Archívum

Csodás Valóság Voltál,S Most Utolérhetetlen Álom Lettél!

Elment! Elment! Hiába keresem

Ő utazott el - ismételgetem.

Tudta hogy örök hajlék hívja fenn

És most előrement és hazavár

Csak egy kevés idő van hátra már!

S ha véget érnek próbák, földi harcok

Megint meglátom azt a kedves arcot

Ott hol nem választ el soha semmi

És soha többé nem kell búcsút venni.

Telnek a napok, múlnak a hónapok,

Nélküled annyira magányos vagyok.

Az élet már nem nagybetűs nekem,

Mert veled mindent elvesztettem.

Nagyon várom, hogy veled lehessek,

Hogy újra és újra megölelhesselek.

Arcocskádat csókjaimmal borítanám,

Tested ölelném, karjaimban tartanám.

Gyönyörködnék csillogó szemedben,

Mosolyodban fürdőznék csendesen.

Hallgatnám a hangod, a nevetésed,

A boldogságtól azt érezném: ÉLEK!

Olyan szép álom, de fáj a valóság,

Nélküled élni a legnagyobb csapás.

A világ legszebb kincse vagy Nekem,

Te Drága Egyetlen Gabikám !

Ó,  mennyire fáj , hogy nem vagy velem már :( 

Messze Távol,Egy Szelíd Kis Csillag Ragyog,Oda Csábítottak El, A Fények az Angyalok!

Ülök és nézegetek rólad egy képet,  

Közben felidézek egy régi szép emléket.  

Könnyeim mögül látom az arcodat,  

Szívem fáj, s tisztán hallom a hangodat.                          

Szeretlek, imádlak Te drága kincs,  

Szívemben helye már másnak nincs.  

Téged szeretlek amíg csak élek,  

És örökre őrzöm a régi szép emléket. 

Angyalok kísérjenek örökké tartó égi utadon!

Szomorú szívvel, szeretettel gondolok Rád, drága Gabika.

Öleljétek Angyalok S Szeressétek Nagyon!

   Édes Imádott Kincsem, már nincs szívünk régen megszakadt, de örökké emléked és imádatunk megmarad 

Reggel szomorúan ébredtem, s egész nap csak lézengek !
Ránézek a képedre, s könny szökik a szemembe !
Már 10 éve hogy elmentél, de hiányod még mindíg ég....
Nem hiszem el, hogy nem vagy már.....Egy nap talán újra vársz !
Elmentél, s nem maradt más csak bánat, s ez még mindíg fáj !
Elköltöztél fel az égbe, itt hagytad a földi létet.
Mindenki csak állt bután, nem hitte el hogy nem vagy már !
Tudom, hogy minden megy tovább....az élet soha meg nem áll…..
De Nélküled már minden más ! Néha azért nézz le rám, s kérlek fentről vigyázz Énreám !

Az angyalok vigyázzanak Rád!

  Édes Kisfiam Aranyos Tücsike emléked számunka nem halványul el míg élünk 

Édes fiam álmodj a honi földben
Legendák szőnek arany fonállal emlékeden
A történet mentője átszáll sírod felett
És koszorút tart angyalként a hazaszeretet.
Virágzó életed oly korán elhagytad
Széttépted boldogító büszke álmainkat
Imádó szüleid  tört szívvel siratnak
De könny és fájdalom vissza nem hozhatnak.

Drága Csillagom, Imádott Gabikám. A szívem szakad meg, hogy elvettek Tőlünk :( Benned bíztunk a nagyon jóságos Gyermekünkben, aki SOHA nem bántott volna meg 

Meggyötört lelkem csupa könny és bánat.
A virágos rét nélküled sivár és száraz.
Megszakad a szívem, mert örök búcsút vettél.
Csillagok közt Te, a legfényesebb lettél!
Angyali mosolyod nem ragyog rám többé,
De Te a szívemben élsz mindörökké!

Áld meg Istenem a földnek minden porszemét,

mely takarja drága gyermekünk sírhelyét!

Kérünk Téged fogadd kegyelmedbe,

S óvjad, féltsed lépteit mindörökre 

                                   Drága Imádott Gyermekünk, Aranyos Gabikánk Nélküled szomorú minden napunk,

 Nélküled mi semmik vagyunk :(

Szívemmel és eszemmel, nagy csatákat, vívok,  

Hogy imádlak ezt Te is nagyon tudod.  

                               A fejemben kavarog rengeteg gondolat,                                     

Fényképedet nézve írom-e sorokat  

Most könnyeim hullnak, nem tudom, elfojtani,

Mert amit most érzek, nem tudom letagadni.  

Másnak talán igen, de szívemnek sohasem,  

Becsapni magam sohasem engedem !

" Utad szép és örök,a tündér-fényű csillagok között"!

Angyalok vigyázzanak Rád ! 

Akinek szülei halnak meg az árva, akinek a házastársa, az özvegy, de akinek a gyermeke arra nincsen szó :((

Amikor azt mondják: a szív megszakad,  

Nem mondtad, hogy érezhető és nem csak szavak.  

Érzem kártyavárként omlott össze életem,  

Mikor rájöttem, hogy Nélküled nem létezem. 

Szörnyű, hogy az élet mégis megy tovább.  

Teszem a dolgom, de emlékszem Rád!  

Minden percben mellettem vagy,  

Sose hagynál el.  

Csak az ad erőt, hogy tudom  

Semmi nem múlt el.  

Nem tudom és nem akarom elfogadni ezt,  

Hiszek benne, hogy nekünk még találkozni kell!  

Most még nem láthatlak,  

De emléked őrzöm.  

Addig is búcsúzom, nem sokára de találkozunk.  

Köszönöm a szereteted, a rövid életed mit Veled tölthettem.  

Tudod, hogy Szeretlek és Te vagy a Mindenem.

                                                                            Ilyen jó gyermeket keresni kell a Földön.

Legyen Áldott A Föld Hova Meg Piheni Tértél!

Halhatatlan Emlékedre!

Emlékére szeretettel!

Édes Angyalkám!   Nélküled Drága Kincsem nincsen jövő, már nem hiszek a holnapokban 

Édes, Imádott Gabikánk ! Érezzük, hogy ma is itt vagy velünk. Bennünk élsz mig dobog a szivünk 

Nyugodj Békében Drága Gábor! :'( 

    Egyetlen szív kell csak nekem

   Egy messziről dobbanó néma jel

 Egyetlen szó:  Egy halk igen

 Amit egy magányos csillag üzen!

Drága Gabikám : Elvettek Tőlünk, Kit annyira szerettünk, Aki nélkül örök sötétség az életünk

Te vagy akire éveket vártam  

Te vagy akiért mindent feladtam  

Te vagy  akit még mindig szeretek  

Te vagy akit soha nem feledek ....

Olyan seb ez,mely nem gyógyul be,olyan bánat,mely nem ért,meg senki csak az,aki ezt át élte.Pihenj Békébe Drága gyermek.

Álmodom egy szép világról,  

Egy igazi nagy csodáról.  

Ha majd földi időm lejár,  

A fény kapujában az én Fiam vár.  

Kitárja két kezét, s nyújtja felém,

S akkor végre megnyugszom én.  

Lelkem lelkére rátalál,  

Tudom ott ránk béke vár.  

Csak akkor tudok megnyugodni én,  

Mikor nyújtja kezét felém  

Akkor újra láthatom Őt, s talán  

Elfeledem ezt a fájdalmas időt,

Mit nélküle kellett eltöltenem.  

Mert nélküle az élet csak gyötrelem.  

Álmodom a szép világról,  

Az igazi nagy csodáról,  

A várva várt találkozásról!!! 

Szomorú szívvel gondolok Rád!

Elmondhatatlanul hiányzol. Nincs olyan nap hogy ne jutnál eszembe,bár itt lennél még. ????

Drága Gáborka! 

Sajnos nem ismerhettelek személyesen, de édesanyád elmondása szerint megismerhettelek. Nagy szeretetben nőttel fel, mindent megkaptál szüleidtől amit csak megtudtak adni neked. l Egy nagyon értékes, jó embert neveltek belőled!  Sajnos a betegség nem válogat, és korán el kellett menned!

:'( Nyugodjál Békében Drága Gábor :'(

Drága Gabcsika!

Sokszor gondolok Rád, és szerető szüleidre. Álmukban sűrűn látogasd meg Őket, hogy fájó szívükre egy kis gyógyírt kapjanak.

Nyugodjál békében.

Drága Gabcsika, nyugodj békében..????????????????????????????Szüleid örökös fájdalommal gondolnak Rád..???????????????????????????? Én, hiszem és vallom " nem mentéll messzire...

Az orvosok idejekorán megtanulják, hogy a halál az élet része. A szülőknek ugyanezt nem volna szabad megtanulniuk.

Valcsikám!   Eljövök majd  ide  gyakran és       írok     Neki,  hogy    hallja  meg,   szeretik       és   nem felejtik  el.   Én   biztosan  nem  felejtem,    mert     nagyon   mélyen  érint  ! Sok     gyászoló  szülőt  ismerek    a   Fórumról      és  már  párat személyesen  is,  de     én még  nem láttam  senkinél  ezt  a mélységes szenvedést   és   szeretetet   mint  nálad  ! Sok   ölelés   !   

Jodi Lynn Picoult

Drága Gyermekünk , Édes Gabikánk : Keresem a lelked , mely itt van valahol , érzem ahogy némán egy percre átkarol :(

Várjuk míg élünk, várjuk Őt,  

Hátha egyszer ott áll az ajtónk előtt.  

Aztán a valóság ránk szakad  

Lelkünk tovább fáj a kín alatt.  

Kiáltanánk, hogy Ő is hallja odaát,  

Hol vagy gyermekünk, nélküled üres a világ.  

Várunk, ha nem jössz, mert nem jöhetsz,  

Mi megyünk hozzád, ott leszünk veled." 

IMÁDUNK és Rettenetesen Hiányzol Drága Angyalkánk. 

Édes, Jóságos, Angyali Gyermekünk emlékére, SOHA el nem múló fájdalommal.

Némán ballagok, lehajtom fejem,
Megyek az úton, mert hozzád húz szívem.
Furcsa ez a hely, csak csend, nyugalom,
Amerre nézek, mindenhol sírhalom.
Kik idejönnek, szívükben bánat,
Kezükben hoznak néhány virágszálat.
Fájdalom az arcokon, a szemekben könnyek,
Boldogtalanok azok, kik idejönnek.
Mert valaki itt nyugszik, kit nagyon szerettek,
Ki része volt az életüknek.
Kinek hiányát nehéz elviselni,
Hogy a test egy sírba ment, megpihenni.
Hát ezt érzem én is, mert elvesztettelek,
A világon mindennél jobban szerettelek.
Fáj hogy nem fogod már többé a kezem,
Én megköszönném újra, az egész életem.
Némán ballagok hát, lehajtom fejem,
Ó Uram, miért tetted ezt velem?
Miért vitted magaddal, az én Drága Gabikámat?
Engem nélküle elemészt a bánat.

Kedves Gábor és gyászoló családja!

Én ugyan nem ismertelek, szüleiddel is nem rég találkoztam, ismerkedtem meg. Szüleid fájdalmas szívvel meséltek rólad csupa szépet, nagyon szeretnek. Látom a régi képeken, hogy egy vidám, értelmes, jó fiú voltál. Volt műszaki érzéked, ha ilyen irányban tanultál tovább, ha szerettél barkácsolni, szeretted a motorokat.

Hiszem, hogy a halálunkkal nincs vége mindennek. Bár gyötrelmesen nehéz a gyász, sokan rettegünk is a haláltól, de hiszem hogy akkor ott nincs mindennek vége, és hogy a megfelelő időben majd újra örömben együtt lehet a család. Én ezekkel a gondolatokkal kívánok vigasztalást az egész rokonságnak!

Drága Gabikám , itt is, otthon is és a Temetőben is Örökké égjenek érted az emlékezés gyertyái 

Fiatal életed elvették tőlünk
Ó kegyetlen halál
Miért vittél bimbót
Mikor hervadt rózsát is találsz."

Ilyen idézetet nem vett fel a  hirdetést elfogadó ujság. Igen elvették tőled az Életed, akinek mi is azt kivánjuk élje meg , amit mi megélünk. 

Az első sorokat Neked írom Gabi, mert tudom, hogy ez eljut Hozzád! kérlek mindig legyél a Szüleiddel, nagyon hiányzol nekik, nagyon szeretnek Téged. Bárhol is vagy most, azt kívánom, hogy ott légy mindig boldog, és Te se feledd, hogy van itthon 2 ember, aki örökké szeret Téged, egy bánatos, szerető Édesanyád és Édesapád. Kérlek küldd el nekik naponta szereteted, hogy érezzék, hogy segítsd Őket a mindennapokat túlélni, segíts kicsit bánatukat enyhíteni! Tested nyugodjon békében! Lelked legyen szabad! Együttérző szívvel, Szeretettel: Dávid Gergő 

Nyugodjál békében Drága Gabika! Soha nem felejtelek!

Míg jövőjét építettük
Sorsa el volt döntve rég.
Megkívánta, elszerette
Tőlünk a hatalmas ég.

Nem törődve semmit azzal,
Hogy szívünknek fájni fog:
Jöttek érte s mosolyogva,
Vitték el az angyalok!

Édes Angyalkámnak, Soha el nem múló szeretettel 

Tudod, mi a bánat, ülni egy csendes szobában, s, várni valakire
Aki többé már soha nem jöhet
Szeretni valakit, Aki nagyon szeretett Téged...
Könnyeket tagadni, mik szemedben égnek,
Tiszta csillagos égboltra nézve
Csillagba bújtatott angyalként ŐT keresve! :(

Sírodhoz vezet utunk, feledni téged sohasem tudunk.
Feledni téged sohasem lehet, mert TE magad voltál a jóság és a szeretet!

Elmentél tőlünk, mint a lenyugvó nap, de szívünkben élsz, és örökké ott maradsz!"

Drága Imádott Gyermekünk Emlékére, Örök gyásszal 

Mécses ég a sírkövén, és a mécslángnál egy kép.
Egy boldog gyermek arc a fénybe néz, s az éj fakó sötét.
Háztetők s a néma ég, komor felhőt űz a szél.
S egy réges régi dalt sodor felém, s álmunk újra él.