emlék,
mit örökre itt hagytál.
Miért kellett, hogy így legyen?
Kérdezlek,s Te nem felelsz.
Hol jársz, vajon merre vagy?
Szívemben mindig ott maradsz.
Most érted szól a hárfa,
Minden egyes dallama,
Viszi a szél tehozzád,
Neked írtam, hallgasd hát!
A csillagos égbe suttogom a neved,
Rád gondolok és könnyes lesz a szemem.
Szomorú a szívem ,ajkam elnémul,
Szeretlek Téged kimondhatatlanul!!
Légy Áldott Pihenj Békébe Drága Gyermek!
Sorstársi együttérzéssel, szeretettel!
Egy gyönyörű fiatalember emlékére!
Drága Édes Kicsikém, Aranyos Gabikám!
Fél szívünk van, azzal "Élni" hogy lehet? Nélküled mi már rég haldoklunk !
Senki sem tudja, min megyek át,
Senki sem látja a könnyek hadát.
Senki sem érzi csukló lépteim,
Senki sem hallja jajdulásaim.
Titkaim megosztani nem lehet,
Kérdéseimre nincsen felelet.
Vánszorgok a ropogó havon,
Egyszer hazaérek, tudom.
Kereslek téged,de sajnos
már nem látlak régen..
Angyal az égből
az voltál nekem
érted éltem veled
ébren éltem boldog életet
Angyal az égből
az voltál nekem
bármit meg tennék
hogy veled éljem le az életem
Rég volt,de még ma is rád gondolok
Miért voltak ellenünk
Szép volt,de sajnos minden véget ért
Tél volt ..De látni azt mi bennem él
Este ha kigyúlt az utolsó csillag az égen
Kereslek Téged,de csak néha látlak Téged !
Drága Gábor!
Amig Élünk haza várunk! Számunka Te sosem leszel halott, Örökké Élsz mint a Csillagok!! Drága Angyal!!!
Fájó szívvel, szeretettel emlékezem!
Névnapodon szomorú szívvel, de szeretettel gondolok Rád!
Drága Édes Angyalkánk, Imádott , Jóságos Gabikánk!
Mai napod mindig vártad, ma van, a névnapod.
Szomorú szivvel, a legnagyobb szeretettel köszöntünk Téged !
Angyalokkal ünnepelj , mert biztos vagyok benne Te ott vagy .
Neved napján a virágot én a temetőbe viszem,
Ezért hallod sokszor, hogy sír zokog a szívem,
Nem adhatom a virágot a drága kezedbe,
Csak oda leteszem a hideg sírkőre...
Ma is mint mindíg, végtelenül hiányozol.
Fájó szívvel Rád Emlékezünk,
hiszen Te voltál a mindenünk...
Nélküled Drága Gabikám árvák lettünk,
Tudod milyen nagyon szerettünk, és szeretünk.
Megkövült szívünkkel,
A múltba merengünk,
Úgy fáj, hogy nem vagy itt,
Hisz annyira Szeretünk....
Szomorú szívvel!
Édes Drága Imádott Kincsem, Örök gyásszal és fájdalommal itt vagy minden percben a gondolataimban !
Nincs olyan nap és perc, óra,
Hogy Rád ne gondolnék Drága Kisfiam,
Sokszor is ébren álmodom,
Nevetve jössz felém és újra találkozunk.
Magamhoz akarlak szorítani,
s többé el nem engedni
Szeretnélek simogatni és örökre Veled lenni.
Nagyon, nagyon hiányzol Drága Gabikám,
szeretetünk és gyászunk Örök !
Drága Imádott Kincsem, Édes Gabikám! A legszebb emlék is könnybe fulladt fájdalom,
mert örökké szeretlek és kegyetlenül hiányzol. ♥♥♥
Itt vagy velem a lelkem mélyén,
Örökre belevésted magad.
Tudom soha nem Iátlak már,
De jó tudni, hogy velem vagy.
Most is látom két szemedet,
Segitségért könyörög.
Kevés voltam a segitséghez,
S, szemed fénye kialudt.
Öleltem a kihült tested,
Tudtam, nincs mar vissza út.
Pataknyi könny folyt szemeimböl,
Volt aki nem gyászolt, csak NEVETETT!!!
Érints meg még! - ezt kérem - idős szülőd vagyok.
Erős karodra vágyom, mielőtt meghalok!
Érints meg, ahogy egykor érintettelek,
amikor apró voltál, kis, védtelen gyerek.
Ülj le a közelembe, fogd kezem, adj erőt,
simíts az öreg arcon, sok ráncot, vad redőt!
Melegítsd át a szívem, megfáradt tagjaim,
Te rólad szólt az élet, a legszebb álmaim.
Sírod előtt állva könnyes lesz a szemem
Virágokkal jöttem , és meghajtom a fejem
Szívem bánatát hoztam el neked.
Bánatom virágjait a vázába teszem,
Ékes szirmait is elrendezgetem.
Kitárom lelkem a fájdalmas csendben.
Oly kedves voltál szívünknek,
De egy nap elhívtak a fények.
Megmaradt a keserű bánat s a fájdalom,
S keserves könnycsepp csordul le arcomon.
Az emléked szívünkben él míg élünk,
Míg élünk, addig el nem feledünk,
Tovább élsz, itt legbelül a szívünkben,
S ez elkísér egész életünkben.
De mért ilyen keserves az élet,
Miért kellett pont neked elmenned?
Szívünk gyászol s meghasad a fájdalomtól,
Nem tudunk szabadulni a fájó bánattól.
Szomorú fenyő alatt Örök álomra hajtottad fejedet Imádott Édes Gyermekünk.
Drága Imádott Kincsünk, szemünk fénye, aki miatt már nekünk SOHA nem kell fel a Nap, örök szürkeségben "létezünk" . Aki a világ legjobb Gyermeke volt, aki soha nem bántott, aki miatt nem szégyenkeztünk, mindig büszkék voltunk Rád. Te vagy a legszebben ragyogó Csillag az Égen, Édes Angyalkánk.
A mai napon március 20.-án pont pénteken 14 órakor volt a gyász szertartás, utána kísértünk Földi utad végső pontjára. Azóta is elevenen él bennünk mik történtek , nem tudjuk elfelejteni. A temetés előkészületei sem mentek simán, az arcátlan, lelketlen, semmi emberség nem volt a az ott dolgozó vezetővel, aki úgy engedte volna a temetést, hogy fedett koporsóban tudtunk volna elbúcsúzni Tőled. Ehhez nem járultunk hozzá, még jobban kimerítettek bennünket, akik amúgy is össze voltunk törve lelkileg, testileg. Úgy állította volna be, hogy a szertartás után leengednek a koporsóval együtt az előkészítőbe, ott forrasztották volna össze a fém koporsót, majd azt követően került volna vissza a ravatalozóba. A gyászoló nép, akik megtiszteltek azok ott álltak volna kb. 30 percig üres ravatalozó előtt. Ez így történt, végül mégis megoldották mert Igazgató nőhöz panaszra mentünk be. A sírboltba ugyanis csak dupla koporsóba lehetett temetni. Nem volt elég a rettenetes fájdalom még ilyet is meg kellett "élnünk".
Végül úgy rögzítették a fém koporsót, ami nem volt légmentes, mert a pulfixxel nem lehetett azzá tenni, ha igen akkor pedig meg kellett volna kímélni bennünket ettől a borzalmas fájdalomtól.
Ma ismét Temetőbe is emlékeztünk, beszéltünk hozzád , vártunk választ, de sajnos nem jött :( Nagyon sírtunk apával. Tudjuk, hogy segítesz nekünk, meghallgattál bennünket. Kérlek segíts bennünket azt a fiatal , jó lelkű embert megtalálni, aki halálunk után is szeretettel fogja nyughelyed látogatni. Ami a Tiéd lett volna, ezért Ő fogja megkapni minden vagyonunkat.
Oly kedves voltál szívünknek,
De egy nap elhívtak a fények.
Megmaradt a keserű bánat s a fájdalom,
S keserves könnycsepp csordul le arcomon.
Az emléked szívünkben él míg élünk,
Míg élünk, addig el nem feledünk,
Tovább élsz, itt legbelül a szívünkben,
S ez elkísér egész életünkben.
De mért ilyen keserves az élet,
Miért kellett pont neked elmenned?
Szívünk gyászol s meghasad a fájdalomtól,
Nem tudunk szabadulni a fájó bánattól.
Fájó szívvel, szeretettel!
Siratunk Téged, fáj, hogy elmentél,
Minket gondban-bajban itt felejtettél.
Lelkünk bánattal csordultig telve,
Szemünk szomorú könnyel van tele.
Imánk Hozzád száll fel az égbe.
Te már tudod, mi vár ránk,
Ha majd eljön a mi óránk.
Fájó szívvel, szeretettel emlékezem!
Osztozunk fájdalmatokban. Imádkozunk Értük, reméljük jó helyre kerültek.
Sok erőt és kitartást kívánunk: Schulcz Ákos szülei
Drága, Imádott, Jóságos, felejthetetlen Gyermekünk, Aranyos Gabikánk!
Voltunk Édes Angyalkám ma is a Temetőbe, nyughelyedre borulva sirtunk. Nem köszöntheted már rendkivüli figyelmességgel Édesapádat. Te voltál az első aki mindig megtette. Siralmas Nélküled Édes Gyermekünk.
Múlik az idő,de lelkünkben vihar tombol,
mióta elveszítettünk életünkben gyász honol.
Minket úgy szerettél,ahogy már nem lehet,
mert az ember egyedi pótolni nem lehet.
Mikor a csillagok fénye ragyog az égen,
szemeid csillogása ég szeretteid szemében.
Mert egy könnycsepp a szemeinkben még érted él,
egy gyertya az asztalon még érted ég.
Még fáj s talán örökre így marad,
de mindig velünk leszel az idő bárhogy is halad!
Szomorú szívvel gyújtok gyertyát az emlékedre
Drága Gabcsikám!
"Akinek fájnak a szavak, még nem hallották ordítani a Csendet!"
Mi halljuk!! Drága Emléked szívünkben őrizzük, amig csak létezünk e földön!!
Drága Édes Gabikám, hiányod feldolgozhatatlan. Van aki elfelejt, de mi ápoljuk Drága Emléked.
Veled álmodtam újra az éjjel
s karoddal a múltam nyúlt felém,
hozzád simulva, a szívedhez bújtam,
te nem láthattad, de sírtam én,
mert hiányzol nekem gyermekem.
Karjaidban újra vigaszt leltem,
mint anyjánál a kisgyerek,
és csak némán, hozzád bújva,
nyeltem, nyeltem a könnyeket,
mert hiányzol nagyon gyermekem.
Csak Az Idő Múlik Feledni Nem Lehet,Mert A Szívünkben Örök A Fájdalom És A Szeretet!
Valaki elment,akit szerettem
Valaki volt a mindenem
Valaki meghalt akit szerettem
Valaki magával vitte mindenem
Szeretettel ölellek magamhoz,
ha csak lélekben is...de együtt vagyunk
Beszélnék, de a hang a torkomon reked,
Oly sok szép szót, gondoltam Neked!
De csak hallgatok!
Nem akarnak formálódni a mondatok!
Bántóan néma most a csend szava,
Itt lüktet bennem hiányod! Szólnék! De nem tudok!
Csak zavartan, hallgatok!
S tûröm hogy magához húzzon az emlék!
Most távol vagy, mégis oly közel!
Érzem mindég itt leszel!
A szívemben! A lelkem átölel!
Mit érzek?
Mondanám, de nincs rá szó!
Olyasmi ez, mi nem kimondható!
Mert szavakkal ezt elmondani nem lehet,
Mily mérhetetlen a szeretet!
Mit irántad érzek!
Csak tétován nézek!
De szólni nem tudok!
Mert tudod? Most is sírok!
Beszélnék, de a hang torkomon reked.
S csak annyit tudok suttogni Neked,
Hiányzol nagyon, de nagyon nekem!
Örökké bánatos szívvel, sorstársi együttérzéssel emlékezem Rád Drága Gabcsika!!
Látjátok feleim egyszerre meghalt!
és itt hagyott minket magunkra.
Megcsalt! Ismertük Őt.
Nem volt nagy és kiváló, csak szív,
a mi szívükhöz közelálló. De nincs már!
Akár a föld. Jaj, összedőlt a kincstár!
Okuljatok mindannyian-e példán ilyen az ember.
Egyedüli példány.
Nem élt belőle több és most sem él
s mint fán se nő egyforma két levél, a
nagy időn se lesz Hozzá Hasonló!!
Repülnek az èvek, hùzòdnak az àrnyak
Lassan hervad a szìve, egy gyàszolò anyànak
Nem nevet a szeme, gyorsan ver a szìve
Mint egy patak, àrad èjjel-nappal könnye
Galambokat nèzi mily magassan szàlnak
Üdvözletèt küldi, kis angyalkàjànak
Meleg nyàri napon, mikor nyùlnak az àrnyak
Nem süt többè a nap, egy gyàszolò anyànak
Hûvös tèli reggel mikor minden jeges
Otthon èrzi magàt mert a szìve meredt
Fàjdalmànak vège, bizony sosem lehet
Minden sòhajànàl, a könnye csak ùgy ered
Drága szép, ifjú lelkedért,
gyullad ma is a szeretet fény.
Szívemben él egy reszketeg remény,
hátha láthatnálak, csak egyszer még!
Utánad hajló, bús sóhajaimtól szinte leszakad az ég,
így vonszolom magammal bánatom terhét,
csak egyetlen egyszer lássalak még.
Édesanyádnak sok-szeretettel!! Drága Gabcsika soha nem feledünk, mert nagyon szeretünk!!!
Mikor rózsát látok,
Te jutsz az eszembe,
ha nevedet hallom,
könny szökik a szemembe.
Nehogy azt hidd,
hogy el fogunk feledni,
mert mi Téged,
örökké fogunk szeretni! "
Drága Gabcsika üzenete Édesanyjának :(
Drága Anyukám, nagyon, nagyon nehéz,
Úgy hiányzik nekem egy simogató kéz,
Hiányzik egy arc mit megcsókolhatok,
Hiányzik egy váll amit átkarolhatok.
Ugy hiányzol nekem el nem mondhatom,
Nem hoz vissza engem semmilyen Földi hatalom,
Imádkozol odalentről Értem,
Nem felejtesz el engem én azt tudom és érzem.
Rég volt mikor utoljára átöleltél engem,
Olyan boldog voltam, ugy hiányzol nekem.
Hiányzik minden: kedves mosolyod,
selymes arcod, mosolygos arcod.
Ölelő karjaidat, tiszta szereteted,
ezeket soha , soha nem feledem.
Nagyon szerettelek, senkit sem jobban ,
szíved odalent is csak Értem dobban.
Testem az csak mi odalent pihen,
szivem és lelkem Érted él idefenn.
Angyalok között lakom, de Haza vágyom,
Szüleim karjában: ez az én Álmom.
Legyen Áldott A Föld Hova Meg Pihenni Tértél!
Mint apró kis virág
Úgy nyíltál ki szívemben,
Szeretettel tápláltalak méhemben.
Minden apró mozdulatod kísértem,
A végtelenbe üzentem:
Drága gyermekem!
Megérkeztél s csillagként ragyogsz
Szemed az égre festi a Napot.
A világot jelented nekem
Drága gyermekem!
Fájó szívvel emlékezem Rád ...
Véget ért egy út, az életednek útja,
elmentél most tőlünk egy hideg-rideg útra,
Égjen itt most minden Gyertya a TE emlékedre,
Igérjük, hogy nem felejtünk, őrzünk egy életre..
A csillagos égbe suttogom a neved,
Rád gondolok és könnyes lesz a szemem.
Szomorú a szívem ,ajkam elnémul,
Szeretlek Téged kimondhatatlanul!!
Drága szép, ifjú lelkedért,
gyullad ma is a szeretet fény.
Szívemben él egy reszketeg remény,
hátha láthatnálak, csak egyszer még!
Utánad hajló, bús sóhajaimtól szinte leszakad az ég,
így vonszolom magammal bánatom terhét,
csak egyetlen egyszer lássalak még.
Örök Az Emléked Pihenj Békében!
Emlékére szeretettel !
Szenved a lelkem, mert nem vagy velem,
Szenved a szívem , mert nem vagy mellettem.
A szívem azt akarja , hogy itt légy velem,
De az eszem tudja sajna ez lehetetlen.
Szenved a szívem, s szenvedek én magam,
Szenvedek, hisz ez az állapot kibírhatatlan.
Fájdalmas az Élet Nélküled, de nagyon, miközben
lelkem szenved , s reménykedik nagyon.
Múlik az idő, s múlik az Élet, s
Szertefoszlanak a rég dédelgetett szép évek.
Reménykedik lelkem, reménykedik a szívem, s
A remény élteti minden szívverésem.
Te vagy az álmom, Te vagy az ébredésem,
S Te vagy minden szívverésem.
Vágyakozva nézem a csillagos Eget,
S remélem, majd egyszer találkozom Veled.
Szemünkben látjuk arcodat, fülünkben halljuk hangodat ,
Bennünk igy maradsz meg örökre, örökkön -örökké szeretve.
Ez volt a legnagyobb fájdalom mi minket érhetett.
Istenem, segítsd Őt, csak erre kérlek !
Légy Vele, óvd, vigasztald, öleld át helyettünk,
Istenem! Te tudod , hogy mennyire szerettük.
Fájó szívvel, szeretettel gyújtom Érted a gyertyám!
Édes Csillagunk, Angyalkánk, Felejthetetlen Gabikánk !
Bánatomban forgolódom, görnyedek a földre,
Hiszen megígértem,szeretni foglak Téged Mindörökre,
De elmentél,nincs tovább, vége minden szépnek,
Nem maradt már semmi csak e vers fel az Égnek,
Még minidig nagyon hiányzol, Mindennap gondolok Rád,
Minden percben várlak fognám Drága két kezed,
Erősen magamhoz szorítlak, míg behunyom a szemem,
Emlékezem mennyire szerettél,
Nagyon, Nagyon fáj , hogy örökre Elmentél!
Akik elvették az életed arany Gabikám, annak kellene a Köztemetőbe nyugodni !!!! !
Ha az Égen lemegy a Nap, Te akkor is az eszembe vagy Édes Angyali Gabikám.
Imádott Angyalkánk, Édes Kincsünk, Felejthetetlen Gabikánk
Már elégett a gyertya, de gyújtok másikat,
megtenném ezerszer, de nem hozza vissza a szavakat,
az ölelést, azt a szeretetet,amire vágyom, már nem lehetek veled,
Elmentél, egy Angyal eltávozott,
már csak gyertya és virág az ajándékod...
Egyetlen szó visszaadná az életem,csak egy válasz,
ha te nem vagy,én miért születtem ?
Mondhatnak bármit, nekem,
- próbáljam újraépíteni az életem.
Álljak fel! S lesz miért felállnom...
Járjak! S lesz miért járnom...
Ha poklon keresztül vezet is utam,
átmegyek azon is..., magányosan.
Nincs több erőnk mélységes fájdalmunknak,
mely minden sárba, gödörbe belerángat.
Nekünk, kinek örökké pótolhatatlan lettél,
s életfogytig emlékkel fizettek,
szívemben csöndes nyughelyed síri emléke simul,
velük gyászolunk mindhalálig, vigasztalanul.
Nem fogjuk elfelejteni, megbocsájtást SOHA nem nyernek Jutka, Irén és akik valaha is bántottak. Elnyerik méltó büntetésüket!
Drága Imádott Kincsünk, olyan nagyon elkeseredettek vagyunk. Minden nap iszonyat nélküled, de a megemlékezésektől összeroppanunk.
Szomorú szívvel gondolok Rád ezen a fájdalmas évfordulón!
Egy kis gyertya az asztalon,
Sötétségben pislogó fény...
Szívekben kínzó fájdalom,
könnyes arcra boruló kéz...
Nyugodjál Békében Kedves Gábor.
"Nevessetek és gondoljatok rám, hiszen én itt vagyok veletek.
Csak én az út másik oldalán megyek.
Drága Imádott Gyermekünk, Felejthetetlen Gabikánk. A szívünk legnagyobb fájdalmával emlékezünk Rád nem csak a mai napon, hanem az év minden percében.
Kell rád emlékeznem, most és mindörökké,
Nem lehetsz már velem soha-soha többé
Elmentél most tőlem, örökre elhagytál,
A sors akaratából egy szép emlék vagy már.
Mit tegyek nélküled, ó, mondd, hová legyek?
Hisz helyedbe már soha senkit sem tehetek!
De én várni foglak, várni, amíg élek,
Erőt ad majd nékem a reményt keltő lélek.
Testetlen alakban itt leszel köröttem,
Vigyázó szellemed őrködik fölöttem.
Nem feledlek soha, ezt ígérem Neked!
Búra hajlott lelkem mindig egy lesz veled.
Bocsásd meg bűneim, s fogadd búcsúszavam,
És örökkön-örökké hallgasd hívó szavam.
Tekints rám az égből, vigyázzad léptemet,
Vigasztald még egyszer, csak egyszer a szívemet.
Legyen rajtam mindég vigyázó, szép szemed,
Pihenj békességben, míg ott leszek Veled!
Drága Gabikám, Imádott Angyalkám. Mi vagyunk azok akik nem felejtenek el, a szüleid, akik nap mint nap látogatják nyughelyed, virágot helyeznek iszonyatos fájdalommal a sirodra :(
Tudom én nem hozhat vissza a gyertyafény.Mégis újra és újra meggyújtom a lángot.Hisz annyira fáj a hiányod.
Drága Imádott Kincsünk, míg "élünk" emlékedet ápoljuk.
Nagy kérés volt tőled, hogy őt hagyd meg nekünk?
Könyörögni, szenvedni kell, azért hogy boldogok legyünk?
Nem sokat kértem csak, hogy gyógyuljon meg,
S élje azt át velünk mit ő, már nem élhet meg.
Gyönyörű szemében, a fény még csillogott,
Még az utolsó napokban is csak mosolygott.
Mosolygott, mert hitt, mosolygott, mert élt,
Semmi mást nem akart ő, csak élni még.
Küzdött még tudott, még volt ereje,
De a végzet őt is utolérte.
Hosszú útra ment, és a csillagok vezetik,
Vezetik útját, amíg csak álmodik.
Álmodjon egy öregkort, mely csodás és szép,
Álmodja meg azt, hogy még mindig velünk él.
Súgják meg a csillagok üzenetünk... hogy szeretünk,
Mondják meg azt neki, hogy
S O H A S E M
F E L E D Ü N K !!!
Édes Angyalkám, Drága Gabikám . A búcsúszó, mit nem mondtál ki, elmaradt.
Elmentél, de szívünkben örökké velünk maradsz.
Ma is sírnak az Angyalok velünk,
Hisz elment tőlünk, kit nagyon szerettünk.
Némán könnyeznek az elsárgult levelek,
Hangtalan ejtem ki drága nevedet.
Szívem sajog, fáj, utánad kiált!
Ne menj még kérlek! Szükségem van Rád!
Nem vehet csak úgy el Tőlem a rút halál!
Hisz érted éltem én, maradj még tovább!
Sírnak az Angyalok, én is sírok velük,
Tudom, hogy menned kell, lelked már velük.
Megjelent az égen egy láthatatlan sugár,
Érzem, hogy nem félsz, mosolyogsz már.
Egy napon várni fogsz, s újra velem leszel,
Te leszel majd az, ki engem felemel.
Már nem sírok, látod? Elengedlek hát!
Mert tudom, hogy ott fent egy szebb világ vár?!
Sok-sok szeretettel gondolok most Rád,
Ha sírnak az angyalok, tudom, hogy vársz.
Mikor kisüt a nap, látom, hogy mosolyogsz,
Reggeli szellővel könnyemet szárítod.
Visszaadom tested, pihenj kedves hát,
Álmodd azt a csendben, hogy szép volt ez a világ!
Érzem, hogy itt vagy, még most is velem,
Bennem élsz tovább, míg dobog a szívem.?
A szeretet lángja örökké érted égjen Imádott Kincsünk.
Elment! Elment! Hiába keresem
Ő utazott el - ismételgetem.
Tudta hogy örök hajlék hívja fenn
És most előrement és hazavár
Csak egy kevés idő van hátra már!
S ha véget érnek próbák, földi harcok
Megint meglátom azt a kedves arcot
Ott hol nem választ el soha semmi
És soha többé nem kell búcsút venni.
Telnek a napok, múlnak a hónapok,
Nélküled annyira magányos vagyok.
Az élet már nem nagybetűs nekem,
Mert veled mindent elvesztettem.
Nagyon várom, hogy veled lehessek,
Hogy újra és újra megölelhesselek.
Arcocskádat csókjaimmal borítanám,
Tested ölelném, karjaimban tartanám.
Gyönyörködnék csillogó szemedben,
Mosolyodban fürdőznék csendesen.
Hallgatnám a hangod, a nevetésed,
A boldogságtól azt érezném: ÉLEK!
Olyan szép álom, de fáj a valóság,
Nélküled élni a legnagyobb csapás.
A világ legszebb kincse vagy Nekem,
Te Drága Egyetlen Gabikám !
Ó, mennyire fáj , hogy nem vagy velem már :(
Messze Távol,Egy Szelíd Kis Csillag Ragyog,Oda Csábítottak El, A Fények az Angyalok!
Ülök és nézegetek rólad egy képet,
Közben felidézek egy régi szép emléket.
Könnyeim mögül látom az arcodat,
Szívem fáj, s tisztán hallom a hangodat.
Szeretlek, imádlak Te drága kincs,
Szívemben helye már másnak nincs.
Téged szeretlek amíg csak élek,
És örökre őrzöm a régi szép emléket.
Angyalok kísérjenek örökké tartó égi utadon!
Szomorú szívvel, szeretettel gondolok Rád, drága Gabika.
Öleljétek Angyalok S Szeressétek Nagyon!
Édes Imádott Kincsem, már nincs szívünk régen megszakadt, de örökké emléked és imádatunk megmarad
Reggel szomorúan ébredtem, s egész nap csak lézengek !
Ránézek a képedre, s könny szökik a szemembe !
Már 10 éve hogy elmentél, de hiányod még mindíg ég....
Nem hiszem el, hogy nem vagy már.....Egy nap talán újra vársz !
Elmentél, s nem maradt más csak bánat, s ez még mindíg fáj !
Elköltöztél fel az égbe, itt hagytad a földi létet.
Mindenki csak állt bután, nem hitte el hogy nem vagy már !
Tudom, hogy minden megy tovább....az élet soha meg nem áll…..
De Nélküled már minden más ! Néha azért nézz le rám, s kérlek fentről vigyázz Énreám !
Az angyalok vigyázzanak Rád!
Édes Kisfiam Aranyos Tücsike emléked számunka nem halványul el míg élünk
Édes fiam álmodj a honi földben
Legendák szőnek arany fonállal emlékeden
A történet mentője átszáll sírod felett
És koszorút tart angyalként a hazaszeretet.
Virágzó életed oly korán elhagytad
Széttépted boldogító büszke álmainkat
Imádó szüleid tört szívvel siratnak
De könny és fájdalom vissza nem hozhatnak.
Drága Csillagom, Imádott Gabikám. A szívem szakad meg, hogy elvettek Tőlünk :( Benned bíztunk a nagyon jóságos Gyermekünkben, aki SOHA nem bántott volna meg
Meggyötört lelkem csupa könny és bánat.
A virágos rét nélküled sivár és száraz.
Megszakad a szívem, mert örök búcsút vettél.
Csillagok közt Te, a legfényesebb lettél!
Angyali mosolyod nem ragyog rám többé,
De Te a szívemben élsz mindörökké!
Áld meg Istenem a földnek minden porszemét,
mely takarja drága gyermekünk sírhelyét!
Kérünk Téged fogadd kegyelmedbe,
S óvjad, féltsed lépteit mindörökre
Drága Imádott Gyermekünk, Aranyos Gabikánk Nélküled szomorú minden napunk,
Nélküled mi semmik vagyunk :(
Szívemmel és eszemmel, nagy csatákat, vívok,
Hogy imádlak ezt Te is nagyon tudod.
A fejemben kavarog rengeteg gondolat,
Fényképedet nézve írom-e sorokat
Most könnyeim hullnak, nem tudom, elfojtani,
Mert amit most érzek, nem tudom letagadni.
Másnak talán igen, de szívemnek sohasem,
Becsapni magam sohasem engedem !
Angyalok vigyázzanak Rád !
Akinek szülei halnak meg az árva, akinek a házastársa, az özvegy, de akinek a gyermeke arra nincsen szó :((
Amikor azt mondják: a szív megszakad,
Nem mondtad, hogy érezhető és nem csak szavak.
Érzem kártyavárként omlott össze életem,
Mikor rájöttem, hogy Nélküled nem létezem.
Szörnyű, hogy az élet mégis megy tovább.
Teszem a dolgom, de emlékszem Rád!
Minden percben mellettem vagy,
Sose hagynál el.
Csak az ad erőt, hogy tudom
Semmi nem múlt el.
Nem tudom és nem akarom elfogadni ezt,
Hiszek benne, hogy nekünk még találkozni kell!
Most még nem láthatlak,
De emléked őrzöm.
Addig is búcsúzom, nem sokára de találkozunk.
Köszönöm a szereteted, a rövid életed mit Veled tölthettem.
Tudod, hogy Szeretlek és Te vagy a Mindenem.
Ilyen jó gyermeket keresni kell a Földön.
Emlékére szeretettel!
Édes Angyalkám! Nélküled Drága Kincsem nincsen jövő, már nem hiszek a holnapokban
Édes, Imádott Gabikánk ! Érezzük, hogy ma is itt vagy velünk. Bennünk élsz mig dobog a szivünk
Nyugodj Békében Drága Gábor! :'(
Egyetlen szív kell csak nekem
Egy messziről dobbanó néma jel
Egyetlen szó: Egy halk igen
Amit egy magányos csillag üzen!
Drága Gabikám : Elvettek Tőlünk, Kit annyira szerettünk, Aki nélkül örök sötétség az életünk
Te vagy akire éveket vártam
Te vagy akiért mindent feladtam
Te vagy akit még mindig szeretek
Te vagy akit soha nem feledek ....
Olyan seb ez,mely nem gyógyul be,olyan bánat,mely nem ért,meg senki csak az,aki ezt át élte.Pihenj Békébe Drága gyermek.
Álmodom egy szép világról,
Egy igazi nagy csodáról.
Ha majd földi időm lejár,
A fény kapujában az én Fiam vár.
Kitárja két kezét, s nyújtja felém,
S akkor végre megnyugszom én.
Lelkem lelkére rátalál,
Tudom ott ránk béke vár.
Csak akkor tudok megnyugodni én,
Mikor nyújtja kezét felém
Akkor újra láthatom Őt, s talán
Elfeledem ezt a fájdalmas időt,
Mit nélküle kellett eltöltenem.
Mert nélküle az élet csak gyötrelem.
Álmodom a szép világról,
Az igazi nagy csodáról,
A várva várt találkozásról!!!
Szomorú szívvel gondolok Rád!
Elmondhatatlanul hiányzol. Nincs olyan nap hogy ne jutnál eszembe,bár itt lennél még. ????
Drága Gáborka!
Sajnos nem ismerhettelek személyesen, de édesanyád elmondása szerint megismerhettelek. Nagy szeretetben nőttel fel, mindent megkaptál szüleidtől amit csak megtudtak adni neked. l Egy nagyon értékes, jó embert neveltek belőled! Sajnos a betegség nem válogat, és korán el kellett menned!
:'( Nyugodjál Békében Drága Gábor :'(
Drága Gabcsika!
Sokszor gondolok Rád, és szerető szüleidre. Álmukban sűrűn látogasd meg Őket, hogy fájó szívükre egy kis gyógyírt kapjanak.
Nyugodjál békében.
Drága Gabcsika, nyugodj békében..????????????????????????????Szüleid örökös fájdalommal gondolnak Rád..???????????????????????????? Én, hiszem és vallom " nem mentéll messzire...
Az orvosok idejekorán megtanulják, hogy a halál az élet része. A szülőknek ugyanezt nem volna szabad megtanulniuk.
Valcsikám! Eljövök majd ide gyakran és írok Neki, hogy hallja meg, szeretik és nem felejtik el. Én biztosan nem felejtem, mert nagyon mélyen érint ! Sok gyászoló szülőt ismerek a Fórumról és már párat személyesen is, de én még nem láttam senkinél ezt a mélységes szenvedést és szeretetet mint nálad ! Sok ölelés !
Drága Gyermekünk , Édes Gabikánk : Keresem a lelked , mely itt van valahol , érzem ahogy némán egy percre átkarol :(
Várjuk míg élünk, várjuk Őt,
Hátha egyszer ott áll az ajtónk előtt.
Aztán a valóság ránk szakad
Lelkünk tovább fáj a kín alatt.
Kiáltanánk, hogy Ő is hallja odaát,
Hol vagy gyermekünk, nélküled üres a világ.
Várunk, ha nem jössz, mert nem jöhetsz,
Mi megyünk hozzád, ott leszünk veled."
IMÁDUNK és Rettenetesen Hiányzol Drága Angyalkánk.
Édes, Jóságos, Angyali Gyermekünk emlékére, SOHA el nem múló fájdalommal.
Némán ballagok, lehajtom fejem,
Megyek az úton, mert hozzád húz szívem.
Furcsa ez a hely, csak csend, nyugalom,
Amerre nézek, mindenhol sírhalom.
Kik idejönnek, szívükben bánat,
Kezükben hoznak néhány virágszálat.
Fájdalom az arcokon, a szemekben könnyek,
Boldogtalanok azok, kik idejönnek.
Mert valaki itt nyugszik, kit nagyon szerettek,
Ki része volt az életüknek.
Kinek hiányát nehéz elviselni,
Hogy a test egy sírba ment, megpihenni.
Hát ezt érzem én is, mert elvesztettelek,
A világon mindennél jobban szerettelek.
Fáj hogy nem fogod már többé a kezem,
Én megköszönném újra, az egész életem.
Némán ballagok hát, lehajtom fejem,
Ó Uram, miért tetted ezt velem?
Miért vitted magaddal, az én Drága Gabikámat?
Engem nélküle elemészt a bánat.
Kedves Gábor és gyászoló családja!
Én ugyan nem ismertelek, szüleiddel is nem rég találkoztam, ismerkedtem meg. Szüleid fájdalmas szívvel meséltek rólad csupa szépet, nagyon szeretnek. Látom a régi képeken, hogy egy vidám, értelmes, jó fiú voltál. Volt műszaki érzéked, ha ilyen irányban tanultál tovább, ha szerettél barkácsolni, szeretted a motorokat.
Hiszem, hogy a halálunkkal nincs vége mindennek. Bár gyötrelmesen nehéz a gyász, sokan rettegünk is a haláltól, de hiszem hogy akkor ott nincs mindennek vége, és hogy a megfelelő időben majd újra örömben együtt lehet a család. Én ezekkel a gondolatokkal kívánok vigasztalást az egész rokonságnak!
Drága Gabikám , itt is, otthon is és a Temetőben is Örökké égjenek érted az emlékezés gyertyái
Fiatal életed elvették tőlünk
Ó kegyetlen halál
Miért vittél bimbót
Mikor hervadt rózsát is találsz."
Ilyen idézetet nem vett fel a hirdetést elfogadó ujság. Igen elvették tőled az Életed, akinek mi is azt kivánjuk élje meg , amit mi megélünk.
Az első sorokat Neked írom Gabi, mert tudom, hogy ez eljut Hozzád! kérlek mindig legyél a Szüleiddel, nagyon hiányzol nekik, nagyon szeretnek Téged. Bárhol is vagy most, azt kívánom, hogy ott légy mindig boldog, és Te se feledd, hogy van itthon 2 ember, aki örökké szeret Téged, egy bánatos, szerető Édesanyád és Édesapád. Kérlek küldd el nekik naponta szereteted, hogy érezzék, hogy segítsd Őket a mindennapokat túlélni, segíts kicsit bánatukat enyhíteni! Tested nyugodjon békében! Lelked legyen szabad! Együttérző szívvel, Szeretettel: Dávid Gergő
Nyugodjál békében Drága Gabika! Soha nem felejtelek!
Míg jövőjét építettük
Sorsa el volt döntve rég.
Megkívánta, elszerette
Tőlünk a hatalmas ég.
Nem törődve semmit azzal,
Hogy szívünknek fájni fog:
Jöttek érte s mosolyogva,
Vitték el az angyalok!
Édes Angyalkámnak, Soha el nem múló szeretettel
Tudod, mi a bánat, ülni egy csendes szobában, s, várni valakire
Aki többé már soha nem jöhet
Szeretni valakit, Aki nagyon szeretett Téged...
Könnyeket tagadni, mik szemedben égnek,
Tiszta csillagos égboltra nézve
Csillagba bújtatott angyalként ŐT keresve! :(
Sírodhoz vezet utunk, feledni téged sohasem tudunk.
Feledni téged sohasem lehet, mert TE magad voltál a jóság és a szeretet!
Elmentél tőlünk, mint a lenyugvó nap, de szívünkben élsz, és örökké ott maradsz!"
Drága Imádott Gyermekünk Emlékére, Örök gyásszal
Mécses ég a sírkövén, és a mécslángnál egy kép.
Egy boldog gyermek arc a fénybe néz, s az éj fakó sötét.
Háztetők s a néma ég, komor felhőt űz a szél.
S egy réges régi dalt sodor felém, s álmunk újra él.
Drága Csillagom , Imádott Angyalkám !
Egy anya számára, aki elveszítette gyermekét,
az első nap soha el nem múlik.
Ez a fájdalom nem fonnyad el az idővel.
Hiába kopik el, hiába fakul meg a gyászruha,
a szív feketesége nem oszlik el soha.
Minden este egy gyertyát gyújtok Érted,
A lángjában az arcod látni vélem.
Az arcomon egy könnycsepp indul útra,
Tudom, egyszer majd találkozunk újra!
Gondolatban mindig ott vagyok Veled,
Mert örökkön - örökké nagyon szeretlek
Drága Imádott, Jóságos Gyermekem emlékére
Ahogy halad előre az idő, mindig új és újabb kérdések vetődnek fel..
Hogy nézne ki most a gyermekem, lenne már családja, gyereke?
Mit dolgozna, hol élne, milyen autója lenne? Boldog lenne, vagy bánatos?
Küzdenie kéne, vagy sikeres lenne mindenben? Mi lenne ha..., mi lenne, ha élne!?
Ezek a kérdések évről évre felbukkanak, ezzel is jelezvén,
hogy az idő nem enyhíti egy anya fájdalmát, ha a gyermekét veszítette el.
Aki azt mondja, hogy majd az idő megoldja, vagy majd jobb lesz egyszer,
meg enyhülni fog, az még nem veszítette el a GYERMEKÉT!
Csak azok képesek ilyen okosságokra, akik csak könyvből olvassák mi a fájdalom,
de érezni soha nem érezték a hiányt, és nem értik mit jelentenek a magányos éjszakák és nappalok.
Örök emlékedre Drága Kincsem. Elvesztésedbe nem tudunk belenyugodni :(
Édes, Drága Imádott Gyermekem, Tündéri Gabikám emlékére
Sötét van a szobámban nagyon,
Csak a hold világít be az ablakon.
Az ágyamon fekve nézem az eget,
Ahogy tündököl ezer csillag Neked.
Úgy érzem itt vagy velem,
De csak a képedet nézhetem.
Oly távol vagyunk most éppen,
Mint a csillagok az égen.
Imádott Kincsemnek, az Én Édes Imádott Gabikám emlékére.
Hulló könnyekkel állok sírod felett,
a koporsó bezárta legdrágább kincsemet.
Megállt egy szív, mely élni vágyott.
Csak az idő múlik, feledni nem lehet.
Nehéz az életet élni nélküled.
Felejteni téged soha nem lehet.
Ha a bús napjaim le fognak telni,
Oda vágyom hozzád megpihenni.
Soha el nem muló szeretettel és fájdalommal emlékezünk Drága Gyermekünkre.
Sötét van a táj meg se rezzen,
Valaki egy rózsát tart épp kezében.
Elindul a sírok között valakit keres,
A tövisektől keze már nagyon sebes.
Egy könny csordul le arcáról
Szíve meghasad a bánattól.
Legszívesebben üvöltene az éjszakába,
Ordítana a legsötétebb magányába.
Jobbra néz és meglátja a márványfedőt,
Ezer sír közül is felismerné őt.
Csendben odamegy,közel hajol
És újra elolvassa a feliratot.
Melyet már kivülről tud,
Agyában száz meg száz emlék fut.
"Élt és halt mint minden Angyal,
Emlékezzünk rá néma szavakkal."
És Ő ki eddig a rózsát szorongatta,
Most a sírra borul és zokog miatta.
Nem érti hogy képes még az életre,
Úgy hogy közben magányra van itélve."
Édes Gabikám, Imádott Kincsem emlékére.
Sötét van a táj meg se rezzen,
Valaki egy rózsát tart épp kezében.
Elindul a sírok között valakit keres,
A tövisektől keze már nagyon sebes.
Egy könny csordul le arcáról
Szíve meghasad a bánattól.
Legszívesebben üvöltene az éjszakába,
Ordítana a legsötétebb magányába.
Jobbra néz és meglátja a márványfedőt,
Ezer sír közül is felismerné őt.
Csendben odamegy,közel hajol
És újra elolvassa a feliratot.
Melyet már kivülről tud,
Agyában száz meg száz emlék fut.
"Élt és halt mint minden Angyal,
Emlékezzünk rá néma szavakkal."
És Ő ki eddig a rózsát szorongatta,
Most a sírra borul és zokog miatta.
Nem érti hogy képes még az életre,
Úgy hogy közben magányra van itélve."
Édes Tücsikém, Imádott Gyermekem.
Könnyes szemmel fekszünk,
úgy is ébredünk,
temetőben fekszik gyermekünk.
Nehéz a sír, de még nehezebb a bánat,
mely nyomja a szívét ennek a családnak.
Csillaggá változtál, barangolsz az égen,
gyere mifelénk is, úgy mint réges-régen.
Édes, Felejthetetlen Gabcsikámank SOHA el nem múló fájdalommal
Istenem súgd meg neki halkan ,
lágyan szólj hozzá , hogy ne zavarjam .
Álmomban keressen meg engem ,
még egyszer lássam , hadd öleljem .
Nem szólnék róla , tönkre tesz a bánat ,
csak hadd lássam még egyszer drága Gabikámat,
Had legyen nekem ez a legszebb álmom ,
Remélem tudja , hogy én minden nap várom . . .
Édes Gabikám, Gyönyörüséges, Felejthetetlen Gyermekünk emlékére.
Ugye tudod , hogy szeretlek,
Ajándék ami voltál, felriadok
Esténként mert úgy érzem szóltál.
Én még nézem az ajtót, várom
Hogy belépj rajta, csak keserüség
mi szivemet marja.
Szép edmlékek mint a könnyek
Az út porát mossák.
Nincsen ima, nincsen Isten ,
Aki Téged visszadna.
Drága, Egyetlen Tündéri Gabikám .
Édesanya egy kedves házban,
Álmodik gyermeke szobájában.
Látja a fényképet, s vele együtt a szép emléket
A szekrényből kivesz egy vasalt ruhát,
S várja haza egyetlen Fiát.
Nem érti hol késik ennyi ideig, már a nap is eltelik!
Kinéz a kis ablakon, de az autó sincs még sehol,
Nyúlna a telefon után, de az a szám nem felel már!
Egy Angyal kelti mosolyogva, ne aggódj kedves édesanya,
A Te fiad nem tér vissza, elindult egy hosszú útra!
Ha a Te időd is egyszer lejár, várni fog a bejáratnál.
Az Angyal édesanyját sírni látja, de Ő tova száll a Mennyországba...