"Emlékezzetek, csak annyit kérek tőletek,
Emlékezzetek milyen volt és milyen lehetett volna veletek.
Emlékezzetek, s kérlek ne felejtsetek.
Emlékezzetek és a végen túl is szeressetek.
Emlékezzetek s akkor talán örökre veletek lehetek."
Imádott, Drága Gyermekünk, Édes Gabika !
Ugye tudod ,hogy szeretlek mert ,ajándék mi voltál!
Felriadok esténként,mert úgy érzem ,hogy szóltál!
Én még nézem az ajtót,várom ,hogy belépj rajta!
Csak a keserűség ,mi szívemet marja!
A szép emlékek,mint a könnyek,az út porát mossák!
Nincsen ima,nincsen Isten,ki nekem Téged visszaadna!
Soha nem feledünk !
EMLÉKEZEM.....
Értük ég e gyertya, mit tiszta szívből gyújtunk,
Fénylő lángja mellet képük után nyúlunk.
Ez maradt csak róluk, mit minden nap megnézünk,
S minden kedves szavat, léptet felidézünk.
Szeretettel, fájó szívvel emlékezem !
Kicsi kincsem, Imádott Gabika !
Biztonságot te jelentetted volna számomra,
de már régen felmentél a mennyországba.
Még mindig úgy tűnik, mintha ma lett volna,
még azóta is kereslek a házba`.
Hangod itt van a fejemben,
amit soha el nem felejtek.
Emléked itt marad a szívemben,
amit bánatosan őrzök.
Tudom, hogy mindig itt vagy velem,
Lecsukom a szemem, és magam előtt látlak,
azt kívánom, hogy bárcsak élőben láthatnálak.
Édes Angyalom tudom, hogy egyszer újra látlak,
és akkor majd magamhoz szoríthatlak.
A te szeretetedet nem pótolja senki,
senki se tud úgy szeretni es ugy hiányozni.
FÁJDALOMMAL EMLÉKEZVE.
"Várjuk míg élünk, várjuk Őt,
Hátha egyszer ott áll az ajtónk előtt.
Imádott Gyermekünk , Édes Gabika !
Álmodtunk egy öregkort, csodásat és szépet,
de a kegyetlen halál mindent összetépett.
Csoda volt, hogy éltél, és bennünket szerettél,
nekünk nem is haltál meg, csak álmodni mentél.
Egy reményünk van, mi éltet és vezet,
hogy egyszer majd találkozunk veled..
Soha el nem múló szeretettel !
Imádott Kincsem, Egyetlen Drága Gyermekem, Drága Gabika !
Az ember l rádöbben, hogy az életében minden, ami igazán értékes volt, az a szeretetből fakadt. Azok az apró pillanatok, amikor szeretett és amikor viszontszerették. Most, hogy itt állok a szomorúság legmélyén, ahol az árnyak uralkodnak, és a csend fülsiketítő, azon kapom magam, hogy egy olyan félelemmel nézek szembe, amit eddig nem ismertem. Nem a haláltól félek, annak ismeretlen rejtélyeivel és sötét árnyaival. Nem. Ez valami sokkal mélyebb. Az élettől félek.
Amikor elvesztettelek, mintha önmagam egy része szakadt volna ki belőlem. Mintha egy végtagomat veszítettem volna el. Minden lépés, amit azóta tettem, árulásnak tűnik, minden lélegzetvétel emlékeztet arra, amit elveszítettem. A világ körülöttem elszürkült, tompa lett, mintha valaki ellopta volna belőle az összes színt, az összes jelentést. Csak egy üres vászon maradt, amin már nincs semmi, amit igazán látni érdemes.
Minden reggel félelemmel telve ébredek. Félek attól, hogy szembenézzek egy újabb nappal nélküled. Félek a csendtől, ami olyan súlyosan telepszik rám, hogy alig kapok levegőt. Félek, hogy nélküled kell továbbélnem.
De tudom, hogy meg kell találnom a módját, hogy tisztelegjek az emléked előtt. Hogy a szeretet, amit megosztottunk, ne vesszen el. Lesznek napok, amikor a fájdalom olyan erős lesz, hogy úgy érzem, nem bírom tovább. Lesznek napok, amikor az élettől való félelem szinte elviselhetetlen.
De az emlékeidbe kapaszkodom. Az együtt megélt pillanatokba, a nevetésbe, a szeretetbe, amit adtál. Minden fájdalmam ellenére ezeket őrzöm, mert ezek az emlékek adják az erőt, hogy még egy lépést tegyek. Talán a világ sosem lesz ugyanolyan nélküled, de a te szereteted, a te emléked az, ami megmutatja, hogy hogyan találhatom meg újra a fényt ebben az árnyékban.
Én igy érzek minden egyes szava , betüje igaz. Nincs olyan nap , hogy ki ne menjünk hozzád, ezzel nincsenek igy az ismerősök, akikre örökre haraggal gondolokk, már nem is gondolok, számomra halottak.
Tudod drágám , hiszen láttad , mik zajlottak le, akinek előre odaadtunk 2.000.000.- Ft-ot, hogy járjon ki hozzád nem tette még azt sem meg.
Mit gondolt csak ugy ajándékba, a semmiért? még csak egy szál virágot sem vitt ki a nyomorult . Aki kijár hozzád annak igyekszem meghálálni, anyagilag és hozzátartozója látogatásával. Soha sem maradtam adós.
Akiben még biztunk azok is egy nagy NULLÁK, szivesen fogadták a gyermekeinek vett ajándékot, pénzt, apa és én amit tudtam a segitségünket. De hát saját családtagját is nagy ivben ...... Jellemtelen senkiházik.
Bizom benne és remélem is hogy a sorstól visszakapják rendesen, ugy ahogy ők tették. SOHA ne legyen egy szál virág sem a nyughelyükön,SOHA ne látgassák őket ezt kkivánom.
NEM BIZUNK SENKIBEN, de benned volt a bizodalmunk és a legdrágább gyermeket el kellett vennie annak a kaporszakállunak. .....
A düh tombol bennem és nem csillapodik egyáltalán, a fájdalmam örök.
Bocsáss meg édesem ennek ki kellett jönni, nem azért hogy mások olvassák csak NEKED Drága Angyal.
Szeretettel emlékére !
Drága, Felejthetetlen, Imádott Gyermek !
Tudom,
értem én,
de még mindig fáj...,
Lelkem nem enged el,
nem érti,
hogy már messze jársz.
Más lett otthonod,
és más lett hazád.
Égi otthonodba,
csillagokkal üzenem:
Szívemben mindig velem maradsz,
Soha nem feledlek!
Örökké szeretlek !
SZIVBŐL,SZERETETTEL ÉRTED.
Szeretettel emlékezem !
Angyali Gabikka, Imádott Gyermek !
Nem néznek már Rám a Gyönyörü szemeid,
Nem lehetek többé Édesanyád a valóságban Neked.
Míg létezünk nem feledünk, emlékezünk,
Járjuk a temetőt, mert Te ott nyugszol régen,
Nagyon szeretlek kedves, Drága Gabika,
Életünknek kevés értelme van.
Csupán csak az, hogy míg létezünk ,
Virágok boritják nyughelyed.
Nagyon szeretünk és Hiányzol örökké.
Szeretettel, fájó szívvel gondolok Rád !
Édes Kincsem, Imádott Gyermekünk!
Élni anélkül,
ki nélkül nem lehet,
Könnyek között félve,
türni az életet.
Továbblépni akkor is,
ha a szív erősen vérzik,,
S örökké várni,
ki már nincs itt.
Aki igazán szeretett,
Annak a fájdalom nem múlik,
Idővel csak rosszabbodik.
Hiába a vigasztalás
Szereteted vissza nem adják!
A tehetetlenség kínzó,
Szívet,lelket megbénító,
Nem lehet beletörődni,
Hiszen szíveből téptek ki!
Angyalkám mi nagyon szerettünk, szeretünk.
Hiányzol , emlékezünk.
Imádott Kincsem, Drága Angyalkánk !
Nem hiszem el,hogy nem vagy már,
Pedig évek teltek!
Nem hiszem el,hogy nem vagy már,
Én most is szeretlek!
Múló idő ködfátyolán
Arcod most is látom.
Nem hiszem el,hogy nem vagy már,
Annyira hiányzol!
Az ünnep közeledtével elmerengek,
milyen jó lenne, ha itt lennének, kik már messze mentek.
Szép a karácsony, de szomorú is egyben,
mert kik egykor fontosak voltak, már fent vannak a mennyben.
Milyen jó volt, mikor még együtt voltunk mindannyian,
sajnos, ilyen már nem lehet, csak álmaimban.
Felelevenednek bennem a szép emlékek,
tudom, hogy minket fentről néznek.
Lélekben itt vannak, de mégis távol,
velünk ünnepelnek, legyenek most bárhol.
Áldott ünnepeket a mennyben ! Soha nem feledünk !
Édes, Imádott , Egyetlen Angyalkám !
Tegnap a nyughelyednél emlékeztünk. Már itt nem volt erőm :(
De álmomban együtt voltunk, mint mindig munkát kerestél .
Mindig egy szorgos, dolgos, becsületes gyermekünk maradsz.
Nekünk nincs ünnep, nincs Karácsony mióta nem vagy velünk.
Nekünk nem lesz ünnepi vacsora, nem lesz nevetgélés, öröm.
Végtelen szomorúan telnek ezek a kemény napok.
Örökké szívünkben élsz, feledni nem tudunk és nem is akarunk.
Te maradsz nekünk az Imádott Egyetlen Gyermekünk.
ADVENTKOR....SZOMORÚAN.
Gyertyát gyújtunk, égjen fényesen,
emlékezünk,hull a könnyünk csendesen.
Advent 4. Vasárnapján emlékedre szeretettel!
Drága, Imádott, Jóságos, Egyetlen Gyermekem !
Ezeket a sorokat, mintha Te mondanád, itt cseng a hangod a fülünkbe,
annyira sirunk apával :((((
Amikor elmentem, hallottalak sírni. A fájdalmad olyan éles volt, hogy a lelkemig hatolt, és legszívesebben visszaszaladtam volna hozzád, hogy letöröljem a könnyeidet. De nem tehettem. Nem volt hatalmam megvigasztalni téged, bármennyire is szerettem volna.
Bocsáss meg nekem... Hallottam, ahogy könyörögsz, hogy maradjak. Hallottam a kétségbeesett szavaid, a dühödet, az összetört fájdalmadat. Mindent hallottam. És minden egyes hangod, minden egyes könnycsepped úgy égetett, mint a legmélyebb tűz. Bocsáss meg nekem, hogy ilyen mély fájdalmat hagytam neked hátra.
Nem akartam elmenni. Sosem akartam elhagyni téged. Téged szeretlek, mindig szerettelek, te vagy az én mindenem. Miért mennék el szánt szándékkal, amikor minden, amit valaha kerestem, te vagy? A szívem szakadt meg, amikor magad mögött hagytalak. Láttalak, ahogy összetörsz. Én is sírtam. Láttam, ahogy nézel utánam, remélve, hogy talán még visszafordulok.
De előre kellett néznem. És amit ott láttam... azt szavakkal el sem tudom mondani. Egy olyan szépség tárult elém, amelyet nem tudsz elképzelni. Egy nap, amikor eljön az időd, te is látni fogod. Akkor majd megérted, hogy miért kellett elmennem, és talán egy kicsit könnyebb lesz.
Nem értem én sem, miért kellett elválnunk ilyen hamar. Miért kellett, hogy ez a fájdalom beleköltözzön a szívedbe. Láttam a könnyeidet minden éjszaka, láttam az álmatlan vergődéseidet, láttam, ahogy az én dolgaimat nézed, és elmerülsz az emlékekben. Éreztem, ahogy egy ölelés után vágyakozol, amit már nem tudok megadni neked.
De szeretném, ha tudnád, hogy közelebb vagyok hozzád, mint gondolnád. Minden lépésedben ott vagyok, minden sóhajodban, minden emlékedben. Én itt vagyok, csak másképpen. Boldog vagyok, mert tudom, hogy te élsz, és a szeretetünk sosem múlik el.
Egy nap újra találkozunk, és akkor mindent elmondhatunk egymásnak. Addig is, kérlek, éld az életed úgy, ahogy mindig is szeretted volna. És tudd, hogy minden pillanatban ott vagyok veled, szelíden őrizlek a távolból, és szeretlek, örökre.
Lángra lobban ezernyi mécses,
mintha leköltöztek volna a csillagok. . .
Fényükben emlékek táncolnak.
Elsuttogott imák, könnyes sóhajok.
Legyen áldott ez az éjjel. . .
Csendes béke őrizze álmotok. . .
S hozzon nyugalmat megannyi szívnek,
mi összetört. . . búcsúzni nem tudott.
Advent második vasárnapjára szeretettel!
Keresek egy parázsló csillagot, mert tudom lelked ott fent ragyog
Advent első Vasárnapjára égjen érted!
Imádott, Egyetlen Kincsem, Drága Gabika !
Örökké itt várok Rád estelente,
Arra,, hogy végre hazagyere!
Nézem a gyönyörü csillagot az égen
S arra gondolok:
Vajon hol lehetsz most éppen?
Nagyon szeretlek, míg "élek" nem feledlek !
Fájó szívvel emlékezem !
"Kinek szívében örökké élsz, titokban várja, hogy visszatérsz.
Örök fájdalommal és szeretettel
Nekem minden egyes nap fájdalmat terem,
így csupa könnyből áll az egész életem.
De nem baj Istenem, bátran viselem,
mert ez nem változtathat szeretetemen.
Amíg más mosolyog, és felhőtlen kacag,
az én szívem lassacskán szálára szakad.
Ám inkább szívem legyen, ily megtört roncsdarab,
mint hogy lelketlenül éljem a mindennapokat.
Aki érezni és szeretni tud, az folyton könnyezik,
mert megtanulta becsülni a szív érzéseit,
azt az érzést, mely egy napon kiváltság lehet
azok felett, kikből hiányzik az ember-szeretet.
Kun Magdolna
Gyertyát gyújtok,érted égjen fényesen,
emlékezem, rád gondolok csendesen.
Imádott Gyermekem, Édes Gabikám emlékére
Tudjuk, hogy odaátról nincsen visszaút,
sem érzés, sem szív mely hazafelé húz,
mégis reménykedünk, hogy egy szép napon,
halk kopogás hallatszik majd az ajtónkon.
S akkor belép rajta az, ki oly régen elment,
kinek hiányától úgy érezzük már ezer év is eltelt,
ezer év szenvedés, és ezeréves bánat,
amire ezer éve várjuk a - miért, Uram-választ.
Tudjuk, hogy odaátról még nem jött vissza senki,
mégis bízunk abban, másképp fog ez lenni,
ha egyszer fenn a Jóisten majd úgy rendelkezik,
hogy visszaküldi családjához az ég gyermekeit.
Mert hiába telik el ezer, s még újabb ezer év,
ha szívünkben örök marad a hiányveszteség,
az a veszteség, ami oly mélységes fájdalommal jár,
hogy nincs az-az idő, ami ezt begyógyíthatná.
Szeretettel gondolok Rád !
Édes, Imádott Gyermekem, Drága Angyalka, Gabika!
Ma van Mindenszentek, Holnap Haolotttak napja ,
Egyben földi életben 39. éves lehetnél !
Távoli fényben felragyog az arcod, nézem,
Ahogy hulló csillagkét,
Átsuhansz az Égen.
Szívemben már megpihensz,
Nem kell már félned,
Bennem élsz tovább,
Őrzöm a fényed.
Soha nem szünik meg a lelkem gyásza Érted !
Fájó szívvel emlékezem.
FÁJÓ SZIVVEL,SZAVAK NÉLKÜL.
Imádott Angyalom, Drága Gyermekem !
Álmaimban itt vagy velem
Itt vagy minden szívverésben,
A ragyogó csillagokban,
Itt vagy a Hold sugarában,
A hidegben, a homályban,
Itt vagy velem hóban, fagyban,
A felhőkben, madárdalban,
Itt vagy velem fényben, árnyban,
A záporban, a viharban,
Itt vagy a szellőben, forró nyárban,
Őszi arany lombhullásban,
Itt vagy minden mozdulatban
A tegnapban, a holnapban,
Itt vagy minden gondolatban.
Itt vagy velem álmaimban.
Veled együtt távozott a boldogság,
számunkra maradt a fájdalom és az örök gyász...
Imádott Angyali Gabikám !
Nem vagy sehol, csak szívem mélyén érzem,
hogy lüktet a csend s a halkuló világ
úgy sóhajt érted mint kint az őszi erdőn
a levele után rezzenő faág.
Nem vagy sehol, csak konok némaságom
őriz, mint álmot, mint elvesztett csodát,
s mint nyarak tündöklő mosolyát az őszbe,
úgy viszlek magammal emlékként tovább.
Az ég beborult, esteledni kezd
Sírnak , a fák, a szelek.
Suttogásukban ott hallani a neved,
Szívünkben őrizzük örök emlékedet !
Gyertyát gyújtok,érted égjen fényesen,
emlékezem,fájó szivvel, csendesen.
imádott Gabika, Felejthetetlen Gyermekünk !
A valóságból álom lettéll csupán,
Még ma is fáj, még mindig várunk Rád,
Várunk a hajnali csenddel.... ,
Várunk a lemenő nappal .... ,
De csak a lágy szellő zengi halkan ...,
Elment .... nem láthatom, már sohasem,
Emlékeit szívem őrzi,
Nem felejtem SOHA el !
"Kinek szívében örökké élsz, titokban várja, hogy visszatérsz.
Édes, Imádott Gyermekünk !
Oly könnyes most szemem,
Itt hagytál bennünket nagy szenvedés után,
Fájó szívvel írom- e kis verset neked,
Legalább még egyszer láthatnám gyönyörű két szemed.
Csak a mély fájdalom mit szívembe zárhatok.
Oly rövid volt életed, ebbe belenyugodni nem tudok,
Mindössze csupán csak huszonhárom évet éltél.
Nem vagy már közöttünk, mi szívemet marja!
Soha nem feledünk, hisz lélekben örökké velünk élsz.
SZIVBÖL,SZERETETTEL.
Drága Gabikám, Imádott Angyalkánk !
FÁJÓ SZIVVEL ÉRTED.
ESTELEDIK,A NAP IS NYUGOVÓRA TÉR MÁR
ÉGI UTJÁN EGYRE ALACSONYABBAN JÁR
RÉTEK FÜSZÁLAIN ESÖCSEPP RAGYOG
LÉPTEIDET KISÉRJÉK AZ ANGYALOK.
Drága Gabika! Sohasem halványul szívünkben Emléked! Hiányod örök fájdalom!!
Édes , Angyali, Imádott Gyermekünk
Ha lemegy a nap és feljön a hold
A távolból valaki csak rád gondol
Könnyes szemmel nézi az eget
Reméli hamarosan melletted lehet
Álmodj rólam és én ott leszek veled
Ha megérint a hajnal, korábban ébredek
Szólj néha hozzám, ha hiányzom neked
Keress álmaidban és én ott leszek veled
Éjjel-nappal arra várok, hogy veled legyek
Kinézek az ablakon, s látom a Holdat ragyogni
Érzem a könnycseppeket az arcomon lefolyni
Ha itt lennél és meg kérdeznéd mi bajom?
Csak annyit mondanék, hiányzol nagyon!
Ha fehér rózsát látok Te jutsz az eszembe
Ha nevedet hallom, könny szökik szemembe.
"Kinek szívében örökké élsz, titokban várja, hogy visszatérsz.
Drága, Imádott Gyermekem !
Örökké itt várok Rád estelente,
Várva ,hogy végre hazagyere!
Nézem a gyönyörü csillagokat az égen.
S arra gondolok:
Vajon hol lehetsz most éppen?
"Kinek szívében örökké élsz, titokban várja, hogy visszatérsz.
Fájó szívvel gondolok Rád !
EMLÉKEZEM RÁD FÁJÓ SZIVVEL.
Szeretettel gondolok Rád !
"Égő könnycsepp mondd neki hogy szeretünk,
Soha el nem feledünk!"
Drága Imádott Angyalkánk !
Elmentél,mint golyót a fában hagytad
szívünkben mnden szavadat,
s oly messze vagy tőlünk, túl
a halálban,hogy bennünk csak
a borzalom maradt.
Milyen régen vágyom hozzád,
Már a sirköveden is ott vagyok.
névtelenül,senki ne emlékezzen rám,
Csak melletted lehessek.
Kincsem, Egyetlen Imádott Gabikám !
Fájdalmas nevedet kőbe vésve látni,
A Sírodnáé üsszetört szívvel állni,
Mennyi mindent kérdeznék most Tőled,
Amint itt állok most előtted,
Csend ami a választ adja,
Ahogy Neked, ugy neki sincsen hangja,
A gyertyafénye mi megtöri a sötétséget,
S ő az aki látja most mit érzek,
Fájdalmam együtt tombol a magánnyal,
S úgy alkudozna a halállal.
De nem áll szóba velem,
Akárhogy is kérlelem,
Miért pont Téged vitt el, nemértem :(
Adjon vissza hiába kérem,
Mi maradt utánnad a bánatom,
Szeretet és a neved a kőlapon.
Drága, Imádott Gyermekem, Angyali Gabikám!
Még meg sem ismertelek, már szerettelek
És szeretni is foglak, míg csak el nem pusztul a Nap
És ha az is bekövetkezik, a sötétben szeretlek tovább.
Örökkön-Örökké.
Míg létezünk emléked őrizzük.
Szerető Szüleid.
ANYAI FÁJDALOMMAL GYUJTOM GYRTYÁM ÉRTED.
"Kinek szívében örökké élsz, titokban várja, hogy visszatérsz.
Édes,Imádott,.Drága Gyermekem! !
Gyakran sírok Érted,
Nem érzi senki Szívem bánatát,
Megszakadt már a szívem hiányodtól,
Elvesztésedbe belenyugodni nem tudok.
Letszem sírodra a legszebb virágcsokrot,
Hideg sírkőre könnyeim folynak,
Lelkem sebeit bánatba fojtom.
Megmaradsz olyannak,ami mindig is voltál,
Nem válaszhat el Tőlem, az örökre a távolság.
"Kinek szívében örökké élsz, titokban várja, hogy visszatérsz.
"Kinek szívében örökké élsz, titokban várja, hogy visszatérsz.
Szomorú szívvel emlékezem !
Szeretettel emlékezem...
FÁJÓ SZIVVEL GYUJTOM GYERTYÁM ÉRTED.
Édes ,Imádott Angyalkám!
Álmaimban itt vagy velem
Itt vagy minden szívverésben,
A ragyogó csillagokban,
Itt vagy a Hold sugarában.
A hidegben, a homályban,
Itt vagy velem hóban, fagyba,
A felhőkben, madárdalban,
Itt vagy velem fényben, árnyban,
A záporban, a viharban,
Itt vagy a szellőben, forró nyárban,
Őszi arany lombhullásban,
Itt vagy minden mozdulatban,
A tegnapban, a holnapban,
Itt vagy minden gondolatban.
Itt vagy velem álmaimban.
Veled együtt távozott a boldogság,
számunkra maradt a fájdalom és az örök gyász...
SZOMORUAN ÉRTED ÉGJEN GYERTYÁM.
,
Drága,Imádott Gyermekem!
Emléked örök, mindent köszönök, Neked!
Köszönöm, hogy ennyire szerethettelek,
s hogy kín-keserv után ma is ennyire szerethetlek.
ESTELEDIK,A NAP IS NYUGOVÓRA TÉR MÁR
ÉGI UTJÁN EGYRE ALACSONYABBAN JÁR
RÉTEK FÜSZÁLAIN ESÖCSEPP RAGYOG
LÉPTEIDET KISÉRJÉK AZ ANGYALOK.
Emlékezem...
Minden nap máshogy gyászolok.
Néha vad,
Legyengítő és fájdalmas.
És máskor igen
Egy tompa, ismerős fájdalom
Ami eltemeti magát a csontjaimba.
Minden egyes nap
Emlékeztető arra, ami sosem lesz.
Ezért gyászolok-
A napokra, amiket nem fogsz látni,
A pillanatok, amiket kihagytál,
Gyászolok-
Évek teltek el, mióta utoljára öleltelek,
És a napok, amik itt maradtak a földön
Nélküled.
Gyászolok-
Mert hiányzik a hangod,
És Te egész Lényed,
Gyászolok-
Mert ezt az árat fizetjük
Amikor olyan mélyen szeretünk.
A gyász egy adósság, amit megfizetek
Életem hátralevő részére.
Amíg rám nem kerül a sor, hogy pihenjek,
Örökké Veled.
Mert ez a gyász
Erősen ül bennem,
Állandóan zörgeti a ketrecemet,
Hogy emlékeztessen, itt kell maradnom.
Addig fogok gyászolni, amíg szeretlek,
Ami
Örökkévalóság.
Drága Imádott Kincsem,édes Gabikám !
Pár napja ismét megjelensz álmomban
Üzeneted: Ne sirj Anya Akik bántottak,
Ha találkozunk ideát, Azok meglakolnak.
Tudom és látom nem feledsz, csak siratsz,
Még mindig Engemet.
Tudd, hogy nagyon szeretlek én is fentről
vigyázok rád, a kapuban várok Rád!
Nekem csak 23 év jutott, de lesz még
a többieknek is nagy bánatuk.
Szeretlek nem feledlek.
Egyetlen Imádott Gyermekem !
Sötét van a szobámban nagyon,
Csak a hold világít be az ablakon.
Az ágyamon fekve nézem az eget,
Ahogy tündököl ezer csillag Neked.
Úgy érzem itt vagy velem,
De csak a képedet nézhetem.
Oly távol vagyunk most éppen,
Mint a csillagok az égen.
Anya ki elveszti gyermekét, ott az idő megáll!
A külvilág nem felel,nincs tél, tavasz, se nyár.
A nap nem süt a madár nem dalol.
A szemből a könny kicsordul.
Féltve őrzött képek, vele együtt szép emlékek.
Kiért eddig dolgozott, s érte egy nagy szomoruságot kapott.
Most milyen sokat érne, ha ruháját vasalná,
gallérját igazgatná, de helyette a temetőt járja,
S virágot visz nap mint nap sírjára.
Fájó szívvel gondolok Rád !
Imádott, Drága Gyermek !
Nézem fényképedet, drága mosolyodat,
Könny áztatja arcomat, - így nem látlak már,
Mert szememet elfedi a homály.
A hangodat sem hallom,
mert hangos zokogásom, megtöri a csendet. . .
Már csak egyre vágyom:
hogy ott lehessek VELED!
Hogy átöleljelek és elmondjam NEKED:
- MENNYIRE, MENNYIRE SZERETLEK! ! !
Fájó, soha el nem múló együttérzéssel.
Édes,Imádott , Angyali Gabikám !
Ha mennybe irhatnék levelet,
Leirnám Neked érzéseimet.
Beleírnám, hogy még mindig Te vagy
akit e legjobban szeretek.
Megírnám Neked azt is,
Nélküled mennyire szenvedek.
Mióta nem vagy Velem,más értemet
kapott az "életem".
Hiányodat nagyon gyakran könnyezem,
Egyáltalán nem könnyü Nekem.
Nélküled lehetetlen minden .
Minek "élek" nem tudom,
Lehetetlen megnyugodnom.
Drága Imádott Gyermekem!
Mécseseknek lángja táncot jár a szélben,
friss füszálak hajladozva kísérik léptem,
virágok kavargó, fanyar illata száll,
eltűnt álmaink szivünk vigyázza már.
Drága Gyermek, Imádott Angyalkám!
Egy anya számára, aki elveszítette gyermekét,
az első nap soha el nem múlik.
Ez a fájdalom nem fonnyad el az idővel.
Hiába kopik el, hiába fakul meg a gyászruha,
a szív feketesége nem oszlik el soha.
Rád emlékezem...
Drága, Imádott Kincsem!
Nem vagyok már Édesanya!
Nem hívsz engem már így, - soha!
Nélküled senki és semmi lettem,
Nem találom helyem, ebben a földi létben.
Hozzád vágyom, hogy veled legyek,
Hogy vigyázzam minden lépésedet.
Vágyom arra, hogy megfogjam a kezed,
S örülni annak, ami jó neked.
Erre vágytam az életben,
A boldogságot látni szemeidben.
De a sors becsapott,
S csak egy piciny örömöt adott.
Vége! Vége mindennek!
Vége az egész életünknek.
Visszahoz egy régi perc, megidéz egy fénykép,
míg csak élnem kell, sose lesz másképp.
Ugyanaz a fájdalom, ugyanaz az érzés,
az a búcsú szó, amivel elmész. ...
FÁJDALOMMAL EMLÉKEZEM.
Drága ,Édes Angyalkám !
Elvett Tőlünk az élet,még mindig fáj,
Szívem még évek múltán is kiabál.
Hiányzol nagyon szerető szüleidnek,
Nem értjük,miért pont veled történt ez meg?
Sosem fogom megérteni, miért rabolt el az élet?
Bár itt lennél közöttünk vidáman,
Akkor én is hinnék az imában.
De nincs semmi,mi visszahozhatna Téged,
Pedig mindent odaadnék Érted.
Szívünkben már csak az emléked őrizzük !
Örökkön-örökké imádattal szeretni fogunk végleg !
Életem, Csillagom, Egyetlen Imádott Angyalkám !
Születésed ajándék volt,
szüleid vágytak rád régen,
rád mosolygott akkor a hold,,
nagyon imádtak Téged.
Szerelemből születtél te,
minden jó lehetett volna,
betegséged hírtelen jött,
csak szüleid könnye ne hullna.
Csodás gyermek voltál nekünk,
tudod, hogy hiányzol mindig,
álmaimban ott vagy velünk,
szeretni fogunk örökké.
FÁJDALOMMAL,SZERETETTEL ÉRTED.
Nem múlnak ők el, kik szívünkben élnek,
Hiába szállnak árnyak, álmok, évek.
Sohasem halványul szívünkben Emléked Drága Gabika!!
Drága Angyalom, Imádott Gabikám !
Szólnék hozzád, de nem tudok,
hang a torkomban jéggé fagyott.
Gondolatom tán szárnyra kél,
s utolér téged az álmok mezején.
Szólnék hozzád, de nem merek,
félek, hogy többé nem érted meg,
mi lesz, ha meghalnak a szavak,
s mit mondanék, örökre bennem marad.
Szólnék hozzád, hogy elmondjam neked,
lelkem most is keresi lelkedet,
s hiányod oly mély sebet hagyott,
amiből már meg nem gyógyulok.
Szólnék hozzád, nézd, itt vagyok,
s hiába álltak közénk a csillagok,
ha lejár az időm, majd én is megyek,
s többé nem engedem el a kezed.!
Jobbné Nyilas Ildikó
Szeretettel emlékére !
Életem,Imádott Gyermekem emlékére
Istenem, súgd meg neki halkan,
lágyan szólj hozzá, hogy ne zavarjam!
Álmomban keressen meg engem,
még egyszer hadd lássam, hadd öleljem!
Hadd legyen nekem ez a legszebb álmom
Súgd meg neki halkan, én minden nap várom!
"Égő könnycsepp mondd neki hogy szeretünk,
Soha el nem feledünk!"
Drága Imádott Gabika !
Szó el nem mondhatja, mennyire fáj,
Hogy minket ideje korán itt hagytál,
Nekünk adtad magadból a megélt éveket,
De Tőled elvettek egy egész életet.
Emlékére !
"Kinek szívében örökké élsz, titokban várja, hogy visszatérsz.
Szeretettel kívánom !
Az életben nem az fáj, a leginkább
ami rossz és fáj,
hanem az,
ami jó és nincs.
Szeretettel névnapodra fájó anyai szívvel !
Szomoruan emlékezem.
Drága, Imádott, Jóságos Gyermekünk !
2009. március 20.-án kisértünk örök nyugalomra:(
Azóta nincs örömünk, sem nyugalmunk.
Pótolhatatlan vesztesèg és ez a bánat, fájdalom életünk végéig elkísér.
Szemeimből eltűnt a csillogás,a remény, mert hiába várlak, nem jössz már haza,
Mióta elmentél kettétört a lelkem és nem találom a darabjait.
Amikor azt mondják, hogy az idő gyógyìr... ez azonban, ha valóban szeretünk, nem lehetséges...
A szeretet hiányát csak egyetlen dolog gyógyìtja.
Ha újra találkozunk azzal, akit szeretünk. Semmi más.
Jövőre, 20 év múlva, egy másik életben.
Mindegy. A hiàny mindaddig èl, amíg nem làtunk újra.
FÁJDALOMMAL ÉRTED.
Értük ég e gyertya, mit tiszta szívből gyújtunk,
Fénylő lángja mellet képük után nyúlunk.
Ez maradt csak róluk, mit minden nap megnézünk,
S minden kedves szavat, léptet felidézünk.
Erről a fényképről mindig ránk nevetnek,
S tudjuk, hogy míg éltek mindennap szerettek.
Az Ő létük nyújtott számunkra védelmet,
S csak Ők tudtak adni mindennek értelmet."
Angyali, Imádott Gyermekem !
Minden percben, minden pillanatban
Itt jársz gondolataimban.
Nem tudok nem gondolni Rád!
Hiába mondják-az élet megy tovább!
Igen, valóban élünk, de hogyan?
Összetört szívvel, szomorúan,
Mert Te nem vagy itt, nem láthatunk,
S így el sem múlhat bánatunk.
Titkon azt reméljük,hogy felébredünk,
S akkor itt leszel velünk.
De aztán rájövünk, ez nem álom,
Ez az ébrenlét, s szívünket
a fájdalom érzése szaggatja szét.
Összetört szívünk, széthullott életünk,
De ami összetart bennünket,
az a szeretetünk.
Mert ugye tudod, érzed Kicsim,
Hogy mi Téged nagyon,
de nagyon szeretünk?!
Örökkön örökké, míg a világ világ,
Szeretünk Téged, és várunk Rád!
ESTELEDIK,A NAP IS NYUGOVÓRA TÉR MÁR
ÉGI UTJÁN EGYRE ALACSONYABBAN JÁR
RÉTEK FÜSZÁLAIN ESÖCSEPP RAGYOG
LÉPTEIDET KISÉRJÉK AZ ANGYALOK.
Fájó, szomorú anyai szívvel emlékezem !
ANYAI FÁJDALOMMAL EMLÉKEZEM E SZOMORU NAPON.
Szomorú évfordulódon, fájó szívvel, szeretettel, együttérzéssel gondolok Rád, és Szüleidre, drága Gabcsika.
Drága Gabika!
Szívünkben örökké Élsz!! Sohasem feledünk mert nagyon szeretünk!!!
Drága, Imádott Angyalkánk, Édes Gyermekünk !
Temetőben sétálgatva egy sirköhőz ballagok,
Fenyőfák rejtekéből szüntelenül egy angyali dalt hallok,
Azt dalolja ki valaha élt a földön itt megpihent,
Elmúlását elsiratja könnyezve szelíden.
Lelkem mélyén emlékképek törnek fel e dallamon,
Könnyezve s fájó szívvel a sirkőhőz ballagok,
Oda érve leroskadok és átölelem szelíden,
Mintha még a szerettem itt volna én velem.
Hideg a sirkő nem ölel ő már vissza engemet,
Fájó könnyem lassan a kőre le pereg,
Felnézek könnyes szemmel egy kőangyal rám nevet,
Kétkezében egy szívet szorongat én nekem.
Közben hallom ahogy ő még mindig énekel,
Azt akit szerettél itt már végleg megpihent,
Elmúlását elsiratja könnyezve szelíden,
Az emlékét őrizd meg és soha ne feledd.
Örök gyermekek
Kik pihenni tértetek,
Éjszaka álmunkban már
Ti ringattok el minket.
Pillangó szárnyitok
Elrepít bennünket.
Csillagok közt szállva
Táncolunk veletek.
Örök gyermekek
Kik pihenni tértetek,
Az anyák vágyódó sóhaja
Kíséri léptetek.
Édes, Imádott Gabikám !
A csillagokat nézve, mást én már nem kívánhatok,
Csak annyit, légy boldog ott ahol én nem járhatok.
S néha nézz le ránk, hogy itt kellett hagynod,
Szeress minket,vigyázz ránk, mást már nem is kell adnod.
Mi is nagyon szeretünk örökkön-örökké.
Imádott Kincsem !
Közeleg az este,a fáradt Nap aludni tér,
Gyémántként tündökölni kezdenek a csillagok,
Az Angyalom sötétre festi az ég kék egét,
S lassan ezüstös fényben úszik a teli Hold.
Ugymint gyakran sírva ringatom magam álomba,
Reménykedve megjelensz nekem és láthatlak.
Nagyon, de nagyon keserves Nélküled.
"Nőnek az árnyak s ahogy
fogynak az esték,
úgy fáj egyre jobban,
hogy minden csak emlék.
Drága Gyermekem, Imádott kincsem, Édes Gabikám !
Kinézek az ablakon, s látom a Holdat ragyogni.
Érzem a könnycseppeket arcomon lefolyni.
Ha megkérdeznéd mi bajom, csak annyit mondanék:
Szerető Szüleidnek hiányzol de nagyon.
„Egy könnycsepp.
Csak egy könnycsepp,
S mégis mennyi mindent rejt.
Hull, csak hull hisz a sziv sohasem feled.
Szeretettel, fájó szívvel emlékezem !
fájó szivvel gondolok rád.
Életem, Egyetlkenem, Imádott Gyermekem !
Édesanya egy kedves házban,
Álmodik gyermeke szobájában.
Látja a fényképet, s vele együtt a szép emléket
A szekrényből kivesz egy vasalt ruhát,
S várja haza egyetlen Fiát.
Nem érti hol késik ennyi ideig, már a nap is eltelik!
Kinéz a kis ablakon, de az autó sincs még sehol,
Nyúlna a telefon után, de az a szám nem felel már!
Egy Angyal kelti mosolyogva, ne aggódj kedves édesanya,
A Te fiad nem tér vissza, elindult egy hosszú útra!
Ha a Te időd is egyszer lejár, várni fog a bejáratnál.
Az Angyal édesanyját sírni látja, de Ő tova száll a Mennyországba...
ANYAI FÁJDALOMMAL GONDOLOK RÁD.
EMLÉKEZEM ANYAI SZERETETTEL.
Ott vagy minden szóban,
Forróságban, hóban,
Mosolyban és könnyben,
Lármában és csöndben,
Fényben és sötétben,
Csillag vagy az égen.
Sir a szivem jó Istenem add vissza kit szerettem
Küld le a csillagokból hagy öleljem meg végre
Hiszen hosszú évekkel már el vetted tőlem
Azóta csak vérzik és fáj a szivem ő érte
Könnyem hullik szüntelen nem találom a boldogságot
Az utamat gyász kiséri és a boldogtalanságom
Nincsen nekem vörösrózsám csak egy fekete rózsa
Nincsen nekem boldog zeném csak gyászrol szóló nóta
Sir a szivem jó Istenem add vissza kit szerettem
Vagy tárd ki a menyországot és mutass utat nékem
Mutass utat hagy menjek fel csak egy félórára
Hagy keressem meg a lelket a szivem boldogságára
Azt a lelket aki ott él már oly sok sok éve
Hagy mondjam én el néki hogy nélküle fáj az élet
Hagy öleljem csak még egyszer többet nem is kérek
Sír a szivem jó Istenem kérlek szánj meg engem.
Gyere vissza szépen kérünk,
Nélküled már lassan belefulladunk a bánatba.
Nincs más senki, akinek ennyire hiányoznál,
Elfelejtettek, számunkra ők a halottak !
Angyalkám vigyázzon Rád !
Ha a könnyekből lépcsőt építhetnék,Az emlékekből átjárót, felmennék a mennybe és haza hoználak!
Értük ég e gyertya, mit tiszta szívből gyújtunk,
Fénylő lángja mellet képük után nyúlunk.
Ez maradt csak róluk, mit minden nap megnézünk,
S minden kedves szavat, léptet felidézünk.
Erről a fényképről mindig ránk nevetnek,
S tudjuk, hogy míg éltek mindennap szerettek.
Az Ő létük nyújtott számunkra védelmet,
S csak Ők tudtak adni mindennek értelmet."
Szeretettel emlékére !
Fájó szívvel, szeretettel!
Drága Imádott Gabika !
Szomorú a szívünk és nagyon fáj,
Már több éve, hogy örökre itt hagytál,
Magunkra maradtunk és ez nagyon bánt,
Fájdalmunk iszonyatosan nagy,
Minden másodpercben a gondolatunkba vagy.
Nagyon Hiányzol Édes, Drága Gyermekünk .
Mindig azt mondom feladom Angyalkám !
Most ismét nem lehet ,van dolgom elég!
Csak az vigasztal Veled lehetek örökre.
Mindig Te adsz Nekem erőt, Vigyázol Rám !
Lelki békém SOHA meg nem találom ,
Míg létezem ezen a földi nyomorult világon.
Merrt mióta nem vagy pokol az "életem",
Temető, emlékezés !!
Szeretlek és Hiányzol nagyon, de nagyon !
Fájó anyai szívvel emlékezem !
Fájó szívvel, szeretettel!
Hiányzol, mint Holdnak a csillagok,
mintha elvennék a Földtől a Napot.
Hiányodtól, múló napjainkban,
ott vagy, minden gondolatban.
Egyetlen,Imádott , Felejthetetlen Gyermekem !
A két kezem összeteszem
S a jó Istent úgy kérem,
Akit szívem nagyon szeret,
Adja vissza nekem.
Megtanultam éjeken át,
remegni és félni,
én Istenem, jó Istenem,
nélküle nem tudok már élni.
Térden állva fohászkodom,
fordulj felém Istenem,
add vissza,
mert Nélküle szenvedés az "életem"
Nagyon szeretlek.
Szomorú szívvel emlékezem!
EMLÉKEZEM ANYAI SZIVVEL.
DRága, Imádott kincsem!
Nélküled már semmi sem lesz olyan, mint rég volt.
Semmi sem lesz olyan szép, olyan vidám, olyan jó.
Hisz eltűnt veled a fény az életemből, belőlem.
Nincs már fény, mely megvilágítja utam, s én nem tudom merre tovább.
Nincs már fény, mely beragyogja napjaim, s én elveszett, vagyok.
Nincs már fény, mely sugárzik éjjel is, s vigyáz álmomra.
Nincs már semmim. Te voltál a minden.!
Édes Kicsi Csillagom nagyon szeretünk,
borzasztóan hiányzol nekünk fájó szívü szüleidnek:
SZOMORU SZIVVEL,ANYAI FÁJDALOMMAL.
ESTELEDIK,A NAP IS NYUGOVÓRA TÉR MÁR
ÉGI UTJÁN EGYRE ALACSONYABBAN JÁR
CSILLAGOK TÜNNEK FEL,FÉNYÜK ÉLESEN RAGYOG
LÉPTEIDET KISÉRJÉK AZ ANGYALOK.
Emlékére !
Fájó szívvel, szeretettel!
Szeretettel, fájó szívvel gondolok Rád !
EMLÉKEZEM RÁD.
Fájó szívvel, szeretettel!
Drága, Imádott, Felejthetetlen Gyermekem !
Mondhatnak bármit, nekem,
- próbáljam újraépíteni az életem.
Álljak fel! S lesz miért felállnom...
Járjak! S lesz miért járnom...
Ha poklon keresztül vezet is utam,
átmegyek azon is..., magányosan.
Nincs több erőm mélységes fájdalmamnak,
mely minden sárba, gödörbe belerángat.
Nekünk, kinek örökké pótolhatatlan lettél,
s életfogytig emlékkel fizettek,
szívemben csöndes nyughelyed síri emléke símul,
velük gyászolok mindhalálig, vígasztalhatatlanul..
Fájó szívvel, szeretettel!
Kincsem, Angyalom, Csillagom,Édes Gabika !
Álmomban itt jártál virágot hoztál Nekem,
Felém nyújtottad de tudtam el nem érhetem,
Nem szóltál semmit, csak némán fogtad kezem,
Zokogva kértem hogy szólj hozzám mégegyszer.
Nélküled oly bánatos védtelen a szívem,
Bánatos könnyem hullik érted minden éjjel
Ha legközelebb itt jársz igérd azt meg Nekem,
Hogy magaddal viszel fel a magas éjbe.
Temető az mindig csendes nem tudom hol lehetsz,
Megnyugodnék ha tudnám hogy te is figyelsz engemet,
Már nem látlak álmaimban elengedlek csendesen,
Hiszen lassan eljő nékem a fájó reggelem.
Ki sétálok a temetőbe ahol sirhalmod domborul,
Leroskadok én elötte hisz a szivem oly szomorú,
Imádkozva szólok hozzád jöjj el minden éjjelen,
Még ha csak álmomban is tedd boldoggá a szívemet.
Édes Angyali Gabika!
Küzdöttem,harcoltam ebben az évben is,
Hiszen azt mondják Te tudod , mindent látsz!
Igy fejeződik be az óév,igy kezdődik el az újév!
Még jobban, mert eddig is Te segitettél Nekem,
Nem birtam volna , ha nem adtál volna erőt.
Köszönök Neked mindent, hálás vagyok mindenért.
Szerettem volna már régen melletted nyugodni,
De érzem Te voltál és leszel az Én órzó Angyalom!
Örökkön -örökké szívemben maradsz !
Fájó szívvel, szeretettel!
Édes,Imádott, EgyetlenKincsem,Drága Gyermekem!
Egy kis patak, mely a könnyeimből született,
Oly lassan folyik mióta már nem vagy én velem,
Nem maradt más csak a könny és a fájdalom
A szívemben égető tűz amely oly forrón lángol.
Hiszen nem mondthatom már, hogy hiányzol, szeretlek,
Nem ölelhet már Téged szerető anyai kezem.
Nem mondthatom el ,hogy Te voltál nékem a fény,
Mely beragyogta mindig az életem ösvényét,
De Te már csillag lettél fent a magas égen,
Ahol sajnos el nem érhetlek már Téged.
Hiába hullik érted bús anyai könnyem,
Amely egy kispatakban gyűlik össze
Hiába hívlak kérlek jöjj vissza hozzám,
Nem ér el hangom és nem ér el imám,
Pedig csak annyit mondanék néked édes gyermekem,
Légy boldog a mennybe míg hozzád én is fel nem érkezem.
Nyugalomban - észrevétlen,
Sejtelmesen tiszta fényben.
Ismerős az édes illat,
Átjárja az álmaimat.
Megérkezett kristályfelhőn,
Táncot járó langyos szellőn.
Fáradt szárnyát pihentette,
Kezét vállamra fektette.
Fantasztikus ez az érzet,
Meg sem szólal - úgy beszélget.
Turbolya illattól édes,
Sziluettje tiszta, fényes.
Ambrózia íze számban,
Gyönyörű, szép álmot láttam.
Képzeletem szárnyat kapott,
Földön fehér tollat hagyott.
Áldott karácsonyt fent a mennyországban !
BOLDOG MENNYEI KARÁCSONYT A MENNYBEN,
SZERETTEIDNEK ITT A FÖLDÖN.
Mert kell egy hely, hol minden lélek látható,
Mert kell egy hely, hol minden dallam hallható,
Mert kell egy hely, hol nem fáznak a csillagok,
Mert kell egy hely, hol emléked örökké élni fog...
Édes Kincsem,Imádott Gabikám!
Messze vagyok Tőled távol,
Ó ha tudnád, hogy hiányzol.
Bárcsak itt lehetnél velem,
Hogy szeretném ezt, Istenem !
Egész úton szól a dallam,
Itt vagy velem, gondolatban.
A szívem majnem megszakad.
Mégis, hol a pillanat, mikor újra láthatlak,
Megint egy új hét, remény és álom.
És én még mindig csak arra vágyom,
Láthassam arcod,hallhassam szavad!
Nagyon, de nagyon szeretlek.
ADVENTRE FÁJÓ SZIVVEL.
Örök szeretettel !
Jó lenne ha békén hagynák már ezt a nyughelyet vagy vállaja fel képét az a szemét tolvaj .
ADVENTKOR....FÁJÓ SZIVVEL.
„Egy könnycsepp.
Csak egy könnycsepp,
S mégis mennyi mindent rejt.
Hull, csak hull hisz a sziv sohasem feled.
Nyugodjon békében !
Drága, Egyetlenem, Imádott Kincsem !
Tudtad, hogy megcsalt az élet!
Hisz` ígért még szépet és jót,
mégis álnokul rád küldte
a rettegett, gyilkos kórt,
mely - mint áldozatát a pók -
hálójával fogva ejtett.
Harcoltál! Hittel, keményen,
törhetetlen életkedvvel,
bizalommal, reménykedve
- időt remélve a sorstól -
s jöttél ki a hosszú harcból
nem egyszer - hittük! - győztesen.
Végül nem sikerült,
Szenvedtünk kegyetlenül,
az érzést senki nem érezte rajtunk kivül.
Édes, Imádott Angyalkám , Drága Gabika !
Nincs a Napnak egyetlen órája.
Hogy ne gondolnánk fájó szívvel Reád,
Tudjuk,hogy nemjöhetsz, mégis várunk,
Enyhiti hiányod, ha álmainkban látunk,
Az ész megérti , de a szív SOHA,
Ha egyszer elmegyünk, ahol Te vagy oda.
Az élet elmúlik, de akit nagyon szeretünk,
Arra életünk végéig könnyes szemmel
Örökké Emlékezünk.
Lelked elszállt,
mint hópihe a fényben,
Ragyogni ránk,
fényes csillagként az égen.
Ember volt, a Legjobb,
Angyallá változott,
Elhagyta a földet,
az égbe távozott!
Amikor hiányzik,
nézz fel az égre,
Drága kezeivel
Ő festi kékre...
Szeretettel gondolok Rá !
Rég már, hogy örök álom zárta le szemed,
könnyek között emlegetjük a Te drága neved.
Elmentél tõlünk egy végtelen útra,
melyrõl csak visszanézni lehet, visszajönni soha.
Hazafelé nem építettek utat, de ha mégis lenne irány,
mely otthonod felé mutat, ugye hazajönnél!
Visszahozna a szeretet, és letörölnéd, az
Érted hulló könnyeket.
Nem múlnak ők el, kik szívünkben élnek,
Hiába szállnak árnyak, álmok, évek.
Fájó anyai szívvel emlékezem !
FÁJDALOMMAL,SZERETETTEL .
Áldott születésnapot kívánok az angyalok között !
Angyalkám, a világ összes virágját odatennénk,
de ezzel sem hozhatunk Téged vissza. :(
Foszlanak az álmok,
szakadnak a húrok,
a fájdalom állandó.
Nincs igazság, sem igaz,
magaddal vitted a tavaszt,
a szenvedés bántó,
Nincs hit, sem remény,
ez nem hősköltemény,
itt a szív megszakad.
A szív kettéhasad,
fájdalomtűz lángol,
mindenünk gyászol.
Lelkem lázadozik,
sírásom felhallatszik az Égig:
Uram halld meg szavam!
Add vissza az Egyetlen, drága Fiam !
Imádattal, fájó szívvel emlékezünk, az év minden napján
Drága Gabika
Hófehér rózsa
Ezt hoztam neked
Benne a szépség
Benne a szeretet
Hiányzol minden nap
Mióta nem vagy itt
Hiányodon se ma, se holnap
Semmi nem segít
De jövök és megyek
Teszem a dolgom
Élem az életem
Ilyen, olyan módon
Keresem a szépet
E nélküled világban
Keresem, s néha kívánom
Meg is találjam
De sír a szívem
Fájón lüktet bennem
Fáj neki, hogy nélküled kell lennem
Gyújtok egy gyertyát
Hogy érezd melegét
Beszélek Istennel
S Ő vigasztalón mondja
Találkozunk még te meg én!
Nagyon hiányzol és szeretünk.
Gyászoló Szüleid
Fájó szívvel emlékezem !
Édes Angyalka, Imádott Gabika !
Hajnal már nem hasad, éjre éj száll,
Kialudt a gyertyaláng, hüvös a márvány.
Ezüstös folyóporton valaki régóta vár.
Fehér póló,kék farmer, arany lánc,
mosolya, hangja és az az ölelés,
mintha nem is telt volna évre év,
Jó hogy látlak,úgy hiányoztál,
Nélküled szürke lett az egész világ.
Ne hagyj el többé kérlek, megigéred?
Összetört szívvel csak ennyit kérek,
Életem rövidre szabták, letelt órám,
nem tehettünk róla, meg volt írva.
Pirkad újra a hajnal, ragyog a nap,
a mi szívünk örökre együtt marad.
EMLÉKED ÖRÖK.
Fájó szívvel emlékezem !
Ismeretlenül is meghatottak a videóid képeid,nyugodj békében! sajnálom hogy ilyen fiatalon el kellett menned! Őszinte részvétem családodnak,szeretteidnek!
Drága Kincsem, Felejthetetlen Gabikám !
Jó lenne hinnem, hogy a lelked él,
Itt leng köröttem testetlen alakban,
S körülcsókolja síró arcomat,
Ha elgyötrődött kínban, könnyben, jajban
Teéretted.
Jó lenne hinnem, hogy a lelked él
Egy más világon, szép fénylő planétán,
Ott vársz reám csak, zengve, boldogan,
Míg elfáradok e bús földi sétán
S hozzád megyek.
EMLÉKEDRE GYUJTOM GYERTYÁM.
Szeretettel, fájó szívvel gondolok rád !
Gyermekem, Egyetlenem, Örök Szeretettel !
Virágzó élted tavaszán
Kegyetlen tél jött hirtelen
Reményem csillaga veled lehullott
Sírodon siratlak szüntelen
Anyai szívem bánata tenger
Fájdalma végtelen
Soha sem nyugszik el
Csak ha e hant alatt
Veled pihenek gyermekem.
Fájdalom a jelen és örökké valóságos
A szívünkben a múlt
Fél lelkünk maradt
Úgy összeroppantunk
Félhomály csak delelő napunk
De akárhogyan kínoz is a sorsunk
Mi már nem változhatunk.
ESTELEDIK,A NAP IS NYUGOVÓRA TÉR MÁR
ÉGI UTJÁN EGYRE ALACSONYABBAN JÁR
RÉTEK FÜSZÁLAIN ESÖCSEPP RAGYOG
LÉPTEIDET KISÉRJÉK AZ ANGYALOK.
Drága egyetlen Imádott Gyermekem!
Beszélnék, de a hang torkomban reked,
Oly sok szép szót gondoltam Neked.
De csak hallgatok.
Nem akarnak formálódni a mondatok.
Bántóan néma most a csend zaja,
Itt lüktet bennem hiányod.
Szólnék. De nem tudok.
Zavartan hallgatok.
S tűröm, hogy magához húzzon az emlék.
Most távol vagy, de mégis oly közel.
A szívemben.
A lelkem átölel.
Felejthetetlen emlékére szeretettel !
TE,
aki
csillagok
útján jársz,
szerető szívvel
emlékezem rád.
Egy édesanya a sirkönél oly busan sirdogál
Egy angyal a távolban oly szépen muzsikál
Egy lélekért szól a zene ki a mennyben már fent jár
Akinek az édesanyja a sirkönél sirdogál
Szól az angyal az anyához nyugodjon meg a szíved
Hisz a te gyermeked boldog lesz majd idefent
Este mikor lehunyod majd fáradt szemeid
Álmodban majd meg jelének s velem a gyermeked is
Egy édesanya a sirkönél oly búsan sirdogál
Álmában megjelenik a gyermeke akit vissza várt
Meg szólítja az édesanyját hallod anya itt vagyok
Haza hoztak te hozzád most az angyalok
El mondthassam te néked hogy nagyon szeretlek
Ne sirrassál engemet hisz boldog a lelkem
Ha a lelkedben mégis nagy a fájdalom
A szívedben keress mert én ott vagyok.
Szívem végtelen fájdalmával...
Fájó szívvel emlékezem !
Drága Imádott Kincsem !
Rég már, hogy elmentél Tőlünk
Üres lett a helyed, hiába keresünk
Úgy mentél el, mint a tavasz virága
Sírodba szállt Veled, szívünk boldogsága
Nincs olyan nap, perc és óra
Hogy Rád ne gondoltunk volna
Sokszor, nappal is ébren álmodunk
Nevetve jössz felénk, és újra találkozunk
. . . Az álom elszáll, hamar felébredünk
De áldott emléked örökre itt marad velünk
Pihenjél csendesen, a porló hant alatt
Mi őrizzük szomorúan, édes álmodat
Vigaszunk, hogy pihenni, mi is ide térünk
És az örök hazában, megint együtt leszünk
Mert a halál után, jön az örök élet
Ott majd te vársz ránk
S mi átölelünk Téged!
"Hosszú útra ment és csillagok vezetik,
Vezetik útját, amíg csak álmodik.
Álmodja meg azt, hogy még mindig velünk él
Együtt vagyunk úgy mint rég.
Súgják meg a csillagok üzenetünk, hogy nagyon-nagyon szeretjük,
Mondják meg azt Neki, hogy gondol RÁ ki szereti.
Fájó szívvel emlékezem !
Lelked nyugodjon békében !
Nem csak a mulandó pillanatok hiányoznak,
hanem a múlhatatlan élmények is.
Amiket nem önmagában az idő adhat meg.
Hanem az, aki értelmet ad a perceknek, óráknak.
Édes Angyalka !
A kín nem enyhül, bár telik az idő.
Hónapra hónap jő. . eltelik sok- sok idő.
Az időt, mit Veled tölthettem
Csak egy pillanatnak érzem,
Nem maradt más nekem,
Csak a képek, álmok, emlékek..kí
Édes, Imádott Gabika !
Várjuk míg élünk, várjuk Őt,
Hátha egyszer ott áll az ajtónk előtt.
Aztán a valóság ránk szakad
Lelkünk tovább fáj a kín alatt.
Kiáltanánk, hogy Ő is hallja odaát,
Hol vagy gyermekünk, nélküled üres a világ.
Várunk, ha nem jössz, mert nem jöhetsz,
Mi megyünk hozzád, ott leszünk Veled.
Nyugodjon békében !
FÁJÓ SZIVVEL GONDOLOK RÁD.
Drága Kisfiam, Imádott Gabika !
Tudom, hogy figyelsz Ránk,
Onnan fentről,
s meghallgatod bánatunk,
de az lenne a legszebb mégis,
ha tudnánk,
hogy mindennap láthatunk.
Örökké emlékeinkben
és szívünkben élsz ,
Szeretettel, fájó szívvel emlékezem !
Hiányzol, mint Holdnak a csillagok,
mintha elvennék a Földtől a Napot.
Hiányodtól, múló napjainkban,
ott vagy, minden gondolatban.
Élet szólal meg gyertyák fényében,
Bánatos könnyek az arcok rezdülésében,
Megnémult fák lombjai suttognak,
Még a csillagok is némám sírnak."
Édes, Imádott Angyalkám !
Mindent köszönök, amit adtál,
Legyen álmod szép !
Zárt ajtók mögött kereslek,
Egyetlen csillag ég .
Ég és Föld között járok,
Vezess csillagfény,
Arcod nemláthatom többé,
de a szívemben Élsz.
Szavad hang nélkül értem,
ne menj el még,
Hiányzik egy arc, egy hang,
Csak Te örökké.
Légy boldog bármerre jársz,
Áldjon meg az ég!
Köszönök mindent, amit adrál,
Legyen álmod nagyon szép !
BÁRCSAK MOST IS ITT LEHETNÉL !
Édes,Imádott Gabika!
Szomorú a szívünk és nagyon fáj,
Már több éve, hogy örökre itt hagytál,
Magunkra maradtunk és ez nagyon bánt,
Fájdalmunk iszonyatosan nagy,
Minden másodpercben a gondolatunkba vagy.
Nagyon Hiányzol Édes, Drága Gyermekünk .
ESTELEDIK,A NAP IS NYUGOVÓRA TÉR MÁR
ÉGI UTJÁN EGYRE ALACSONYABBAN JÁR
RÉTEK FÜSZÁLAIN ESÖCSEPP RAGYOG
LÉPTEIDET KISÉRJÉK AZ ANGYALOK.
Drága, Édes, Imádott Gabika !
Ugye tudod, hogy szeretlek, mert ajándék mi voltál
Felriadok esténként, és úgy érzem ,hogy szóltál
Én még nézem az ajtót, várom, hogy belépj rajta
Csak a keserűség, mi a szívemet marja
A szép emlékek mint a könnyek az út porát mossa
Nincsen ima, nincs Isten, ki nekem Őt visszaadja.
A kis mécsesnek élő lángja,
azt üzeni, hogy a lélek
Tovább él
mint távoli csillagfény.
Nyugodjon békében !
Egyetlen Kincsem,Drága Gabika !
Része vagy a Nappalnak ,
S része az éjnek, része vagy a sötétségnek,
és része vagy a fénynek,
Része vagy a szívemnek is,
Bár soha nem kérted,
S végtelennél is messzebb elrepülnék
ÉRTED Imádott Gyermekem!
FÁJDALOMMAL,SZERETETTEL ÉRTED.
Emlékezem !
Édes,Imádott Gyermekem!
Folytogató csend, porrá zúzott könnycsepp
Telő hold fényénél, üvöltő emlékek
Kérlek nyújts felém a kezed
Csak még egyszer halljam, dobogó szíved...
Csendes a temető, nem jön felelet
Arcomat mossák a keserű könnyek
Hideg sírköveden, kezem pihentetem
Itt vagyok, Rád emlékezem!
Drága Imádott Kisfiam!
Oly könnyes most szemem,
Itt hagytál bennünket nagy szenvedés után,
Fájó szívvel írom- e kis verset neked,
Legalább még egyszer láthatnám gyönyörű két szemed.
Csak a mély fájdalom mit szívembe zárhatok.
Oly rövid volt életed, ebbe belenyugodni nem tudok,
Mindössze csupán csak huszonhárom évet éltél.
Nem vagy már közöttünk, mi szívemet marja!
Hosszú útra mentél és lassan Én bele pusztulok.
Soha nem feledünk hisz lélekben örökké velünk élsz.
FÁJÓ SZIVVEL......ÉRTED.
Nem múlnak ők el, kik szívünkben élnek,
Hiába szállnak árnyak, álmok, évek.
FÁJÓ SZIVVEL ÉGJEN ÉRTED GYERTYÁM.
Életem,Kincsem, Egyetlen Gabikám !
Mit csináljak a könnyeimmel,
Ha mindegyre csak előtörnek,
Mit csináljak a fellegekkel,
Ha mindig elő jönnek?
Mit csináljak a szívemmel,
Ha minden fájdalomra vérzik,
Mit csináljak a vad szelekkel,
Mikor a tavaszomat kérdik?
S mit csináljak az emlékeddel,
Ha feledésbe sohasem enyészik?
Nem is akarom, nem is tudom ,
Emléked mig Élünk ÉLNI fog!
Soha nem feledünk !
ANYAI FÁJDALOMMAL ÉRTED ÉGJEN GYERTYÁM.
Szeretettel gondolok Rád !
Angyalkám őrizze álmodat !
EMLÉKEZÜNK,KÖNNYEZÜNK.
EMLÉKEZEM, szeretettel, fájó szívvel !
Imádott, Drága Kisfiam, Édes Gabika !
Te már az Égen a legszebb csillagként ragyogsz,
Körülötted énekelnek az Angyalok,
Minden éjjel szomorúan nézel le Ránk,
Őrzöd álmunk, tündöklédessel betöltöd a szobánk,
S ha hajnal vöröses fényével átölelsz,
A nappali fényben is kiséred utunkat,
SOHA nem hagysz el.
Drága Kincsem, Neked itt kellene ÉLNED!
Drága Arany Csillagom, Édes Gabikám !
Ha mennybe irhatnék levelet,
Leirnám Neked érzéseimet.
Beleírnám, hogy még mindig Te vagy
akit a legjobban szeretek.
Megírnám Neked azt is,
Nélküled mennyire szenvedek.
Mióta nem vagy Velem,más értelmet
kapott az "életem".
Hiányodat nagyon gyakran könnyezem,
Egyáltalán nem könnyü Nekem.
Nélküled lehetetlen minden .
Minek "élek" nem tudom,
Lehetetlen megnyugodnom.
Drága Imádott Gyermekem!
FÁJÓ ANYAI SZIVVEL.
Soha nem múló fájdalommal gondolok Rád !
Fájó szívvel, szeretettel emlékezem !
Mécseseknek lángja táncot jár a szélben,
friss füszálak hajladozva kísérik léptem,
virágok kavargó, fanyar illata száll,
eltűnt álmaink szivünk vigyázza már.
EMLÉKEDRE SZERETETTEL !
Fájó szívvel emlékezem !
Drága, Imádott Gabikám !
Még most sem hiszem el,
Hogy örökre elmentél.
Hittem a gyógyulásba,
Szenvedő testednél,
Fogtam Drága két kezed,
Könyörögve kértem,
Harcolj Gyermekem,
Az életedért, segítségért
Könyörgő drága két szemed,
Feledni míg élek nem lehet.
Az életemnél is jobban szerettelek.
Te voltál a jóság, a remény, a szeretet,
Nagyon nehéz fájó az életünk Nélküled.
EMLÉKED ÖRÖK.
Nem múlnak ők el, kik szívünkben élnek,
Hiába szállnak árnyak, álmok, évek.
" Nincs annyi könny mely méltán elsirat,
És sebeinkre írt ad és vigaszt!"
Édes , Imádott Gyermekem, Drága Gabika !
Te voltál minden, az élet nekem,
Kit nem vehet elk Tőlem senki sem,
Fentről mindig vigyázol Rám,
Míg Én "élek" én örzöm Drága emléked ,
Minden nap emlékezek, gyertyát gyújtok Érted,
A gyertya fénye mutatja az utat Hozzám,
Tudod,hogy nekem a mindenem Te voltál.
Nélküled mit sem ér az "életem"
Örökké szeretni foglak Drága Kincsem.
Drága. Gabikám, Édes Angyalkám !
Már akkor szerettelek,
Mikor még nem ismertelek,
nem láttam arcod,
nem hallottam hangod.
Sokat köszönhetek Neked,
életemben fényt hozott Életed,
Most is ugyan úgy szeretlek,
Tőlem senki el nem vehet,
hisz örökké szeretlek.
Szívemből ki nem vehetnek !
FÁJÓ ANYAI SZIVVEL GYUJTOM GYERTYÁM ÉRTED.
Szeretettel emlékére !
Édes, Imádott, Angyali Gabika !
A mai nap anyák napja van.
Mindig gondoltál Rám,
Mindig meagajándékoztál.
Nekem csak Te hiányzol irtózatosan,
Nem kérnék Én semmit, csak Téged
Drága Gyermek. Nagyon szeretlek .
Szomorú anyai szívvel gondolok Rád !
Végtelen szeretettel gondolunk Rád Drága Gabika!!!
Felejthetetlen emlékére szeretettel !
Óvlak, Védelek még most is,hiszen saját magad már megvédeni nem tudod
Drága Gyermekem, Édes Gabikám !
Akinek szánom, remélem hozzád is elkerül, meg ne merd közeliteni a
Drága Gyermekem nyughelyét!!!!
Emlékére, szeretettel !
Bárhogy múlnak évek,
A lélek nem feled,
Mert összeköt
Az örök szeretet!
Szeretettel, fájó szívvel gondolok Rád !
Áldott húsvéti ünnepeket kívánok az angyalok országában, Szüleidnek itt a földön !
„…Ilyen az ember. Egyedüli példány.
Nem élt belőle több és most sem él,
S mint fán se nő egyforma két levél,
A nagy időn se lesz hozzá hasonló.”
Édes Kincsem, Imádott Gabika !
Esténként, mikor a gyertya ég,
Egy szomorú szempár hullatja könnyét.
Nem veszi azt észre senki a világon,
Hogy merre hajózik a bánat óceánon.
Hajóját a szél sodorja messzire,
Vele hajózik az ő szomorú szíve. . .
Egy angyal vigyáz rá valahol odafenn,
De gyógyírt nem adhat a bánatnak idelenn.
Pedig hogyha most itt lenne velünk,
Örömünnep lenne e nap nekünk.
S bánatkönnyek helyett szemünkben fény gyúlna,
A szeretet lenne annak lánggyújtója.
Sohasem halványul szívünkben emléked
Sohasem szűnik meg
Lelkünk gyásza érted.
Áldott, békés névnapot kívánok az angyalok között szeretettel !
Drága Gabika! A szív nem felejt soha!!!
Drága Gabika! Névnapodon szomorú szívvel gondolunk Rád!! Soha nem feledünk!!!
"Égi országban álmod békés,boldog legyen.
De ha ébredezel,nézz le ránk idelenn.
Emléked mindig él a szerető szívekben.
Amíg mi élünk,Te is élsz "idelenn"!
Drága Imádott, Egyetlen Csillagom, Édes Gabikám !
Szomorú az út, mely sírodhoz vezet,
megpihent drága szerető szíved.
Virágot viszünk egy néma sírra,
de ezzel Téged már nem hozhatunk vissza.
Drága lelkedért égjen a gyertyám örökkön - örökké !
Gáborkám! Többször van , hogy az oldaladat megnézem.
Szomorú, Édesanyáddal együttérzek.
A gyász nem addig tart,
amíg akarod…
A gyász nem addig tart,
amíg „normális”…
A gyász nem addig tart,
amíg „lépj tovább!”…
A gyász nem addig tart,
amíg megmondják.
A gyász nem nap, hét,
nem hónap, nem év…
A gyász nem egy ócska,
szakadt fecni,
amit jobb, ha kidobok.
De nem is egy piszkos széndarab,
amit idővel gyémánttá
préselek, csiszolok…
A gyász a hiány, a szeretet.
A sóvárgás az iránt,
ami végleg elveszett.
FÁJÓ SZIVVEL,ANYAI SZERETETTEL ÉRTED.
Drága Gyermekünk, Imádott Gabika !
Fájó szívemben él gyönyörű emléked.
Soha míg élek egy percre sem feledlek Téged.
Tudom lassan megöl a fájdalom,
mert Drága Lényedet csak álmomba láthatom.
Felhőkön túlra röpül minden gondolatom.
S fájó szeretettel kísérlek angyali utadon.
Nagyon hiányzol Drága Kisfiam,
mindig Rád gondolok, Rólad álmodozom,
még az álmomban is a Te neved suttogom.
Örökké Imádattal Szeretünk
Szeretettel, fájó szívvel emlékezem !
Életem, Egyetlen Kincsem !Drága Kisfiam, Édes Gabikám !
Én mégis szüntelen visszavárlak,
hátha betoppansz egy esős vasárnapon.
Elrejtőztél, kőbe zárt a fájdalom,
szólított az úr, a felsőbb hatalom.
De miért? - hisz senkinek nem ártottál,
mégis bántottak, pedig jó voltál.
Felejthetetlen Jószivü, dolgos,
törekvő gyermekünk voltál.
Mindig, mindig csak a jók mennek el.
Kacag a gonosz, ő mért nem vezekel?
Kitéptek szívemből, mint a fát.
Hiányzol, mondd, hallod- e odaát?
A legnagyobb fájdalom, hogy többé
nem láthatunk nem ölelhetünk, Hiányzol!
A síron túl, örökké szeretlek én,
bennem élsz, itt vagy a szívem rejtekén.
"Okuljatok mindannyian e példán! Ilyen az ember egyedüli példány.." Végtelen együttérzéssel, fájdalommal emlékezem Drága Gabika!!!
Szomorú évfordulón fájó szívvel, szeretettel gondolok Rád, és Szüleidre drága Gabcsika.
Drága Gyermekünk, Imádott Gabikánk !
A fájdalom még bennem él,
S szívem még mindig remél.
Hogy egyszer majd újra látlak,
S nem a kapuban várlak,
Te sose jössz, de én ott állok,
Olyan mint egy legyőzhetetlen átok.
Nem tudok elmenni,
Sose foglak végleg elengedni.
Mert örökre a szívembe zártalak,
Elengedni sosem akartalak.
Annyi minden van mi, bennem kavarog,
A világ sajnos már Nélküled forog.
Gyere vissza, csak erre kérlek,
A nagyvilágban Nélküled félek.
Hol vagy? Hallod a szavam?
A csendben nem mozdul ajkam…
A könnyek a szememből folynak,
S mind csak Hozzád szólnak.
Válasz már nem jön, nem létezik,
Csak az én lelkem emlékezik.
Fájó szívvel, szeretettel gyújtom a gyertyám ezen a szomorú évfordulón!
Fájó anyai szívvel emlékezem !
Lelked elszállt,
mint hópihe a fényben,
Ragyogni ránk,
fényes csillagként az égen.
Ember volt, a Legjobb,
Angyallá változott,
Elhagyta a földet,
az égbe távozott!
Amikor hiányzik,
nézz fel az égre,
Drága kezeivel
Ő festi kékre...
Drága Kisfiam, Imádott Gabikám !
Fiatal kis életedben,
Hosszas szenvedés után jött a vég,
mint villám csapott le ránk,
egy röpke pillanat alatt,
gyászba borult anyukád, apukád.
Amíg élünk, szívünk mélyén ,
őrizzük kedves emléked.
Az emlékednek élünk,
és fájó szívvel szeretünk tovább.
Szívből, szeretettet!! Drága Gabika szeretettel gondolunk Rád!!!
ANYAI FÁJDALOMMAL.
Fájó szívvel emlékezem !
Egy Édesanya a sirkönél oly búsan sírdogál,
A gyermeke gyönyörű lelke fel a magas égbe szállt,
Most a nevét szólongatja és hívogatja vissza őt,
Jöjj vissza hát gyermekem oly kevés volt az idő.
Egy Édesanya a sirkönél oly busan sirdogál,
Egy angyal a távolban oly szépen muzsikál,
Egy lélekért szól a zene ki a mennyben már fent jár,
Akinek az Édesanyja a sirkönél sirdogál.
Szól az Angyal, az anyához nyugodjon meg a szíved,
Hisz a Te gyermeked boldog lesz majd idefent,
Este mikor lehunyod majd fáradt szemeid,
Álmodban majd megjelének s velem a gyermeked is.
Egy Édesanya a sirkönél oly búsan sirdogál,
Álmában megjelenik a gyermeke akit vissza várt,
Meg szólítja az Édesanyját hallod: anya itt vagyok ,
Haza hoztak Te hozzád most az Angyalok .
Elmondhassam Te Neked hogy nagyon szeretlek,
Ne sirrassál engemet hisz boldog a lelkem,
Ha a lelkedben mégis nagy a fájdalom,
A szívedben keress mert Én ott vagyok.
„Egy könnycsepp.
Csak egy könnycsepp,
S mégis mennyi mindent rejt.
Hull, csak hull hisz a sziv sohasem feled.
Imádott kincsünk, Drága Gyermekünk!
Mi fognánk a kezedet,
vissza hoznánk ha lehet.
De sajnos ez csak ábránd,
de az emléked megmarad.
Örökké szivünkbe zártunk,
mindig emlékszünk majd Rád,
amig ujjat és ujjat dobban a szivünk.
Az életünk után legalább újra veled leszünk,
szeretett szüleid küldi ezt most Neked.
FÁJDALOMMAL EMLÉKEZEM.
Nem múlnak ők el, kik szívünkben élnek,
Hiába szállnak árnyak, álmok, évek.
Édes, Imádott Gyermekem, Drága Gabika !
Édes Emlékek
szorongatják szívemet,
és ontják könnyeimet.
Óh azok az évek,
s a visszahozhatatl an tények,
még most is frissen, bennem élnek.
Fájó gyönyörű édes emlékek,
mily drágák vagytok szívemnek,
én már csak belőletek élek.
Bármerre lépek
a természet, s az élet,
mindíg vissza hoznak Téged.
Bárhogyan élek,
s bármilyen irányba lépek,
az emlékek, mindíg visszatérnek,
s velem együtt ők is lépnek.
Édes Kicsi Csillagom nagyon szeretünk,
borzasztóan hiányzol nekünk fájó szívü szüleidnek.
"Égő könnycsepp mondd neki hogy szeretünk,
Soha el nem feledünk!"
Édes, Imádott Kincsem !
Vissza tekerném az időt, de nem lehet,
A szerető anyai szív sohasem feled!
Elmentél Gyermekem hosszú útra, messze,
Kezem kezed el kellett, hogy eressze.
E néhány sor mit még utoljára Néked adok,
De tudd, ha szükséged van rám, én melletted vagyok!
Mert összeforrt a szívünk, hisz egy test, egy lélek,
Mert ezt jelenti a szó: Szeretlek míg élek !
FÁJÓ ANYAI SZIVVEL ÉRTED.
Angyalkám, Imádott Kincsem !
Elmentél hívtak a távoli fények,
Utadon szívünk egy darabja kisér.
Veled vagyunk most is,
Te pedig velünk vagy,
Mert szeretetünk irántad,
Oly végtelen nagy !
Édes, Imádott Gyermekünk, Drága Gabika !
Már csak egy emlék vagy,
s ez oly nagyon nehéz,
Hisz úgy fáj a szivünk,
hogy elvették az Életed,
Drága Gyermekünk.
Elhívtak Tőlünk
a távoli fények,
De még mindig
Nagyon visszavárunk Téged.
Tudjuk, hogy nem jöhetsz,
Mégis negyon, de nagyon várunk,
Fájó szívvel, könnyezve,
Gyertyalánggal Rád emlékezünk.
Nagyon szeretünk és hiányzol !
EMLÉKEDRE ANYAI SZERETETTEL.
Édes Angyalkám, Imádott Gabikám !
Nem tudom , meddig emlékezem Rád,
De tudd , ha jön az elmúlásom, gondolatom
Utolsó pillanatban is Te vagy.
Igy örökre bennem maradsz,
Akkor lesz nekem az örök megnyugvásom,
Addig SOHA !
Édes Kincsem, Imádott Gabikám!
Ez az év is fájdalommal tele telt el,
Nem felejtünk, ha létezünk jövőre,
Emlékezünk Rád , el nem muló szeretettel.
Mit várunk , semmi jót, nem leszel velünk :(
Sir a szivem jó Istenem add vissza kit szerettem,
Küld le a csillagokból hagy öleljem meg végre,
Hiszen hosszú évekkel már el vetted Tőlem,
Azóta csak vérzik és fáj a szivem ő érte.
Könnyem hullik szüntelen nem találom a boldogságot,
Az utamat gyász kiséri és a boldogtalanságom,
Nincsen nekem vörösrózsám csak egy fekete rózsa,
Nincsen nekem boldog zeném csak gyászrol szóló nóta.
Sir a szivem jó Istenem add vissza kit szerettem,
Vagy tárd ki a menyországot és mutass utat nekem,
Mutass utat hagy menjek fel csak egy félórára,
Hagy keressem meg a lelket a szivem boldogságára.
Azt a lelket aki ott él már oly sok sok éve,
Hagy mondjam én el néki hogy nélküle fáj az élet,
Hagy öleljem csak még egyszer többet nem is kérek,
Sír a szivem jó Istenem kérlek szánj meg engem.
ANYAI FÁJDALOMMAL.
Édes Angyalkánk, Drága Gyermekünk !
Itt állok a temetőben a néma csendben,
Az élet rohanása messzire lebben.
Reggel van. És mint régen csak ketten vagyunk.
Ilyen a mi meghitt, boldog Karácsonyunk.
Óh! Ha elmondhatnám mennyire hiányzol!
Nincsen olyan nap ne gondolnék rád százszor.
Hiányzik jó szavad, gyengéd érintésed,
Nagy emberséged és boldog nevetésed.
Köröttem fenyőfák, koszorúk, virágok,
Mécseseken pislákoló kicsiny lángok.
Amiket gyújtott a féltő emlékezet,
És táplál az örökké tartó szeretet.
Áldott Karácsonyt a Mennyben az angyalok között!
Áldott karácsonyi ünnepeket az Angyalok között!
Édes Kincsem, Imádott Gabikám !
Egy angyal száll ablakodba Szent Karácsony éjjelén,
Hozzád bújik, átölel, s azt suttogja szeretlek Én.
Látod, eljöttem hozzád, hogy köszöntselek,
Kívánok neked Békés Ünnepeket!
S te tudod, érzed, hogy ez az Angyal elhúnyt gyermeked!
Eljött, hogy örömet szerezzen neked.
Mert látta, hogy sírtál,s őt várod igazán,
Mert nélküle az ünnep fájdalom csupán.
Még itt marad egy kicsit Veled, hogy letörölje könnyedet,
S hogy tudd, érezd, mennyire szeret.
Aztán így szól: Most már mennem kell, nem maradhatok
Várnak rám odafenn a többi angyalok.
Majd fentről figyellek Benneteket, Rátok vigyázok !
Áldott mennybéli ünnepeket kívánok !
Édes, Imádott Angyalka!
14. évvel ezelőtt még együtt lehettünk.
Azóta már csak nyughelyednél emlékeztünk.
Sírodon egy kicsi virág,
szomorúan nézek le rá.
Csillog a könny a szemembe'
emléked őrzöm a szívembe'.
Hiányod fáj mindig várlak,
lelkem megöli a bánat.
Tudom nem jössz, messze mentél,
hideg földben megpihentél.
Gyertyát gyújtok, sercegve ég,
lobban a láng... csillagként élsz.
Kicsi virág, fehér rózsa,
szirmod hull e kedves sírra.
Sziromlevél gyöngyszemfátyol,
fehér lepelként őrzi, örök álmod.
Míg mi létezünk , emléked élni fog !
Köszönjük, Tibinek,Lencikének, Édesanyjának hogy látogatják
rendszeresen nyughelyed.
Köszönjük azoknak akik itt és a gyertyagyujtás oldalon is emlékeznek Rád!
Örökké Drága Gabika !
Fáj, zokog a lelkem:
Kit annyira szerettem,
Már nincs mellettem. . .
Csak én maradtam,
Ki kutatja, keresi. . . !
De nem találom,
Csak a vérző helyét
A szívemben!
Kitépték belőle. . . !
Már nem nyújtja felém kezét,
Már nem érez semmit,
És nem lát senkit. . .
Lelke felszállt a mennyekbe. . .
Lassan belefulladok a könnyekbe. . .
Hiába vigasztalnak engem,
Hiszen az üresség ott marad a szívemben!
Mindig változnak a napok,
De az érzések ugyanazok;
Hiány, szeretet, fájdalom,
A soha el nem múló bánatom!
https://www.gyertyagyujtas.hu/index.php/6431.kivalasztott
itt is, és mindenhol mig mi "létezünk".
SOHA nem lesz könnyebb,
Nagyon fáj, nem láthatlak már,
Nem hallom a hangod,
Nem lépsz már SOHA az ajtón,
Nekünk SOHA nem lesz már
semmilyen "ünnep" ez nem létezik,
Édes, Imádott Gabika, csak mi
mehetünk és megyünk Hozzád,
nyughelyedre, ami irtózatos kin!
Szeretünk és Hiányzol !
Édes, Angyali, Imádott Gabika !
Oly kedves voltál szívünknek,
De egy nap elhívtak a fények.
Megmaradt a keserű bánat s a fájdalom,
S keserves könnycsepp csordul le arcomon.
Az emléked szívünkben él míg élünk,
Míg élünk, addig el nem feledünk,
Tovább élsz, itt legbelül a szívünkben,
S ez elkísér egész életünkben.
De mért ilyen keserves az élet,
Miért kellett pont neked elmenned?
Szívünk gyászol s meghasad a fájdalomtól,
Nem tudunk szabadulni a fájó bánattól.
Édes Kincsem, Imádott Gabikám !
Gyász és fájdalom sújtja szívemet,
Fájó tűz égeti Érted hulló könnyemet,
Lassan lehajtom a bús fejemet,
A sirkövedet nézem és nem értem az életet,
Hogy miért vittek el Téged máris az Angyalok.
Miért nem élhettél? hisz jó ember voltál nagyon ,
Most könnyem csordul és égetik az arcom,
A szivem vív fájdalommal harcot,
Fájó tűz marja az én lelkemet,
Sirva az égre nézek s keresek egy csillagot,
Melyben a lelked örökre fent ragyog,
Könnyezve várom hogy ragyogj nékem,
Hogy szólj hozzám minden fájó éjjel,
Hogy elsuttoghassam könnyektől zogokva,
Emléked a szívemből nem múlik el SOHA.
NAGYON HIÁNYZOL! SZERETLEK.
Drága emlékére szomorú szivvel, szeretettel!
Drága, Imádott Kisfiam, Angyali Gabika !
Hüvös őszi napon a Temetőbe mentem,
de akit kerestem, sehol se leltem.
Rátaláltam mégis, neve egy sírkőre vésve,
Leültem hát csendesen,a sír elé a Földre.
Föld fölötte, Föld alatta itt maradt a fájó gyász,
nem ölel már többé karja,koporsója néma ház.
Nem kelti fel őt, már se szó, se könny,se vegyszer,
de mi nem feledjük el, hogy itt élt köztünk egyszer.
Mécsest gyújtok, s lángjában kirajzolom arcát,
újra itt van velem, látom mosolygását.
Egy falevelet helyez a szél elém a Földre,
érzem jelenlétét, így borul minden zöldbe.
Mintha arcom simogatná, oly különös érzés,
tudom, hogy jelen van, ez nem lehet kérdés.
Arca lassan halványul as lángoló fényben,
felállok a földről, s indulnék éppen.
Most már elkullogok csendben,
szemeim könnyektől törlöm,
s szívemben az emlékét őrzöm örökké.
Fájó szivvel, szeretettel emlékezem!
Húsomból, véremből lettél,
a legboldogabb anyává tettél
azon a napon, mikor megszülettél.
Vérünk, létünk egymástól lobbant,
szívünk ritmusa egymásért dobbant,
nem kívánok semmit jobban,
csakhogy láthassalak újra,
Drága Kincsem !
Lettem a legszomorúbb, legelkeseredett
Édesanyád .
Nagyon hiányzol és szeretlek Téged.
Az irántad való szeretetem a legfontosabb,
Élned kellene Drága Gabika,
Miért? Miért? Elfogadhatatlan marad örökre.
Csak gondolatban és álmomban találkozhatom Veled.
Nagyon hiányzol és Szeretlek.
Fájó szívvel, szeretettel!
Imádott Kincsem, Édes, Drága Gabikám !
Az én szívem eltört, megrepedt,
Őt megjavítani már nem lehet.
Sebzett lett, mert lakója a földről távozott,
Maga után csak emlékeket hagyott.
Hívom vissza de hiába,
Mert egyre nagyobb a hiánya.
De vissza ő már nem tér soha,
Mert a mennyben van már az otthona.
Hívom, de nem válaszol nekem,
Hiába nyúl utána már a kezem.
Mit itt hagyott, az a fájdalom,
S a könnyeim az arcomon.
Lecsukom a szemem, hogy lássam,
Hogy egy kicsit itt legyen nálam.
De hiába kérdezem, nem válaszol,
S karjával már nem karol.
Olyan mintha csak egy álom lett volna a léte.
De nem, mert a szívem repedt meg érte.
Akkor mikor elment örökké tőlem.
Egy darabot elvitt belőlem.
A szívemből egy darabot vitt el magával.
Mikor távozott a földről Angyallá válva.
Nagyon hiányzol, míg létezünk nem feledünk!
Drága lelkedért égjen a szeretet lángja!
Fájó szivvel, szeretettel emlékezem!
Emlékére szeretettel !
Fájó szívvel, szeretettel!
Szomorú szivvel, szeretettel emlékezem!
Édes Angyalkám,Imádott Gabikám !
Nem találom helyemet, üres lett- e világ nekem!
Ha lehetne Egyetlen vágyam lenne!
Hogy ilyen fájdalom soha ne érjen senkit az életben!
Mert ezt a hiányt pótolni nem lehet,
A szívem fáj, s a testem remeg!
Még mindig várlak, tudom hiába,
Elmentél, el a csillagos éjszakába!
Soha nem feledünk drága Gabcsika !
Fájó szívvel,szeretettel!
Fájó szivvel, szeretettel emlékezem!
Fájó szívvel, szeretettel!
Drága emlékedre fájó szivvel, szeretettel!
Nyugodjon békében !
Végtelen fájdalommal, örök szeretettel gondolunk Rád!!
Lelkünk végtelen fájdalmában örökké létezel!!
Fájó szívvel, örök szeretettel!
Emlékére ég a szeretet és emlékezés lángja!
Felejthetetlen emlékére !
Fájó szívvel, szeretettel!
Drága emlékedre égnek a szeretet és emlékezés lángjai!
Örök szeretettel !
Fájó szívvel kívánok 37. születésnapot odafenn!!
Fájó szívvel, örök szeretettel!
Égi születésnapodra fájó szívvel, szeretettel!
Égi születésnapodra szeretettel!
Fájó szivvel, szeretettel emlékezem!
Fájó Szívvel Emlékezem Rá.
Fájó szívvel, végtelen szeretettel emlékezünk Rád Drága Gabika!!
Áldott mennybéli születésnapot kívánok Gabika !
Szomorú szívvel emlékezem!
Mindenszentekre szeretettel!
Imádott Angyalka, Édes Gabika!
Álmodat őrzöm örökké,
Vigyázok ,s könnyezem fölötte .
Pihenj békében és csendesen,
az angyalok vigyázzák álmod.
A lelked már odafönt van,
de mi örökre a szívünkbe zártunk.
Mély fájdalommal emlékezem!
Felejthetetlen emlékedre! Mindenszentek alkalmából égjen a szeretet lángja!
Imádott Gyermekünk, Drága Gabika !
Szememben fájdalom,
Lelkem kiabál,
Keres Téged,
De nem talál,
Nem talál, hisz Te végleg elmentél,
Nem látlak már e Földön többé.
Engedd, hogy õrizzem gyönyörû álmodat,
Hogy Veled maradjak, ha ránk talál a pirkadat.
Angyali mosolyod álmaimban ébred,
S Te benne vagy azokban, ugyanúgy, ébren!
Szeretettel, fájó szívvel emlékezem !
Szomorú szívvel emlékezem!
Fájó szívvel, szeretettel emlékezem!
Drága emlékedre szomorú szivvel, szeretettel!
Angyalkám kísérjen égi utadon !
Fájó Szívvel Emlékezem.
Hagyjatok engem, hagyjatok magamra,
Ne erőltessetek mosolyt az arcomra,
Úgy sem jön szivből, minek erőltetni,
A bánat elől nem lehet menekülni !
Mert megtalál Ő engem , bármerre is megyek,
Nem bújtatnak el, a fák, sem a hegyek,
Mostmár Ő lett az én hüséges társam,
De higgyétek el, nem őrá vágytam.
Mióta velem van minden kín és gyötrelem,
Nem találom egyáltalán sehol a helyem,
Fogva tart, ragaszkodik hozzám,
Nem értitek, hogy ezért könnyes az orcám?
Mert örökre itt hagyott, kit igazán szerettem,
Addig a bánatot csak messziről ismertem.
Szívem dalolt míg élt, fogta a kezem ,
De Nélküle mit sem ér a mostani "életem ".
Hagyjatok hát magamra, mert már nem leszek a régi,
Sajnálom azt, aki ezt meg nem érti ....
Mert lehet még másnak is társa ilyen bánat,
Ki szívből tud szeretni, még sorstársammá válhat!!!
Drága lelkedért örök szeretettel!
Szeretettel gondolok rá !
Édes Kincsem, Imádott Gabikám !
Halványsárga gyertyafényben,
Drága emléked felidézem.
Fáj az "élet",
Fáj a lélek,
Nem feledlek
SOHA Téged ....
Nagyon,de nagyon szeretünk
Hiányzol nekünk
Emlékezem !
Fájó szívvel, szeretettel!
Emléked legyen áldott, nyugalmad csendes!
EMLÉKEZÜNK...KÖNNYEZÜNK.
Drága jó lelkedért !
Fájó szívvel, szeretettel!
Drága lelked nyugodjék békében!
Emlékére szeretettel, fájó anyai szívvel !
Gyertyák és könnyek, a fájdalom súlya nem lesz könnyebb.
Hosszú útra mentél, itt hagytál mindent, amit szerettél!
Emléked szívünkben örökké él !
Szomorú szívvel emlékezem!
Fájó szívvel szeretettel gyújtom gyertyám érted, drága Gabcsika.
Az idő múlik, a fájdalom csak nő, mert
nem hoz enyhülést a múló idő!
Soha el nem múló szeretettel emlékezem !
Fájó szívvel, szeretettel!
Drága Imádott Kisfiam!
Oly könnyes most szemem,
Itt hagytál bennünket nagy szenvedés után,
Fájó szívvel írom- e kis verset neked,
Legalább még egyszer láthatnám gyönyörű két szemed.
Csak a mély fájdalom mit szívembe zárhatok.
Oly rövid volt életed, ebbe belenyugodni nem tudok,
Mindössze csupán csak huszonhárom évet éltél.
Nem vagy már közöttünk, mi szívemet marja!
Hosszú útra mentél és lassan Én bele pusztulok.
Soha nem feledünk hisz lélekben örökké velünk élsz
Szomorú szivvel, szeretettel emlékezem!
Nyugodjon békében !
Fájó szívvel, szeretettel!
Drága emlékedre örök szeretettel!
Soha nem feledünk !
Fájó szívvel, szeretettel!
Szomorú a szivünk, mert hiányzol nagyon!
Drága jó lelkéért !
Drága Gabika! Hiányod örök fájdalom, ami soha nem enyhül!!! Szeretettel emlékezünk Rád!!
Nem múlnak el Ők kik szívünkben Élnek...
Drága emlékedre örök szeretettel!
A jó lelkek csillagként élnek tovább !
Fájó szivvel, szeretettel gondolok Rád!
Szomorú szívvel emlékezek!
Drága Imádott, Jóságos Gyermekem emlékére
Ahogy halad előre az idő, mindig új és újabb kérdések vetődnek fel..
Hogy nézne ki most a gyermekem, lenne már családja, gyereke?
Mit dolgozna, hol élne, milyen autója lenne? Boldog lenne, vagy bánatos?
Küzdenie kéne, vagy sikeres lenne mindenben? Mi lenne ha..., mi lenne, ha élne!?
Ezek a kérdések évről évre felbukkanak, ezzel is jelezvén,
hogy az idő nem enyhíti egy anya fájdalmát, ha a gyermekét veszítette el.
Aki azt mondja, hogy majd az idő megoldja, vagy majd jobb lesz egyszer,
meg enyhülni fog, az még nem veszítette el a GYERMEKÉT!
Csak azok képesek ilyen okosságokra, akik csak könyvből olvassák mi a fájdalom,
de érezni soha nem érezték a hiányt, és nem értik mit jelentenek a magányos éjszakák és nappalok.
Az orvosok idejekorán megtanulják, hogy a halál az élet része. A szülőknek ugyanezt nem volna szabad megtanulniuk.
Valcsikám! Eljövök majd ide gyakran és írok Neki, hogy hallja meg, szeretik és nem felejtik el. Én biztosan nem felejtem, mert nagyon mélyen érint ! Sok gyászoló szülőt ismerek a Fórumról és már párat személyesen is, de én még nem láttam senkinél ezt a mélységes szenvedést és szeretetet mint nálad ! Sok ölelés !
Sebünk be nem gyógyul
Könnyünk el nem apad
Zokogunk fájdalmunk
Nehéz súlya alatt.
Legyen áldott, csendes pihenésed !
Fájó szívvel, szeretettel!
Drága emlékére mély fájdalommal!
Szeretettel emlékére !
Fájó szívvel, szeretettel
Sohasem halványul szívünkben Emléked!!!
Örökké bánatos a szívünk!!
Angyalkám vigyázzon rád !
Fájó szívvel, szeretettel!
Emléked ragyog, mint a fényes csillag!
Soha nem feledünk !
Fájó szívvel, szeretettel!
Sokat gondolok Rád !
Fájó szívvel, szeretettel
Örök szeretettel emlékezem!
Szomorú szívvel ,szeretettel gyújtom szeretetgyertyám Gabcsika drága lelkéért.
Nem feledünk !
Fájó szívvel, szeretettel!
FÁJÓ SZIVVEL ÉRTED.
Drága emlékére égnek a szeretet lángjai!
Virágot viszünk egy néma sírra,
de ezzel Őt már nem hozhatjuk vissza.
Tudjuk, hogy nem jössz,
de olyan jó várni,
hazudni a szívnek,
hogy ne tudjon fájni.
Míg köztünk voltál,
mi nagyon szerettünk,
hiányzol nekünk,
soha nem feledünk.
Szomorú szivvel, szeretettel!
Imádott Kincsem, Édes Drága Gabika !
Csak halkan sírok mikor senki sem lát
A, gyász elüzte a boldogság sugarát
Könnyeim folynak csendesen az arcomon
A, szivem retteg hisz oly nagyon hiányzol
A lelkem egyensulyát vissza állítani nem tudom
De a végtelenbe a kétkezem mégis kitárom
Sóhajom száll a végtelen sötét éjben
Várom hogy a csillagok közt megjelenj nékem
Szeretném a szivem fájó sebeit begyogyitani
Zaklatott bús lelked ismét vigasztalni
De nem vagy itt hisz a csillagok közt jársz
Nem érezhetek már mást csak a szívem fájdalmát
A könnyeket amelyeket halkan érted ejtek
A boldogtalanság amely érte szívem
Könnyes szemmel nézek én fel a csillagokra
Kérem az Angyalokat vigyázzanak Rád, melyek néked utat mutat.
Édes , Drága Angyali Gabika ! EZ NEM MEGEMLÉKEZÉS, FÁJDALOM !
Hatalmas elhatározásra jutottunk, ami már nagyon érik bennünk.
13.éve vesztettünk el és csak járjuk , járjuk a temetőt, de csak Te miattad!
Mert nekünk olyan mintha ott lennél,hozzád beszélnénk.
Kérlek segits Nekünk, adj erőt hogy elhatározásunk sikeres legyen !
A nyughelyed nincs biztonságban,és ezt nem tudjuk tovább türni !
Itthon szeretnénk urnádhoz beszélgetni, simogatni, velünk lennél.
Nem tudjuk tovább türni,amik eddig történtek !
Nem biztositják azt, hogy ne idegeskedéssel , rettegve lépjük át a temető átkozott kapuját!
Nincs biztonsági szolgálat, mindig is védtünk, mi most sem teszünk másképp !
Tudod Drágám, a temetéssel is gond volt, nem nézték a fájdalmunkat.
Az az átkozott személy, nem járult volna hozzá, hogy nyitott koporsó mellett bucsuzhassunk el Tőled.!
Mi ebbe nem nyugodtunk bele, de olyan formátumot ajánlott fel hogy a Téged megtisztelő Gyászolók
az üres ravatalnál álltak volna vagy 30 percig. Megrenditette azokat, akik tudtak róla.
Llégmentes koporsó? Végül "elég"lett egy purfixes ragasztás, amivel nem lett légmentes,
Két koporsó megvételére köteleztek bennünket,hogy nagyobb legyen a hasznuk.
A síremléked semolyan lett, amilyet mi szerettünk volna,mert az egyik bentfekves sírköves
csinálhatta csak a síremléket, mint megtudtuk átvertek bennünket.
Átvertek a sirbolt árával is, már mire a fizetésre került a sor több százezerrel került többe.
Ez mind nagyon fájdalmas, fájdalmas,hogy amit vittünk tömérdek virágot, vagy eltüntek,
vagy fa árnyéka miatt sznte másnapra megfőttek, tönkrementek. Karácsonykor is , ami másnak szent
volt olyan akinek nem. Eltüntek azok is, amiket Te imádtál a LEDES karácsonyi diszek.
Drága Kisfiam, olyan körülményeket fedeztünk fel a kamera felvételen, ami végképp
kiakasztott benneünket. Itt rókak mászkálnak a siroid körül, tönkretéve a füvet,
valamint ezért kellett apának gyakran mosni a siremléket mert mindig volt rajta valami kosz.
Lassan már az egészb állatkert bekjerül a nyomorult temetőbe, ahol semmilyen szépités nincs,
csak a pénz beszerzése. Elég volt Drága Kincsem.
Mi szépitettük a nyughelyed, nem fogja tönkre tenni senki.
Tudod vannak,akiknek hektárak vannak, füvezve, küön önzözpő berendezéssel.
Fák veszik körül, Magas tuja fák, hogy nehogy kárt okozzon valamiben is a nagy hőség !
Mi járunk ki hozzád , nagyon, de nagyon gyakran, akik még kijártak tájékoztatjuk őket, i
nem leszel már ott azon a nyomorult helyen,ahol nem tisztelik sem az elhunytat,
serm a hozzátartozókat. Nekünk csak az a feladatunk, hogy fizetnünk kellett, több szavazati jogunk nincs !
NEM ÁLLATOK KÖZÉ TEMETETTÜNK. NEKÜNK MINDIG IS A GYERMEKÜNK MARADSZ !!!!
Ilyen a környéked esti órákban :
Bal oldalon róka állitólag!!!!
Itt meg ketten is hancuroznak !!!!
Nem türhetjük Drága Gyermekem, bocsáss meg nekünk,de ugyis ha mi örökre lezártuk a szemünket nem fog hozzád már senki járni, elfelejtenek mindenkit. De mig mi létezünk, addig soha !!!!
Szeretetünk örökké fog tartani és hiányod elviselhetetlen! A fájdalmunk nem enyhül .
Ha "életünk vége tér" Te hamvaiddal szórnak szét, ahova már nem kell járni senkinek.
Én bevallom őszntén, soha nem gondtoltam arra , hogy hamvasztunk, irtózatosnak találtam.
Ez a híres debreceni Köztemetői állapot ! De ez még rossszabb lesz, viz van hogy hetekig nincs,mint pld most sem.
Messzebb kell menni a kapuig hogy a virágod friss vizbe rakjuk.
Köszönjük, aki eddig emlékezett Rólad , az emlékoldalad nem szünik meg,csak a sírboltod.
Halálosan szomorú szüleid
Kérlek benneteket,most ne emlékezzetek a Drágámról, nem tudom elfogadtatni . Nagyon köszönöm a megértést.
Nyugodjon békében !
Fájó szívvel, szeretettel!
ÖRÖKKÉ ÉGJEN ÉRTED.
Drága Kisfiam, Imádott Gabika !
Nekem mindig a gyermekem maradsz,
Nekem miattad kelt fel a nap,
A rímelő rag Róad regél,
Szobádban minden Rólad mesél.
Nekem mindig a gyermekem maradsz ,
Akárhogy is süt le rám a nap.
Akárhogy világít a höld,
Akármit üzennek a csillagok.
Örökkön,örökké gyermekem maradsz,
Ha már nem kel fel Nekem többé a nap.
Téged tükröz a tó tükre,
Rólad íródik "életünk" könyve.
Nem feledünk,szeretünk Édes Gyermekünk.
Örök szeretettel emlékezem!
Drága jó lelkéért !
Fájó szívvel, szeretettel!
Szeretettel !
Fájó szívvel, szeretettel!
Nyugodjon békében !
Fájó szívvel, szeretettel!
Szomorú szivvel, szeretettel emlékezem!
Szeretettel gondolok rá !
Fájó szívvel, szeretettel!
Drága emlékedre örök szeretettel!
Emlékére szeretettel !
Fájó szívvel, szeretettel!
Drága Kisfiam, Édes Gabikám!
Látod gyakran könnyes szemem.
Gyere vissza kérlek, segits Nekem!
Nem hallom a hangod,
nem vársz, hogyha megyek.
S előttem csak akadályok, dönthetetlen hegyek.
Kellene, hogy megmondanád hol találom helyem!
Hogy gondoktól már többé ne fájjon a fejem.
Fáj nagyon, hogy nem vagy,
a csönd is más volt veled.
Hidd el, hogyha látsz most, szívem sosem feled!
S ha le tudsz jönni hozzám,
néha tedd meg kérlek…csak egy-egy álmot kérek!
S értelmet nyer napom, ha láthatnálak Téged!
Látod hogy kereslek, tedd széppé az álmom,
Tudd, hogy Nagyon SZERETLEK!
Nyugodjon békében !
Fájó szívvel, szeretettel!
Drága emlékére örök szeretettel!
Fájó szívvel gondolok rád !
Fájó szívvel, szeretettel!
Drága emlékedre égnek a szeretet lángjai!
Soha nem feledünk !
ANYAI FÁJDALOMMAL ÉRTED.
Drága lelkedért szomorú szivvel, szeretettel!
Emlékére szeretettel !
Fájó szívvel, szeretettel!
Fájó anyai szívvel !
Édes,Imádott Gabikám !
Nélküled senki és semmi lettem,
Nem találom helyem ebben a földi létben,
Hozzád vágyom, hogy Veled legyek,
Vigyázzam minden lépésedet,
Vágyom arra, hogy megfogjam a kezed,
Vágyom arra, hogy egyszer hazagyere.
Erre vágyok, minden percben,
De semmi nem teljesülhet,
A sors becsapott,
S Nekünk kevés örömet adott.
A bánat és fájdalom amit kaptunk.
Mély fájdalommal emlékezem!
Fájó szívvel, szeretettel!
Drága emlékedre szomorú szivvel, szeretettel!
Fájó szívvel...
Örök szeretettel!
Szomorú szivvel, szeretettel emlékezem!
Emlékére szeretettel, fájó szívvel !
Fájó szívvel, szeretettel!
Drága emlékedre szeretettel!
Angyalok őrizzék örök álmod !
Fájó szívvel, szeretettel!
Drága emléked a múló idő sem halványitja!
A szeretet nem fogy el sosem...
Szomorú szívvel emlékezem!
Szomorú szivvel, szeretettel emlékezem!
Emlékedre égjen szeretetgyertyám drága Gabcsika.
Szeretettel emlékezem !
Fájó szívvel, szeretettel!
Kicsi Angyal őrizd álmát,
Sajnos Én már nem tehetem,
Míg Édesen álmodik,
Súgd meg neki Kérlek,
nagyon-nagyon szeretem,
Soha el nem feledem !
Drága Gabika !
Hogy lehet Nélküled "boldogságban" élni?
Vannak olyan "emberek" akik
Fel sem fogják mit jelent egy gyermek elvesztlése,
Nem tudják mit érzek Én a mai napig,
Tudják meg, szenvedjenek úgy mint Én !!!!
Csak ennyit kivánok nekik !
Ezek még az állatnál is rosszabbak.
Sőt még annak sem nevezem őket !
Én Nem feledlek és őrzöm emléked,
Ameddig csak tudom.
Nagyon, de nagyon hiányzol és Szeretlek !
Szomorú a szivünk, mert hiányzol nagyon!
Emlékére szeretettel !
Szomorú szivvel, szeretettel emlékezem!
Gabcsika drága emlékére égjen szeretetgyertyám.
Drága jó lelkedért !
Fájó szívvel, szeretettel!
Szomorú szivvel, szeretettel !
Hiányzol !
Fájó szívvel, szeretettel!
A jó Isten kisérjen égi utadon így ismeretlenül is.
Hatalmas űrt hagytál magad után, drága szüleid soha nem felednek!
Minden nap velük vagy!????????????
Fáj a szivünkben csendes távozásod,
mig élünk, őrizzük álmod!
A jó lelkek csillagként élnek tovább !
Szomorú szívvel emlékezem!
Szomorú szivvel, szeretettel gondolok Rád!
Drága emlékedre szomorú szivvel, szeretettel!
Fájó szívvel, szeretettel!
FÁJÓ SZIVVEL ÉRTED,
Emlékezem...
Fájó szívvel, szeretettel!
Drága emlékedre szomorú szivvel, szeretettel!
A szeretet lángja örökké égjen drága lelkedért !
Fájó szívvel, szeretettel!
Édes, Imádott Gabika, Nagyon, nagyon hiányzol !
Gabcsika drága emlékére égjen szeretetgyertyám.
Az a rózsa, amely szivből nyilik,
nem hervad el soha!
A Te emléked sem halványul el
soha!
Nyugodjon békében !
Örök szeretettel!
Emléked a múló idő sem halványitja!
Fájó szívvel gondolok rá !
Fájó szívvel, szeretettel!
Drága emlékedre szomorú szivvel, szeretettel!
Szeretettel gondolok rá !
Fájó szívvel, szeretettel!
Fájó szivvel, szeretettel emlékezem!
Szomorú szívvel emlékezem!
Emlékedre fájó szivvel, szeretettel!
Angyali, Imádott Gyermekünk, Aranyos Gabika !
Úgy elmondanám neked mit már nem tudok,
Akárhogy is akarok.
Csak egy napot, csak egy órát veled lenni,
Csak egyszer veled nevetni.
Meghallgatni, bármit amit mesélsz.
Egyszerűen tudni, hogy élsz.
Bármit odaadnék akár egy percért veled.
Csak annyiért ha láthatnám a két szemed.
Egy ölelésért egy jó szóért,
Akár egy utolsóért.
Elmondanám neked, hogy szeretlek,
Hogy míg élek én el nem feledlek.
De hiába szeretném mind ezt tenni,
Sajnos pénzért ezt nem lehet venni.
Így marad csak a képzelet.
Mi éltbe tartja a lelkemet.
A veled töltött időt egy ajándéknak veszem.
S ezt az időt a szívemben tovább viszem.
Távol vagy tőlünk, mégis oly közel,
mert a szívünk mélyén rejtettünk el ahol örökké létezel!!
Szomorú szívvel emlékezem!
Gabcsika drága emlékére égjen szeretetgyertyám.
A szeretet lángja örökké égjen drága lelkedért !
Fájó szívvel, szeretettel!
Emlékedre szeretettel!
Édes Gyermekem, Imádott Gabikám !
Ha mennybe irhatnék levelet,
Leirnám Neked érzéseimet.
Beleírnám, hogy még mindig Te vagy
akit a legjobban szeretek.
Megírnám Neked azt is,
Nélküled mennyire szenvedek.
Mióta nem vagy Velem,más értemet
kapott az "életem".
Hiányodat nagyon gyakran könnyezem,
Egyáltalán nem könnyü Nekem.
Nélküled lehetetlen minden .
Minek "élek" nem tudom,
Lehetetlen megnyugodnom.
Drága Imádott Gyermekem!
Drága emlékedre örök szeretettel!
Sohasem halványul szívünkben emléked!!!
Szeretettel emlékére !
Fájó szívvel, szeretettel!
Drága Kisfiam, Imádott Gyermekem, Aranyos Gabikám !
Kicsit meghaltam én is Veled,
Mikor véget ért a Te életed.
A bánat szét marja a lelkem.
Alig van már erő bennem.
Kicsit meghaltam én is Veled,
Mikor örökre lecsuktad a szemed.
Mosolyod eltűnt, veled együtt távozott.
Nekem csak emléket hagyott.
Kicsit meghaltam én is Veled,
Mikor a mennybe költözött a szíved.
Oda üzenek neked minden éjjel,
Egy pislákoló gyertyafénnyel.
Kicsit meghaltam én is Veled.
Mikor az utolsó harangszót húzták Neked.
Csend lett nagyon.
Kicsit meghaltam én is Veled azon a napon.
Drága emlékedre szomorú szivvel, szeretettel!
A jó lelkek a csillagokban élnek tovább !
Szomorú szívvel emlékezem!
Drága , Imádott Gabikám !
Könnyek útján egyedül sírva ballagok,
Nem szól senki és én is némán hallgatok,
Sárguló lomb hullik s közben köd szitál,
Csendes és kihalt lett már az őszi táj.
Megsárgult emlékeim közt még mindig keresem.
A Gyermekem ki már végleg megpihent,
Hallkan sír a szél és a néma táj,
Velem sír s a nyomomban jár,
Hull a könnyem s velem sír a szél.
Egy sirhalomhoz megérkezem Én,
Kit szerettem az most itt pihen,
S tudom hogy már nem érhetem el,
Árván állok s könnyezve hallgatok.
Érzem hogy nélküle könnyek lesznek utamon,
Sárgán hulló néma őszi falevél,
Kérlek súgd meg nékem hogy ő egyszer visszatér.
Az a rózsa, amely szivből nyilik, nem hervad el soha!
A Te emléked sem halványul el soha!
Nyugodjon békében !
Van egy hely a szívben, ami betöltetlen
egy űr
Még legjobb pillanatokban
és a legjobb időkben is
tudni fogjuk,
Tudni fogjuk
jobban, mint valaha,
hogy az a űr a szívünkben
sosem lesz betöltve.
Emlékére őszinte szeretettel!
Drága emlékedre szomorú szivvel, szeretettel!
A szeretet lángja érted égjen örökkön - örökké !
Szomorú szivvel, szeretettel emlékezem!
Édes,Imádott Angyalka, Drága Gyermekem !
Bárcsak mindig álmodthatnék Veled,
Hogy legalább akkor foghassam ujra a kezed,
Csak egy kicsit láthassalak újra,
Hisz úgy éget a lelkemnek a súlya.
Álmaimban az Angyalok vezessenek el Hozzád,
Te ott várnál a mennybe s szólnál hozzám,
Szomorúan megállnék előtted,
S látnám mily gyönyörű Angyal lett belöled.
Te kézen fognál s megmutatnád Nekem,
Hogy miért nem lehetsz már a földön velem,
Elmondom néked a nehéz gondjaim.
S te szólsz ne félj innen segitem a napjaid,
Akkor könnyes szemmel jövök rá,
Hogy te lettél az Angyalom aki vigyáz rám!
Ki őriz s véd a szomorú bús napokon,
Aki mindig vigyáz rám , Köszönöm !
Emléked legyen áldott, nyugalmad csendes!
Édes Angyalkám, Imádott Gabika !
Te vagy a legfényesebb csillag, mely felragyog.
Te vagy a leggyönyörübb szó , amit kimondhatok.
Amit igértem Neked Drága Gyermekem betartom!
A földi hatalomnak sem véges a tette,
Neki is utánnad kell mennie!
Drága emlékére őszinte együttérzéssel, szeretettel!
Nyugodjon békében !
Emléked örökké élni fog!
Édes, Imádott , Kincsem, Gabikám !
Egy felhőn láttalak ma ülni,
De nem tudtam hozzád repülni.
Nyújtottam a kezem utánad,
S tudom, hogy te ezt fentről láttad.
Eszembe jutott ma oly sok szép emlék,
Miről neked oly szívesen mesélnék.
Tudod mi a legrosszabb abban, hogy már nem létezel?
Bennem a boldogság érzés megszűnt, nem csak szünetel.
Kereslek de nem talállak,
Haza hiába várlak.
Az érzés mi itt maradt, fájdalom,
S azt sehová be nem zárhatom.
Ha visszajöhetnél oda adnék érte mindenem,
Akár az összetört kis szívem.
De tudom nincs kivel alkut kötni.
Így nem marad más mint téged a síron túl szeretni.
Szeretettel emlékére !
Kicsiny gyertyám Érted ég,
őrzi lelked békéjét!
Fájó anyai szívvel gondolok rá !
Emléked a múló idő sem halványitja!
Imádott, Drága, Felejthetetlen Gabika !
Álmaimban itt vagy velem
Itt vagy minden szívverésben,
A ragyogó csillagokban,
Itt vagy a Hold sugarában,
A hidegben, a homályban,
Itt vagy velem hóban, fagyban,
A felhőkben, madárdalban,
Itt vagy velem fényben, árnyban,
A záporban, a viharban,
Itt vagy a szellőben, forró nyárban,
Őszi arany lombhullásban,
Itt vagy minden mozdulatban,
A tegnapban, a holnapban,
Itt vagy minden gondolatban.
Itt vagy velem álmaimban.
Veled együtt távozott a boldogság,
számunkra maradt a fájdalom és az örök gyász...
Nyugodjon békében !
Gabcsika drága emlékére égjen szeretetgyertyám .
Felejthetetlen emlékére szeretettel !
Úgy fáj néha valami, mit megfogni nem lehet,
Ha kérdezném: mi ez? lenne- e felelet?
Lenne- e ki tudja miért fáj a szív,
Lenne- e ki megmondja a halál kit miért hív?
Miért lehet oly jó de rossz is az álom,
Ki dönti el valóra melyik váljon?
S ha minden ilyen válasz akár egy lapra kifér,
A lap alján mégsem lesz más, csak egy kérdés:
MIÉRT?
Nagyon hiányzol Édes, Imádott, Jóságos Gyermekem !
Drága emlékére égnek a szeretet lángjai!
Fájó anyai szívvel gondolok rád !
Drága emlékedre szomorú szivvel, szeretettel!
Gyertyák és könnyek, a fájdalom sulya nem lesz könnyebb.
Velünk együtt sir az ég, hosszú útra mentél,
Itt hagytál mindent, amit szerettél.
Hiányzol !
Fájó szivvel, szeretettel emlékezem!
Nyugodjon békében !
Legyen békés az álmod,
mint csillagok világa,
ezt kivánom Neked,
az örök éjszakádra!
Emlékére szeretettel... Fájó szívvel...
FÁJÓ SZIVVEL, SZERETETTEL.
AZ EMLÉKEZÉS GYERTYÁJA ÉRTED.
Fájó szivvel, szeretettel emlékedre!
Drága jó lelkéért égjen a gyertyám örökkön - örökké !
Őszinte együttérzéssel, szeretettel!
Imádattal Érted, Drága , Édes , Angyali Gabika !
Nagyon fáj, hogy nem tartott vissza szeretetem,
Fáj, hogy egy szomorú emlék vagy Nekem,
Egy emlék, mely felsérti haldokló szívem,
Egy emlék ,mely beragyogja szomorú lelkemet,
Egy emlék, mely tengernyi könnyet fakaszt,
Megreped az ég, megreped a jég,
Több vagy mint emlék, mert ez mind Te vagy!
Szomorú szivvel, szeretettel emlékezem!
Fájó szívvel emlékezem !
Drága emlékedre égnek a szeretet lángjai!
Drága Gabika hiányod örök fájdalom!!!
Emlékére !
Drága, Imádott Gyermekünk !
Köszönöm,hogy itt voltál Velünk,
Köszönöm, hogy az életünk része voltál.
Köszönöm, hogy szerettél, szerethettünk,
De nagyon fáj, hogy nem vagy Velünk.
A boldogságból bánat lett,
Nappalok is nehezen telnek,
De az esték, éjjelek, fájdalmasak.
Mindig reménykedünk,hogy hazatalálsz !
Nagyon, de nagyon hiányzol Nekünk.
Imádattal szerető Szüleidnek.
Fáj a szivünkben csendes távozásod,
de mig élünk, őrizzük álmod!
Gabcsika drága emlékére égjen szeretetgyertyám.
Nyugodjon békében !
Ez a kis gyertyaláng őrzi emlékedet,
mutatja az utat, ki a Földön szeret!
Nyugodjon békében !
Drága emlékedre ég a szeretet lángja!
Istenem, te tudod, milyen az anyai szív,
Mikor az elhunyt gyermeke lelkéért sír.
Te érzed e szív igaz, mély fájdalmát,
Mely megnyugodni soha nem fog talán.
Te látod, ahogy leroskad gyermeke sírjához,
Ahogy könnyek között fájdalmasan zokog,
Csak te érted meg ez anyai szívet,
Melynek boldogsága már soha nem lehet.
Istenem, te tudod, milyen az anyai szív,
Mely oly sok fájdalmat sírva kibír,
Te látod az ő nyugtalan álmait,
És érzed az ő utolsó vágyait.
Istenem, te tudod, hogy néki csak egy vágya van,
Hogy gyermekét ő ismét a karjaiba zárhassa,
Küldd le hát hozzá csak egyszer a gyermekét,
Hogy egymást ismét boldogan ölelhessék!
ANYAI FÁJDALOMMAL ÉRTED ÉGJEN GYERTYÁM.
Gondolok rá !
Drága emlékedre fájó szivvel, szeretettel!
Emlékére szeretettel !
Szomorú szivvel, szeretettel gyujtottam gyertyámat!
Szeretettel gondolok rá !
Édes Angyalkám, Imádott Gabikám !
Sir a szívem mert úgy hiányzol Nekem,
Hajnalban csak a csillagokat nézem,
Könnyeim csak a fényben ragyognak,
Hiszen ott vagy te fent az Angyalokkal.
Sir a szívem és sir az én bús lelkem,
Mert már nem ölelhetlek Téged,
Csak a szomorú sirkövedet látom
Amelyen friss virágok vannak.
Sír a szívem mert úgy hiányzol Nekem,
Sírbolt takarja el a tested,
De a lelked szabadon szárnyal,
Fent az igaz szép Mennyországba.
De az én szivem most úgy fáj,
A sóhajom Hozzád mindig felszáll,
Sóhajom mely csak Téged hiányol,
Bárcsak vissza jönnél a Mennyországból!
Nyugodjon békében !
Drága emlékedre mély fájdalommal!
Szeretettel !
Ez a kis gyertyaláng őrzi emlékedet,
Mutatja az utat, ki a Földön szeret!
Drága, Imádott Gyermekünk !
Búcsú nélkül hagytál itt Bennünket.
Nincsen mostmár senkink ezen a földön.
Bolyongok egyedül, kereslek Téged.
A temetőben a sirodhoz érek.
Nem tudok szólni, zokogok érted.
Szívemben a fájdalom ezer, sebet ejtett.
Nem tudlak feledni, te jársz az eszembe.
Drága jó istenem, mért tetted ezt velem?
Mért pont őt kellett tőlem elvenned?
Tudom, hogy mindenki halandó e földön.
De az ő elvesztése engem, nagyon megtört.
Sokszor elgondolom, én minek is élek?
Igy már nincs értelme, az én "életemnek".
De ezt a tragédiát, nem lehet felfogni.
Minden nap nehezebb, mert csak rád tudok gondolni.
Soha soha nem tudlak feledni.
Imába foglalom, a Te jóságodot.
Amit tőled kaptam, a kevés év alatt.
Ha az én szívem is, megszűnik dobogni.
Jössz majd elém, az utat mutatni.
Ott már akkor örökre, egymásra lelünk.
Az örök hazában, végleg együtt leszünk.
Nyugodjon békében !
Szomorú szivvel, szeretettel emlékére!
Fájó szívvel emlékezem !
Emlékére fájó szivvel, szeretettel!
Lelkünk végtelen fájdalmában örökké létezel!!
Örök szeretettel gondolunk Rád Drága Gabika!!
Fájó szívvel emlékezem !
A virág elhervad rövid pár nap alatt,
de emléked szivünkben örökre megmarad!
Őszinte együttérzéssel, szeretettel !
Fájó szívvel szeretettel gondolok rád, drága Gabcsika.
Nyugodjon békében !
Drága emlékedre mély fájdalommal!
Drága Gyermek, Angyali Gabika !
Ha lehunyom a szemem, csakis Téged látlak,
Ha kinyitom a szemem, most is Téged várlak.
Ha lecsukom a szemem, Rólad merengek,
Ha kinyitom a szemem őrülten kereslek.
Ha lehunyom a szemem, magam előtt látlak,
Ha kinyitom a szemem, sehol se talállak.
Ha lehunyom a szemem, mindenütt kereslek,
Ha kinyitom a szemem, szívembe temetlek.
Ha lehunyom vagy kinyitom a szemem,
Hát akkor is, őrülten hiányzol nekem!
Emlékére szeretettel !
Örök álmod legyen áldott!
Mindenhol csend van, béke és nyugalom,
Csak a szívünkben van igazi fájdalom.
Csak állunk némán , s arra gondolunk,
Hogy valamikor egyszer ismét találkozunk.
Emlékére !
Szomorú a szivünk, mert hiányzol nagyon!
Nyugodjon békében !
Soha nem feledünk !
Emléked örökké élni fog!
Fájó anyai szívvel gondolok rád !
Drága emlékedre fájó szivvel, szeretettel gyujtottam gyertyámat!
Nyugodjon békében !
Drága emlékére szeretettel!
Imádott, Édes, Drága Gyermekem !
A végtelenben egy napot,
Alszol egyedül, gyermekem.
Csak egyet álmodsz, és jövök,
A földön itt misem örök,
S melletted leszek újra én.
És rád roskadok, Mindenem,
Ott messze túl a Mindenen,
Ott újra eggyé forradunk.
Körülöttünk zeng a végtelen,
De túl a földi életen,
Nem érhet többé semmi vész.
S újra viselem gondodat,
Csak még pár földi dolgomat,
Elvégzem, s aztán jövök.
Addig az álmod szép legyen,
A másvilági réteken,
Szebbek talán az álmok is.
Aludj, aludj, s már ott vagyok,
A végtelenben egy napot,
Aludjál addig, gyermekem.
Emlékére !
Felejthetetlen emlékére !
Drága Gyermekem,Imádott Gabika !
Kőhalmon Neved , éltél és meghaltál .
Egy idézet , hogy Nekem csak Te voltál !
Ott vagy lent egy karnyújtásnyira ,
Mégsem érinthetlek meg most már soha .
Angyal vagy egy nagyon szép álom....
Ölelnélek , karomat kitárom....
De csak levegőt karolok , nem érzem tested,
Mert a halál Neked már angyalszárnyat festett.
Szíved már angyalszívként dobban ,
S lelkedért minden nap egy gyertya lángja lobban .
Hiányzol , fájdalmam nem enyhül már soha ,
De szeretetemet nem koptatja el az idő zord foga.
Fájó szivvel, szeretettel!
Gondolok rá...
Emlékét a múló idő sem halványitja!
Fájó anyai szívvel emlékezem !
Emlékére fájó szivvel, szeretettel!
Édes, Imádott Gabika !
Könnyek közt nézem most Én a kék eget,
Könnyek közt suttogom el a Te neved,
Merre jársz hol lehetsz én azt nem tudom,
De ha nem vagy itt velem nagy a fájdalom.
Könnyek közt nézem Én a Te képedet,
Nem Te törted össze a szívemet,
Szeretlek Én akkor is ha nem vagy itt velem,
Szeretlek Én akkor is örökkön-örökké.
Könnyek között nézem Én most a kék eget,
Várom, hogy egyszer ismét be csengess,
Hogy le töröld az Én szomoru könnyemet
Hogy meg vigasztald az Én fájo szivemet.
De addig mig nem vagy ismét itt velem,
Én csak sirok és tovább szenvedek,
És ha leszáll majd a sőtét éj,
Könnyezve , Nékűled alszom el Én..
Soha nem feledünk !
Mindig másak a napok,
De az érzések ugyanazok;
Hiány, szeretet, fájdalom,
És egy könnycsepp az arcunkon.
A szeretet lángja örökké égjen drága lelkedért !
Drága emlékére örök szeretettel!
Emléke legyen áldott, pihenése csendes !
Drága lelked nyugodjék békében!
Emléked örökké a szívünkben él, drága Gabcsika.
Örök szeretettel !
Drága emlékedre égnek a szeretet lángjai!
Nyugodjon békében !
Nyiljatok a sirján halvány sárga rózsák,
Zengjetek éneket, énekes madárkák!
Gabcsika drága emlékére égjen szeretetgyertyám.
Gabcsika drága emlékére égjen szeretetgyertyám.
Drága jó lelkedért szeretettel !
Legyen békés az álmod, mint csillagok világa,
ezt kivánom Neked, az örök éjszakádra!
Drága, Imádott, Édes Gabika !
Már csak ergy emlék vagy,
s ez oly nagyon nehéz,
Hisz úgy fáj a szivünk,
hogy nem vagy Velünk,
Drága Gyermekünk.
Elhívtak Tőlünk
a távoli fények,
De még mindig
Nagyon visszavárunk Téged.
Tudjuk, hogy nem jöhetsz,
Mégis negyon, de nagyon várunk,
Fájó szívvel, könnyezve,
Gyertyalánggal Rád emlékezünk.
Nyugodjon békében !
S ha valami jót adhat még az élet,
Ha még derül nap, még virul tavasz,
Ha borús arcunk, lelkünk még föléled:
Az Tőle jő, az Ő áldása az!"
Mély fájdalommal emlékezem!
Szeretettel gondolok rá !
Emléked legyen áldott, nyugalmad csendes!
Gyönyörü, Drága, Imádott Gyermekem !
Kinek gyermekét nem fedi sírhalom,
Nem tudja mily nagy a fájdalom,
Állni könnyezve a sírhalom felett,
Magadtól kérdezve miért nincs már Velem.
A sírhalomra virágot helyezni,
Közben csendesen fájon zokogni,
Fájdalmasan fel nézni az égre,
Összetört szívvel a múltra emlékezve.
Kinek Gyermekét nem fedi sírhalom,
Nem tudja igazán milyen a fájdalom,
Haza térni hogy ő már nincs Veled,
A fényképét nézni mindig csak könnyezve.
Fájó szívvel látogatni meg a sírját,
Könnyezve rá emlékezve gyújtani gyertyát
Kinek gyermekét nem fedi sírhalom,
Nem tudják milyen a nagy fájdalom.
Drága emlékedre ég a szeretet lángja!
Fájó anyai szívvel emlékezem !
Hiányod örök fájdalom!
Emlékére...
Drága emléked a múló idő sem halványitja!
Szomorú szívvel, szeretettel gyújtom gyertyám érted, drága Gabcsika.
Emlékezem...
Az a rózsa, amely szivből nyilik,
nem hervad el soha.
A Te emléked sem halványul soha!
Emlékére !
Nyiljatok a sirján halvány sárga rózsák,
Zengjetek éneket énekes madárkák!
EMLÉKED ÖRÖKKÉ ÉL...
Drága emlékedre mély fájdalommal!
Szeretettel gondolok Rád !
Drága lelked nyugodjék békében!
Drága Gabika! Sohasem halványul szívünkben Emléked, sohasem szűnik meg lelkünk gyásza Érted!!
Végtelen szeretettel emlékezünk Rád Drága Gabika!!
A szeretet lángja érted égjen örökkön - örökké !
Mély fájdalommal emlékezem!
Drága Gabika, Imádott Angyalka !
A temetőbe egy rózsával sírva megyek Én,
Egy sirköhöz amely már ott áll nagyon rég,
Ott nyugszik alatta akit Én nagyon szerettem,
Akiért fel áldoztam volna az Én életem.
Megszólalnék Én de most nem tudok,
Szivem keservesen Érted dobog,
Fájdalom járja át a bús lelkemet,
Könnyeim hullanak most e sirköre.
A temetőbe egy rózsával sírva megyek Én,
Körülöttem sok, sok síremlék,
Könnyes szemmel fájó szívvel emlékezem most,
Az elhunyt gyermekemért akit nagyon szeretek.
Mindig is fájni fog,mindig is emlékezek,
Rád, aki régen csillagként ragyog már oda fent,
Hogy boldog legyél fent a Mennyben mindig ragyogjál,
Vigyázzanak ott fent Rád mindig az Angyalok.
Emlékére szeretettel, fájó szívvel !
Fájó szivvel, szeretettel gyujtottam gyertyámat!
Emlékére !
Édes, Imádott, Drága Gabika !
Az élet nagy megpróbáltatás,
az ember küzd, tervez.
Azután jön egy pillanat, s minden
csak álom marad.
Mint fénylő napsugár beragyogtad
életünk egét,
s mint a villám, úgy mentél el
egy szomorú estén.
Te voltál a jóság, a remény, a szeretet.
Kedves arcod, mosolygós szemed most már
csak álmainkat szépíti meg...
Felejthetetlen emlékére szeretettel !
Drága emlékedre szomorú szivvel, szeretettel!
Szeretettel gondolok rá !
Emléked a múló idő sem halványitja!
Nyugodjon békében !
Örök álmod legyen áldott!
Emléked legyen áldott, pihenésed csendes !
Drága emlékedre fájó szivvel, szeretettel!
Drága, Imádott Gyermekünk, Aranyos Gabika !
Amerre nézek, mindenütt ott vagy,
Ott vagy a szóban, a dallamokban,
Patak vizének tükrében,
Lágy eső cseppjében,
Tengerek fodrozó hullámaiban,
Ott vagy mindenben, lépteim csendjében,
A Nap ragyogó fényében,
Madarak énekében,
Ott vagy mindenben,
Ami szép és kedves Nekem.
Ott vagy a virágok színében,
Fák lombjának hűsében,
Te fested kékre az eget,
Csillagokat varázsolsz a sötét éjre,
Ott vagy Te mindenben,
Az éj tükrében, a hajnali ébredésben,
Minden lélegzetvételben,
Ott vagy mindenben.
Nem ott, itt, itt legbelül, itt a szívemben,
De mégis, ami létezik, mindenben.
Gabcsika drága emlékére égjen szeretetgyertyám.
A szeretet lángja örökké égjen drága lelkedért !
Drága emlékedre fájó szivvel, szeretettel!
Édes, Imádott Gyermekem, Drága Gabika !
Csak nézek az égre és Ő jut eszembe,
Ő és minden cselekedete!
Van egy dolog, amit tudok:
Vele lehetek, amikor csak akarok!
Csak annyi kell, hogy becsukom a szemem,
És Ő már fogja is a kezem!
Az álom véget ér, én egyedül vagyok,
De még mindig az Ő hangja az amit hallok!
Újra könnyes szemmel nézek az égre,
HIÁNYZOL!!!- ezt suttogom halkan az égbe.
Szeretettel gondolok rá !
Szomorú szivvel, szeretettel!
Felejthetetlen emlékére !
Drága lelkedért égnek a szeretet és emlékezés lángjai!
Drága Gabika, ugy is gondolom ......
Virágok, hogy tudtok nyílani?
Madarak, hogy tudtok szállani?
Gyerekek, hogy tudtok játszani?
Az én fiam halott!
Napfény, hogyan tudsz ragyogni?
Csillag, miért tudsz fényleni?
Mennyég, hogyan tudsz kékleni?
Az én fiam halott!
Hervadjatok virágok el,
Mint ahogy én érette hervadok.
Madarak, hulljatok le béna szárnnyal,
Mint lehullott Ő, a legszebb madár,
némuljon el az egész határ;
Az én fiam halott!
Zokogja bele a mindenségbe
Egy fájdalmas, sikoltó ének:
A dalok fia semmivé lett,
Az én fiam halott!
A virág elhervad rövid pár nap alatt,
de emléked szivünkben örökre megmarad.
Nyugodjon békében !
Drága lelked nyugodjék békében!
ÉRTED.
Szeretettel gondolok Rá !
Fájó szívvel, szeretettel gyújtom gyertyám érted, drága Gabcsika.
Drága emlékedre fájó szivvel, szeretettel!
Emléked legyen áldott, pihenésed csendes !
Gyertyák és könnyek, a fájdalom súlya
nem lesz könnyebb. Velünk együtt sir az ég,
hosszú útra mentél. Itt hagytál mindent,
amit szerettél.
Örök szeretettel !
Drága, Imádott Gyermekem emlékére :
Körülöttem néma csillagok,
Közöttük Én némán ballagok,
Keresem azt ki ott él rég már fent ,
Hogy ismét két karommal átölelhessem.
De a csillagok csak némán hallgatnak,
Nem mutatják hozzá az Én utamat,
Közöttük most sírva ballagok,
Szívemben oly nagy a fájdalom.
Nem tudom hogy merre menjek Én,
Hol van az a mennyei fény,
Senki utat nem mutat nekem,
Most fáj a szívem és könnyes a szemem.
Kérlek ragyogjatok néma csillagok,
Nékem a szerettemhez utat mutassatok,
Csak hogy utoljára átölelhessem még,
És el mondthassam mennyire szerettem Én.
Fájó szívvel gondolok rá !
Emléked legyen áldott, nyugalmad csendes!
Felejthetetlen emlékére !
Drága Imádott Gyermekünk !
Örökre szívembe zártalak,
s mindig hiányozni fogsz,
Tudom már Téged, hiába várlak,
Te számomra csillagként ragyogsz.
Számomra csak Te vagy,
szeretlek, s nem feledlek SOHA,
Életem része voltál és vagy,
Ameddig "élek" emléked megmarad.
Drága emlékedre ég a szeretet lángja!
Emléked legyen áldott, nyugalmad csendes!
Fájó szívvel, szeretettel gondolok rád, drága Gabcsika.
Nyugodjon békében !
Édes Angyalkám , Drága Gabika !
Mindent mit ide irok Neked szánom,
Csakis Neked, talán eljut Hozzád??!
Köszönöm, hogy Velem voltál álmomban,
Köszönöm a szereteted,
Teljesitettem kérésed, megvettem
a krétát, a körzőt, láttalak, hallottam a hangodat.
Addig volt jó, míg fel nem ébredtem,
Rákellett jönnöm, ez egy hazug álom volt,
Sajnos nem voltál mellettem.
Vajon mikor fogsz ismét megjelenni?
Nem tudom, csak azt, hogy HIÁNYZOLL
Nagyon, de Nagyon Szeretlek Édesem !
Állandóan gondolatomban vagy!
Örök szeretettel !
Legyen békés az álmok, mint csillagok világa, ezt kivánom Neked, az örök éjszakádra!
Az örök fény vezessen, égi utadon !
Érted gyujtom gyertyám fájó szivvel.
Te Drága Imádott Gyermek, Imádott Gabika !
Az ami történt, ezer törvényt és álmokat tört szét.
Csak felkavart és megzavart mindent, mi bennem élt.
Szívemben rég a tükör már összetört.
Amióta elmentél nekem már nem forog a föld.
Rideg, értéktelen, semmit nem érő az "életem".
Veled lenne minden nagyon szép Drága Gyermekem.
Emlékére örök szeretettel!
Nyugodjon békében !
Örök álmod legyen áldott!
Mécseseknek lángja táncot jár a szélben,
friss füszálak hajladozva kísérik léptem,
virágok kavargó, fanyar illata száll,
eltűnt álmaink szivünk vigyázza már.
Gondolok rá !
Szomorú szivvel, szeretettel emlékezem!
Felejthetetlen emlékére !
Drága, Imádott Kisfiam !
A csillagokkal együtt haladsz, futó felhők felett,
Egy szomorú nap a sors szétválasztott, bennünket.
De bárhol vagy szomorú szívemmel követlek,
S a Világmindenségtől is visszakövetellek.
Küzdök minden keserves nappal,éjjel,
küzdök minden örökemlékű gondolattal,
s félek, mostmár mindhalálig harc marad,
Nélküled létemben minden pillanat.
Drága emlékére égnek a szeretet lángjai!
Örök fájdalommal és szeretettel gondolok rád, drága Gabcsika.
Fáj a szivünkben csendes távozásod, mig élünk, őrizzük álmod!
Drága Kisfiam, Életem, Mindenem !
Bár az életet Én adtam Neked,
De Nekem az életet Te jelentetted Drága Kisfiam !
Így az élet számomra kietlen , sivár és céltalan!
Szeretni foglak az utolsó szusszanásomig !
Siratlak Drága Kincsem TÉGED, míg csak létezem,
Nem tudom szavakkal leírni, milyen nagyszerü Gyermek voltál,
Tanultál, dolgoztál, szerettél, soha meg nem bántottál,
Minden meg volt benned, amit egy szülő csak kívánhat Gyermekétől!
Kiegyetlen "élet" jutott Nélküled Drága Gabika.
Mindig is büszke voltam, vagyok és leszek Rád !
KÖSZÖNÖM, HOGY ÉN LEHETTEM AZ ÉDESANYÁD!
Soha, SenkI nem tudja pótolni azt a sok minden jót,
Amit Tőled kaptam , tudom gondoskodnál mai napig is Rólam.
MEG NEM BOCSÁTOM AZ ÉGIEKNEK, A VILÁGNAK, A SORSNAK ,
HOGY ELVÁLASZTOTT TŐLÜNK, AMÍG CSAK ÉLEK ! !
Azoknak akik elvették a Drága Életed, akik nem segitettek,
Azoknak ugyanolyan sorsot kivánok, amit Neked adtak !
Életért , Élet járna !
Most tudom és látod Te is bizonyára, kik azok akik szerettek.
GYÁSZOLLAK ÉS MINDENT MEGTESZEK AZÉRT,
HOGY EMLÉKED ÖRÖKKÉ ÉLJEN!
NAGYON NAGYON SZERETLEK DRÁGA KISFIAM!
Szeretettel gondolok rá !
Nagyon, de nagyon fáj a hiányod,
Emlékezünk, szeretünk, szenvedünk.
Nélküled Drága Gabika !
MIÉRT TE?
Drága emléked a múló idő sem halványitja!
Emlékezem...
Örök álmod legyen áldott!
Drága Gyermek, Imádott Gabika!
Az, hogy mennyire hiányzol nekünk,
azt szavakkal ki se lehet fejezni.
Szívünkben és lelkünkben örökké Élsz.
Nincs olyan óra, nincs olyan perc,
mikor elfelejtenénk.
Csonka család lettünk Nélküled.
Miért kellett ennek így lennie?
Miért nem volt több időd Drága
Angyalkánk a földi Életben?
Angyalok őrizzék örök álmodat!
FÁJÓ SZIVVEL ÉRTED.
Drága emlékedre örök szeretettel!
Édes, Imádott Angyalka, Drága Gabika !
FELNÉZEK AZ ÉGRE,
KUTATLAK...,
A CSILLAGOS ÉGBOLTON KERESLEK...
VAJON MERRE LEHETSZ ?
CSAK MA IS SZERETNÉM ELMONDANI NEKED,
HOGY MENNYIRE SZERETLEK!!
Mély fájdalommal, szeretettel!
Imádott, Drága Gabika !
Kegyetlen volt a sors hamar elvett tőlünk,
De szép emléked itt maradt velünk.
Könnyes szemmel rád emlékezünk,
nehéz elhinni, hogy nem vagy velünk.
Minden virágot mit a sírodra teszünk,
elmondja, hogy mennyire hiányzol nekünk.
A halál nem jelent feledést és véget,
Amig élünk nagyon szeretünk Téged.
Sohasem halványul szívünkben Emléked!!!
Végtelen szeretettel emlékezünk Rád!!
Soha nem feledünk !
Emléked legyen áldott, nyugalmad csendes!
Nyugodjon békében !
Mély fájdalommal emlékezem!
A szeretet lángja érted égjen örökkön - örökké !
Örök álmod legyen áldott!
Gabcsika drága emlékére fájó szívvel szeretettel..
Csodás valóság voltál,s most elérhetetlen álom lettél !
Mély fájdalommal gyujtottam gyertyámat!
Soha nem feledünk !
Drága emlékére szeretettel!
Sebünk be nem gyógyul
Könnyünk el nem apad
Zokogunk fájdalmunk
Nehéz súlya alatt.
Drága Gyermek, Imádott Gabika !
Az egyetlen kincsem a fejemben,
az Emléked.
Ez örökre az enyém,
mert én ezzel élek..
Mikor becsukom a szemem,
újra a kezed fogom,
és együtt megyünk tovább
a végtelen úton!
Nagyon szeretünk és hiányzol szerető szüleidnek
Drága emlékedre égnek a szeretet lángjai!
Szomorúan emlékezem !
Drága emlékedre ég a szeretet lángja!
A jó lelkek csillagként élnek tovább...
Érted ég a szeretet lángja!
A szeretet lángja érted ég, Neked világít !
Drága emlékedre szeretettel!
Emléked legyen áldott, pihenésed csendes !
Drága, Imádott Kisfiam!
Van egy sziv melynek kapuját örzi a bánat,
A gyásztol már nincs többé kijárat,
Csak a fájó könnyeket engedi ő szabadon,
Amikor elötte tornyosul egy sirhalom.
Most csak a síró szél töri meg a temető csendjét,
S a lelkemben él egy gyönyörű emlék,
Hallkan suttogom hogy Te voltál az életünk s az álmunk,
Te voltál a családban az igaz boldogságunk.
Van egy, sziv melynek kapuját örzi a bánat,
S közben hallkan sir ő is az angyalok dalával,
Egy dallal mely oly gyönyörüen de fájon szó,
Hogy amíg velünk éltél mily gyönyörű élet is volt.
De, el kellet menned hisz hívtak a csillagok,
A kétkezedet fogva vittek fel az angyalok,
De amíg mi élünk hidd el mindig szeretünk,
Hiányzol nagyon soha el nem feledünk.
Emléked legyen áldott, nyugalmad csendes!
Drága emlékedre örök szeretettel!
Fájó szívvel, szeretettel gyújtom gyertyám érted, drága Angyallá lett Gabcsika.
Nyugodjon békében !
Szomorú szivvel gyujtottam gyertyámat!
Emlékére szeretettel !
Emlékedre fájó szivvel, szeretettel!
Drága lelkedért ég a szeretet lángja!
Szemünkben tükrözödik tekintete még
S a boldog órák drága, tiszta üdvét
Fölissza lelkünk, mint virág a napfényt
És élsz tovább, bennünk ....örökké.
Végtelen szeretettel.....
Soha nem feledünk !
Drága emlékére égnek a szeretet lángjai!
Nyugodjon békében !
Mély fájdalommal emlékedre!
Szeretettel, fájó szívvel gondolok Rád !
Szomorú szívvel, szeretettel gyújtom gyertyám érted, drága Gabcsika.
A jó lelkek csillagként élnek tovább !
Emlékére égnek a szeretet lángjai!
Drága, Imádott, Felejthetetlen Gabika !
Csak halkan sírok mikor senki sem lát
A gyász elűzte a boldogság sugarát
Könnyeim folynak csendesen az arcomon
A szívem retteg hisz oly nagyon hiányzol
A lelkem egyensúlyát vissza állítani nem tudom
De a végtelenbe a két kezem mégis kitárom
Sóhajom száll a végtelen sötét éjben
Várom hogy a csillagok közt megjelenj Nékem.
Szeretném a szívem fájó sebeit begyógyítani
Zaklatott bús lelked ismét vigasztalni
De nem vagy itt hisz a csillagok közt jársz
Nem érezhetek már mást csak a szívem fájdalmát
A könnyeket amelyeket halkan érted ejtek
A boldogtalanság amely érte szívem
Könnyes szemmel nézek én fel a csillagokra
Az angyalok vigyázzanak Reád, az utat mutatva.
Örökké szerettünk, szeretünk és nem feledünk.
Emléked legyen áldott, pihenésed csendes és nyugodt !
Emlékére szomorú szivvel, szeretettel!
Sohasem halványul szívünkben Emléked....
Szívet tépnek az emlékek....
EMLÉKÉRE !
Örök álmod legyen áldott!
Nyugodjon békében !
Drága emlékére égnek a szeretet lángjai!
Szeretettel emlékére !
Drága, Imádott Gyermek, Édes Gabika!
Ritkábban tudok jönni hozzád,
Tudnod kell, hiányzol , Szeretlek nagyon !
Sohasem halványul szívünkben Emléked, sohasem szűnik meg lelkünk gyásza Érted!!
Nyugodjon békében !
Emléked örökké szívünkben él, drága Gabcsika.
Mély fájdalommal emlékezem!
A szeretet lángja örökké égjen drága lelkedért !
A virág elhervad rövid pár nap alatt, de emléked örökre megmarad!
ESTELEDIK,A NAP IS NYUGOVÓRA TÉR MÁR
ÉGI UTJÁN EGYRE ALACSONYABBAN JÁR
RÉTEK FÜSZÁLAIN ESÖCSEPP RAGYOG
LÉPTEIDET KISÉRJÉK AZ ANGYALOK.
Emlékére szeretettel... Fájó szívvel...
Fájó szivvel, szeretettel emlékezem!
Emlékére...
Fájó szivvel, szeretettel gyujtottam gyertyámat!
Drága jó lelkedért !
Emléked a múló idő sem halványitja!
Végtelen fájdalommal, szeretettel gondolunk Rád!!
Felejthetetlen emlékére szeretettel !
Emlékedre égnek a szeretet lángjai!
Emlékére szeretettel !
Fájó szívvel, őszinte részvéttel !
Mély fájdalommal emlékezem!
Drága , Imádott,Felejthetetlen Gabikám!
Nem vagyok már Édesanya!
Nem hívsz engem már így, - soha!
Nélküled senki és semmi lettem,
Nem találom helyem, ebben a földi létben.
Hozzád vágyom, hogy veled legyek,
Hogy vigyázzam minden lépésedet.
Vágyom arra, hogy megfogjam a kezed,
S örülni annak, ami jó neked.
Erre vágytam az életben,
A boldogságot látni szemeidben.
De a sors becsapott,
S csak egy piciny örömöt adott.
Vége! Vége mindennek!
Vége az egész életünknek.
Emléked legyen áldott, pihenésed csendes, nyugodt !
Fájó szívvel szeretettel gyújtom szeretgyertyám Gabcsikáért.
Drága emlékedre mély fájdalommal!
Élketem, Kincsem, Imádott Gabikám !
Gyász és fájdalom sújtja szívemet
Fájó tűz égeti érted hulló könnyemet
Lassan lehajtom a bús fejemet
A sírkövedet nézem és nem értem az életet
Hogy miért vittek el téged máris az angyalok
Miért nem élhettél hisz jó ember voltál nagyon
Most könnyem csordul és égetik az arcom
A szívem vív fájdalommal harcot
Gyász és fájdalom sújtja szívemet
Fájó tűz marja az én lelkemet
Sírva az égre nézek s keresek egy csillagot
Melyben a lelked örökre fent ragyog
Könnyezve várom hogy ragyogj nékem
Hogy szólj hozzám minden fájó éjjel
Hogy elsuttoghassam könnyektől zokogva
Emléked a szívemből nem múlik el soha.
Örök szeretettel !
Drága emlékedre örök szeretettel!
Soha nem feledünk !
Emlékedre fájó szivvel, szeretettel!
Drága jó lelkedért égjen a gyertyám örökkön - örökké !
Emléked örökké szívünkben él, drága Gabcsika.
Emléked legyen áldott, nyugalmad csendes!
Soha nem feledünk !
Mély fájdalommal gyujtottam gyertyámat!
Nyugodjon békében !
Gabcsika drága emlékére égjen szeretetgyertyám.
Szeretettel gondolok Rád !
ESTELEDIK,A NAP IS NYUGOVÓRA TÉR MÁR
ÉGI UTJÁN EGYRE ALACSONYABBAN JÁR
RÉTEK FÜSZÁLAIN ESÖCSEPP RAGYOG
LÉPTEIDET KISÉRJÉK AZ ANGYALOK.
Drága emlékedre égnek a szeretet lángjai!
Emlékére szeretettel !
Fájó szivvel, szeretettel emlékezem!
Emléked legyen áldott, nyugalmad csendes!
Drága jó lelkedért !
Csillagtalan éjben várok egy jelet,
Várom, hogy érkezzen felelet.
Naponta síratom a tegnapot,
Nem várom többé a holnapot.
Mindennap újra elsíratlak,
a könnypatak el nem apad.
Reggeltől estig Téged várlak,
minden fiatalban Téged látlak.
Esténként sírkövek közt járok,
az alvilág lelkei között szállok.
A holdvilág ezüst sugara,
borul Rá Édes Kisfiam sírodra.
Nagyon, de nagyon Szeretünk,
Míg létezünk Rád emlékezünk.
Drága emlékedre mély fájdalommal!
Örök fájdalommal és szeretettel gondolunk rád, drága Gabcsika.
Végtelen szeretettel.....
Szeretettel emlékére !
Emlékedre ég a szeretet lángja!
Fájó szívvel, örök szeretettel gondolunk Rád Drága Gabika!!
Emlékére szeretettel !
Fájó szivvel, szeretettel gyujtottam gyertyámat!
Nyugodjon békében !
Drága Gabika! Hiányod örök fájdalom!!
Drága , Imádott Gabika !
Nélküled nincs ünnep,
Semmi nem létezik,
Szeretném látni drága szemed,
Hallani a hangod,
Az élet élettelen,
a világ világtalan Nélküled.
A fájdalom örökre megmarad.
Drága emlékedre égnek a szeretet lángjai!
Húsvétra szeretettel!
Mély fájdalommal emlékezem!
Áldott Húsvéti Ünnepet.
A szeretet lángja érte égjen örökkön - örökké !
anyai fájdalommal.
Drága emlékére ég a szeretet lángja!
Drága emlékére szeretettel !
Békés álmokat az Angyalok között!
Emlékére szeretettel...
Fájó szivvel, szeretettel emlékezem!
Örök fájdalommal és szeretettel gondolunk rád, drága Gabcsika.
Szeretettel gondolok Rá !
A virág elhervad rövid pár nap alatt, de emléked szivünkben örökké megmarad.
Fájó szivvel, szeretettel emlékezem!
Életem, Drága Kincsem annyira Hiányzol !
Hogyan mondjam el hogy mennyire szeretlek,
hogy minden éjjel álmomban kereslek ,
de nem talállak így hiányod érzem ,
én mindig csupán egy dolgot kértem ,
örökre együtt legyünk ebben az életben.
Emléked legyen áldott, nyugalmad csendes!
Fájdalmunkat nem enyhítik a múló évek,
Mosoly mögött is ott vannak a fájó könnyek.
Gondolatban velünk vagy, bármerre is járunk,
Tudjuk, hogy nem jössz és mi mégis várunk...várunk.
Nyugodjon békében !
Örökké szeretünk, soha nem feledünk!
Emléked legyen áldott, pihenésed csendes !
Fájó szivvel, szeretettel emlékezem!
A szeretet lángja érted égjen örökkön - örökké !
Drága Imádott Kisfiam!
Oly könnyes most szemem,
Itt hagytál bennünket nagy szenvedés után,
Fájó szívvel írom- e kis verset neked,
Legalább még egyszer láthatnám gyönyörű két szemed.
Csak a mély fájdalom mit szívembe zárhatok.
Oly rövid volt életed, ebbe belenyugodni nem lehet,
Mindössze csupán csak huszonhárom évet éltél.
Nem vagy már közöttünk, mi szívemet marja!
Hosszú útra mentél és lassan Én bele pusztulok.
Soha nem feledünk hisz lélekben örökké velünk élsz.
Drága emlékedre mély fájdalommal!
Szeretettel emlékére !
Emléked legyen áldott, nyugalmad csendes!
Fájó szívvel sokat gondolok Rád !
Fájó szivvel, szeretettel gyujtottam gyertyámat!
Drága, Édes Angyalkám emlékére !
Körülöttem néma csillagok,
Közöttük Én némán ballagok,
Keresem azt ki ott él rég már fent,
Hogy ismét két karommal átölelhessem.
De a csillagok csak némán hallgatnak,
Nem mutatják hozzá az Én utamat,
Közöttük most sírva ballagok,
Szívemben oly nagy a fájdalom.
Nem tudom hogy merre menjek Én,
Hol van az a mennyei fény,
Senki utat nem mutat nekem,
Most fáj a szívem és könnyes a szemem.
Kérlek ragyogjatok néma csillagok,
Nékem a szerettemhez utat mutassatok,
Csak hogy utoljára átölelhessem még,
És elmondthassam neki mennyire szeretem Én !
Örökkön-örökké !
Gabcsika drága emlékére égjen szeretetgyertyám.
Végtelenül fáj.....
Lelkünk végtelen fájdalmában örökké létezel....
Nyugodjon békében !
Emlékedre égnek a szeretet lángjai!
Fájó szívvel !
Drága emlékedre szeretettel gyujtottam gyertyámat!
Nyugodjon békében !
Drága emlékére fájó szivvel, szeretettel!
Drága jó lelkedért !
Mély fájdalommal gondolok Rá!
Ma is sírnak az Angyalok velünk,
Hisz elment tőlünk, kit nagyon szerettünk.
Édes, Imádott Drága Gabika !
Elmentél kereslek a temetőt járom.
Ülök a sírodnál ez lett a világom.
Ülök itt és várom hát ha még meglátom.
Mosolyod az égen és jössz újra mint régen.
Mindig lesz friss virág nyughelyeden,
míg csak "létezünk"
Imádattal szerető szüleid
Gabcsika drága emlékére égjen szeretetgyertyám.
Soha nem feledünk !
Drága emlékére égnek a szeretet lángjai!
Édes, Imádott Angyalkánk !
Van egy álom, mely szívemben él,
Mely Rólad szól és lelkemhez ér,
Két karod átölel mint rég,
De csak a fájdalom marad,
Mert az álom véget ért....
Nagyon hiányzol Drága Gabika !
Fájó szívünk örökké szeret és imád,
Anyukád és Apukád
Sokat gondolok Rád !
Édes , Imádott Kisfiam Gabikám !
Fájó szívemben él gyönyörű emléked.
Soha míg élek egy percre sem feledlek Téged.
Tudom lassan megöl a fájdalom,
mert Drága Lényedet csak álmomba láthatom.
Felhőkön túlra röpül minden gondolatom.
S fájó szeretettel kísérlek angyali utadon.
Nagyon hiányzol Drága Kisfiam,
mindig Rád gondolok, Rólad álmodozom,
még az álmomban is a Te neved suttogom.
Örökké Imádattal Szeretünk Téged !
Soha nem feledünk !
Emléked legyen áldott, nyugalmad csendes!
Nyugodjon békében !
Fájó szívvel, szeretettel gyújtom gyertyám érted, drága Gabcsika.
Drága emlékedre szeretettel!
Drága, Édes, Imádott Kisfiam Gabikám!
Annyira kínoz, annyira fáj,
Hogy nem láthatlak már.
Nem foghatom meg kezed,
Nem símogathatom meg fejed,,
nem ölelhetlek már.
Annyira kínoz, annyira fáj!
Nem hallom hangodat,
nem hallom léptedet,
Akárhogy fülelek.
Nézem fényképedet,
Drága mosolyodat,,
Könny áztatja arcomat,
S így sem látlak már,
Mert szememet elfedi a homály,
S hangokat sem hallok,
Mert hangos zokogásom
Megtöri a csendet,,
Már csak egyre vágyom:
Hogy ott lehessek Veled,
Hogy átöleljelek, és elmondjam
Neked mennyire, mennyire SZERETLEK!!!
Emlékére szeretettel !
Őszinte együttérzéssel, szeretettel emlékezem!
Örök álmod legyen áldott és csendes !
Érted égjen örökkön - örökké !
Drága emlékedre égnek a szeretet és emlékezés lángjai!
Édes Egyetlenem Imádott Kisfiam Gabikám !
Álmaimban itt vagy velem
Itt vagy minden szívverésben,
A ragyogó csillagokban,
Itt vagy a Hold sugarában,
A hidegben, a homályban,
Itt vagy velem hóban, fagyban,
A felhőkben, madárdalban,
Itt vagy velem fényben, árnyban,
A záporban, a viharban,
Itt vagy a szellőben, forró nyárban,
Őszi arany lombhullásban,
Itt vagy minden mozdulatban,
A tegnapban, a holnapban,
Itt vagy minden gondolatban.
Itt vagy velem álmaimban.
Veled együtt távozott a boldogság,
számunkra maradt a fájdalom és az örök gyász...
Fájó szívünkkel örökké szeretünk Gabikám
Elmentél tőlünk, mint a lenyugvó nap,
de szívünkben örökké élsz, és örökké ott maradsz!
Sohasem halványul szívünkben Emléked, sohasem szűnik meg lelkünk gyásza Érted!!
Drága jó lelkedért !
Szomorú szivvel, szeretettel emlékezem!
Fájó szívvel, szeretettel!
Örökkön örökké égnek a szeretet és a fájdalom gyertyái érted, drága Gabcsika.
Drága, Édes Kincs, Angyali Gabika !
Az egyetlen kincsem a fejemben,
az Emléked.
Ez örökre az enyém,
mert én ezzel élek..
Mikor becsukom a szemem,
újra a kezed fogom,
és együtt megyünk tovább
a végtelen úton!
Mi emlékezünk, látogatunk, nem vigyorgunk,
Tudod Édesem most látszik meg ki emlékezik Rád?
Ki használt ki? Visszakapja mindenki a sorsát !!!
Drága Gabika! Végtelen szeretettel gondolunk Rád! Szívünkben őrizzük Drága Emléked!!
Emlékére szeretettel !
Emlékedre örök szeretettel!
Szeretettel emlékére !
Szomorú szivvel, szeretettel emlékezem!
Örök szeretettel és fájdalommal gondolunk rád, drága Gabcsika.
Szeretettel gondolok Rád !
Emléked szivünkben örökké élni fog!
Felejthetetlen emlékére szeretettel !
Emléked legyen áldott, nyugalmad csendes!
Nyugodjon békében !
Emlékére égnek a szeretet lángjai!
Drága Gyermek, Imádott Gabika !
Pár év boldogság jutott csak Nekünk,,
Hogy Drága Fiunkba gyönyörködhessünk,
23 év csak, amí csodálatos volt,
Elragadott a halál, vele Minket is.
Tizenhárom év, mit szenvedünk már Nélküled,
Önszántunkból mennénk, hogy veled lehessünk,
Nem bírja szívünket a nagy fájdalmakat,
Ölelnélnénk most is, szerető karokkal .
Emlékeket hagytál fájó szívü szüleidnek,
Ha rólad mesélünk, szemünkből könny pereg,
Itt hagytad a sok szép, kedves emléket,
S a nagy bánatot mindkettőnk szívében.
Te nem így akartad, de vittek, szenvedtettek,
Most már a fájdalmat nem kell viselned.
Nagyon szeretünk és Hiányzol !
Soha el nem múló szeretettel !
Fájó szivvel, szeretettel emlékezem!
FÁJÓ ANYAI SZIVVEL ÉRTED.
Fájó szívvel, szeretettel!
Emléked örökké szívünkben él, drága Gabcsika.
A virág elhervad rövid pár nap alatt, de emléked szivünkben örökre megmarad!
Emléked örökké élni fog!
Drága jó lelkedért...
Drága emlékedre égnek a szeretet lángjai!
Végtelen szeretettel gondolunk Rád Drága Gabika!!
Emlékére szeretettel !
Mély fájdalommal emlékezem!
Édes, Imádott Angyalka !
Helyettem a csillagok öleljenek szorosan,
Hisz én már nem tehetem soha többé boldogan.
Elvitted a boldogságot, fényeket,
Csak a bánat maradt itt helyetted.
Oly jó lenne, hogyha vissza tudnálak sirni,
Tengert könnyeznék, mert ki tudnám birni.
Bármit megtennék, hogy a valóság legyél,
Hogy velem maradj, ne csak álmaimban lennél.
Szomorú szívvel, szeretettel gondolok rád, drága Gabcsika.
Őszinte részvéttel !
Drága emlékedre örök szeretettel!
Felejthetetlen emlékére szeretettel...
Gabcsika drága emlékére égjen szeretetgyertyám.
Csak a jók mennek el... sajnos...
Hiányzol, mint Holdnak a csillagok,
mintha elvennék a Földtől a Napot.
Hiányodtól, lassan múló napjaimban,
ott vagy, minden gondolatomban.
Szivem minden szeretetével gyujtottam gyertyáim!
Szeretettel, fájdalommal emlékezem...
Édes Kisfiam, Imádott Gabikám !
Annyira szeretlek, hogy arra nicsen szó.
Hiányod senkivel nem pótolható.
Vágyom arra, hogy újra lássalak,
Megfogjam kezed és átkaroljalak..
Halljam hangodat, lássam mosolyodat,
Megsímogathasssam drága arcodat
Ragyogó szemedbe nézni, és az
Összes szép emléket újra átélni.
Elmondanám Neked, hogy
mennyire szeretlek, s többé
el nem veszíthetlek.
Mennék Veled ,bármerre visz a vágy,
Mert én vagyok a Te Anyukád!
Virágoknak suttogom drága neved, hogy aki küldte mindig szeret!
Felejthetetlen emlékére !
Drága lelkedért égnek a szeretet lángjai!
Drága Gyermek, Imádott Gabika !
Kezdetben sírtam és haragudtam,
Nincs is Isten, ezt gondoltam!
Hogy volt képes az életet elvenni?
Ezt nehezen tudtam elviselni!
Halálod veszteség és bánat,
Éjjel, nappal könnyezek utánad!
Fájdalom mely lyukat ütött szívemen,
Sebet ejtett a lelkemen!
A legnagyobb ajándék volt életed,
Amiért mindig is hálás lehetek!
Nem haltál meg, nem is tudnál,
A szívembe örökre helyet foglaltál!
Amíg gondolok rád, itt leszel velem,
Mindig örökké csakis Rád emlékezem! !
Szeretlek amig csak élek! !
Mindörökké! !
Drága lelkedért égjen örökkön - örökké !
Fájó szívvel szeretettel emlékezem rád, drága Gabcsika.
Drága emlékedre mély fájdalommal!
Nyugodjon békében !
Drága lelked nyugodjék békében!
A jó lelkek csillagként élnek tovább !
Emléked olyan virág, amely nem hervad el soha!
Szeretettel gondolok Rád !
Örök álmod legyen áldott!
Szomorú szívvel, szeretettel gondolok rád, drága Gabcsika.
Édes ,Imádott Gyermekünk, Drága Gabika !
Ezen a napon minden más,
Újra mélyen érint meg a gyász,
Nincs már velünk együtt,
Kit ismertünk vagy szerettünk.
Ma lélekben újra együtt lehetünk.
Eszembe jutnak az együtt töltött napok,
Fülemben újra megcsendült a hangod,
Szinte látom minden mozdulatod,
Nem is tudhatod, mennyire fáj hiányod.
Gyertyákat gyújtunk és mécseseket,
Ezek a fények világítsanak Neked,
Örök világosságban, békességben nyugodj,
Soha el nem felejtünk, biztosan Tudod!
Fájó szívvel, szeretettel
Imádott Kincs , Drága Gabika !
2009. március 06. - 2022. március 06.
13 éve nem vagy velünk !
Ordítani szeretnék, sírni,mert van kiért !
Szomorú arcomon izzik a fájdalom.
Meghalt, nincs többé nekem.
Elvitték, már hiába keresem !
Teste halott, lelke szárnyal szabadon.
Szívemben nem múlik a zokogás,
Hiányzik, mint még senki más !
Emléke soha nem merül feledésbe,
Drága Gabikám életem része voltál !
Nem akartál Te menni, de elvittek!
Ahová nézek mindenhol Téged látlak,
A könnycseppek peregnek az eresz alatt,
Gyászmisét hallgatják a vad madarak.
Elment egy EMBER aki sokat ért Nekem,
Elment egy EMBER akit nagyon szerettem !
Ordítok, sírok mert van kiért !
Nem múlnak ők el, kik szívünkben élnek,
Hiába szállnak árnyak, álmok, évek.
Odafönn az Angyalok vigyázzanak Rád!
Drága jó lelkedért ...
Fájó szívvel, szeretettel!
Drága Égi Csillagom, Angyali Gabikám !
Nem törődöm bele a megmásíthatatlanba,
hogy nem hallhatlak, nem láthatlak, SOHA!
Fényképed nézem, s határtalanul szenvedek.
Hogy szerethetlek most is, köszönöm Neked !
Drága emlékedre mély fájdalommal!
Szomorú szívvel emlékezem!
Emlékedre ég a szeretet lángja!
Szomorú szívvel, szeretettel gyújtom gyertyám érted, drága Gabcsika.
Szomorú szívvel Angyalkától
Anya! Ha hallanád amit én,
könnyeidtől reszket az ég
Könyörgöm, ne sírj kérlek,
hogy életem ily korán ért véget.
Anya! A fájdalmam elmúlt már
Odafent várt reám a mennyország
Ha hiányzom hunyd le két szemed,
s újra ott leszek veled.
Ne várjatok már haza,
ez volt Isten akarata
Az Úr magához rendeltetett
Angyalként törlöm már könnyeteket.
Anya! Könyörgöm ne sírj,
előttünk nyitva áll a lélekhíd
Azon szabadon járhatunk, kelhetünk
Bár nem érintheti már egymást két kezünk.
Utolsó könnyeimet értetek ontom
Ki tudja miért, így volt megírva sorsom
Szemetekben gyöngyszemmé váltam,
mely utolsó utamon rám találtak.
Kicsiny gyertyám Érted ég, őrzi lelked békéjét!
EMLÉKÉRE !
Drága emlékedre örök szeretettel!
Drága Gabika hiányod Örök fájdalom!!
Őszinte részvéttel, szeretettel !
Édes, Imádott Kisfiam !
Repül az idő, napok gyorsan múlnak,
De az emlékek rólad mégsem halványulnak.
Behunyom szemem, s arcod újra láthatom,
Szeretetképek, de mit hoznak, az a fájdalom.
Képtöredékek, melyek vissza-visszatérnek,
Életem útján most már elkísérnek.
Nem engednek, kapaszkodnak a szívembe,
Drága Gabika, oly sokszor jutsz az eszembe.
Ha álmomból riadok, még könnyes szemmel kereslek,
Bár tudom, hogy e világon többé nem lelhetlek.
Nem maradt nekem csak a fotók s az emlékek,
Oly rövid volt neked, s nekem fájón hosszú az élet.
Nyugodjon békében !
Az a rózsa, amely szivből nyilik nem hervad el soha! A Te emléked sem halványul soha!
Hiányzol !
Emléked legyen áldott, nyugalmad csendes!
Soha nem múló fájdalommal és szeretettel gondolunk rád, drága Gabcsika.
Drága emlékedre örök szeretettel!
Örök szeretettel emlékezem!
Drága Csillagos Egem, Édes Gabikám !
Már nem sokat kell várni,
ez a 13.év és ez a szám szerencsétlen,
Hatalmas tragédiának kell lennie.
Csillagtalan éjben várok egy jelet,
Várom, hogy érkezzen felelet.
Naponta síratom a tegnapot,
Nem várom többé a holnapot.
Mindennap újra elsíratlak,
a könnypatak el nem apad.
Reggeltől estig Téged várlak,
minden fiatalban Téged látlak.
Esténként sírkövek közt járok,
az alvilág lelkei között szállok.
A holdvilág ezüst sugara,
borul Rá Édes Kisfiam sírodra.
Itt hagyom a könnyeim harmatként e lapon
öleljen a Holdsugár, a Nap fényével simítson.
Gabcsika drága emlékére égjen szeretetgyertyám.
SOHA NEM FELEDÜNK !
Felejthetetlen emlékére szeretettel!
Fájó szívvel gondolok rá !
Fájó szívvel, szeretettel!
Békés álmokat az Angyalok között!
Örök szeretettel és fájdalommal gondolunk rád, drága Gabcsika.
Lelkünk végtelen fájdalmában örökké létezel!!!
Drága Gabika Emléked örökké színükben Él!!
Felejthetetlen emlékére !
Együttérzéssel, szeretettel!
Mély fájdalommal emlékezem!
Nyugodjon békében !
Fájó szívvel, szeretettel!
Emléked legyen áldott, nyugalmad csendes!
Drága Kisfiam, Imádott Gabikám !
Százszor megszűlnélek újra,
Csak életem megváltozna,
Nem bánnám a fájdalmakat,
Ha megint kartomba zárhatnálak.
Elmentél, el sem köszöntél,
Életem Nélküled mit sem ér,
Itt hagytál, ki a szíve alatt hordott,
S fájdalmak közt boldogan világra hozott.
Százszor megszülnélek újra,
Ha megdermedt szíved, ismét dobogna,
És újra és újra megszülnélek,
Ha fájna is, de ölelhetnélek újra.
Szomorú szívvel, szeretettel gondolok rád, drága Gabcsika.
Szeretettel emlékére...
Útra kél az esti szél,
fázós hajnalról mesél,
én hallgatom a csend zaját
s ringatom lelkemben emléked dallamát.
Drága lelked nyugodjék békében!
Szeretettel gondolok rá !
Szomorú szívvel emlékezem!
Szomorú szivvel, szeretettel gyujtottam gyertyámat!
Drága Kisfiam, Imádott Gabika !
Elmentél. . . És most sivár a kisszoba.
Minden mozdulatlanságba merevült,
A helyed üres, néma és kihűlt.
Agyam lemintázott és magába zárt.
Így maradsz meg - amíg élek - énnekem.
Most már mindig jönnöd kell velem,
Mert hordalak magamban nappal és éjjel!
S ha széthullok majd porrá, röggé,
Te ott leszel velem mindörökké.
Fájó szívvel, örök szeretettel gondolunk Rád Drága Gabika!
Szomorú szívvel !
Nyugodjon békében !
Fájó szívvel, szeretettel!
Drága emléked örökké élni fog!
Édes, Imádott Gabika, fájdalmas emlékedre !
Bármit mondok, bármit teszek, Szeretlek !
Fejemből, szívemből ki sosem verhetlek.
Része voltál életemnek, testemnek,
S most úgy érzem örökre elvesztettelek.
Elvesztettem fényét a szememnek,
Egyetlen vigaszát bánatos szívemnek,
Elvesztettem a Gyermekem , a mindenem,
Elvesztettelek Téged Drága Kisfiam.
Elvesztettem magamat, a személyiségemet,
Találgatom kiben "élek", ki is lehet?
Elvesztettelek, s ez annyira nagyon fáj,
Elvesztettelek de a szívem örökké Tiéd már.
A nappalok, éjszakák csakis Veled lehetnek,
Még mindig, ugyanúgy Imádattal szeretlek .
Érted égjen a szeretet, és az emlékezés gyertyája, drága Gabcsika.
Emléked a múló idő sem halványitja!
Drága Gabika hiányod örök fájdalom!!
Békés álmokat az Angyalok között!
Szeretettel gondolunk Rád!!
Felejthetetlen emlékére szeretettel !
Fájó szivvel, szeretettel gyujtottam gyertyámat!
Drága Kisfiam, Imádott Gabikám !
Én is voltam egyszer boldog , de elmúlt ...
Ajkamon a vidám kacaj, elnémúlt.
Gyászos csend kiséri most lépteim,
S szivem hangosan zokog.
Mérhetetlenül nagy a bánatom,
Szívem szoritja őrjitő fájdalom.
Elment akit Én nagyon szerettem,
Aki Nélkül sötét lett a hátra lévő "életem".
Emlékére égnek a szeretet és emlékezés lángjai!
Fájó szívvel emlékezem Rád
Fájó szívvel szeretettel gyújtom gyertyám érted, drága Gabcsika.
Nyugodjon békében !
Édes, Imádott Kisfiam, Drága Gabika !
Minden este egy gyertyát gyújtok Érted,
A lángjában az arcod látni vélem.
Az arcomon egy könnycsepp indul útra,
Tudom, egyszer majd találkozunk újra!
Gondolatban mindig ott vagyok Veled,
Mert örökkön - örökké nagyon szeretlek.
Drága emlékedre égnek a szeretet lángjai!
FÁJÓ SZIVVEL,ANYAI SZERETETTEL.
Fájó szívvel, szeretettel...
Fájó szívvel, szeretettel!
Akkor is beugranak képek mikor üvölt még a csend,
kevesen látják és értik azt hogy mi van itt benn.
Van úgy hogy némán hallgatok s csak ballagok csendben
szívem mélyén érzem én, nincs ez így igazán rendben.
Mert hiányod megszokni hidd el lehetetlen dolog ,
szívem fájdalommal teli s most is ugyanúgy dobog.
Bár az évek van az úgy oly gyorsan elszaladnak,
de amíg élek emlékeim Rólad megmaradnak.
Hangod még most is hallom, mosolyod tisztán látom,
örökké Rád leszek legbüszkébb ezen a világon.
Szomorú szivvel, szeretettel emlékezem!
Végtelen fájdalommal emlékezünk Rád!!
Szeretettel emlékére...
Drága Kincsem, Édes Gabikám !
Most szerényen , de annál nagyobb
imádattal emlékezünk Rád.
SOHA nem törődünk bele,
az elvesztésedbe !
Fájó szívvel, szeretettel!!
Drága lelked nyugodjék békében!
Szívem végtelen szeretetével gondolok Rád!!
Nyugodjon békében !
Drága emlékére örök szeretettel!
Édes Angyalka, Imádott Kincsünk, Felejthetetlen Gabika !
Ó nem tudom hogy hol vagy?
De a bánat és a kín oly nagy,
Merre mentél hol lehetsz?
Kérlek súgd meg ezt nekem.
Ha a csillagok közt lépkedel,
Egy angyallal üzend meg nekem,
Csak egy üzenetet hogy jól legyek,
A csillagok közt hiába ne keresselek!
Ó nem tudom, hogy hol vagy?
Ezért a szívemben a bánat oly nagy,
Könnyek égetik a szememet,
Kín marja a lelkemet.
Kérlek ne hagyd hogy így legyen ,
Ne legyen szenvedés az életem,
Csak egy kis jelet küldj nékem,
Hogy tudjam boldog vagy ott fent.
....Karai Gábor...
Fájó szívvel, szeretettel!
Örök fájdalommal és szeretettel szívünkben gondolunk Rád, drága Gabcsika.
Drága emlékedre égnek a szeretet lángjai!
Drága Emléked örökké szívünkben Él!!!
Drága emlékére szeretettel
Nem feledünk !
Emléked a múló idő sem halványitja!
Mély fájdalommal emlékezem!
Szomorú szívvel, szeretettel gyújtom gyertyám érted, drága Gabcsika.
Szeretettel emlékére !
Fájó szívvel, szeretettel!
Örök álmod legyen áldott!
fájó szivvel
ANYAI FÁJDALOMMAL ÉRTED
Fájó szívvel, szeretettel!
Fájó szivvel, szeretettel emlékére!
Drága emlékére őszinte fájdalommal!
Sohasem halványul szívünkben Emléked, sohasem szűnik meg lelkünk gyásza Érted!!
Drága emlékedre örök szeretettel!
Soha nem múló fájdalommal, és szeretettel gondolunk Rád, drága Gabcsika.
Valahol odafent a csillagos égen,
Egy csillag ragyog fent, mely szívemnek édes.
Ő ragyog reám féltőn vigyázva utam,
Ha le tévednék róla Ő mutat vissza utat.
Ő vigasztal ha éjjelente sírni lát,
Ha a szivem darabokra szakadt már,
Hangjával gyógyít meg minden fájó percet,
Ő az én örangyalom fent a magas égen.
Valahol odafent a csillagos égen,
Ott hol tündökölnek a ragyogó fények,
Egy gyönyörű fénysugár érinti meg lelkem,
Halk angyali dal vigasztalja fájó szívem.
Ő eljő hozzám mikor le száll a sötét éj,
Ha a könnyem mély fájdalomtól ég,
Angyali szárnyaival betakar ha fázom,
Minden éjjel őt oly nagyon várom.
...Karai Gábor...
Nyugodjon békében !
Mély fájdalommal emlékezem!
Szeretettel...
Édes, Drága Gyermekünk, Imádott Gabika !
Fájó szívvel, szeretettel!
Örök álmod legyen áldott!
Fájó szívvel, szeretettel!
Drága emlékedre égnek a szeretet lángjai!
Fájó szívvel gondolok rá ...
Örök szeretettel emlékezem!
RÁD EMLÉKEZVE ANYAI FÁJDALOMMAL.
Drága lelkedért ég a szeretet lángja!
Fájó szívvel, szeretettel!
Szeretettel gondolok rá...
Emléked örökké szívünkben él, drága Angyallá vált Gabcsika.
Fájó szivvel, szeretettel emlékezem!
Drága Gyermek, Imádott Gabika !
Egy érzés szívembe belemart,
Itt belül fáj, kínoz valami,
Mint eső az égből hull le rám
És őrölnek lelkem malmai.
Hiányod dörömböl szívemben,
De csukott szempilláim alatt,
Őrzöm kedves képed szememben,
És a szívemben minden szavad.
Én szeretlek, és te nem vagy itt,
Csak élek némán, öntudatlan,
Úgy hasít belém mint a villám,
Hiányod minden pillanatban.
Messze vagy, de összetartozunk,
Bár most kezem hozzád el nem ér,
De itt keringesz bennem némán,
Ahogy az ereimben a vér.
Szeretettel emlékére !
Emléked legyen áldott, nyugalmad csendes!
Fájó szívvel, szeretettel!
Mély fájdalommal emlékezem!
Örök fájdalommal és szeretettel gondolunk Rád, drága Gabcsika.
Fájó szívvel, szeretettel!
A jó lelkek csillagként élnek tovább !
Drága emlékére égnek a szeretet lángjai!
Nem feledünk !
Drága emléked örökké élni fog!
Együttérző szívvel !
Köszönöm szépen a Kislányomnak és a Férjemnek gyújtott megemlékezéseket. Fájó szívvel, szeretettel emlékezem én is drága Gabcsikára.
Örök álmod legyen áldott!
Néked írom e levelem gyermekem
Ki a távolban éled a Te felnőtt életed
Könnyek áztatják e kis levélpapírt
Ezért néhány betű most össze folyik
Nagyon fáj most az én szívem
Bánat gyötri az én lelkemet.
Akkor leszek én majd ismét boldog
Ha azt hallom anya nézd itt vagyok
De nem tudom eljő e az a nap
Mikor ismét haza találsz majd
De most be fejezem e kis levelem
Mert a könnyektől nem látom már a betűket.
A szívem is fáj mert égeti a vágy
Hogy majd Téged ismét lát
És mikor olvasod e kis levelem
Érezned kell hogy szeretlek gyermekem
Most nyugovóra térek én is már
Reménykedve hogy holnap haza találsz..
Drága jó lelkéért !
Mély fájdalommal emlékezem!
"Üzenem anyának :
Valamit mondanom kell hogy ne legyen bánattal tele a szíved:
Bár nem maradhattam sokáig veled, mindvégig nagyon szerettelek.
Nem vesztettél el, csak testem pihen, de lelkem él az örök fényben.
Valamit mindig tudnod kell: Nem szerettem így senkit, csak Téged."
Emlékére szeretettel !
Drága Angyalka, Imádott Gyermek !
Csak nézek ki az ablakon könnyes szemmel,
Nem talál már Téged a meggyötört bús lelkem
Nem tudom merre jársz ,mit csinálsz éppen
Talán az angyalokkal beszélsz ott fent a csodás, fényben
Hallgatom a csendet, nem szól már hozzám senki
Fájó könnyeimet nem tudom most letörölni
Égető érzéssel folynak végig bús arcomon
Bennük csak a mély fájdalom ,mely ragyog.
Csak nézek ki az ablakon, bele a fájdalmas világba
Hátha, egy ragyogó fény utat mutat az éjszakába
De mély sötét van , mely belepi fájó lelkem
Makacsul öleli az épp szétszakadó szívem
Most érted fáj minden minden múló pillanat
Hiszen nem tudom, hogy angyalszárnyad mikor ölel majd
Most minden éjjel, s minden percben az ablakomnál állok
Töled egy kis ragyogó fénysugárra várok.
...Karai Gábor..
Fájó szívvel, szeretettel!
Drága lelkedért örök szeretettel!
Drága Gabika! Emléked szívünkben örökké Él!!!
Felejthetetlen emlékére !
Fájó szívvel, szeretettel!
Fájó szivvel, szeretettel emlékezem!
Örök szeretettel !
Békés álmokat az Angyalok között!
Örök szeretettel emlékére !
„Egy könnycsepp.
Csak egy könnycsepp,
S mégis mennyi mindent rejt.
Hull, csak hull hisz a sziv sohasem feled.
Fájó szivvel, szeretettel gondolok Rád!
Imádott , Felejthetetlen Gabika !
Éji szellő hangján suttognak a fák,
csillagok a mélykék eget bevilágítják,
elmondja az öreg Hold altató dalát,
így kívánva Neked gyönyörű éjszakát.
Fájó szívvel, szeretettel gyújtom gyertyám érted, drága Gabcsika.
Nyugodjon békében !
Fáj a szivünkben csendes távozásod, mig élünk, őrizzük álmod!
Drága Imádott Gabika !
Velem vagy , s velem voltál,
Velem maradsz minden szónál,
Minden kérdésben benne vagy,
amíg a szívem doboghat.
Hiányod mindig fájni fog,
De a lelkemben élsz és a szívem
a Te Otthonod !
Fájó szívvel, szeretettel!
Őszinte együttérzéssel emlékezem!
Legyen áldott csendes pihenése...
Fájó szívvel, szeretettel!
Szomorú szivvel gondolok Rád!
Drága Gabika! Szívből örök szeretettel!!
Drága Kincsem, Imádott Édes Angyalkám !
Ez mind kevés, hogy a szívünkben mélyen benne vagy,
7 lakat őriz, amit nem lehet kinyitni,ott maradsz örökre!
A fájdalmaink megmaradnak, hiányod elviselhetetlen.
Lelkemben megült a valóság,
mert te már fenn, én még itt vagyok,
a képek bennem nem csalókák,
hiányod az, ami így sajog.
Emlékére...
Drága emlékedre égnek a szeretet lángjai!
Emlékedre szeretettel!
Szívünkben örökké élsz, mert ott van a Te lakhelyed, drága Gabcsika.
NYUGODJON BÉKÉBEN !
Drága emlékére égnek a szeretet lángjai!
Imádott , Felejthetetlen Gabika !
Az egyetlen kincsem a fejemben,
az Emléked.
Ez örökre az enyém,
mert én ezzel létezem ....
Mikor becsukom a szemem,
újra látom drága arcod,
és együtt megyünk tovább.
a végtelen úton!
Fájó Emlékedre
Te sosem leszel halott öröké élni fogsz, akár a csillagok!!!
Innen látok sok csodát
Látom, hogy Te is mint Én húzd az igát.
Tudod, a pillanatban sokszor tévedünk,
S látod, egy pillanatban ott az életünk.
Itt fenn van sok-sok barát, ki hitte, övé a világ.
Tudod, itt fönn az út veszélytelen.
A lenn hagyott fájdalma az égbe üzen.
Tudod, a pillanatban sokszor tévedünk,
S látod, egy pillanatban ott az életünk.
Mind aki itt van Égi motoros,
Barátai mögött tartja az iramot,
Ott vagyunk, hol azt hiszed, az utad szabad.
S szárnyunkkal emelünk, ha az ég hasad.
Tudod, a pillanatban sokszor tévedünk,
S látod, egy pillanatban ott az életünk.
Az égi autópályán már nincs határ,
Lelkünk szabad itt semmi sem fáj.
Tudod, a pillanatban sokszor tévedünk,
S látod, egy pillanatban ott az életünk.
De kit földön hagytál odalenn,
Szívében a miért és a néma csend!!
Örök szeretettel...
Nyugodjon békében
Fájó szívvel, szeretettel!
"De mégis él Ő, él örökre nálunk,
Szívünk, szemünk nem veszti el soha!
Mi szépet, jót az életben találunk:
Mind az Ő képe, mind az Ő nyoma...
Emlékedre égnek a szeretet lángjai!
Szeretettel emlékére !
Drága emlékére ég a szeretet lángja!
Fájó szívvel, szeretettel!
H ol vagy Csillag, merre jársz?
I rányt mutass sötéten át!
Á lmod mindig legyen szép,
Nyugodj csendben, békén,
Z arándokút vezet Hozzád,
O datalálok a könnyek útján ,
L egyen örök Álmod Áldott !
Örökkön-örökké ég a szeretetgyertya érted, drága Gabcsika.
Örökkön-örökké ég a szeretetgyertya érted, drága Gabcsika.
Emlékedre égnek a szeretet lángjai!
Fájó szívvel, szeretettel!
Drága emlékedre ég a szeretet lángja!
imádott Angyalkánk, Édes Gabika !
Egy csodálatos Gyermek voltál,ki a szívembe költözött,
De az út már nagyon hosszú kettőnk között.
Miért volt Veled igazságtalan az Élet,?
Nem lehetsz itt Velem, mikor már minden szép lett.
Múlik az idő, sajnos múlik az Élet,
Szerte foszlottak a gyönyörü Évek,
Vágyakozva nézem a csillagos Eget és
Remélem egyszer találkozom Veled !
Nagyon szenvedek Nélküled , Nagyon Szeretlek.
. Én is szomorúan, és szeretettel gyújtom gyertyámat Gabikáért.
Felejthetetlen emlékedre szeretettel!
Emlékére szeretettel !
Szomorú szivvel, szeretettel gyujtottam emlékedre gyertyámat!
Drága Gabikám! Hiába múlnak a percek, telnek az évek....egyre nehezebb...
Emlékedre szeretettel!
Fájó szívvel, szeretettel!
Mély fájdalommal emlékezem!
Fájó szívvel, szeretettel!
Nem múlnak ők el, kik szívünkben élnek,
Hiába szállnak árnyak, álmok, évek.
Szívből égjen érted, szeretettel!!
Fájó szívvel emlékezem Rád
Angyalkánk,Imádott Gabikánk !
Te már Csillag lettél fent a magas Égen,
Ahol sajnos el nem érhetlek már Téged,
Hiába Hullik Érted bús anyai könnyem,
Amely egy kis patakban gyülik össze,
Hiába hivlak , kérlek jöjj vissza Hozzám,
Nem ér el a hangom, nem ér el az Imám,
Pedig csak annyit mondanék Neked Édes Gyermekem,
Várj rám kérlek , míg nem találkozom Veled.
Nincs már sok idő hátra, kevesebb mint ami eltelt.
Hiányzol, egyre jobban és jobban, nagy szeretettel.
Örök fájdalommal!
Drága Gyermekünk,Imádott Gabikám!
Amíg csak létezem, mindig hiányozni fogsz,
Csillagok közt legfényesebben ragyogsz,
Könnybe zárt szeretet és fájdalom,
élettelen életben, világtalan világon.
Igy telt el ez az év is Nélküled,
Mit hoz a 2022. nem tudom, amig tudok
Emlékezek, ápolom gyönyörü Emlékedet.
Nagyon hiányzol és Szeretünk !
Ez igy marad és nem kötött az évekhez.
Örök álmod legyen áldott!
Soha nem feledünk !
Szomorú szivvel, szeretettel gyújtottam gyertyámat!
Felejthetetlen emlékedre örök szeretettel!
Emlékére szeretettel !
Fájó szivvel, szeretettel....
Szeretettel, szomorú szívvel !
Drága lelkedért égjen a gyertyám!!
Nyugodjon békében !
Nélkületek nagyon szomorú ez a Karácsony is, drága Angyalkáink..
ÁLDOTT KARÁCSONYT.
Édes, Drága Gyermekünk,!
Nem találom helyemet, üres lett- e világ nekem!
Ha lehetne Egyetlen vágyam lenne!
Hogy ilyen fájdalom soha ne érjen senkit az életben!
Mert ezt a hiányt pótolni nem lehet,
A szívem fáj, s a testem remeg!
Még mindig várlak, tudom hiába,
Elmentél, el a csillagos éjszakába!
A jó lelkek csillagként élnek tovább !
Áldott Karácsonyt az Angyalkák között!
KARÁCSONYKOR ÉRTED SZOMORU SZIVVEL.
Túl a tetőkön,
Dárdás fenyőkön:
Zöld diadémon, pára lebeg,
Sűrű vadonban
Halkan, titokban sirok,s velem
Fenyő-óriások könnye pereg…
Drága Angyalka,Imádott Gabika !
Kis szobámban egy kis fenyő rajta fénylő csillag,
A könnyeim a Gyermekemért oly fájón hullnak.
Hozzád szólok fénylő csillag eredj fel a mennybe,
Keresd meg azt az Angyalt ki boldogsága volt e szívnek.
Mond el néki, arra kérlek hogy érte hullik könnyem.
Nélküle a karácsony bizonyos már fájó ünnep,
Hogy csak nézem a fenyőfát s közben hullik könnyem.
E napon sem gyógyul be az össze tört szívem,
Kis szobámban egy kis fenyő rajta fénylő csillag
De mégis oly sötét ez az ünnepi este,
Lehunyom a könnyes szemem és csodára várok,
Hogy a mennyben levő Angyal haza találjon.
De csak sötét néma csend van az én kis szobámban,
Nem jön válasz hiába könnyezem bele az éjszakába,
Most is magányosan telik el ez az év és karácsony
Könnyem hullik szívem szakad meg az örök gyásztól.
Újabb szomorú Karácsony nélkületek, drága Angyalkáink.
Drága Életem ,Imádott Gabika !
Megint egy "ünnep" valakiknek,
Nekünk nem, nincs ünnepi vacsi,
nincs ajándékozás, Nálad töltjük
a mai estét, míg maradhatunk.
Tudod egész éjjel ott lennénk,
De nem lehet, nem mindig lehetünk
Veled amikor mi akarunk.
A temetőnek nyitvatartási ideje van !
13 éve még együtt voltunk, ez volt asz utolsó!
Csillagfiú most is készülődünk,
Hozzád ami nagyon, de nagyon fáj !
Drága Gabika, Imádott Gyermekünk !
Ma lenne a földi Életedben az ajándékozás napja,
Sajnos már nem lehet, csak imádatunkat adhatjuk,
Nekünk nincs ünnep, mi megyünk hozzád :(
Ott fogjuk tölteni a "szentestét" sirva, fejfádra borulva!
Virágot viszünk, karácsonyfád már elkészitve,
Te már mindig jóval előtte megvetted az ajándékot,
Már nem teheted, utolsó ajándékod örökké őrizzük.-
Gombóc van a torkunkban, már potyognak a könnyeink,
Hiányzol, kimondhatatlanul leirhatatlanul Szeretünk !
Te Érted a szívünk gyászol,
elmentél, már Tőlünk távol,
Hiányzol mindig nagyon,
Hiányzol "Karácsonykor'
Könnycsepp gurul, hangtalanul,
Szívünk zokog, lelkünk tanul.
Oly fiatalon vették el az életed,
Örök fájdalom van lelkünkben.
Minden csillagban Téged látunk,
Minden gyertya, mécses Érted ég,
Te már egy Drága Angyal vagy,
Csak láthatatlan ajándékot adhatsz.
Téged kérnénk csak ilyen
alkalomkor engedjenek vissza Hozzánk!
De jó volna, csak egyszer,
még egyszer ölelni Téged,
De már a mennyben élsz, igazi Jótevőként.
A fád mellett, könnyezve gondolunk Rád,
Neked ott a Mennyországba
Áldott Karácsonyt kívánunk !
Szeretettel, fájó szívvel gondolok Rád !
Nyugodjon békében !
Szomorú szívvel szeretettel gondolok Rád, drága Gabcsika.
Szomorú szívvel, szeretettel gyújtom gyertyám Gabcsikáért.
Felejthetetlen emlékére !
Szomorú szivvel, szeretettel !
Szeretetgyertya!
Nem felejtünk !
Drága , imádott Gyermekünk, Édes Angyalkánk !
Örökké ég a gyertya Érted,
Hogy mennyire hiányzol,
Remélem Érzed.
Drága Angyal kérlek,mond
a Drága Gyermekemnek,
Nagyon, de nagyon szeretem,
Míg létezem, soha el nem feledem !
Nyugodjon békében !
Mély fájdalommal emlékezem!
Fájó szívvel, szeretettel!
ADVENTKOR ÉRTED SZOMORU SZIVVEL,ANYAI SZERETETTEL.
Szomorúan, szeretettel gondolok Rád, és Szüleidre Advent 4. vasárnapján, drága Gabcsika.
Fájó szívvel emlékezem Rád
Már nincs ünnep, nem létezik öröm , boldogság
Drága Gyermek
ADVENT NEGYEDIK VASÁRNAPJÁRA SZERETETTEL!
A jó lelkek csillagként élnek tovább !
Fájó szívvel, szeretettel!
Örök szeretettel...
Fájó szívvel, szeretettel!
Áldott az emléked!
Emléked örökké a szívünkben él, drága Angyallá vált Gabcsika.
Édes Kincsem, Imádott Gyermekem !
Köztünk most túl nagy a távolság,
mégis itt vagy közöttünk, közel
Ha szólít a a szíved,
a szívem felel.
Szél rózsa ajtóm,
gyere, éreznem kell
minden szótlan rezdülésben
egy vagy Velem !
Szívemben őrizlek,
lelkemben élsz, most és mindig !
Színekben, fényekben, vágyakban élsz,
gazdaggá tettél, de kincsem Tiéd,
Várj Rám Életem, míg eljön a Találkozás!
Én is nagyon várom Már !
Csak a jók mennek el...
Fájó szívvel, szeretettel!
Drága emléked a múló idő sem halványitja!
Felejthetetlen emlékére !
Drága emlékére égnek a szeretet lángjai!
Fájó szívvel, szeretettel!
Drága, Angyali Gyermekünk , Édes Gabika !
Van egy ország,
ahová már oly sokan elmentek,
Ahová csak oda visz út,
vissza sosem jönnek.
Ki itt marad,szívét bánat járja,
Fájdalmas sóhaj száll az éjszakába.
De eljön majd a nap mikor a mi időnk is lejár,
s elindulunk mi is az úton,..oda hozzád.
Addig innen lentről üzenünk Neked,
Vigyázzuk az álmod s őrízzük emlékedet!!!
Fájó szívvel, szeretettel!!
Fájó szívvel, szeretettel gyújtom gyertyám érted, drága Gabcsika.
Fájó szívvel...
Kisérjen a szeretet végtelen utadon!
Emlékére szeretettel !
Emlékére szeretettel!
Gabcsika drága emlékére égjen szeretetgyertyám..
Advent harmadik vasárnapjára szeretettel!
Fájó szívvel, szeretettel!
Advent 3. vasárnapján szomorú szivvel emlékezem!
Már nincs ünnep, nem létezik öröm, boldogság
Drága Gyermek
A jó lelkek csillagként élnek tovább...
Emlékére fájó szivvel, szeretettel!
TE fentről vigyázol ránk,
Itt lent bennünk élsz tovább.
Nyugodjon békében !
Fájó szívvel, szeretettel!
Soha nem feledünk !
Fájó szívvel, szeretettel!
Drága, Imádott Kisfiam, Angyali Gabika !
Ha átölel a csend csak Rád gondolok,
Lemondani Rólad sohasem fogok.
Lemondani arról, kit a szív igazán szeret,
Ily nagy áldozatot ember nem tehet.
Várom a napot, mikor megtörik az átok!
Várom a napot, mikor nem leszel már álom!
Várom a napot, hogy megöleljelek,
S füledbe súgjam mennyire SZERETLEK !
Iszonyatosan Hiányzol Drága Angyalkánk,
Nekünk csak az Emlékezés és a mindennapos
Temető látogatása maradt
Őszinte együttérzéssel, szeretettel!
Szomorú szívvel, szeretettel. gondolok rád, drága Gabcsika.
Emlékére szeretettel !
Emlékére mély fájdalommal!
Drága Csillagvirág, Imádott Angyalkám !
Már csak emlék vagy,
S ez oly nehéz,
Hisz úgy fáj a szívünk,
Hogy elmentél,
Elhívtak tőlünk,
A távoli fények,
De mi még mindig ,
Visszavárunk Téged,
Tudjuk, hogy nem jöhetsz,
Így csak könnyezünk,
Fájó szívvel, gyertya lánggal,
Rád Emlékezünk.
Nagyon, de nagyon Szeretünk
és borzalmasan hiányzol Nekünk !
Fájó Szívvel Emlékezem.
Szeretettel gondolok rá !
Drága Gabika! Emléked örökké szívünkben Él!!!
Édes Angyalom, Imádott Gyermekem !
Mély fájdalom, mely mardos és tép,
Mondd Istenem, miért lett ez így?
Élnie kellene, hiszen alig élt,
Elvitted az álmok tengerén.
Hozd vissza Kincsemet, hogy ne fájjon!
Én mindent megteszek Érted ezen a világon !
Aludj drága Angyallá vált Gabcsika, őrizzük álmod...
Felejthetetlen emlékére szeretettel !
Soha nem feledünk !
Advent második vasárnapján szomorúan, és szeretettel emlékezem, drága Gabcsika..
ADVENT A TEMETŐBE ÉDES ANGYALKÁNK
NAGYON SZOMORÚAN
ADVENT MÁSODIK VASÁRNAPJÁRA SZERETETTEL!
Advent 2. vasárnapján fájó szivvel emlékezem!
Már nincs ünnep, nem létezik öröm, boldogság
Drága Gyermek
A jó lelkek csillagként élnek tovább...
ANYAI FÁJDALOMMAL.
Szomorúan emlékezem !
Nyugodjon békében !
Szomorú szivvel, szeretettel emlékezem!
Drága lelkedért örök szeretettel!
Nyugodjon békében !
Fájó szívvel, szeretettel!
Szomorú szívvel szeretettel gondolok rád, drága Gabcsika.
Emléked örökké élni fog!
Drága emlékedre örök szeretettel!
Szeretettel gondolok rá !
Együttérzéssel, szeretettel Advent 1. vasárnapján!
Nincs már ünnep, nem létezik öröm, boldogság
Drága Gyermek
Advent 1. vasárnapján fájó szivvel gyujtottam gyertyámat!
ADVENT ELSŐ VASÁRNAPJÁRA SZERETETTEL!
Advent első vasárnapján, szomorú szívvel, szeretettel emlékezem,
és gyújtom gyertyám érted, drága Gabcsika
Soha nem feledünk !
A csendet hallgatom,
a csend , az jó barát.
A gyertya lángja ég,ÉRTED
Benne egy új világ.
Édes Drágaságom, Imádott Gyermekem !
Az égbe írom neked ezt a levelet
Még sírva ejtem ki a nevedet
Elvesztettünk és máig nem értem
Egy élet hogy érhet ily hamar véget???
Kegyetlen volt Veled az "ÉLET"
S nem tudok már bízni,
Hiányodat nem pótolja SOHA senki !
Legyen áldott csendes pihenésed !
Szomorú szívvel!
Drága Gabika Emléked örökké Él!! Hiányzol!!
Drága emlékedre fájó szivvel, szeretettel!
Nyugodjon békében !
Édes, Imádott Kisfiam, Angyali Gabikám !
Könnyekbe rejtem én a bús emlékezést,
Bárcsak itt lennél Velem.
Könnyekkel mondom el,
Hogy ami véget ért,
Nem múlik el, átkísér míg létezem.
Könnyekkel írom én,hogy nincs olyan,
Aki pótolhatna Téged,
Hogy szívem egy darabját
Elvesztettem Veled.
Nem búcsúzom, csak könnyezem.
2009.március 6.-tól szomorú minden percem,
És ma is ugyanúgy fáj még,
És hiányzol nagyon,
Te vagy Drágám az Én védő Angyalom.
Érte égjen örökkön - örökké !
Fájó szívvel, szeretettel!
Fájó szivvel, szeretettel!
Nyugodjon békében !
Fájó szívvel, szeretettel!
Örökké szeretünk, soha nem feledünk!
Örök szeretettel, fájdalommal...
Emléked ragyog mint a fényes csillag!
Nyugodjon békében !
Édesem, Imádott Gabikám !
Olyan érzések vannak bennem,
amit egy ismeretlen szem nem is értene.
Mikor bárhol is vagyok,
csak Rád gondolok.
Arra,hogy milyen jó voltál,
s mennyire szerettelek Tégedet.
Nagyon Hiányzol, elviselhetetlenül.
Mély fájdalommal emlékezem!
Nyugodjon békében !
Mély fájdalommal emlékezem!
Drága emlékedre égjen, a szeretetet gyertyája, drága Gabcsika.
Drága Gabika! Sohasem halványul szívünkben Emléked, sohasem szűnik meg lelkünk gyásza Érted!!
Felejthetetlen emlékére szeretettel !
Örök szeretettel!
Felejthetetlen emlékedre égjen a szeretetgyertya, drága Gabcsika.
Együttérzéssel, szeretettel!
Nyugodjon békében !
ANYAI FÁJDALOMMAL ÉRTED.
Drága Gabika, Angyali Gyermek !
Szeretném, ha még egyszer láthatnálak,
Szeretném, hogy megtaláljalak,
Mondd Édesem, merre kell mennem?
Mondd, hogy mit kellene tennem?
Kérlek, szólj mennyit kell lépnem,
hogy utolérjelek?
Ha azt szeretnéd, hogy visszatérjen a hitem,
A jó Istent kérem, adjon vissza Téged !
Drága jó lelkedért !
Angyalkám őrizze csendes pihenésed !
Édes, Drága Angyalkánk, Imádott Gabika !
Szívem égő sebét semmi sem gyógyítja,
Itt lüktet , tombol szívemben hiányod fájdalma.
Sorstalan sorsomat könny nélkül siratom,
Mert nincs annyi könny, nincs annyi fájdalom,
Amennyit magába zár egy fiatal sírhalom.
Örök szeretettel és fájdalommal...
Felejthetetlen emlékére !
Fájó szívvel, szeretettel!
Szomorú szívvel, szeretettel gyújtom gyertyám, drága Gabcsika.
Örök szeretettel gondolunk Rád Drága Gabika!!
Fájó szívvel emlékezem !
Fájó szívvel, szeretettel!
Nyugodjon békében !
Emlékedre szeretettel!
Szomorú szívvel, szeretettel gyújtom gyertyám érted, drága Gabcsika.
Szomorú szívvel, szeretettel gyújtom gyertyám érted, drága Gabcsika.
Soha nem feledünk !
Fájó szívvel gondolok rád !
Együttérzéssel, szeretettel!
Felejthetetlen emlékedre égjenek a szeretet gyertyái, drága Gabcsika.
Angyalka őrizze álmodat !
Drága Gabika, Életem, Mindenem, Kincsem !
Nem vársz már minket ragyogó szemekkel,
nem örülsz már nekünk szerető szíveddel.
De egy könnycsepp szemünkben Érted él,
egy gyertya az asztalon Érted ég.
S bennünk él egy arc, egy végtelen szeretet,
amit tőlünk soha senki el nem vehet.
Telhetnek hónapok, múlhatnak évek,
szívből szeretünk s nem feledünk Téged.
Egy könnycsepp.
Csak egy könnycsepp,
S mégis mennyi mindent rejt.
Hull, csak hull hisz a szív sohasem feled.
A jó lelkek csillagként élnek tovább !
Fájó szívvel, szeretettel!
Csak egy könnycsepp melyet érted ejtek én
Hidd el már csak a fájdalom az enyém
Hiába is suttogom a Te nevedet
Nem szólsz és nem válaszolsz nekem
Várom várom már a hajnalt
Hátha a csillagokban láthatom arcodat
De oly borús borús most az ég
Nem tör át rajta az a csillagfény
Csak egy könnycsepp melyet érted ejtek én
Abban él még mindig a remény
Hogy újból újból itt leszel velem
És a mennyből majd vissza érkezel
Halkan el suttogod nekem
Hogy látod ismét itt vagyok veled
Át ölelsz úgy mint nagyon rég
Míg téged el nem szólított a fény.
Fájó szívvel, szeretettel!
Drága Lelked Nyugodjon Békében!! Nagyon hiányzol!!
Fájó szívvel, szeretettel gondolok Rád, és Szüleidre ,drága Gabcsika.
Szeretettel gondolok rá !
Fájó szívvel, szeretettel!
Ezen a napon, 36 évvel ezelőtt Boldogok voltunk nagyon!
Már hosszú évek óta nem tudjuk ennek a szónak a jelentését!
Egy csodát hoztam a világra, egy gyönyörű gyermeket kaptam.
Óvtam, féltettem, neveltem és tiszta szívből szeretem,
Aztán egy nap minden szeretetem,
féltésem ellenére elvették tőlem örökre.
Feldolgozni lehetetlen az elmúlt éveket,
mérhetetlen reménytelenség fájdalom.
Mintha épp az elmúlt pillanatban történt volna.
Kínoz a lelkiismeret, hogy nem tudtalak megmenti???!!!!!
Mai nap a temetőben "ünnepeltünk" Drága Gyermekünk mellett.
Míg más fel sem fogta, tehetetlenek vagyunk Angyalkám !
Életem, Angyalom, Imádott, Drága Gabika.
A temetőben sétálok lassan elmerengve.
Az enyhe szellő simogat az alkonyati csendbe
A Nap rég eltűnt a kis nyárfás mögött.
Emlékezem az emlékeim között
Amikor együtt töltöttük a szülinapokat
s izgatottan bontottuk ki az ajándékokat
s úgy örültünk egymás örömének
s most sírva emlegetem az eltűnt éveket.
Drága Gabika Hiányod Örök Fájdalom!!
Születésnapodon Drága Gabika végtelen fájdalommal, szeretettel Emlékezünk Rád! Örökké Élsz mint a Csillagok!!
Hol a sírok domborulnak,
Kik itt maradtunk, leborulunk,
Csendben mormolunk egy imát,
Szeretteinkért gyújtunk egy gyertyát.
A temetőben néma csend,
A fények jelzik, valaki itt nyugszik lent.
Magány és némaság e szenthelyen,
Ahol mély fájdalom s kegyelem...
Közben, könnyeinkkel küszködve,
Gondolunk vissza szeretteinkre.
Szomorú szívvel, és szeretettel gyújtom gyertyám Gabcsikáért Mindenszentek napján..
Szomorú szívvel, szeretettel gyújtom az emlékezés gyertyáit Mindenszentek napján.
Köszönöm szépen a Kislányomnak és a Férjemnek gyújtott gyertyákat.
Mindenszentekre szeretettel!
Édes , Imádott, Drága Gyermekünk!
Mindenszentek varázslatos hajnalán
Az angyalok ki nyitják a mennyország kapuját
Hogy szeretteink akik már odafent élnek
Vissza térhessenek e napon a földre
Meg vigasztaljanak sok sok bús szívet
Melyek a gyásztól ès a bánattól össze törtek
Le szállnak ők hozzánk majd ezen a hajnalon
Ès ezen az egy napon leszünk mi boldogok
Mindenszentek varázslatos hajnalán
Mikor sok ezernyi könny áztatja a temető porát
Fel ragyog majd az égen minden csillag
Hogy a gyászoló szívetek boldogságot adjanak
De most gyújtsunk meg egy egy gyertyát
Ezzel világítsuk meg szeretteink hozzánk vezető útját
Ès ha a mennyből e napon haza érkeznek
Mondjátok el neki hogy mennyire hiányoznak ti nektek.
....Karai Gábor....
E fájó ünnep alkalmából !
Mindenszentekre fájó szívvel, szeretettel!
Nagyon nagyon hiányzol,nincs nap hogy ne gondolnék Rád! ????
Érted,Imádott Gyermekünk, emlékezünk, emlékezünk .....
Egy temetőben szomorúan álldogálnak a sirkövek
De hallod miként sír odafent az aki már elment
Egy bús szív roskad le az egyik sirkő elött
Könnyes szemmel s sóhajtozva egyszál rózsát hozott ő
Hallkan suttog sírva a sirkőhőz beszél
Itt hagytál gyermekem a sivár világ mezején
Menni szeretnék utánnad de csak a sirköved ölelem
Forró könnyem arcomon utánnad pereg
Ennyit mond a gyenge hang sírva rázkodik teste
Szemeit befutja a könny ahogyan a sirkövet figyelte
Eltemette édesgyermekét akit annyira szeretett
A szíve azóta bánatosan fájon kesereg
Most lehajta fejét behunyja könnyes szemeit
Szabadon engedi a bús lelke vágyait
Hogy eljő az a nap amikor néki is menni kell
Hogy a gyermeke ott várja mosolyogva a mennyben fent.
Szeretettel gondolok rád !
EMLÉKEZÜNK, KÖNNYEZÜNK.
Édes Angyalka, Imádott Kincs!
Most olyan napok jönnek , ami leirhatatlan
fájdalom, mindennap emlékezünk, de
örökre feldolgoztathatatlanok.
Mindenszentek utána Születésnapod,
36 éves lehetnél Drága Gabika.
Mindig benned biztunk , Te adtad a jót,
Rád számitottunk és itt maradtunk
.......Nélküled Egyedül.....................
Nincs "boldogság" csak elkeseredettség,
Várjuk a nagy TALÁLKOZÁST
A lelked szálljon szabadon !
Nyugodjon békében !
Fájó szívvel gondolok rád !
Fájó szivvel, szeretettel!
Soha nem feledünk !
Szomorú szivvel, szeretettel !
Mély fájdalommal emlékezem!
Mély fájdalommal...
Fájó anyai szívvel...
Mély fájdalommal emlékezem!
Gyertyák és könnyek, a fájdalom súlya nem lesz könnyebb. Hosszú útra mentél, itt hagytál mindent, amit szerettél!
Gyertyák és könnyek, a fájdalom súlya nem lesz könnyebb.......
Csak a jók mennek el...
Drága emlékedre égnek a szeretet lángjai!
Drága Angyalkám, Édes Gabikám !
Mikor feljön az est első csillaga,
Felcsillan szívemnek reménysugara.
Kereslek,kutatlak,várok egy jelre,
Tudom,hogy megtalállak
s együtt lehetünk újra... örökre!
Drága Gabika Hiányod Örök Fájdalom!!
Szeretettel gondolok rá !
Fájó szivvel, szeretettel emlékezem!
Fájó szívvel, örök szeretettel gondolunk Rád!!
Drága emlékedre mély fájdalommal!
Nyugodjon békében !
Mély fájdalommal gondolok Rád !
Legyen csendes áldott pihenésed !
Emléked örökké élni fog!
Drága emlékedre fájó szivvel, szeretettel!
Ott vagy minden szóban,
Forróságban, hóban,
Mosolyban és könnyben,
Lármában és csöndben,
Fényben és sötétben,
Csillag vagy az égen.
Édes, Imádott Gyermekem, Angyali Gabika !
Kék csillag fenn az égen,
Kérlek róla mesélj Nékem,
Hol láttad a Kincsem, merre jár?
Hozd vissza Őt Hozzánk,
Mert nagyon rossz Nélküle,
Boldogak lehetnénk,
de csak vele, csak egyedül Vele.
Drága jó lelkéért égjen örökkön - örökké !
Drága emléked ragyog, mint a fényes csillag!
Drága imádott , Édes Kisfiam !
Drága emlékére őszinte együttérzéssel, szeretettel!
Végtelen szeretettel gondolunk Rád Gabika!!
Felejthetetlen emlékére szeretettel !
Fájón csend van Nélküled!! Hiányzol!!
Emléked ragyog mint a fényes csillag!
Drága Gabika nagyon hiányzol!!
Nyugodjon békében !
Drága emlékére mély fájdalommal!
Drága Gabika! Hiányod Örök Fájdalom!
Hiányzol !!!
Édes Kincsem, Imádott Angyalkám!
Üvöltve verődik mellém az elmúlás,
a tegnap már messzeség, a teremtőt
most elfogadni nem tudom,
bár hozzá könyörgök, adjon vissza Nekem,
Drága Imádott Gyermekem, Édes Gabikám.
Végső hullámként szívem egy része elhalt,
vallomásom hozzá, sírásom érte hallatszik
csupán, még mindig keresem fellegnek szép
kékjét szemében, életben halnék,
halálban maradnék, ne találjon rám a feledés.
Vádolom a hajnalt, amiért hasítja az eget,
melyen a fényt világomba engedi át,
vádolom az éjjelt, mely örökre elbujtatott,
vádolom magam , hiába küzdöttem,
nem tudtalak megmenteni, nem tudtam segíteni.
Vádolok pár 'embert" ki nem segített rajtad.
Vádolom azokat kik elfelejtettek, kihasználtak,
De tudod Drágám , járhatnak még ők is igy!!!
Mérhetetlen fájdalmamnak visszhangjai örökké hallatszanak.
NAGYON SZERETÜNK, HIÁNYZOL ÉDES GYERMEKÜNK !
Drága emlékére égnek a szeretet lángjai!
Érted égjen, örökkön - örökké !
Drága lelkedért ég a szeretet lángja!
Angyalka őrizze édes álmod !
Nincs már Hold,
Elveszett fénye.
Nélküled nincs Nap
Nem lehet léte.
Drága emlékedre ég a szeretet lángja!
A kegyetlen halál mindent összetépett, szívünkbe örök fájdalmat vésett!!
Édes Kisfiam, emlékezem .........
Veled alszom, s veled ébredek,
És mégsem vagy ott;
A karjaimba ölelem a gondolatot Rólad
de csak a közönséges levegőt érintem, s
múltunkba merengve könnyezem.
Drága emlékére égnek a szeretet lángjai!
Drága Gabika örök szeretettel, fájdalommal gondolunk Rád! Hiányzol!!!
Drága emlékedre fájó szívvel, szeretettel!
Drága emlékedre szeretettel!
Drága Gabikám szívből, szeretettel emlékezünk Rád örökkön örökké!!!
Nyugodjon békében !
Drága emlékére ég a szeretet lángja!
Édes, Drága Angyalkám !
„Míg éltél Te voltál a mindenünk.
Míg élünk Érted fáj a szívünk.
Veled terveztük a boldog jövőt, szépet.
De a kegyetlen sors mindent összetépett.
A múltba visszaemlékezve valami fáj,
Valakit keresünk, aki nincs már.
Drága emléked örökké élni fog!
Örök szeretettel !
Emlékére szeretettel !
Drága Kincsem, Imádott Kisfiam !
Szenved a lelkem, mert nem vagy velem,
Szenved a szívem , mert nem vagy mellettem.
A szívem azt akarja , hogy itt légy velem,
De az eszem tudja sajna ez lehetetlen.
Szenved a szívem, s szenvedek én magam,
Szenvedek, hisz ez az állapot kibírhatatlan.
Fájdalmas az Élet Nélküled, de nagyon, miközben
lelkem szenved , s reménykedik nagyon.
Múlik az idő, s múlik az Élet, s
Szertefoszlanak a rég dédelgetett szép évek.
Reménykedik lelkem, reménykedik a szívem, s
A remény élteti minden szívverésem.
Te vagy az álmom, Te vagy az ébredésem,
S Te vagy minden szívverésem.
Vágyakozva nézem a csillagos Eget,
S remélem, majd egyszer találkozom Veled.
Szeretettel...
Édes Angyalkám , Drága Gabikám !
Szememben könnyek a szívem úgy fáj
Nem enged el engem a múlt és a gyász
Minden percben hangos zokogás
S az ajkam fájdalmas hangon kiált
Nézem az égen a sok fénylő csillagot
Keresem azt melyben a lelked fent ragyog
De a könnyek úgy égetik szemem
Homályos most a sok csillag nekem
Szememben könnyek a szívem úgy fáj
A lelkem a régi útjára már nem talál
Csak egy, emlék amely lettél már nekem
Csak egy fénykép mely itt van velem
Oly sok ima mely a lelkedért szól
Hiszen a múltam veled oly gyönyörű volt
De már csak egy gyertya mely mindig ragyog
Abban az arcod még reám mosolyog.
ANYAI FÁJDALOMMAL.
A SZIV SOHASEM FELED.
Érte égjen örökkön - örökké !
SZERETETTEL...
Emlékére...
Drága emléked a múló idő sem halványítja!
Szeretettel, fájó szívvel !
Nyugodjon békében !
Drága emlékedre szeretettel!
Drága emlékedre örök szeretettel!
Angyalka vigyázzon rá !
Édes, Imádott Angyalkánk, Drága Gabika !
Álmodunk még,hogy visszatérsz,
Úgy mint rég hazajössz, velünk leszel,
Hazug álom, bármily szép ,
Rájöttünk Édes Csillagom Te már nem jössz többé,
Ha ébren vagyok, fáj, lüktet a hiányod,
Sokszor hangtalan utánad kiáltok,
Hiányod kegyetlen pusztít .
Nagyon szeretünk Téged !
A jó lelkek csillagként élnek tovább !
Drága emlékedre örök szeretettel!
Végtelen szeretettel, fájdalommal gondolunk Rád Drága Gabika!!
HIÁNYZOL !
Drága lelkedért égjen, szeretettel!!
Drága emlékére mély fájdalommal!
Nyugodjon békében !
Drága emlékedre égnek a szeretet lángjai!
Emlékére szeretettel !
Angyalkám,Imádott Gabikám !
Ezer csillag fent az égen oly szépen ragyog
De csak egy csillag van amely reám mosolyog
Drága Gabikám csodás lelke abban él tovább
Hisz ő már oly rég a mennyországba jár
Elfeledni én őt soha de soha nem fogom
És tudom azt hogy ő lett az Én Őrangyalom
Aki fentről mindig féltőn óvja léptemet
Minden éjjel leszáll hozzám hogy vigasztalja szívemet
Nagyon, de nagyon szeretünk Téged
Drága emlékedre szeretettel!
Nyugodjon békében !
Anyai fájdalommal.
Drága emlékedre égnek a szeretet lángjai!
Csak a jók mennek el...
Az a rózsa, amely szívből nyílik, nem hervad el soha! Drága emléked nem halványul el soha!
Nyugodjon békében !
Drága Gabika! Hiányod örök fájdalom!!!
Szeretettel emlékére !
Szomorú szívvel, szeretettel emlékére!
Szeretettel gondolok rá !
Fájó szívvel, szeretettel!!
Drága emlékedre ér a szeretet lángja!
Nyugodjon békében !
Drága Gyermekünk, Imádott Angyalunk !
Szomorú szívvel, örök szeretettel....
Fájó szívvel...
Drága lelkedért örök szeretettel.....
Nyugodjon békében !
EMLÉKEZEM FÁJÓ ANYAI SZIVVEL.
Édes,Imádott Angyalunk, Drága Gyermekünk !
Keresek egy csillagot az égnek tengerén.
Mily fénylő drágakő, e CSILLAG az enyém.
Magasan fenn ragyog, hirdetvén; -itt vagyok!
Választott Csillagom, őriz, míg álmodom...
Bárhol járok, rám tekint, üdvözöl engem itt.
Elválaszt óceán? -Nézz fel és gondolj rám!
Ő nekem hírt jelez, nem feled engemet!
Amikor meglesem, százszorta fényesebb..!
Ha róla álmodom, fénye hozzám oson.
Sugara szeretget, cirógat, melenget.
-Nem maradsz egyedül, amíg távol vagyok!
-Sötétben vigyázok rád, angyali csillagod...
Kicsiny gyertyám Érted ég, őrzi lelked békéjét!
Soha nem feledünk !
ÖRÖKKÉ ITT VÁROK RÁD ESTELENTE,
ARRA, HOGY VÉGRE HAZAGYERE!
NÉZEM A GYÖNYÖRŰ CSILLAGOKAT AZ ÉGEN,
S ARRA GONDOLOK:
VAJON HOL LEHETSZ MOST ÉPPEN?
Fájó szívvel, szeretettel gyujtottam gyertyámat!
Szeretettel emlékére !
Drága emlékedre ég a szeretet lángja!
Angyalkám őrizze álmodat !
Drága Kisfiam, Imádott Gyermekünk !
Kifakult a jelen, csak a múlt eleven,
Vérzik a szívünk, sohasem feledünk,
Emléked él, míg mi élünk.
Emlékedet őrzi mind, ki szeretett,
Elrabolt az ár élted hajnalán,
Fájdalmas szívünkből egy dallam kiált:
Mért vitt téged el ez a rút világ?
Emlékedre égnek a szeretet lángjai!
Fájó szívvel, szeretettel gondolunk Rád Drága Gabika!
Szeretettel, fájó szívvel !
Drága, Imádott Gyermekünk !
Örök álmod legyen áldott!
A fájdalmunk nem enyhül...
Drága , Édes, Gyönyörű Csillagunk !
Minden éjjel üzennek a csillagok,
Fájó lelkem a sötét éjben csendesen zokog.
Keresi, kutatja merre világít a fény,
hol a boldogság kapuja, van-e még remény?
Szemembe könny szökik, szívembe fájdalom,
magányos utamon, Téged látni vágyom.
Lelkem hív, úgy HIÁNYZOL. :(
Drága emléked a múló idő sem halványítja!
Soha nem feledünk...
Drága emlékedre szeretettel!
A jó lelkek csillagként élnek tovább !
Ott fenn, a felhők felett,
Van valaki ki figyel tégedet.
Mosolyogva néz a Földre.
Onnan fentről leköszönne
Teneked. . .
S azt üzeni, hogy tudja mennyire szereted. . .
Hiába van ott fent, a fellegek nyomdokán,
Nem feled el soha sem, amíg kerek a világ. . .
Mert kell ott fent egy ország, egy hely,
Amely mindenkit befogad s átölel. . .
Drága emlékedre szeretettel!
Érted égjen örökkön - örökké !
Édes, Drága Imádott Kisfiam !
Messze vagyok tőled de őrizlek szívemben,
vissza fogott vágyak könnyek a szememben.
Ha hallanám a hangod, ha végre láthatnálak,
miért nem lehet hogy egyszer rád találjak?
Ha mellettem lehetnél ha fognád a két kezem,
Boldog lehetnék és nem fájna a szívem.
Nagyon szeretlek Drága Gyermekem.
Békés álmokat az Angyalok között!
Nyugodjon békében !
Imádott Angyalka, Édes Kisfiam !
Ugye tudod ,hogy szeretlek mert ,ajándék mi voltál!
Felriadok esténként,mert úgy érzem ,hogy szóltál!
Én még nézem az ajtót,várom ,hogy belépj rajta!
Csak a keserűség ,mi szívemet marja!
A szép emlékek,mint a könnyek,az út porát mossák!
Nincsen ima,nincsen Isten,ki nekem Téged visszaadna!
Soha nem feledünk !!!
Kicsiny gyertyám Érted ég, őrzi lelked békéjét!
SOHA EL NEM MÚLÓ FÁJDALOMMAL ÉDES KINCSEM
ÉDESAPÁD
Felejthetetlen emlékére szeretettel !
Mély fájdalommal emlékezem!
Nagyon hiányzol Drága Gabika! Örök szeretettel gondolunk Rád!!
Örök szeretettel drága jó lelkedért...
Őrzöm emlékedet, mint éltető reményt,
árván és magányosan, szívem rejtekén,
kifelé haladva elhalkul lépésem,
veled marad, Édes Gabikám,
Fél holt szívem lüktetése.
Őszinte együttérzéssel gyujtottam gyertyámat!
Nyugodjon békében !
Őszinte együttérzéssel, szeretettel!
Drága jó lelkedért égjen a gyertya örökkön - örökké
Fájó szívvel, szeretettel!
Drága emlékedre égnek a szeretet lángjai!
HIÁNYOD DALLAMA
Csend van:a hangok alusznak az éjben
A te zenéd van ébren egyedül,
mint láthatatlan,éles hegedű.
A Te zenéd a csöndnek része immár
és mint a szférák,titkon muzsikál:
Az hallja csak,aki magába száll.
Fájó szívvel, szeretettel!
Drága emlékedre szeretettel ég az emlékezés lángja!
Fájó szívvel, szeretettel!
Békés álmokat az Angyalok között!
Fájó szívvel, szeretettel!
Édes Angyalka, Imádott Gabika !
Te vagy az Őrzőm, Te vagy a kincsem,
Te vagy a csendem, szó... ami nincsen,
Te vagy a lelkem, álmodom az álmod,
Vigyázok rá nagyon ,míg létezem a világon.
Nagyon szeretünk .
Szomorú szívvel, szeretettel.....
Együttérzéssel, szeretettel!
Drága Gabika emlékezünk, szeretünk.
Emlékedet őrzöm mélyen ott legbelül,
álmaimban lényed felmerül.
szomorú egy valóság, amiben élek,
egyet kérek Tőled.. álmaimban maradj velem
..kérlek!!
Álmomban legalább láthatlak Drága Gyönyörűségem.
Drága Kincsem, helyedbe másnak kellene lennie !
Csak a jók kellenek az "Égieknek"?
Az a rózsa, amely szívből nyílik, nem hervad el soha. A Te emléked sem halványul soha!
Szeretettel emlékezem.
Fájó szívvel, szeretettel!
Drága, Édes Angyali Gabika .
Az élet oly törékeny, oly rövid,
leírni is nehéz, hogy már nem vagy itt.
Elmondani nem tudom, mi az, amit érzek,
úgy fáj a szív idebenn, hogy nem látlak Téged.
Szeretném megköszönni, mit adtál nekünk,
hogy életedben veled lehettünk.
Nagyon rövid volt a kis életed,
Velünk kellene lenned még most is.
Nagyon szeretünk, hiányzol.
Drága emléked örökké élni fog!
Fájó szívvel, szeretettel!
Az idő múlik, a fájdalom csak nő, mert nem hoz enyhülést a múló idő!
Fájó szívvel, szeretettel!
Fájó szívvel, szeretettel!
Drága emléked örökké élni fog!
Nyugodjon békében !
Drága emléked örökké élni fog!
Emléked szívünkben örökké Él!!
Szeretettel gondolok Rád !
Fájó szívvel, szeretettel!
Drága Gabika,Imádott Kisfiam!
Álmodj szép álmot, nyugodj békében,
a szeretet lángja örökké ég Érted.
Ragyogj fenn az égen kék csillag,
tündökölj mindig Gyémántcsillag.
Szép álmokat álmodj Csillagom,
életem, virágom, fénylő napom.
Kék csillag, szívemben őrizlek,
Gyémántcsillag el nem feledlek !
Örökkön-örökké nagyon SZERETLEK !
EMLÉKEZEM.
ANYAI SZERETETTEL.
EMLÉKEZEM.
ANYAI SZERETETTEL.
Drága emlékére szeretettel!
Emlékére mély együttérzéssel, szeretettel!
Csak a jók mennek el... sajnos !
Szomorú szívvel!
Édes Angyalka, Imádott Gabika !
Ha kérdezném, mi lenne a válaszod?
Hogyan éljek Nélküled?
Te tudod?
Ha tudod, mondd el nekem, vagy üzenj!
Angyalok szárnyán küldj üzenetet,
Hogy legalább álmaimban még Veled legyek!
Halk fohásszal kérem az eget,
Hogy megértsem a jelet....
Nagyon hiányzol Drága Gabika!!
Fájó szívvel, szeretettel!
Szomorú Szüleid akik nagyon Szeretnek
Téged Drága Gabika .
Fájó szívvel, szeretettel!
Emlékére szeretettel, fájó szívvel...
Fájó szívvel, szeretettel!
A jó lelkek csillagként élnek tovább !
Emléked a múló idő sem halványítja!
Fájó szívvel, szeretettel!
Drága emlékedre , Édes Gyermekünk !
Messze vagyok Tőled de őrizlek szívemben,
vissza fogott vágyak könnyek a szememben.
Ha hallanám a hangod, ha végre láthatnálak,
miért nem lehet hogy egyszer rád találjak?
Ha mellettem lehetnél ha fognád a két kezem,
Boldog lehetnék és nem fájna a szívem.
Nagyon szeretlek Drága Gyermekem.
Te voltál a legjobb, legdrágább Gyermek a Világon !
Ilyen több Soha nem létezett és nem is lesz számunkra !
Mély fájdalommal emlékezem!
Fájó szívvel, szeretettel!
Édes Angyali Gyermek, Imádott Kincsünk !
Túl jó voltál, erre a nyomorult világra?
Mindig csak ezt kérdezzük, MIÉRT TE???
Miért vették el a Drága Életed ????
Nincs válasz , senkitől sem !
Nagyon hiányzol Nekünk , míg létünk
Imádni fogunk és emlékezünk Rád !!!
Nagyon szerető és Bánatos Szüleid ,
Emléked szívünkben örökké Él!!!!
Fájó szívvel, szeretettel!!
Fájó szívvel, szeretettel!
Drága Angyalka, Imádott Gabika !
Egy szál gyertya, mely végig ég.
Egy élet, amely véget ért.
Itt hagytad Szüleid kik ma is imádnak
Téged, Te nem így akartad, elvették az életed !
A múltba nézve valami fáj!
Valakit keresünk, aki nincs már.
A temető csendje ad Néked nyugalmat.
Emléked szívünkben ÖRÖKRE MEGMARAD!
Kicsordul a könnyük a sírodnál.
Mélységes a fájdalom, hogy távoztál,
Mi szólítunk..., a néma sír nem felel,
DE SZÍVÜNKBEN ÖRÖKRE ITT LESZEL!
Őszinte szeretettel emlékezem!
Fájó szívvel, szeretettel!
Drága emlékedre szeretettel!
Fájó szívvel, szeretettel!
Emlékedre ég a szeretet lángja!
Szeretettel, fájó szívvel !
Szomorú szívvel emlékezem!
Drága emlékedre égnek a szeretet lángjai!
A jó lelkek csillagként élnek tovább !
Fájó szívvel, szeretettel!
Hiányod örök fájdalom!
Örök szeretettel !
Fájó szívvel, szeretettel!
Drága, Édes Gabika !
Te vagy az első szó, és az utolsó,
Mikor felkelek reggel, és a fejem lehajtom,
Te az egyetlen érték, és összes jó,
Kinek emlékét őrzöm, és meg is tartom.
Nekünk felejthetetlen vagy,
az is maradsz.
Mi nem félünk semmitől , bár itt lehetnél !
Bezárt a magány, rabjává tett engem,
Csak a szó van velem, mely simogatja lelkem.
De most a fájdalom, nem enged beszélni,
Ma e mécsesnek lángja fog Neked mesélni.
Érted ég az emlékezés és szeretet lángja!
Fájó szívvel, szeretettel!
Édes, Drága Tündéri Gyermek !
Annyira, de annyira nagy szükségünk
lenne Rád, Nélküled mi semmik vagyunk,
Benned bíztunk, SENKI és SEMMI nem
helyettesíthet Téged, a jóságod,
szereteted nem felejtjük SOHA.
Te voltál az álmunk minden boldogságunk,
Semmivé lettünk, elkeseredettek Nélküled.
Nem mulnak ök el ,kik szivünkben élnek
Hiába szállnak árnyak, álmok,évek.
Emléked örökké élni fog!
Együttérzéssel, szeretettel!
Drága emléked a múló idő sem halványítja!
Fájó szívvel emlékére...
Fájó szívvel, szeretettel emlékezem!
Drága emlékedre szeretettel!
Drága emléked örökké élni fog!
Örök szeretettel , emlékedre...
Nagyon hiányzol Drága Gabika!!
Fájó szívvel, szeretettel!
Az a rózsa, amely szívből nyílik, nem hervad el soha!
Fájó szívvel, szeretettel!
Angyali Gabika, Édes Gyermekünk !
Elmentél tőlünk, de nem mentél messze,
tovább élsz bennünk szívünkbe rejtve.
Számtalan napod ajándék nekünk,
mit együtt tölthettél boldogan velünk.
Ne gondold azt, hogy semmivé lettél,
őrizzük azt, mit mondtál és tettél.
Ettől van az, hogy szeretünk Téged,
bárhol is vagy, nem érhet véget.
Drága emlékedre szeretettel!
Drága Gabika Hiányod örök fájdalom!!
Fájó szívvel, szeretettel!
Édes Kisfiam, Imádott Gabika !
Ma is nagyon szomorú voltam,
Mert nagyon hiányoztál ,
Nem lehettünk sajnos együtt,
Ezért adtam bátran könnyeim.
Ezzel gyógyítanám megtört lelkem,
De nem megy, ez már SOHA nem
gyógyul be, csak ha együtt
lehetnénk és letörölnéd a könnyeim.
Annyit ábrándozok, de nem úgy
történik, ahogy Én szeretném.
Várok, várok szüntelen.
Nagyon hiányzol Drága Gabika.
Örök szeretettel!
Fájó szívvel, szeretettel!
Az a rózsa, amely szívből nyílik, nem hervad el soha......
Fekete fátyol borult az arcomra
elvették tőled az életet,
Bár mosolytalan boldogsággal gondolok rád
sírodra fájó szívvel könny pereg.
Emlékeid mélyen élnek bennem
fehér galamb vigye a lelked nyugovóra,
Te voltál a legdrágább e földön,
Szemem fénye, most már örök sötétség!
Fájó szívvel, szeretettel!
Emléked örökké élni fog!
Fájó szívvel emlékezem...
Fájó szívvel, szeretettel!
Anyai fájdalommal.
A jó lelkek csillagként élnek tovább...
Fájó szívvel, szeretettel!
Életem mi vidám volt az már a múlt,
Vidámságom nincs, rég megfakult.
Elvitted magaddal szívem örömét,
Most a sok kudarc, s bánat ér.
A hangom mit hallottál az még
vidáman csengett,
Most a sok gyötrelem, miket hallani lehet.
Már nem kacagok, már csak sírni tudok.
De ezt, Te már úgy sem hallhatod.
Oly fájó érzés, mert hiányzol nekem,
Szívemben csak a magányt érezhetem..
Hiányod örök fájdalom!
Szomorú szívvel!
Fájó szívvel, szeretettel!
Drága emléked a múló idő sem halványÍtja!
Fájó szívvel, szeretettel!
Drága emlékedre égnek a szeretet lángjai!
Fájó szívvel, szeretettel!
Édes Angyalkám , Drága Gabika !
Emlék-videóid ma is megnéztem,
Zokogtam, Engem már nem boldogít
Semmi , így telik el ez a kevéske idő.
Együtt fogunk nyugodni ......
Örökké szeretlek így is marad végleg ......
Szomorú szívvel, szeretettel....
Kincsem,Életem, Drága Gabika !
Ha valaki szeret mi szeretünk Téged
ha valaki szenved, mi szenvedünk Érted.
Fájó szívvel, szeretettel!
Örök szeretettel!
Fájó szívvel, szeretettel!
Édes Angyalkám, Drága,Imádott Gabikám !
Őrülten szeretlek én Téged,
Nem tudok élni Nélküled!
Nem tudom mit hoz még a holnap,
Tudom, hogy vársz és én is várlak.
Leszáll a csendes éj, és Rád gondolok,
Nem tudok élni Nélküled!
Ha nem vagy itt velem, csak újra várhatom,
Mikor látom újra két szemed.
Ez a kis gyertyaláng Érted ég, őrzi lelked békéjét!
Végtelenül fáj......
Fájó szívvel, örök szeretettel gondolunk Rád Drága Gabika!!
Fájó szívvel, szeretettel!
Anyai szeretettel,fájdalommal.
Szomorú szívvel, szeretettel!
Sohasem feledünk!
Szomorú szívvel, szeretettel!
Szomorú szívvel!
Édes, Drága Imádott Gabika !
Könnyű volt megszeretni, egy pillanat csupán... ♥
Te vagy az ki boldoggá tett engem,
senkit így SOHA nem szerettem,
Ha majd egyszer véget ér az álom,
várni foglak de egy új Világban .....
Hiányod feldolgozhatatlan,
SOHA nem dolgozom fel, hogy elvették
Drága Életed.
Drága emlékedre ég a szeretet lángja!
Szeretettel felejthetetlen emlékére...
Fájó szívvel, szeretettel!
Drága emléked a múló idő sem halványítja!
Drága emlékére, örök szeretettel !
Fájó szívvel, szeretettel!
Édes Angyalkám, Imádott Gabikám !
Nem telik el nap, hogy ne gondoljak Rád,
bizakodva várlak minden éjszakán.
Mikor eljön az este, s elhalkul az élet,
a lelkem fájdalmasan ordít Érted.
Összetört szívem semmi sem gyógyítja,
ha feltörnek az emlékek,
nincs mi megnyugvásra bírja.
SOHA, SOHA nem lesz így másképp!
Nagyon szeretlek és hiányzol !
Drága emlékére szeretettel!
Örök szeretettel emlékére...
FÁJÓ SZÍVVEL, SZERETETTEL!
El nem múló szeretettel...
Mély fájdalommal gyujtottam gyertyámat!
Szomorú szívvel!
Kicsi Angyal őrizd álmát.....
Fájó szívvel, szeretettel!
Fájó szívvel, szeretettel!
Emlékdere szeretettel!
Édes, Drága Angyali Gabika !
Várom, hogy visszatérj,
szótlan szemembe nézz,
mosolyogj szomorúan:
- Semmi az egész!
Semmi az egész.
Minden volt - ennyi lett!
Vezess már haza engem.
Szorítsd a kezemet.
Éjjelenként majd néha
ha erősek leszünk,
amit remélni kellene
- arra emlékezünk.
Drága emléked örökké élni fog!
Örök szeretettel...
Fájó szívvel, szeretettel!
Itt vagy velem a lelkem mélyén,
Örökre belevésted magad.
Tudom, soha nem látlak már,
De jó tudni, hogy velem vagy.
Nem búcsúztunk, úgy mentél el,
Azt hitted visszajössz.
Most is látom két szemedet,
Segítségért könyörög.
Kevés voltam a segítséghez,
S, szemed fénye kialudt.
Öleltem a kihűlt tested,
Tudtam, nincs már vissza út.
Pataknyi könny folyt szemeimből,
A Halál meg nevetett.
Enyém lett, kit úgy szerettél,
Elvettem egy életet.
Szomorú szívvel!
Emléked örökké élni fog!
Fájó, szomorú szívvel...
Fájó szívvel, szeretettel!
Édes Angyalkám, Imádott Gabikám !
A SZEMEMBŐL A KÖNNYEK SOHA KI NEM FOGYNAK,
A LELKEM MÉLY KÚTJÁBÓL ÚJRA ÉS ÚJRA ELŐBUKNAK.
KIAPATLAN FORRÁS MELYET A FÁJDALOM TÁPLÁL,
SZÍVEMET GYÖTÖRVE.....ÖRÖKKÉ RÁD VÁR.
Hiányod örök fájdalom!
Felejthetetlen emlékére szeretettel !
Hiányod örök fájdalom!
Drága jó lelkedért égjen a gyertyám örökkön - örökké...
Emlékedre szeretettel!
Édes Angyalkánk, Egyetlen Csillagunk !
Valami kínzó bánat ül rajtunk,
Mintha egész Föld ülne szívünkön,
Tudatlanul suttogja ajkunk ,
Elvették Életed, s talán nem látunk
Többet sohasem :(
Fáj minden, fáj a létezés,
Téged várunk csak örökkön örökké.
Nagyon szeretünk és hiányzol Drága Gabika !
Örökké szeretünk, soha nem feledünk!
Nagyon nehéz Nélkületek Drága Gyerekek!!
Drága lelkedért örök szeretettel!
Fájó szívvel, szeretettel!
Fájó szívvel, szeretettel emlékezem!
Fájó szívvel, szeretettel emlékezem!
Fájó szívvel, örök szeretettel gondolunk Rád!! Soha nem feledünk!!
Emléked a múló idő sem halványítja!
Drága, Imádott Kisfiam !
Érted sírunk át minden éjszakát,
sose fogjuk érteni Isten égi szavát.
Miért tette ezt velünk?......
pedig mi szívből szeretünk!
Fájó szívvel, szeretettel!
Drága emlékedre égnek a szeretet lángjai!
A jó lelkek csillagként élnek tovább...
Édes, Imádott Gyermekünk.
Sír a szívem mert úgy hiányzol Nekem,
Hajnalban csak a csillagokat nézem,
Könnyeim csak a fényben ragyognak,
Hiszen ott vagy te fent az Angyalokkal.
Sír a szívem és sír az én bús lelkem,
Mert már nem ölelhetlek Téged,
Csak a szomorú sírkövedet látom
Amelyen friss virágok vannak.
Sír a szívem mert úgy hiányzol Nekem,
Sírbolt takarja el a tested,
De a lelked szabadon szárnyal,
Fent az igaz szép Mennyországba.
De az én szívem most úgy fáj,
A sóhajom Hozzád mindig felszáll,
Sóhajom mely csak Téged hiányol,
Bárcsak vissza jönnél a Mennyországból.
ANYAI SZERETETTEL
Fájó szívvel, szeretettel!
Örök szeretettel...
Fájó szívvel, szeretettel!
Drága, Gyönyörűséges Csillagom !
A telihold fényében, könnyeimen át,
Oly közelnek tűnik az a másvilág.
Érzem mellettem vagy itt mellettem,
Fájdalom szorítja a torkom, el nem engedlek.
Nagyon hiányzol, szeretünk Téged .
Szomorú szívvel, szeretettel!
Imádott, Angyali Gabika !
Kifosztottan zokog szívem, égeti a bánat,
Nem olthatja bennem semmi a vágyat,
Látni szeretnélek, beszélgetni Veled,
Nézném fényképedet nap mint nap,
Itthon, Temetőben mindenhol Te vagy.
Szívembe vagy zárva míg létezem örökre.
Borzalnas fájdalom, kín nem enyhül,
Téged várunk állandóan reménytelenül.
Szomorú szívvel!
Drága emlékedre szeretettel!
A csokor, a rózsa mind elhervad, de emléked örökre megmarad!
Örök szeretettel...
Szomorú szívvel!
Édes Gyermekünk, Angyali Gabika !
A fájdalom örökre megmarad...
lehet ősz, tavasz, nyár, tél, vagy bármely
pillanat.
Hisz itt vagy Velünk , minden percben,
nap, mint nap.
Évek telhetnek el, s fáj minden pillanat.
A jó lelkek csillagként élnek tovább...
Szomorú szívvel!
Drága Gyermekünk, Angyali Gabikánk !
Sötét éjen édes álom hamar tova száll,
Felébredek s a szívem csak kalapál.
Kispárnámat szorongatom, könnyes már a szemem,
Mert szeretném, ha mindig itt lennél Velem.
Földön sok ember él milliárd is megvan,
De az egész világon, belőled csak egy van.
Nagyon hiányzol és nagyon szeretlek.
Drága emlékedre szeretettel!
Fájó szívvel, szeretettel!
„Egy könnycsepp.
Csak egy könnycsepp,
S mégis mennyi mindent rejt.
Hull, csak hull hisz a sziv sohasem feled.
„Egy könnycsepp.
Csak egy könnycsepp,
S mégis mennyi mindent rejt.
Hull, csak hull hisz a sziv sohasem feled.
Drága emlékedre fájó szívvel, szeretettel!
Fájó szívvel, szeretettel!
Édes Kincsem, Imádott Gabika !
Drága emlékedre szívből, szeretettel!
Fájó szívvel, szeretettel!
Nagyon hiányzol Drága Kisfiam,
Veled együtt elveszítettünk mindent ...
Üres a széked.könyved az asztalon, Még ...
Mert ez a legdrágább kincsem,vagyonom.
Míg látom őket,hangod hallhatom.
Nézem a szobát,VELED BESZÉLEK,
míg ITT érezlek,csak addig "élek."
Fájó szívvel, szeretettel emlékezem!
Fájó szívvel, szeretettel!
Fájó szívvel, szeretettel!
Drága lelked mint fehér galamb messzire szállt.....
Szeretetgyertya!
Édes, Imádott Gyermekem !
Jó lenne hinni, egy boldog találkozást,
Mely feloldaná szívünk mélyén a gyászt.
Szavakkal ki nem lehet fejezni,
Mennyire szeretünk és hiányzol Nekünk !
Drága Emléked szívünkben örökké Él!! Hiányzol!!
Az a virág, amely szívből nyílik nem hervad el soha, a Te emléked sem halványul el soha!
Emlékedre szeretettel!
Édes, Drága, Imádott Gabika!
Ma éjjel a Gyönyörű Emlékeddel alszom,
De lehet úgy mint sokszor virrasztok,
Hiszen valóságban is megtörtént már,
Makacs fájdalommal kívánom a hajnalt,
Kérlek bocsáss meg, Nekünk
NAGYON HIÁNYZOL !
Szomorú szívvel, szeretettel!
Szomorú szívvel emlékezem!
Drága emlékedre szeretettel!
Édes Angyalka, Imádott Gabika !
Gyász terhe nyomja lelkünket,
Vasmarékkal tépi szívünket,
Sírás szorítja torkunkat,
Sós könny marja arcunkat.
Elvettek Tőlünk, kit imádattal szerettünk,
Drága lelked mennybe szállt,
Hangunk hangtalan kiált,
Drága emléked örökké őrizzük,
Míg csak létezünk a Földön.
Fájó szívvel, szeretettel!
Drága emlékedre szeretettel!
Örök szeretettel!
Drága, Imádott Gyermekünk !
Repülnek az évek, húzódnak az árnyak,
Lassan hervad a szíve, egy gyászoló Anyának.
Nem nevet a szeme, gyorsan ver a szíve,
Mint egy patak, árad éjjel-nappal könnye.
Galambokat nézi, mily magasan szállnak,
Üdvözletét küldi a Drága Angyalkájának,
Meleg nyári napon, mikor húzódnak az árnyak,
Nem süt többé a Nap a gyászoló Anyának,
Hüvös téli reggel, mikor minden jeges,
Otthon érzi magát, mert a szíve meredt.
Fájdalmának bizony vége sosem lehet,
Minden sóhajánál a könnye csak úgy ered.
Drága emlékedre égnek a szeretet lángjai!
Felejthetetlen emlékére szeretettel...
Fájó szívvel, szeretettel!
Felejthetetlen emlékedre szeretettel...
Drága Angyalka, Imádott Gabika !
Nagyon telnek az évek,
Néma gyászunk végtelen ,
Sírunk, szomorkodunk,
Egy a vigaszunk, egyre
közelebb kerülünk Hozzád,
Édes Gyermekünk.
Drága Gabika Hiányod Örök Fájdalom! Soha nem feledünk, Bennünk Élsz tovább....
Drága emlékedre szeretettel!
Szomorú szívvel emlékezem!
Drága jó lelkéért égjen örökkön - örökké...
Emléke legyen áldott, nyugalma csendes!
Édes, Drága Gabika!
Csak várni egy napra... összeroskadva..
...s remélni, hogy eljön a boldogság..
Tétlenül várni, meggyötört szívvel
...várni... csak várni... egy életen át!
Majd talán holnap... ha ébred a reggel...
S ezüstös fényét hinti reám...
Igen, talán holnap, itt lesz majd nálam,
...bekopog ...átölel ...és FÖLEMEL!
Majd talán holnap ha eljön az "új nap!"
Biztatom magam minduntalan,
...és várok ...csak várok... töretlen hittel,
Összetört szívvel, magányosan.
De nem hoz a holnap, se jót, se jobbat,
...csak fájdalmat hoz, ami bilincsbe ver!
Szorítja, széttépi szenvedő szívem,
...markában tart, s nem enged el!
Lassan már érzem... nincs talán holnap...
...elfogy az idő s fogy a remény...
Csöndes szívemben, halkul az ének...
...elfut az élet... s elfogy a fény!
Emléked örökké élni fog!
Drága emlékedre ég a szeretet lángja!
A könnyeknek nem lehet parancsolni.
Akkor is előjönnek, ha nem akarjuk.
A szemünkből indul, a szívünkből ered
az arcunkon gördül, a lelkünkre csepeg.
Hiányod teszi ezt!!!
Ami Neked csend és nyugalom, az nekünk örök fájdalom!
Fájó szívvel, szeretettel!
Édes, Imádott Gabika !
Mikor a szemünket könnyek borítják,
Torkunkat vaskezek összeszorítják,
Szánk széle kínosan megremeg,
Azt mondjuk: sírunk, mi emberek.
S az arcunkon gyöngycseppek futnak,
én nem tudom, hogy hová jutnak,
De mind ég, fojtogat és fáj,
S a lelkünkön barázdát váj.
E könnyek, melyek fel-feltörnek,
Úgy kínoznak és elgyötörnek,
A mosolyunkat eltapossák,
Szívünket tovább kínozzák.
Drága emlékedre égnek a szeretet és emlékezés lángjai!
Emlékedre fájó szívvel, szeretettel!
Drága Imádott Gabikám !
Leírni sem tudom milyen nagy az Én bánatom,
Miért történt ez a szörnyűség? Nem tudom !
A kérdésre a választ csak kutatom.
Azt mondják , van fent egy ország,
Ott csak a szeretetet, boldogságot szórják.
Nincs fájdalom csak nyugalom, béke honol.
Nagyon szeretném már azt az Országot Én is,
Hogy veled lehessek, nem választana el
minket soha senki sem,letenném a földi terhemet.
Akkor elfelejteném minden bánatom,
Ha Édes Gabikám, közeledbe lehetnék.
Sokat sírok, mert gondolok Rád,
Nagyon sokat jelentettél Nekem,
Édes, Drága Gabikám !
Jó és szorgos Gyermek maradsz,
Örökre Nekem, akit még a síron túl
Nagyon, de nagyon SZERETEK !
Míg létezem el nem felejtelek !
Drága emléked örökké élni fog!
Fájó szívvel, szeretettel!
Imádott, Drága Gyermekünk , Édes Gabika !
Fájó szívvel, szeretettel!
Emlékedre szeretettel!
Emlékedre szeretettel!
Édes, Drága Kisfiunk, Imádott Gabika !
Emléked, mint a lámpafény az estben,
Kitündököl és ragyog egyre szebben,
És melegít, mint kandalló a télben,
Derűs szelíden és örök fehéren.
Szemünkben tükrözik tekintetük még,
S a boldog órák drága, tiszta üdvét,
Fölissza lelkünk, mint virág a napfényt,
És élsz tovább, szűz gondolatként.
Szomorú szívvel, szeretettel!
Végtelen szeretettel...
Nagyon hiányoztok Drága Gyerekek!!
Emlékére fájó szívvel, szeretettel!
A jó lelkek csillagként élnek tovább...
Fájó szívvel, szeretettel!
Angyali Gyermekünk, Imádott Gabika !
Ismét egy mély szomorú nap van mögöttem,
Drága Gabika, azt a boldog pillanatot várom,
amikor végre felébredek rémséges álmomból,
Itt állsz előttem, nem a lehetetlenre várok.
Titokban azt remélem, talán hazaengednek,
De eszem tudja, ez sajnos lehetetlen,
De várok, várok, várok, szenvedek .....
Sajnos csak az maradt, hogy szomorúan emlékezem.
Nagyon, nagyon hiányzol, Szeretünk Téged.
Az idő múlik, a fájdalom csak nő, mert nem hoz enyhülést a múló idő!
Fájó szívvel...
Fájó szívvel, szeretettel!
Édesem, Drágám, Gyönyörű Csillagom !
Mikor még Velünk voltál, minden szép volt és tiszta,
de most már sivár, nem jössz vissza SOHA,
Elmentél örökre egy más világba és Én
Keservesen sírva kiáltom Nevedet mindhiába,
Hiányzol Drága Gabika ,ennyi jön ki a számon,
Nem tudtalak megmenteni ez a nagy bánatom,
A szívem szakad meg nap-mint nap a sírod előtt állva,
Könnyem hull, de Te Drágám hallgatsz a koporsódba zárva .
Nagyon szenvedünk , annyira, de annyira hiányzol Nekünk.
Drága emléked örökké élni fog!
Fájó szívvel, szeretettel!
Édes Angyalka,Imádott Kincsem, Drága Gabika !
Foszlanak az álmok,
szakadnak a húrok,
a fájdalom állandó.
Nincs igazság, sem igaz,
Magaddal vitted a tavaszt.
Nincs hit, sem remény,
ez nem hősköltemény,
itt a szív szakad.
A szív kettéhasad,
fájdalom tűz lángol,
mindenünk gyászol.
Lelkem lázadozik,
Sírásom felhallatszik az Égig:
Uram, halld meg szavam!
ADD VISSZA A DRÁGA FIAM !
Fájó szívvel, szeretettel!!
Fájó szívvel, szeretettel!
Édes Kisfiam, Drága Gabika !
Ha átölel a csend, csak rád gondolok,
Lemondani rólad még most sem tudok.
Lemondani arról kit a szív igazán szeret,
Ily nagy áldozatot az ember nem tehet.
Várom a napot, mikor megtörik az átok,
Várom a napot, mikor nem leszel már álom.
Várom a napot, hogy megöleljelek,
S a füledbe súgjam, hogy mennyire SZERETLEK!
Édes Angyalkám, Imádott Gabikám !
Ezeregy éjszaka nélküle,mintha mesébe lennék,
S nem hiszem el,hogy,,Ő már csak emlék!
Feltör az elmémbe,egy régi emlék.
De jó is lenne,ha még mindig Velünk lehetnél.
Fájó szívvel, szeretettel!
Gyermeknapon végtelen szeretettel gondolunk Rád Drága Gabika!! Hiányzol!!
Nyugodjon békében !
Emlékére fájó szívvel
Szomoruan .....
Fájó szívvel, szeretettel!
ESTELEDIK,A NAP IS NYUGOVÓRA TÉR MÁR
ÉGI UTJÁN EGYRE ALACSONYABBAN JÁR
RÉTEK FÜSZÁLAIN ESÖCSEPP RAGYOG
LÉPTEIDET KISÉRJÉK AZ ANGYALOK.
Drága Kincsem, Édes Kisfiam,!
2009. óta nagyon sok idő telt el,
Ugyanúgy fáj , mint az első perc,
A fájdalmat gyógyítani sosem lehet már.
Benne vagy a szívemben, minden percben,
minden pillanatban, nagyon szeretlek.
Nem érzem már magam egésznek,
csak egy gyenge elhagyott félnek.
Köszöni Neked Apa a mai segítséged,
szerszámod nélkül nem sikerült volna.
Őrzünk mindened, de magunknak,
míg csak létezünk, így marad.
Örök álmod legyen áldott!
Hálásan köszönöm a távollétemben Édesanyámért gyujtott gyertyákat!
Drága jó lelkéért égjen a gyertya örökkön - örökké !
Emlékére szeretettel !
Szomorú szívvel emlékezem!
Drága Gyermekünk, Imádott Gabika !
Az éj leple alatt hullajtom a könnyem,
kétségbeesve szólítlak, de csak a csend felel.
Kérdések vannak válaszok nélkül.
Fájdalom van gyógyulás nélkül.
Hiány van beteljesedés nélkül,
reménytelenség van, viszontlátás nélkül.
Egyre fogy az erőm, és az idő egyre csak múlik.
Szeretettel emlékére !
Imádott, Felejthetetlen, Drága Gyermekünk !
Várlak a hajnal derengésében
Várlak az est sötétjében.
Várlak, mikor hajam tépi a szél.
Várlak, mikor a Nap útra kél.
Várlak nyáron, várlak télen,
Várlak fényben sötétségben,
Várlak ébren, várlak álmomban,
Várlak, örökkön örökké, magamban.
Várlak, míg ki nem huny szívemben a fény,
Várlak, míg a nappalt fel nem váltja az éj.
Fájó szívvel, szeretettel!
Szeretettel emlékére !
Drága , Angyali Gabika !
Szívedbe nem volt más,
csak jóság és szeretet.
Míg ezen a Földön " élünk",
Őrizzük Drága emlékedet!
Iszonyúan hiányzol Nekünk !
Elviselhetetlen a fájdalmunk,
az is marad örökkön-örökké.
Fájó szívvel, szeretettel!
Emléked a múló idő sem halványítja!
Szomorú szívvel emlékezem!
Drága , Édes, Imádott Kincsem !
Ha nem gyújtok gyertyát akkor is gondolok Rád,
Nincs olyan, hogy meg ne látogassuk nyughelyed.
Annyira kész vagyok, annyira nem tudom elfogadni,
Elvették a fiatal gyönyörű életed, igen ez így van !!!
Ők miért élhetik az életüket? Miért nem bűnhődhetnek?
Van igazság ezen a nyomorult Földön? Nincs .......
Soha nem is lesz .... Akik irigykednek legyenek a helyedbe .....
Oda kívánom őket ... kik emlékeznek Rád ?
Mi örök gyásszal és fájdalommal Szüleid.
Nyugodjon békében !
A csokrok, a rózsák mind elhervadnak, de a mosolyuk, az emlékük örökre velünk marad.
Szeretettel!
Fájó szívvel, szeretettel emlékezem!
PÜNKÖSDKOR FÁJÓ SZIVVEL ÉRTED
Fájó szívvel, szeretettel!
Élete úgy múlt el, mint egy pillanat, de emléke szívünkben örökre megmarad!
Fájó szívvel gondolok rá...
Nyugodjon békében !
Fájó szívvel, szeretettel emlékezem Rád!
Emlékedre szeretettel!
Sohasem halványul szívünkben Emléked, sohasem szűnik meg lelkünk gyásza Érted!!
Nyugodjon békében...
Örök szeretettel...
Drága Gabika, Imádott Angyalka !
Temető csendjében egy anya zokog,
Nem megy ő léptekkel,inkább csak úgy csoszog.
Lábai ólomként viszik előre az úton...
Megy,megy, míg szeme meg nem akad egy sírhanton.
Itt vagy hát kisfiam drága gyermekem ?
Most megint, mint mindig hozzád jöttem,
Levegőért kapkodva,zokogok sírodnál,
Remegve mondom neked: Drága Gabikám !
Itt vagyunk Édesapáddal, mert nagyon szeretünk,
Itt zokogunk sírunk,töröljük a könnyünk,
Nem bírjuk a hiányod elviselni,
Nem bírjuk a valóságot soha elfogadni,
Gyertyát gyújtok,Istenem kiért ?
Az én drága szépséges gyermekemért ?
Nem hiszem el....pedig sajnos igaz,
Nem hiszem el,magamban ezt motyogom,
Aztán megyek ..... itt kell hagynom téged,
Lábaim most ismét nehezen lépkednek..
Könnyeim törölgetve erőtlenül megyek,
S egyfolytában mondom,hogy mennyire SZERETLEK !
Fájó szívvel, szeretettel!
Fájó szívvel, szeretettel gondolok Rád!
Örök szeretettel emlékére !
Nyugodjon békében !
Édes Angyalkám, Imádott Gabikám !
Búcsúzok tőled ebbe a kis versbe,
Mert már megjelent a könnycsepp a szemembe.
Álmaimba őrzöm, hogy szép legyen az álmod,
Nem feledlek Drága Gyermek míg létezem a világon !
Emléked örökké élni fog!
Felejthetetlen emlékére...
Lelked elszállt,
mint hópihe a fényben,
Ragyogni ránk,
fényes csillagként az égen.
Ember volt, a Legjobb,
Angyallá változott,
Elhagyta a földet,
az égbe távozott!
Amikor hiányzik,
nézz fel az égre,
Drága kezeivel
Ő festi kékre...
Fájó szívvel, szeretettel!
Édes, Imádott Gabikám !
Óh ha tudnád hányszor gondolok Rád,
Hányszor töltöm ébren az éjszakát,
Hány könny szökik a szemembe Érted,
Mindez azért van, mert borzasztóan HIÁNYZOL
és nagyon, de nagyon SZERETLEK TÉGED!
Drága emléked a múló idő sem halványítja!
Szeretettel...
Édes, Imádott , Angyalkám!
Csöndes éjszaka ha elkerül az álom,
minden érzésemmel TÉGED látni vágyom,
Suttog a némaság ábrándos meséket,
azt suttogja halkan:LÁTNI SZERETNÉLEK!
Fájó szívvel, szeretettel!
Fájó szívvel, szeretettel emlékezem!
Fájó szívvel, szeretettel!!
Fájó szívvel!
Drága emlékére ég az emlékezés és szeretet lángja!
Esik az eső, az ég is velem érez.
Folyik a könnyem, mert Te már
többé már nem leszel.
Sóhajom elszáll, sötét a felhő
szívemben a bánat egyre csak nő.
Fogtam a kezed, adtam az erőt
némán biztattam hogy legyél erős.
Amikor a szemedet végleg lezártad
éreztem, hogy megszűnt szíved dobogása.
Amikor megszünt szerető szíved dobbanása,
a világ köröttem végleg összeomlott.
Elhagyott az erőm, nincs vágyam...
szomorú magány lett végleg a társam.
Hogyan éljem így tovább az életem?
Borzalmas nehéz Nélküled Gabikám !
Drága emlékedre örök szeretettel!
Bánatos a szívünk örökkön örökké...
KINCSEM, IMÁDOTT, JÓSÁGOS, GYERMEKEM!
AZ IDŐ MÚLÁSÁVAL SEM ENYHÜL A FÁJDALOM,
BELE RÁGTA MAGÁT A LELKEMBE......
NEM TELIK EL ÓRA HOGY NE GONDOLNÉK RÁD!
ÖRÖKKÉ HIÁNYOZNI FOGSZ.....
ÉS ÖRÖKKÉ ITT MARADSZ A SZÍVEMBEN,
NAGYON, DE NAGYON SZERETLEK.
A csokrok, a rózsa mind elhervad, de emléked örökre megmarad!
Nyugodjon békében !
ANYAI SZERETETTEL ÉRTED.
ANYAI SZERETETTEL ÉRTED.
Fájó szívvel!
Fájó szívvel, szeretettel gondolok Rád !
Fájó szívvel!
Angyalkám, Édesem, Imádott Gabikám !
Rád emlékeztet a szobád,
A hangod, mely szavakat formált
Könnycseppjeim csak folynak, mint
Véget nem érő zokogás, hisz
Veled voltunk egy család.
Sohasem halványul szívünkben Emléked, sohasem szűnik meg lelkünk Gyásza Érted!!
Drága emléked a múló idő sem halványítja!
Soha nem múló fájdalommal...
Fájó szívvel, szeretettel!
Angyalkám, Imádott Gabikám !
Neved kimondom, ajkam elfehérül
Lehunyt szememből könny csorog
Tudod , mélyen, legbelül
Mindig csak RÁD gondolok!!!
Örök álmod legyen áldott!
Szeretettel gondolok rá !
Drága emléked örökké élni fog!
Nyugodjon békében !
Fájó szívvel, szeretettel!
Édesem, Kincsem, Egyetlen Drága Gabikám !
Álmodtunk egy öregkort, csodásat és szépet,
de a kegyetlen halál mindent összetépett.
Csoda volt, hogy éltél, és bennünket szerettél,
nekünk nem is haltál meg, csak álmodni mentél.
Egy reményünk van, mi éltet és vezet,
hogy egyszer majd találkozunk Veled.
Szívünk nem felejt soha......
Őszinte együttérzéssel, szeretettel gondolok Rá!
Nyugodjon békében...
Fájó szívvel, szeretettel!
Édes, Imádott, Angyalkánk!
Hosszú útra mentél, tőlünk távol,
Mi tudjuk csak egyedül,
mennyire HIÁNYZOL!
Fájó szívvel, szeretettel emlékedre!
Drága , Imádott Kincsünk, Édes Gabika !
Fél szívvel vagyok itt lent, Nélküled,
mert a másik felét magaddal vitted.
Tudjuk, nem így gondoltad, hisz nem tehetsz semmiről,
küzdöttél, bárcsak maradhattál volna még,
de szólított a kegyetlen sors, és a végtelen messzeség.
Fájó szívvel, szeretettel!
A kegyetlen halál mindent összetépett, szívünkbe örök fájdalmat vésett!!
Mély fájdalommal emlékezem!
Emlékedre szeretettel!
Szívem minden szeretetével, gondolok Rád Drága Gabika!!
Drága emlékedre égnek a szeretet lángjai!
A jó lelkek csillagként élnek tovább...
Emlékére szeretettel...
Édes Kincsem, Imádott Gyermekünk !
Köszönünk mindent mit adtál,
Tudjuk még mindig mellettünk állnál,
De elvették a Drága Életed... ,
Borzalmasan szenvedünk Nélküled.
Örülnénk ha itt lennél Velünk,
Beszélgetnénk és jó lenne a kedvünk,
Most csak búsulunk és sírunk,
Csak emlék maradtál pedig nagyon kellenél.
Drága Gabika, nagyon nagy szükségünk
lenne Rád, miért tették ezt Veled?
Miért vették el a Drága fiatal,
Tervekkel teli , Gyönyörü Életed?
Nagyon Szeretünk kisfiam, Édes Gabika.
Drága emlékedre szeretettel!
Álmos falakon megül a csend.
Csak a magány szűköl idebent.
Csak a magány sír, zokog, kiabál.
Csak én hallom, aki csodára vár.
Fáradt szemeimen bukdácsol az álom,
lassacskán tanyát ver rebbenő pillámon.
Amit nem adhat meg az élet, a csodát,
elhozza az álom majd talán odaát.
Szomorú szívvel!
Fájó szívvel, szeretettel emlékére!
Szomorú szívvel!
Drága Imádott Gyermekem !
Az elvesztéseddel meghalt egy részem,
többé már nem vagyok teljes ember.
Képtelen vagyok élni nélküled.
Ezt csak az érti meg, aki azt érzi amit Én!
Nagyon, de Nagyon Hiányzol és Imádattal Szeretünk
mig csak létezünk, örökre a szívünkben Maradsz
Emlékedre égnek a szeretet és emlékezés lángjai!
Az életben oly sok mindent elviseltem,
sokszor meggyötört az élet,
de még a kilátástalan helyzetekből is
újra meg újra képes voltam felállni.
De a gyermekem halála mindent megváltoztatott,
nem csak engem, hanem az élethez való viszonyomat is.
A szívem nem enged, és soha nem tudom elfogadni,
hogy elvették a Drága fiatal Életed!
Drága emlékedre szeretettel!
Érted ég az emlékezés és szeretet lángja!
Drága jó lelkéért égjen a gyertyám...
Emlékére szeretettel...
Lelkünk végtelen fájdalmában örökké létezel...
Imádott Angyalka, Drága Gabika !
A nappal rövidebb, hosszabb az éj,
Ég a gyertya lángja, maradj még!
Gyújtottam, hogy fénye vezessen haza,
Oly rég elmentél, most kérlek, gyere vissza.
Tudom, ha rajtad múlna visszajönnél,
Annyira fáj a hiányod,
Te Drága Gabika soha nem akartál
bánatot okozni, ez a bánat sem rajtad múlt.
Szomorú szívvel emlékezem!
Nyugodjon békében...
Édes Angyalka, Imádott Gabika !
Minden Édesanya álma, hogy Drága gyermekét,
Anyák napján két karjába zárja.
Mikor még két szív együtt dobbant,
Boldogság volt egy kedves otthonban,
Váratlan fordulat tört meg egy életet,
Egy Édesanya álma örökre elveszett.
Nem dobban már Imádott Gyermeke szíve,
Más helyre kellett sajnos mennie.
Elment oda, ahol minden fényben ragyog,
Maga után hagyva iszonyú bánatot,
Ő nem így akarta, ÉLNI szeretett volna,
Angyalszárnyon jön vissza Gyermeke,
Hogy rövid életét, Anyák napján,
Megköszönje.
Én is köszönök Neked mindent Drága Gabika!
Csillagom, Drágám, Gabikám
itt sirattalak ma is, mint mindig.
Nem, nem lehet elfogadni a
fiatal Drága Életed nincs tovább!
Nélküled az élet élettelen, a világ világtalan !
Ilyen fájdalomban "élek"
Sírok éjjel,sírok nappal,
Várlak és várlak,
Kincsem!
Drága Gabikám szomorú vasárnap.....
Szívem minden szeretetével!
„Egy könnycsepp.
Csak egy könnycsepp,
S mégis mennyi mindent rejt.
Hull, csak hull hisz a sziv sohasem feled.
Őszinte együttérzéssel emlékezem!
Örök szeretettel...
Drága jó lelkéért...
Emlékére szeretettel!
Drága Emléked szerető szívek őrzik, nem szavak!!
Imádott, Angyali Gabikám !
Rólad szól minden reggel,
Hozzád vezet minden út.
A világ nélküled már semmit nem jelent,
A világ nélküled,
meghalt a szó és a csend.
Drága emlékedre égnek a szeretet és emlékezés lángjai!
Érte égjen a szeretet lángja!
A gyász és a veszteség az enyém.
Az én érzésem, az én fájdalmam.
Én cipelem nap mint nap,
és addig gyászolok, ameddig meg nem halok !
Az angyalok vigyázzanak Rád!!
Elfogy az idő, kegyetlenül elszalad, elszáll az élet, de emléked örökre megmarad!
Örök szeretettel...
Drága, Tündéri, Angyali Kisfiam, Imádott Gabikám !
Nélküled semmi és senki lettem,
nem találom helyem ebben a földi létben,
Hozzád vágyom, hogy Veled legyek,
Hogy vigyázzam minden lépésedet.
De becsaptak, elvették a Drága életed,
Nekünk csak az emléked, fájdalom maradt.
Mindennap mi látogatunk Téged,
Mikor annyira várnánk, vártuk Te gyere,
Ma sem jöhettél, hiába szólunk Hozzád ,
Sajnos nincs felelet.
Szívünk végtelen fájdalmával, szeretetével gondolunk Rád Drága Gabika!!
Drága emlékedre szeretettel!
Nyugodjon békében...
Drága Kincsem, Imádott Gabikám !
Mindörökké bennem élsz.
A szavaid, a szíved,
a lelked mind-mind a részemmé vált.
A szívem tele van az emlékeiddel.
Köszönöm, hogy megajándékoztál a léteddel.
Sosem felejtelek el.
Szomorú szívvel emlékezem!
Drága emlékedre szeretettel!
Nyugodjon békében...
Drága Emléked szívek őrzik, nem szavak....
Egyetlen Imádott, Jóságos, Felejthetetlen Gyermekem !
Csak hull és hull a könnyem,
S mint záporeső könnyen
Eláztatja arcomat.
Sírás fáj, nagyon fojtogat.
Búsan a tükörbe nézek,
Látom ahogy hullnak a könnyek,
Ezek mind Érted, Drága Gabikám.
Rémisztő látomás.
Feledni nem tudom a múltat,
A könnyek csak egyre hullnak,
A könnyeken át Rád tekintek,
Fáj, nagyon fáj hogy elvesztettelek.
Emlékedre égnek a szeretet lángjai!
Nyugodjon békében...
Örök szeretettel!
Örökké bánatos szívvel gondolunk Rád Drága Gabika!!
Édes, Imádott Angyalkánk, Imádott Gabikánk !
Lehunytad örökre két szemed,
béke van már a Te lelkedben,
nincs tovább, a gyertya leégett,
Mi itt maradtunk,kik nem felejtenek.
Hosszú szenvedés után elhagytad a földet,
most fölöttünk ragyog a lelked,
álmod az Angyalokra bíztad,
hiányod a Szüleidre maradt.
Érted szólnak most a harangok,
hárfán játszanak az Angyalok,
bársonyos fényben az égben jársz,
az örök élet oltárán állsz.
Bennünk élsz, amíg csak létezünk,
Téged soha el nem feledünk,
örök emléked itt van velünk,
szívünkből ugyanúgy szeretünk.
FÁJÓ SZIVVEL GONDOLOK RÁD.
Emléked örökké élni fog!
Drága jó lelkedért égjen a gyertyám...
Édes, Drága Imádott Gabikám !
Fent élsz a Mennyországban,
Onnan vigyázol Ránk,
Őrzöd az álmainkat,
Mint csillagfény az éjszakát.
Pihenj Édesem szép csendesen,
És álmodj szépeket,
Nem múlik a mi szívünkből
Soha el szép Emléked .
Fájó szívvel, szeretettel!
Drága jó lelkéért...
Drága Emléked itt Él közöttünk, amíg létezünk e földön!!
Édes Kicsikém, Imádott Gabikám !
Ugye tudod, hogy szeretlek, mert ajándék, mi voltál.
Felriadok esténként és úgy érzem, hogy szóltál.
Én még nézem az ajtót, várom, hogy belépj rajta.
Csak a keserűség, mi a szívemet marja.
A szép emlékek, mint a könnyek,
az út porát mossák, nincsen ima,
Nincsen Isten, ki nekem Téged visszaadna.
Drága emlékedre szeretettel!
Emlékére szeretettel...
Fájó szívvel, szeretettel!
Szívünk teljes szeretetével gondolunk Rád!!
Kicsiny gyertyám Érted ég, őrzi lelked békéjét!
Nyugodjon békében...
Fájó szívvel, szeretettel!
Fájó szívvel,, szeretettel!!
Drága emléked örökké élni fog!
Fájó szívvel, szeretettel!
Drága Imádott, Jóságos Gabika !
Angyal voltál,Angyal lettél,
Mennyországba emelkedtél.
Az égi szép Mennyországban,
Ahol Örök üdv és boldogság van.
Emlékedre nem borul feledésnek fátyla,
Érted akik most zokognak,
a sírban is szeretni fognak.
Van egy közös nagy vigaszunk,
A lélek él:találkozunk!
Nagyon, de nagyon szeretünk és hiányzol Nekünk.
Békés álmokat az Angyalok között!
Drága , Imádott Gabika !
Bárcsak lett volna még elég idő,
ameddig a várt segítség megjő,
bárcsak lett volna még több erő,
hogy legyen még egy csepp levegő.
Bárcsak lenne olyan varázserőm,
hogy visszaforgassam az időt,
bárcsak lenne lehetőségem arra,
hogy azt a napot megváltoztassam.
Bárcsak újra látna a felkelő nap Téged,
és még nem ott lennél fenn az égben,
bárcsak újra felcsendülne vidám hangod,
és nem siratnának minden nap az álmok.
Fájó szívvel, szeretettel!
Fájó szívvel, örök szeretettel!!
Emléked legyen áldott, pihenésed csendes!
Édes Angyalkám, Imádott Gabikám !
Nyugszik a hajnal, pihen a táj,
Nem tudok aludni, mert valami fáj.
Téged kereslek, utánad vágyom,
Nem hiányzott így még senki a világon.
Fájó szívvel, szeretettel!!
Csak a jók mennek el... sajnos...
Szomorú szívvel, szeretettel.....
Drága Gyermekünk, Imádott Gabika !
Nehéz elfogadni, mi a világot jelentette nem rég.
Az mára nem más, mint féltve őrzött emlék.
Hiányodat elviselni nem megy oly könnyen.
Akárhányszor rád gondolok, kicsordul a könnyem.
Most csend van, újra sötétben állok.
Fénysugarat már csak álmaimban látok.
A jót, mi köztünk volt, ne felejtsd el kérlek,
Mert a távolból szeretlek én Téged!
Fájó szívvel, szeretettel!
Drága Gabika a szívünk nem felejt soha....
A jó lelkek csillagként élnek tovább...
Nyugodjon békében...
Nincs már Hold,
Elveszett fénye.
Nélküled nincs Nap,
Nem lehet léte.
Drága emlékedre szeretettel!
Drága lelked nyugodjék békében!
Drága Imádott Gabika, Felejthetetlen Gyermekünk !
Fájó szívvel, szeretettel!
Bánatos a szívünk örökkön-örökké....nagyon Hiányoztok Drága Gyerekek!!
Legyen csendes pihenése...
Nyugodjon békében...
Fájó szívvel, szeretettel!
Szeretettel emlékére...
Nyugodjon békében...
Drága, Imádott Kisfiam Édes Gabikám !
Megírom Neked, hogy nagyon szeretlek,
bárhova visz a sors, el nem feledlek.
Messze vagyok Tőled, nagyon távol, de,
szívem örökké szeret, engem megtalálsz bármikor.
MIÉRT VETTÉK EL AZ ÉLETED??
EZEK A NYOMORULTAK ÉLNEK !!!!
JUTKA, IRÉNNEK KELLENE A HELYEDBE LENNI!
Drága Édes, Angyali Gabika .
Drága emlékedre égnek az emlékezés és szeretet lángjai!
Drága lelkedért égjen a szeretet lángja!
Egyetlen Boldogságom, Drága Gabikám !
Az, hogy mennyire hiányzol nekünk,
azt szavakkal ki se lehet fejezni.
Szívünkben és lelkünkben örökké Élsz.
Nincs olyan óra, nincs olyan perc,
mikor ne gondolnánk Rád.
Csonka család lettünk Nélküled.
Miért kell ennek így lennie?
Miért nem volt több időd
a Földi Életben?
Drága Gabika szívünk végtelen szeretetével, végtelen fájdalmával emlékezünk Rád örökkön-örökké!!
Emléked örökké élni fog!
Nyugodjon békében ...
Emlékedre szeretettel!
Mécseseknek forró lángja, lobog örökké,
Ez jelzi, hogy nem feledünk el többé.
Mindig velünk vagy, voltál és leszel,
Hiszen a mi emlékünkben TE örökké létezel.
Drága Gabika bánatos a szívünk örökkön-örökké, amíg csak élünk....
Drága emléked örökké élni fog!
Drága jó lelkéért égjen a gyertyám örökkön - örökké...
Felejthetetlen emlékére...
Drága lelkedért égjen a szeretetlángja!
Édes Gabikám, Imádott Gyermekem !
Arcomon a könny, mint gyöngy gördül végig,
Olyan sokat sírtam, ha felfűzném elérne az égig.
Eljutna hozzád bánatos sóhajom,
Hogy édes arcodat most már nem láthatom.
De talán eljutna hozzád egy szó: SZERETLEK.
Ha messze is vagy csak TÉGED SZERETLEK!
Magaddal vitted szívem egyik felét,
S a másik fele itt a földön nem találja helyét.
Majd ha ott leszek Én is Veled,
Akkor leszek boldog, s a szívem egyben Veled.
Emlékezünk, Nap, mint nap látogatjuk nyughelyed ,
de a fájdalmat magunkkal visszük
a túlvilágra, a sírba , senki nem sirat Téged, csak mi :(
Örök szeretettel!!!
Drága emlékedre égnek a szeretet lángjai!
Nyugodjon békében...
Szomorú szívvel emlékezem!
Szívünk végtelen szeretetével, végtelen fájdalmával gondolunk Rád Drága Gabika!!
Drága Kicsikém, Imádott Gabikám !
Felhő száll a kert fölött,
lebeg ég és föld között.
Éj óvja az árnyakat,
bánat ül a fák alatt.
Temetőben fáj a csend,
galamblelked itt kereng.
Kihunytak a csillagok,
csak egyetlen fény ragyog,
szemedé, mit őrzök én,
törött szívem rejtekén.
Nagyon hiányzol és szeretlek Téged .
Felejthetetlen emlékére szeretettel...
Édes, Angyali Imádott Gyermekünk !
Ma is eltelt egy nap Nélküled,
Elviselhetetlen a hiányod,
Járjuk a Temetőt szüntelen,
De nem nyugtatja meg ez sem a lelkünket.
Mi igazán szerettünk, de nem mondhatjuk
Ezt másról, mindenki elfeledett.
Csak mi maradtunk Szerető Szüleid.
Emléked ápoljuk, de mi lesz ha nem leszünk?
Küldj Nekünk Drágám , Segíts Nekünk,
aki emléked becsülettel ápolja.
Mi már melletted lennénk nyugodtan.
Nagyon, de nagyon szerettünk,
Szeretünk, hiányzol Nekünk.
Holdfény ha érint én simogatlak, millió csillagként én csókolgatlak.
Fák halk suttogásával azt üzenem Neked, hogy Téged én
NAGYON SZERETLEK!
Anyai szivvel.
Érted égjen a gyertyám.
Nyugodjon békében...
A szívünk nem felejt soha...Hiányoztok Drága Gyerekek!!
Drága Kincsem, Imádott Gabikám !
Együtt élsz velem, itt bent a szívemben,
Szoros kötelék, amit senki sem téphet szét,
velem maradsz,örökké bennem élsz.
Drága lelked nyugodjék békében!
Anyai szivvel érted,
Esik az eső, az ég is velem érez.
Folyik a könnyem, mert Te már
többé már nem leszel.
Sóhajom elszáll, sötét a felhő
szívemben a bánat egyre csak nő.
Fogtam a kezed, adtam az erőt
némán biztattam hogy legyél erős.
Amikor a szemedet végleg lezártad
éreztem, hogy megszűnt szíved dobogása.
Amikor megszűnt szerető szíved dobbanása,
a világ köröttem végleg összeomlott.
Elhagyott az erőm, nincs vágyam...
szomorú magány lett végleg a társam.
Hogyan éljem így tovább az életem?
Borzalmas nehéz Nélküled Gabikám !
Most becsukom a szemem, a csodára várva,
Majd kinyújtom a kezem, az ég felé tárva,
Most nem akarok mást, csak sírni-és sírni,
Majd köddé válni, eltűnni, mert ezt nem lehet kibírni.
Őszinte együttérzéssel, szeretettel....
Fájó szívvel, szeretettel!!
Drága Gabika a szívünk nem felejt soha....
Szomorú szívvel, szeretettel emlékezem!
Szeretettel emlékére...
Nyugodjon békében...
Fájó szívvel, szeretettel!
Drága emléked örökké élni fog!
Fájó szívvel, szeretettel!
Áldott Húsvéti Ünnepet az Angyalok Között.
Drága, Édes, Egyetlen Gabikánk !
Minden ünnep valaha szép volt,
Minden ünnepben volt valami fényesség,
valami ragyogás, valami nemes.
Mégis veszített a fényéből akkor,
ha Drágám Te már nem ünnepelhetsz,
Ha már nem vagyunk együtt,
már csak a Mennyből figyelhetsz Bennünket.
Már minden ünnep más értelmet nyer,
benned és Nekünk, hiszen öröm és
ünneplés helyett, mindig nagyon
gyászba borul a szívünk.
Drága lelked nyugodjék békében!
Drága jó lelkéért...
Édes, Imádott Gabikánk !
Szomorúak ezek az 'ünnepek"
Nekünk nem létezik, csak Veled.
Virágot vittünk néma sírra,
De ezzel nem hozhattunk vissza.
Nagyon hiányzol és szeretünk.
Nagyon nehéz Nélkületek Drága Gyerekek!! Miért Istenem, miért....
Fájó szívvel, szeretettel!
Húsvétra szeretettel!
Szomorú szívvel, szeretettel.....
Áldott húsvéti ünnepeket égi országodban!
A jó lelkek csillagként élnek tovább...
Szomorú szívvel emlékezem!
Ma sem találunk szavakat,
melyekkel kifejezhetnénk szívfájdalmunkat.
Drága emlékedre szeretettel!
Felejthetetlen emlékére szeretettel...
Fájó szívvel, szeretettel!
Édes Angyalom, Drága Gabika !
Egy csillag hullt a Földre,
S fáj a szív nagyon, de nagyon,
Könnybe lábadt a szem ,
Úgy sír a fájdalom.
A búcsú még fáj,
Őrli a szív, mint a malom,
- s mégsem maradt más -
Csak egy ártatlan nyugvó
Sírhalom !
ÁLDOTT, BÉKÉS HUSVÉTI ÜNNEPET KIVÁNOK A MENNYBEN,A CSALÁDODNAK ITT A FÖLDÖN.
Fájó szívvel, szeretettel emlékezem!
Drága jó lelkéért égjen örökkön - örökké...
Fájó szívvel...
Örök szeretettel!
Fájó szívvel, végtelen szeretettel emlékezünk Rád!!
Az, hogy mennyire hiányzol nekünk,
azt szavakkal ki se lehet fejezni.
Szívünkben és lelkünkben örökké Élsz.
Nincs olyan óra, nincs olyan perc,
mikor ne gondolnánk Rád.
Csonka család lettünk Nélküled.
Miért kell ennek így lennie?
Miért nem volt több időd
a Földi Életben?
Angyalok őrizzék örök álmodat!
Örök fájdalommal...
Emlékedre szeretettel!
Drága Gyermekünk emlékére !
SOKSZOR A LÉLEK URA A LÉTNEK
SOKSZOR A SZIV PARANCSOL AZ ÉSZNEK.
SOKSZOR FÁJ A SZIV, SOKSZOR A LÉLEK,
NEM AKAROK MÁST, CSAK LÁTNI SZERETNÉLEK!
Fájó szívvel, szeretettel gyujtottam gyertyámat!
Szeretettel emlékére...
Fájó szívvel, szeretettel!
Szívünk végtelen fájdalmával, végtelen szeretetével gondolunk Rád Drága Gabika!!
Nyugodjon békében...
Nyugodjon békében...
Drága emlékedre égnek a szeretet lángjai!
Drága lelkedért égjen a szeretet lángja!
A kegyetlen halál mindent összetépett, szívünkbe örök fájdalmat vésett!!
Könnyezem, vagy csak a füst szállt a szemembe, nem tudom.
Valaki elment, akit én most is szeretek nagyon-nagyon!
Álmodom, vagy talán ébren is őt látom, nem tudom,
Keresem pedig tudom, hogy elment messzire nagyon-nagyon!
Ő volt nekem nappal is az égen a csillag, a földön a jóság,
Ő volt a szeretet, a földi valóság, az igaz boldogság!
Minden elveszett, a bánat maradt csak.
Drága emlékedre égnek a szeretet lángjai!
Fájó szívvel...
Örök szeretettel...
Emlékedre szeretettel!
FÁJÓ ANYAI SZIVVEL
Lángra lobban ezernyi mécses,
mintha leköltöztek volna a csillagok. . .
Fényükben emlékek táncolnak.
Elsuttogott imák, könnyes sóhajok.
Drága, Angyali Kisfiam, Imádott Gabika !
Mi az ami nem Rád emlékeztet?
Mi az ami nem Téged juttat az eszembe?
Minden felhőben,minden fában Téged látlak,
sokat gondolok RÁD,nem enyhül a fájdalom.
Az egész világ körülöttem azt bizonyítja szüntelen,
Hogy Te Drágám itt élsz örökre a bánatos szívemben.
Nyugodjon békében...
Emléked a múló idő sem halványítja!
Fájó szívvel, örök szeretettel!!
Kimentem a Temetőbe,
Könnyem hullt a sírhelyedre,
Édes, Imádott Kisfiam ott nyugszik,
Szívem nagy-nagy bánatára.
Nagyon régen elvették az életed,
Mi azóta gyászba borultunk,
Nem maradt más nekünk,
Csak egy hideg síremlék.
Ezért hull a könnyem reá,
Nem hozhatlak vissza soha,
Emléked itt él szívemben,
Édes Kisfiam, nyugodj békében.
Nagyon hiányzol és örökké szeretünk !
Megszakadt már a szívünk régen,
Fényképedet nézve tudtad,
mi vár Rád , szomorú voltál,
Istenem mit élhettél át, ilyen jó gyermek?
Nem sok időt lehettél velünk,
Nem sok idő volt, hogy élhetted
az életed.
Nagyon fáj állandóan csak erre gondolok.
Jók mennek el?
Őrület a hiányod
Drága Gyermekünk.
Ez a kis gyertyaláng őrzi emlékedet, mutatja az utat, ki a Földön szeret!
Szeretettel emlékére...
Sok éve, hogy szíved nem dobog,
S én azóta csak arra gondolok,
Miért is döntött ily fájón az ég?
Hisz annyira kellettél volna még...
Hiányod semmivel nem pótolható
Drága , Egyetlen Gabikám !
Fájó szívvel, szeretettel!
Drága lelked nyugodjék békében!
Nyugodjon békében...
Fájó szívvel, szeretettel!
Örök szeretettel emlékezünk Rád Drága Angyal!!!
Kincsem, Drága Gabikám !
Egyszer majd együtt leszünk
s közös lesz örök létünk
addig is, sír a lelkünk .
Drága emlékedre égnek a szeretet lángjai!
Emlékedre szeretettel!
Drága Gabika! Névnapodon fájón emlékezünk, nagyon fáj hogy csak ezt tehetjük! Istenem miért.....
Szomorú szívvel, szeretettel gondolok Rád!
Nyugodjon békében...
Fájó szívvel, szeretettel!
Drága emlékedre égnek a szeretet lángjai!
Fájón csen van Nélküled Drága Gabika!!
Békés álmokat drága Gabika ! Sok szeretettel gondolok Rád mindig !
Emlékedre szeretettel!
Bánatos a szívünk örökkön, örökké....
Drága Gyermekem, Imádott Gabikám !
Az egyetlen kincsem a fejemben,
az Emléked.
Ez örökre az enyém,
mert én ezzel élek..
Mikor becsukom a szemem,
újra a kezed fogom,
és együtt megyünk tovább
a végtelen úton!
Felfoghatatlan és örök fájdalom lepi el a szívemet,
lelkemet és a gondolataimat,
de amíg az én szívem dobog addig itt
fogsz bennem élni örökkön-örökké!
Nem telik el pillanat, perc, óra, nap,
hét, hónap és már évek, hogy ne gondolnék rád!
Nagyon hiányzol!
Érted égnek a szeretet és emlékezés lángjai!
Fájó szívvel, szeretettel!
Szeretettel emlékezem
Szeretettel emlékezem
Fájó szívvel, szeretettel!
Édes Gabika, Drága Imádott ,Felejthetetlen Gyermekünk !
Rád gondolok s könnycsepp folyik végig arcomon,
ekkora teher még soha nem volt vállamon.
Feldolgozni nem tudjuk az elvesztésed,
Hiányozni fogsz mindig hátralévő "életünkben".
A csokrok, a rózsa mind elhervad, de emléked örökre megmarad!
Nyugodjon békében...
Nyugodjon békében...
Szerető Szüleid
Fájó szívvel, szeretettel!
Szívünk végtelen fájdalmával, szeretetével gondolunk Rád Drága Gabika!!
Emlékedre örök szeretettel!
Nyugodjon békében...
Fájó szívvel, szeretettel!
Drága Emléked örökké közöttünk Él!!
Elvették a Drága Életed,
fájdalommal élni nagyon nehéz,de Nèlküled
nehezebb drága Gabikám.
Elmentél tőlünk, mint a lenyugvó nap, de szívünkben emléked örökre megmarad!
Fájó szívvel, örök szeretettel gondolunk Rád Drága Gabika!!
Drága Gyermekünk, Imádott Gabikánk !
Amikor elmentél, elvittél valamit,
Kiszakított szívem nem is dobog már itt.
Foltozgatom helyét, hogy kitartsak, míg kell,
fájdalmas hiányod kitöltöm emlékkel.
Fájó szívvel, szeretettel!
Drága emlékedre örök szeretettel!
Nyugodjon békében...
Nyugodjon békében...
FÁJÓ SZIVVEL,ANYAI SZERETETTEL ÉRTED.
Drága Gabika, Imádott, Felejthetetlen Gyermekünk !
Örökké itt várok Rád estelente, arra, hogy végre hazagyere
Nézem a gyönyörű csillagokat az égen arra gondolok:
Vajon hol lehetsz most éppen?
Fájó szívvel emlékezem!
Várom a nagy találkozást Veled Drága Tücsikém
Szomorúan emlékére
Nyugodjon békében...
Örök szeretettel...
Fájó szívvel, szeretettel!
Édes Angyalka, Imádott Gabika !
Emléked most is őrzi a szívem,
Álmomban visszajár,
Egyszer volt,és ne kérdezd, hogy hol van
Bennem él örökre már.
Fájó szívvel, szeretettel emlékezünk Rád!!
Szomorú szívvel, szeretettel emlékezem!
Emlékére szeretettel...
Nyugodjon békében...
Fájó szívvel, szeretettel!
Fájó szívvel, szeretettel!
Drága Egyetlen Gabika!
Ma is, mindennap emlékezünk,
Jobb lenne mindig mély álomba lenni,
Mert, ha ébren vagyok nagyon fáj hiányod,
Hangtalan szavakkal utánad kiálltok.
Szeretetünk és fájdalom örök.
Míg létezünk, nem feledünk
Téged Angyali Gyermekünk.
Fájó szívvel, szeretettel!
Szeretettel emlékezem.
Drága emlékedre szeretettel!
Nyugodjon békében...
Fájó szívvel, szeretettel!
Békés álmokat az Angyalok között!
Anyai együttérzéssel
Nyugodjon békében...
Szomorú szívvel
Fájó szívvel, szeretettel!
Szívünk végtelen fájdalmával, végtelen szeretetével emlékezünk Rád!
Drága Gabikánk, Imádott Gyermekünk!
Csak addig volt jó nekünk,
míg itt voltál velünk.
Itt maradtunk a sötétben,
már csak ürességet érezzük.
Szomorúságot és keservet,
mély fájdalmat szüntelen.
Sosem múló pillanatot mi lelkünkbe mar,
átható gyászt ami örökké tart.
Nappal- éjjel ugyanúgy éget,
kínoz a tudat, elvették életed végleg !
Fájó szívvel, szeretettel!!
Fájó szívvel emlékezem!
Szeretettel, emlékére...
Álmaimban jössz Drága Gyermek,
Én boldog könnyek közt ébredek,
Jó lenne ha valóságban is,
Itt lennél Velem !
Szeretlek leírhatatlanul !
Fájó szívvel, szeretettel!
Drága emléked örökké élni fog!
Fájó szívvel, szeretettel!
Édes , Drága Gabika, Gabcsika, Imádott Egyetlenünk !
Szavakkal el nem mondhatom,
versben le nem írhatom,
hogy mennyire hiányzol.
Nélküled nem ragyog a napsugár,
s oly szürke lett az egész világ.
Nincs rá szó és nincs rá hang
és nincs senki,
aki visszaad,
s míg létezem ,
erre nincs vigasz.
Szívünk végtelen szeretetével emlékezünk...
Drága emlékedre szeretettel!
Édes, Drága Gabika, Imádott Gyermekünk !
Könnyeim visszafelé folynak,
vége, se hossza nincs fájdalmamnak.
Elönti szememet a könnyek tengere,
s úszik benne múltunk sok- sok története.
A jó lelkek csillagként élnek tovább...
A kegyetlen halál mindent összetépett, szívünkbe örök fájdalmat vésett!!
Drága lelkedért szeretettel!
Nyugodjon békében...
Fájó szívvel emlékezem!
Fájó szívvel emlékezem!
Emlékedre szeretettel!
Fájó szívvel, szeretettel!
Életünk legszomorúbb napjára emlékezünk...Drága Gabika...Istenem miért....
Fájó szívvel emlékezem!
Örök szeretettel emlékére...
Nyugodjon békében ...
EGY KÖNNYCSEPP,
CSAK EGY KÖNNYCSEPP,
S MÉGIS MENNYI MINDENT REJT.
HULL, CSAK HULL,HISZ A SZIV SOHASEM FELED.
Gyönyörü Gyermekem, Drága Kisfiam, Imádott Gabika !
Nem találom helyemet, üres lett- e világ nekem!
Ha lehetne Egyetlen vágyam lenne!
Hogy visszaengedjenek ide a Földre,
Mert ezt a hiányt pótolni nem lehet.
A szívem fáj, s a testem remeg!
Még mindig várlak, tudom hiába,
Elvittek, el a csillagos éjszakába!
12 éve ragyogsz fenn az égen,
12 éve várjuk, hogy üzensz Nekünk!
Egy nagyon szomorú nap évfordulóján: mély fájdalommal és együttérzéssel!
Mély fájdalommal emlékezem!
Szomoru szivvel emlekere
Fájó szívvel...
Drága jó lelkedért égjen örökkön - örökké...
Gabi! Olyan idős vagyok mint te. Nagyon sajnálom, régóta nem motorozhatunk már együtt .
Nyugodj békében .
Családunk nevében szeretettel gondolunk Rád
Nyugodj békében Gábor
Szomorúan Gáborka emlékedre
E szomorú nap fájdalmas emlékére.
Drága Gabika, 12 éve elvesztettünk .
A fájdalom ugyanaz mint 2009.március 06.-án.
Drága Gabika, Imádott , Angyali Gyermek !
Minden este egy gyertyát gyújtok Érted,
A lángjában az arcod látni vélem.
Az arcomon egy könnycsepp indul útra,
Tudom, egyszer majd találkozunk újra!
Gondolatban mindig ott vagyok Veled
Mert örökkön - örökké nagyon szeretlek.
Szívünk végtelen fájdalmával, szeretetével emlékezünk Rád!!
Drága emlékedre szeretettel!
Fájó szívvel, szeretettel emlékezem!
Fájó szívvel, szeretettel emlékezem!
Örök szeretettel...
Édes Gyermek, Imádott Gabika !
Ilyen a szív, fáj, zokog, sajog,
Téged szeretett messze jár távol,
ott, hol örök a szeretet, s nincs fájdalom,
velük ment szívünkből minden nyugalom.
Szomorú szívvel
Őszinte együttérzéssel, szeretettel gondolok Rád!
Nyugodjon békében...
Drága Angyalka, Gabcsika, Imádott Gyermek !
Tudom,
értem én,
de még mindig fáj...,
Lelkem nem enged el,
nem érti,
hogy már messze jársz.
Más lett otthonod,
és más lett hazád.
Égi otthonodba,
csillagokkal üzenem:
Szívemben mindig velem maradsz,
Soha nem feledlek!
Szomorúan Érted
Fájó szívvel, szeretettel!!
Végtelen szeretettel gondolunk Rád!!
Soha nem feledünk!
Legyen csendes pihenése...
Nyugodjon békében...
Drága, Imádott Kisfiam, Édes Gabikám !
Mindig sírnak a fák, sírnak az egek,
ahogyan mi is siratunk Tégedet.
A mély gyászban már elepedtünk,
Itt emlékoldalon még megmarad
gyönyörű emléked Nekünk.
Anyai, Sorstársi együttérzéssel, örök fájdalommal emlékezem...
Az angyalok vigyázzanak Rád!!
Szomorú szívvel, szeretettel emlékezem!
Szeretettel emlékére...
Drága Kisfiam, Imádott Gabikám !
Az egyetlen kincsem a fejemben,
az Emléked.
Ez örökre az enyém,
mert én ezzel élek..
Mikor becsukom a szemem,
újra a kezed fogom,
és együtt megyünk tovább
a végtelen úton!
Végtelen fájdalommal, örök szeretettel gondolunk Rád Drága Gabika!!
Mély fájdalommal emlékezem!
Örök szeretettel...
ANYAI SZERETETTEL EMLÉKEDRE
A kegyetlen halál mindent összetépett, szívünkbe örök fájdalmat vésett!!
Emlékedre szeretettel!
Drága , Imádott Gyermekem emlékére !
Fénylő gyertyák, fényes Csillagok,
Egy életet elhívtatok,
Nem gondolva a világon másra,
Nem gondoltatok a szülők fájdalmára.
Hiányzik Ő nekünk nagyon,
Őrizzük emlékét, ezt soha oda nem adom.
Nagyon, de nehéz!
Naponta pörögnek a könnyek,
Hiába törlöm le, holnap sem
lesz könnyebb .
Drága emléked örökké élni fog!
Emléked legyen áldott.
Nyugodj Békében ......
Gondolok rá...
Szomorú szívvel emlékezem!
Lelkünk végtelen fájdalmában örökké létezel....
Drága lelkedért szeretettel!
Fájó szívvel, szeretettel!
Édesem, Drágám, Imádott Egyetlen Gabikám !
Elfogyott az erőm, nincsen vágyam,
Nem találom Én már helyemet ebben a világban.
Minden perc egyre közelebb visz Hozzád,
Akkor leszek Én nyugodt és boldog,
Addig nem, csak hiányod és fájdalom,
Ami marad Nekem.
Soha nem feledünk, mert nagyon szeretünk!!
Drága emlékedre szeretettel!
Fájó szívvel szeretettel!
Olyan fiatal voltál még,
és mégis elért a kegyetlen Vég.
Miért pont Te, Drága Gyermek.
Élnek még bennem a kósza remények,
hogy valahol épségben élsz még,
és tartod a világgal a lépést.
Te voltál a jóság, maga a szeretet,
elvették életed, belenyugodni nem lehet.
Örökké bennem élsz, nem feledlek soha,
megmarad bennem a boldog percek sora.
Életemet adnám, ha csak álom lenne,
és még velem lehetnél,
hisz csak élni akart. Ez volt a bűne?
Akkor az Élet jogtalan büntette.
Nagyon-nagyon hiányzol és szeretlek.
Nem feledlek soha, Édes, Drága Gabika.
FÁJÓ ANYAI SZIVVEL ÉRTED,
Fájdalmas az élet nélküled.....
Fájó szívvel...
Szeretettel felejthetetlen emlékére...
Szomorú szívvel emlékezem!
Szomorú szívvel emlékezem!
Drága, Édes Gabika !
Szívünkbe vésted az Emlékedet,
Téged onnan SOHA, senki ki nem téphet,
Végtelennek tűnik Nélküled minden pillanat,
Amely rettentő fájdalommal csak halad ......
A szívem fölött elsuhant egy árnyék;
Téged várlak , nagyon fáj rég,
valószerűtlen, zord messzeségben
Téged várlak, de el nem tudom mikor érlek.
Drága lelked nyugodjék békében!
Fájó szívvel, szeretettel emlékezem!
Fájó szívvel, szeretettel emlékezem!
Fájó szívvel, szeretettel emlékezem!
Drága Kincsem, Imádott Gyermekem, Aranyos Gabikám !
Arcomat a csillagokra fordítom,
Halkan a te neved suttogom.
Jöjj le hát ismét én hozzám,
Hagy öleljen a két karod át.
Arcomat a csillagokra fordítom,
A könnyemet csak is, érted hullajtom,
Jöjj le hát és töröld le nekem,
Akkor el mondom nagyon szeretlek.
Arcomat a csillagokra fordítom,
Szívemben úgy érzem hiányod,
Szállj le hát újból én hozzám,
Tárják ki a mennyország kapuját.
Arcomat a csillagokra fordítom,
Fájdalmam a világba ordítom,
Nélküled meg torpantam az úton,
Azon már én menni nem tudok.
Sohasem halványul szívünkben Emléked! Sohasem szűnik meg lelkünk gyásza Érted!!
Fájó szívvel, szeretettel emlékezem!
Szeretettel emlékére...
Életem, Drágám, Kincsem, Gabikám !
Úgy fáj már minden idebenn,
A szó,a mozdulat,minden fáj.
Ma még tudtam emlékezni rád,
De mi lesz holnap?
Mindig csak ez gondolkoztat,
De melletted, biztos minden jó lesz,
Nem kell már szenvednem Érted!
Drága lelkedért égnek a szeretet lángjai!
Nyugodjon békében...
Nyugodjon békében...
Fájó szívvel, szeretettel!
Fájó szívvel, végtelen szeretettel emlékezünk Rád!!
Drága, Édes, Imádott Egyetlen Gabikám !
Oly kedves voltál szívünknek,
De egy nap elhívtak a fények.
Megmaradt a keserű bánat s a fájdalom,
S keserves könnycsepp csordul le arcunkon.
Az emléked szívünkben él míg élünk,
Az emléked szívünkben él, el nem feledünk.
Tovább élsz, itt legbelül a szívünkben,
S ez elkísér egész életünkben.
De miért ilyen keserves az élet,
Miért kellett pont neked elmenned?
Szívünk gyászol s meghasad a fájdalomtól,
Nem tudunk szabadulni a fájó bánattól.
Nem hiszük el, nem, még most sem, hogy elmentél,
Nem akarjuk elfogadni a tényt hisz fiatal voltál még alig éltél.
Most már csak könnyes szemmel szótlanul csak állunk,
S a régi szép emlékekre gondolunk.
Dolgos, jóságos, életre való fiú voltál!
Halálod Szüleidet nagyon felkavarta,
Nekünk hiányzol nagyon csak ....
Szívünkben örökké élni fogsz!
Drága lelked nyugodjék békében!
Örök szeretettel...
Az emlékezés lángja érted.
Örök szeretettel!
Szívünk végtelen szeretetével, fájdalmával gondolunk Rád Drága Gabika!!
Szeretettel emlékezem.
Emléked a múló idő sem halványítja!
Csak a jók mennek el...
Szeretettel...
Fájó szívvel, szeretettel!
Drága , Édes Kisfiam, Imádott Gabikám !
Minden éjjel üzennek a csillagok,
Fájó lelkem a sötét éjben hangosan zokog.
Keresi, kutatja merre világít a fény,
hol a boldogság kapuja,
hol van a remény?
Szemembe könny szökik,
szívembe fájdalom, HIÁNYZOL NAGYON!
Te vagy a legszebb álmom.
Drága emlékedre égnek a szeretet és emlékezés lángjai!
Drága lelkedért égjen a szeretet lángja!
Édes, Drága, Imádott , Angyali Gabika!
Úgy, de úgy vágyom rá, hogy lássalak,
Bárcsak örökre visszahozhatnálak,
Elmondanám Neked, mit érzek ,
Mennyire hiányoztál, szeretünk Téged.
Mindig is nagyon fontos voltál Nekem,
Nem csak most tudom,
mikor már nem vagy mellettem.
De most hiányod annyira éget,
Soha, soha nem feledlek Téged.
Emlékedre :(
" Nincs halál. És nincsenek halottaink. Mindenki él, csak nem itt, hanem ott. Tovább ment. Átköltözött. Akit szeretsz, az van. Szándékosan nem azt mondom, hogy "szerettél" mert a szeretet nem múlik el soha. Gondolj rá, idézd meg magadban a lényét{sql_minus_minus} s ő is azt teszi majd, mert ha valóban szeretitek egymást, összeköt benneteket az ARANYFONÁL."
/ Müller Péter/
Drága lelked nyugodjék békében!
Drága Gabika Nyugodj békében ! Nem felejtem el drága ,szép lelkedet !
Emlékedre, fájó szívvel
Nyugodjon békében...
Nyugodjon békében...
Édesem, Drága Kincsem, Imádott Gabikám !
A könnyek a társaim évek óta már,
Nem kopognak,maguktól jönnek ha fáj .
Arcomat égetik a lelkemből fakadnak,
HIÁNYZOL -és úgy mint TE
Ők is mindig velem vannak.
Fájó szívvel, szeretettel!
Fájó szívvel, szeretettel!!
Békés álmokat az Angyalok között!
Fájó szívvel...
Édes, Imádott, Gyermekünk, Angyali Gabika !
Hallani véltelek a reggeli zsivajban
S TÉGED láttalak az ezer esti csillagban.
Te vagy a gyémántcsillogás a tavon
S a lágy nyári eső borongós napon.
Itt vagy minden hangban velem
S tudom ez nem a csalfa képzetem.
Drága lelkedért égjen a szeretet lángja!
Fájón csend van Nélküled! Hiányzol!!
Emléked a múló idő sem halványítja!
Megrendítő ilyen fiatalon, nyugodj békében !
Sajnálom , hisz olyan fiatal volt .....
Édes, Drága Angyali Gabika!
Miért vett el az Ég tőlem?
Kit annyira,... annyira szerettem.
Az emlékeim azok, mik megmaradtak nekem,
S minden pillanatban RÁD emlékezem!
Szomorú szívvel emlékezem!
Ez a kis gyertyaláng őrzi emlékedet, mutatja az utat, ki a Földön szeret!
Nyugodjon békében...
Nyugodjon békében...
Fájó szívvel, szeretettel!
Fájó szívvel, szeretettel!
ANYAI FÁJDALOMMAL.
A csokrok, a rózsa mind elhervad, de emléked örökre megmarad!
Emlékedre szeretettel!
Édes, Gyönyörű Angyalkám, Imádott Gabcsika !
Ezernyi fájdalmas kérdés,
melyekre nem létezik válasz,
csak az emlékek maradtak,
s a lelkeket mardosó bánat..
Nyáron nyílik, ősszel hervad a virág,
Az én szívem oda vágyik tehozzád.
Ne tudja meg ez a világ, csak az ég,
Hogy a szívem érted dobog, érted ég.
Szeretettel emlékezem.
Nyugodjon békében...
Nyugodjon békében...
Fájó szívvel, szeretettel emlékezem!
Fájó szívvel, szeretettel emlékezem!
Fájó szívvel, szeretettel!
Édeském, Drága Kincsem, Imádott Gabcsika !
Távoli fények gyúlnak, szememmel kutatom,
de Téged látlak fénytelen utamon.
S bár messziről hunyorog az a millió csillag,
de úgy térek pihenni, hogy tudom, szívemben itt vagy!
Újra péntek, megint vége egy hétnek,
de a nélküled eltöltött napok semmit nem érnek.
Értelmetlen mondatok, elharapott szótagok,
minden szóban hazudok: kösz, jól vagyok.
Drága Gabika fájdalmunk örök....soha nem enyhül...
Érted égnek a szeretet és emlékezés lángjai!
Drága , Imádott Kisfiamra emlékezem
Elmegyek Hozzád amíg csak "élek",
Nem hagylak magadra, mindig visszatérek,
Ha eljön az Én órám, Hozzád visszatérek,
Hiányod fájdalom, elviselni nagyon nehéz,
Örökké él szívemben a Rád emlékezés.
Nagyon, de nagyon szeretlek Édes Gabika.
Fájó szívvel, szeretettel!
Fájdalom és űr, a szív nem felejt csak remél, hogy az Élet csodája egyszer visszatér!!
Örök szeretettel!
Örök álmod legyen áldott!
Nem múlnak Ők el, kik szívünkben égnek, hiába múlnak hónapok, évek!
Felejthetetlen emlékére...
Édesem, Kincsem, Drága Gabika.
Muszáj álmodnom, hogy újra veled lehessek,
Muszáj, hogy újra lelkedhez érhessek,
Muszáj, egy másik világban lehetek veled,
Muszáj, mert csak ott foghatom meg kezed.
Szomorú éjszakák, magányos nappalok,
Ez maga a pokol, vagy most hol vagyok?
Repülnék az angyalokkal, csak egy szavadba kerülne,
Igy eljutnék a boldogság földjére.
Távol innen a zord világtól szívem ott élhetne,
Nem lenne több bánat, csak én lennék és te.
Ébren álmodnék, s az álmom Te lennél,
Legboldogabb ember melletted lehetnék.
Bánatos a szívünk örökkön-örökké...
Fájó szívvel, szeretettel!
Nyugodjon békében...
Fájó szívvel, szeretettel!
Drága Egyetlen, Imádott Kincsem, Édes Gabika !
Így beszélgetünk mi már ezentúl MINDIG.?
TE MEG ÉN ?
Csukott szemem mögött látlak is,
Érezlek újra és újra ,
Felidézem az arcodat, hagyom ,hogy
Könnyem némán csorogjon,
Hallom a hangod újra, beszélgetünk,
Azt súgod legyek erős ! De nem megy:(
Tehetetlenségembe ordítok, üvöltök,
Nincsenek érzések, színek, csak
Hatalmas tátongó, sötét üresség .
Ilyen lett Nélküled ez a csúf Világ,
Nem is "élek" Én már Nélküled.
Nagyon, de nagyon hiányzol !
Édes, Egyetlen Imádott Gabikám !
Szívünket a bánat ,
Mázsás kőként nyomja,
S csak arra vágyunk,
Bár láthatnánk Téged újra.
Fájó szívvel, szeretettel!
Örök fájdalommal a szívünkben....
Emlékére...
Édes, Imádott, Egyetlen Gabika !
Múló évek nem felednek,
Míg létezünk nem halványul,
Drága emléked !
Nagyon szeretünk és hiányzol .
Végtelen fájdalommal, örök szeretettel gondolunk Rád drága Angyal!!
Drága jó lelkéért...
Nyugodjon békében...
Fájó szívvel, szeretettel!
Örök szeretettel...
Édes Gabikám, Imádott Gyermekünk.
Emlékezünk, csak emlékezünk ....
Más világ most, ahol él, más a szó és más a fény.
Tavasz, nyár, ősz és tél, nélküle fúj itt a szél.
Mint amikor gyermekek sírnak, ha éjjel rossz álmot látnak,
Belül úgy izzik a bánat, az emlékek csendben fájnak.
Égő könnycsepp, mondd meg neki, hogy szeretjük,
És amíg élünk, el nem felejtjük.
Drága emlékedre szeretettel!
Egyetlen , Imádott Kincsem, Édes Gabikám !
Tudom elmentél rég és távol jársz.
Nincs remény, hisz nem vagy már
Csak a szívem őriz,vár és vár ....
Fájó szívvel, örök szeretettel gondolunk Rád!
Szomorú szívvel emlékezem!
Drága emlékedre örök szeretettel!
Szeretettel...
Drága Kicsikém, Imádott Gabikám !
Nézz Rám odaátról, töröld le a könnyem,
Vagy üzenj , hogy jól vagy, ne sirassalak,
Otthonra leltél az örök csillag fényben,
Mégis Velem vagy a szívemben hordalak,
Ott maradsz ÖRÖKRE, még a sírban is,
ha lehunytam örökre a szemem.
Végtelen fájdalommal, örök szeretettel emlékezünk Rád!!
Szeretettel!
Fájó szívvel, szeretettel emlékezem Rád!
Drága lelked nyugodjék békében!
Nyugodjon békében...
Nyugodjon békében...
Édes Kincsem, Imádott, Jóságos, Szerető Gyermekem!
Szorongat a néma jajszó,
Hangulatunk télbe hajló,
Felsikolt a sok-sok szép emlék,
Lelkünk Te Érted zokog.
Emlékedre szeretettel!
Nyugodjon békében...
Nyugodjon békében...
Emléked a múló idő sem halványítja!
Imádott Kincsem, Drága Gabika !
Féltve őrzött képed nézem, becézgetem,
s egy könnycsepp imádatom jeléül legördül
S a kezemre csöppen.
Drága Gabikám Hiányod Örök Fájdalom!!
Fájó szívvel, szeretettel emlékedre!
Drága jó lelkedért...
Nyugodjon békében...
Fájó szívvel, szeretettel!
Szívünk végtelen szeretetével emlékezünk Rád!!
Édes Kincsem, Drága Gabikám !
Hiányzik az élet, mit együtt töltöttünk,
Hiányzik a jövő, mit közösen terveztünk.
Nagyon, de nagyon szeretlek.,
Leírhatatlanul hiányzol Nekem .
Igy lüktet szívemben a hiányod,
Édes Gyermekem.
Fájdalmunk örök...
Nyugodjon békében...
Nyugodjon békében...
A képek, némák nem beszélnek,
De Drága emléked örökké élnek.
Drága Gabika, Imádott Gyermekünk.
Ó ha tudnád, hányszor gondolok Rád,
hányszor töltöm ébren az éjszakát.
Hányszor szökik könny a szemembe Érted,
s ez mind azért van, mert szeretlek Téged!
Elválaszt bennünket egy idegen táj,
távol lenni Tőled nagyon fáj.
De Drága Gabika távolról is tudsz szeretni,
ígérem Én sem foglak Téged feledni!
Együtt érző fájó szívvel...
Mély fájdalommal emlékezem!
Gabika drága emlékére szeretettel.
Édes Gabikám, Drága Kincsem !
Mécses fényében, csak Rád vágyok,
Csak várok és várok örökké .....
Gyönyörű emléked tovább él bennem,
S mindent mi Te voltál,
Szívembe zárok !
Egy könnycsepp.
Csak egy könnycsepp,
S mégis mennyi mindent rejt.
Hull, csak hull hisz a szív sohasem feled.
Fájón csen van Nélküled Drága Gabika....
Fájó szívvel...
Örök szeretettel...
Drága emlékedre szeretettel!
Apró pici gyertyaláng, benne e rövid élet.
Pislákoló lángnyelvek mesélnek sok emléket.
Édes Kicsikém, Imádott Gabikám !
Mindörökké bennem élsz.
A szavaid, a szíved,
a lelked mind-mind a részemmé vált.
A szívem tele van az emlékeiddel.
Köszönöm, hogy megajándékoztál a léteddel.
Sosem felejtelek el.
Miért múlik el az Élet, miért van az, hogy nincs visszaút....
Fájó szívvel, szeretettel!
Drága emlékedre égnek a szeretet lángjai!
Drága emlékedre égnek a szeretet lángjai!
HERVADÓ TÉLVIRÁG NYÍLIK CSAK NÉLKÜLED
HŰSÉGES KÉK MADÁR,ELKÍSÉR TÉGEDET.
EMLÉKED FÁKLYALÁNG,MELY ÖRÖKKÉ ÉG.
A SZÍVEMBEN EGY ÁLOM ŐRIZ AMÍG "ÉL."
Fájó szívvel Gabika emlékére.
Fájó szívvel, szeretettel!
Drága, Tündéri , Imádott Kisfiam!
Tegnap itt elmaradt a megemlékezés:(
Kérlek ne haragudj , meg volt az oka.
Ezt nem lehet pótolni, nagyon fáj. :(
Tudod voltunk ma is a Temetőbe,
Szeretünk és hiányzol nagyon !
Szeretettel!
Szeretettel!
Szeretettel!
Angyalka őrizze álmodat!
Szeretettel...
Fájó szívvel...
Emlékek, szeretet, fájdalom örökkön örökké...
Fájó szívvel, szeretettel!
Kicsiny gyertyám Érted ég, őrzi lelked békéjét!
Nyugodjon békében...
Nyugodjon békében...
Drága Angyalkám, Édes Gabikám !
Magamban hordom a szívedet,
a szívemben hordom.
Mindig itt van velem.
Bárhová megyek,
És akármit teszek,
Te Itt leszel, itt leszel velem.
A SZEMEMBEN A KÖNNYEK ÉRTED GYŰLNEK,
BENNEM ÉLSZ MIG" ÉLEK."
Ez a gyertya Érted ég, őrzi lelked békéjét!
Fájó szívvel emlékezem Rá.
Fájó szívvel...
Örök szeretettel...
Érted égjen a Szeretetgyertya, drága Gabika.
Drága, Imádott Angyalkám, Édes Gabikám !
Egy gyertya égjen mindig Neked,
Ahogy ígértük SOHA nem feledünk,
Örökkön-örökké nagyon szeretünk.
Soha nem feledünk, szívünkben Élsz!!
Örök szeretettel!
Örök szeretettel...
Nyugodjon békében...
Drága lelkedért égjen a szeretet lángja!
Örök fájdalommal a szivünkben.
Örök álmod legyen áldott!
Fájó szívvel, szeretettel!
Fájó szívvel, szeretettel..
Édes, Imádott Gabikám !
Csillagok világában odafenn,
Szerető Szüleid szíve fáj, sajog idelenn.
Emlékezünk Rád ma, holnap, és azután,
szeretünk ma és mindhalálig,
örök életen át.
Nincs olyan nap, hogy ne sírnék Utánad !
Összetört szívvel, örök szeretettel gondolunk Rátok!!
Emléked a múló idő sem halványítja!
A jó lelkek csillagként élnek tovább...
Fájó szívvel...
Lelked, mint a fehér galamb,
csendesen messzire szállt,
hiába keresünk,
könnyes szemünk már többé nem talál.
De tudjuk, hogy a csillagok között
a legfényesebb Te vagy.
Utat mutatsz, mert szívünkben
örökre itt maradsz..
Végtelen szeretettel emlékezünk Rád Drága Gabika!!
Emlékedre szeretettel!
Mély fájdalommal, szeretettel!!
Szeretettel...
Őszinte együttérzéssel, szeretettel !
Szomorú szívvel emlékezem!
Fényképeid nézem, nap, mint nap helyetted,
Elképzelem itt vagy, itt vagy mellettem
Tűnődöm a letűnt időn, emléked ölelve:
Szívembe vagy zárva, míg élek örökre.
Szerettem minden percet, mert
Veled lehettem.
Szerettem az érzést,
mely átjárta a szívemet.
De megfosztottak tőle
és üres lett minden,
Az életemben Te voltál a Kincsem.
Most már "életem " sincsen.
Nem akarlak feledni és
nem is foglak Soha,
Szívemből egy darabot
Neked adtam oda.
Fájó szívvel emlékezünk!!
Tudjuk, hogy nem jössz, de olyan jó várni, hazudni a szívnek, hogy ne tudjon fájni!
Örök szeretettel...
Fájó szívvel...
Drága, Angyali Gyermekünk !
Nagyon fáj a szívem Érted,
Emléked őrzöm szívem legmélyében!
Benne vagy szívemben,
benne minden napban,
minden órában,
minden pillanatban.
Benne vagy a szóban,
a lehulló csendben.
Angyalok között
az örök életben.
Benne vagy a fában,
benne vagy a télben,
benne vagy a hóban,
angyalok könnyében.
Emlékedre szeretettel!
Nyugodjon békében...
Nyugodjon békében...
Drága emlékedre égnek a szeretet lángjai!
Fájó szívvel, szeretettel emlékezem Rád!
Fájó szívvel, szeretettel emlékezem!
Fájó szívvel, szeretettel!
Nekünk Drága Csillagom, nagyon régóta nincs nyár,
Nekünk csak tél van , szürkeség, szomorúság.
Megkövült szívünkkel a múltba merengünk,
Úgy fáj, hogy nem vagy itt Velünk,
Pedig még mindig nagyon Szeretünk.
Fájó szívvel, örök szeretettel Drága Gabika!!
Nyugodjon békében...
Drága emlékedre szeretettel!
Szomorú szívvel, szeretettel, gyújtom szeretetgyertyám, drága Gabika.
Örök fény vezessen égi utadon!
Mély fájdalommal, sorstársi együttérzéssel......
Drága lelkedért égjen a szeretet lángja!
Volt valamikor szep nap , most szomoru
Édes Kicsikém, Imádott Gyönyörű Csillagom !
Mióta elmentél, semmi sem számít,
Hisz nem láthatod már a föld csodáit.
Szeretni mentél a felhőkön át,
S veled repült az egész világ.
Édes Gabikám, most fekete szinte minden,
fekete a lelkem, a szívem, a ruhám ,
Borzalmas érzések vannak ismét bennem,
Soha el nem múló fájdalom !
Nagyon, de nagyon hiányzol.
Szeretetünk irántad örök !
Örök szeretettel gondolunk Rád Drága Gabika!!
A jó lelkek csillagként élnek tovább...
Szeretettel emlékezem.
Érted égnek a szeretet lángjai!
Örök fájdalommal és szeretettel gondolunk rád, drága Gabika.
Fájó szivvel,örök szeretettel.
Érted égnek a szeretet lángjai!
Drága Kincsem, Szépséges Gyermekem !
Mit irjak? Mit tegyek?
Oly nagy fájdalom, hogy elvesztettelek,
Hiába a múló évek, napok, ......
Egyre jobban érzem Téged már,
Senki és semmi földi hatalom,
vissza nem adhat, hiszen elvették
Drága Életed 23 éves, legszebb
korszakában, életed fényében.
Soha nem tudhattam meg,
hogyan haladhattál volna ,
Elképzeléseid szerint tovább.
Szükségem lenne nagyon Rád ,
de eszméletlenül nagyon.
Örökké szeretni foglak Téged.
Drága Emléked itt él közöttünk, amig létezünk a földön!!
Fájó szívvel, szeretettel!
Az idő múlik, a fájdalom csak nő, mert nem hoz enyhülést a múló idő!
Örök szeretettel....
Édesem, Imádott Kincsem, Drága Gabika !
Imbolygó gyertya fénye
Lelkem égő tengerében
Imám száll a magas égbe
Remegve a mindenségbe.
Soha nem múló fájdalommal gondolunk Rád, drága Gabika.
Drága Gabikám hiányod Örök Fájdalom!! Nagyon hiányoztok Drága Gyerekek!!!
Fájó szívvel, szeretettel!
Fájó szívvel, szeretettel!
Nyugodjon békében...
Drága, Imádott Gyermek, Édes Gabika !
Gyertyákat gyújtunk és mécseseket,
Nagyon nehéz Nélkületek Drága Gyerekek!! Miért.....
Emlékedre, szeretettel!
Szomorú szívvel.....!
Az angyalok vigyázzanak rád!
Drága lelkedért szeretettel!
Örök szeretettel...
Fájó szívvel...
Annyira fáj, hogy el sem mondhatom,
Két szép , gyönyörű szemed nem láthatom,
Hangod, motorod zúgását nem hallhatom.
Gondolatban és valóságban szólok Hozzád,
Nézem a fényképedet, mely némán néz Rám.
Sírva nézem, hullámzik a kép.
Együtt voltunk mi már nagyon rég.
Jóságos szíved, feledni nem tudjuk,
Te voltál és maradsz Nekünk, a
Legdrágább Gyermek a Világon !
Fájó szívvel, szeretettel!
Szívünk végtelen szeretetével, gondolunk Rád Drága Gabika!
Az angyalok vigyázzanak Rád!!
Szomorú szívvel gondolok Rád , drága Angyal..
Drága lelked nyugodjék békében!
Szeretettel....
Drága Kicsikém, imádott Angyalkám !
Arcod, mit nem feledek soha,
A múlt emlékeid hozza vissza.
Nem vágyom én semmi másra,
Csak sírig tartó boldogságra,
Ha mellettem vagy könnyű lenne,
S közben ezer csillag fénye ragyog.
Nem számít már meddig élek,
Mert enyém, kit más nem remélhet,
S tudom boldog leszek odaát,
Mert szerethettem e csodát!
Téged Imádott Gabikám !
Emléked örökké élni fog!
Örök szeretettel...
VAJON KIK LESZNEK AZOK, AKIK MAJD EMLÉKEZNEK RÁM?
AKIK KÖNNYCSEPPET EJTENEK A NEVEM HALLATÁN?
AKIK NEM FELEDNEK MAJD. . . ,
MERT ÉN OLYAN GYERMEK VOLTAM,
- AKIT SZERETTEK MÍG ÉLTEM, ÉS SZERETNEK ÍGY HOLTAN. . . Gabika
Drága Imádott Gyermekünk, Édes Gabikánk !
Lelked elszállt, mint hópihe a fényben,
Ragyog Ránk fényes csillagként az Égen,
Ember volt a legjobb, angyallá változott,
Elhagyta a Földet, az Égbe távozott.
Amikor hiányzik nézz fel az Égre,
Drága kezeivel Ő festi kékre.
Bánatos a szívünk Drága Gabikám örökkön, örökké....
Szomorú szívvel emlékezem!
Érted égnek a szeretet lángjai!
Szomorú szívvel, szeretettel gondolok Rád, drága Gabika.
Érted égjen...
Fájó szívvel, szeretettel!
Drága , Imádott Gabika!
Hallani vélem hangod,
Pedig oly nagy itt a csend.
A néma hiány fojtogat,
Szívem mélyén, egész bent.
Drága Csillagom, nincs olyan nap,
hogy ne sírnék :( Rettenetes hiányod miatt.
Nincs ezzel így mindenki :(
Még mindig Hazavárunk !
Fájdalom és űr a szív nem felejt csak remél, hogy az Élet Csodája egyszer visszatér!!
Szomorú szívvel.............
Mély fájdalommal, és együttérzéssel.....!
Bánatunk, fájdalmunk örök!
Szeretettel emlékezem.
Nyugodjon békében...
Nyugodjon békében...
Fájó szívvel, szeretettel!
Drága emlékedre égjen szeretetgyertyám, drága Gabika.
Édeském, Imádott Kincsünk, Drága Gabika!
Te voltál a szemünk fénye, a segítőnk !
Érzem , hogy itt vagy most is Velem,
Bennem élsz tovább, míg dobog a szívem !
Mondom Neked, Te Drága Gyermek,
Örökké szeret a szívem, mást nem tehet.
Szemem sír, s nem szól szám,
Tudom, többé nem vársz rám.
Hallgatom a csendet, lelkem kiáltását,
S érzem fájdalom szétmarását,
Csak ülök, s várom, hogy megöljön,
Akarom, hogy végre Értem gyere.
Szeretném, ha repülnénk, s vinnél szárnyaidon,
S közbe elfelejteném szomorú álmaim,
Elvinnél oda, ahol nem fáj semmi sem,
S ahol eltűnnek a sebek lelkemen.
Akkor lennénk örökre együtt Veled !
Fájó szívvel, szeretettel emlékezem Rád!
Fájó szívvel, szeretettel emlékezem Rád!
Nagyon hiányoztok Drága Gyerekek, üres, sivár lett minden Nélkületek!!
Örök szeretettel...
Fájó szívvel...
Drága emlékedre szeretettel!
Örök fény vezessen égi utadon!
Édes, Drága Gabika!
Borzalom, elfogadhatatlan, hiába minden,
Elvesztettünk Téged, aki küzdött, harcolt,
Tervekkel tele volt, még nem is ÉLTÉL!
Óh ha tudnád hányszor gondolok Rád,
Hányszor kínlódom, vergődöm éjszakákon át,
Tombolok tehetetlenségembe, nem kaphatlak
vissza már SOHA sem !
Drága Jó gyermekem maradsz nekem mindörökre,
Emléked megőrzöm míg csak létezem ezen a Földön!
Szívünk végtelen szeretetével gondolunk Rád Drága Gabika!
Örök fájdalommal!
Szomorú szívvel emlékezem!
Fájó szívvel...
Köszönöm a születésnapi megemlékezést.
Örök szeretettel és fájdalommal gondolunk rád, drága Gabika.
Fájó szívvel, szeretettel!!
Drága emlékedre szeretettel!
Drága , Imádott Fénylő Csillagom, Édes Gabikám !
Kiválasztom a legfényesebb csillagot,
És RÁD gondolok.
Bár megérinthetném, lehozhatnám. . .
Mert Ő maga az! Bár láthatnám. . .
Könny csordul a szemembe,
visszaemlékezem a szép évekre,
Az egymással eltöltött pecekre.
MIÉRT VETTÉK EL A DRÁGA ÉLETED?
Örök szeretettel...
Drága Angyalkáink nagyon-nagyon hiányoztok!!!
Fájó szívvel, szeretettel!
Érted égnek a szeretet és emlékezés lángjai!
Drága Kincsem!
Őrizlek Téged szívembe zárva,
Érted mindennap égjen a gyertyalángja .
Érted égnek a szeretet lángjai!
Drága emlékedre égjen szeretetgyertyám.
Szeretettel:
Szememben könnyek,kezemben virág
Gyertyát gyújtok,égjen a szeretetért.
VELED eltöltött minden pillanatért,
ÉRTED kit nagyon szeretek,
ÉRTED hullik minden könnyem,
Ragyogjon a mécses ahogy a csillagok,
Őrizzék álmod hófehér Angyalok.
Szívünk végtelen fájdalmával, végtelen szeretetével gondolunk Rád Drága Gabika!!
Fájó szívvel, szeretettel!
FÁJÓ SZIVVEL ÉRTED.
(KÖSZÖNÖM A TAVALYI ÉVBEN GERGÖCIMÉRT GYUJTOTT GYERTYÁKAT,SZÉP IDÉZETEKET)
Érted égnek a szeretet lángjai!
Fájó szívvel, szeretettel emlékezem!
Drága Kincsünk, Angyalkánk, Imádott Gabcsikánk !
Elvettek Tőlünk, s nem maradt más,
Szívünkben űr és néma gyász
Hiába telnek hónapok évek,
Mindig hazavárunk Téged!
Emlékedre szeretettel!
Szomorú szívvel szeretettel, gyújtom gyertyám Érted, drága Gabika.
Érted ég a szeretet lángja!
Emléketek örök...
Örök szeretettel a szívünkben!
Fájó szívvel emlékezem!
Imádott Kisfiam, Drága Tücsikém!
Ez az év csak közelebb visz Hozzád,
Fáj, nagyon fáj, hogy nem láthatlak már.
2008.decemberben szentestén beszéltem Veled,
Utoljára, azóta sajnos nem.
Mikor kimegyek a temetőbe, szólok Hozzád,
Sajnos válasz nincs :(
"A bánat úgyis visszajön majd Hozzám"
Rám talál mindig szüntelen és igy élem az életem Nélküled.
Sok mindenkiben csalódtál, csalódtunk.....
Soha nem felejtem el a soraid, nagyon elkeseredett volt,
akinek szántad, az fel sem vette ...........
Nagyon sokat szenvedtél , Veled együtt mi is.
"Nézz le rám ó Istenem,
Nézz le rám segíts nekem
Légy velem, engedd, hogy éljek,
Adj erőt s időt nekem!
Nézz le rám ó Istenem,
Nézz le rám segíts nekem
Légy velem, engedd, hogy éljek,
Adj erőt s időt nekem!"
Szeretném még a Drága Tücsikém emlékét ápolni ! :((((((
Angyalok őrizzék örök álmod...
Fájó szívvel...
Drága, Gyönyörü Angyalkánk.
Te ragyogsz a legfényesebben Nekünk,
Nagyon szomorú lesz ez az év is,
12 éve, hogy örökre elvesztettünk.
Azóta szenvedünk és emlékezünk,
Emléked nem törli ki szívünkből semmi!
Mi igazán szerettünk és szeretni fogunk Tégedet!
Szomorú szívvel emlékezem!
Hálás szívvel köszönöm a megemlékezéseket egész évben Drága Tamáskámért! Örök szeretettel emlékezem Drága Gabikára!!
Édes Gabika, Imádott, Jóságos Gyermekünk !
Szavakkal el nem mondhatom,
versben le nem írhatom,
hogy mennyire hiányzol.
Nélküled nem ragyog a napsugár,
s oly szürke lett az egész világ.
Nincs rá szó és nincs rá hang
és nincs senki, aki visszaad,
s míg "élek", erre nincs vigasz.
Fájó szívvel, szeretettel!
Drága Gabika szívünk nem felejt soha...
Szomorú szívvel....
Érted égjen....
Szomorú szívvel, szeretettel!
Örök szeretettel...
Fájó szívvel...
Drága lelkedért égjen a szeretet lángja!
Az idő halad,
bár tudnánk hova.
Ünneptelen ünnepek,
szállnak tova.
Képekről nézel ránk,
visszamosolyogva,
hogy utolsó emlék lesz,
ki gondolta volna.
Örökké bánatos a szívünk!! Hiányoztok Drága Gyerekek!!
Szomorú szívvel, szeretettel...
Drága lelked nyugodjék békében!
Kegyetlen érzés, zokogok
Emlékére szeretettel!
Felejthetetlen Gyermekünk, Imádott Kincsünk !
Nem múlik el úgy nap,
Hogy ne lennél az eszemben.
Sokszor sírva szorongatom
fényképed a kezemben
Amióta itt hagytad a földet,
Hatalmas ürességet érzek.
Próbálok erősnek látszani,
De belül teljes szívből vérzek.
Bánatos a szívünk örökkön, örökké....
Emléked a múló idő sem halványítja!
Drága Gyermekünk, Imádott Angyalkánk !
Véget ért az álom...
Véget ért minden...,
minden, számunkra e világon...
EGY KÖNNYCSEPP LEHET SÓS VAGY ÉDES,
KESERŰ ÉS FÁJDALOMTÓL ÉRDES.
A LELKEMBŐL FAKAD A SZÍVEMBŐL ÉL,
TORKOM SZORONGATVA A SZEMEMHEZ ÉR.
CSENDESEN FOLYIK AZ ARCOMON VÉGIG,
HIÁNYZOL! ! ! - A FÁJDALMAM ELÉR AZ ÉGIG.
A szeretet nem múlt el, hiába vége tért a másoknak "ünnep",
végigkísér bennünket "életünk" végéig.
Nagyon, de nagyon hiányzol, Szeretünk !
Fájó szivvel érted.
Fájdalom és űr, a szív felejt csak remél, hogy az Élet Csodája egyszer visszatér!!
Aludj drága Angyallá vált Gabika...őrizzük álmod.
Édes Kicsikém, Imádott Gabikám !
Te vagy az egyik legszebb ajándék,
amit életemben valaha kaptam,
De sajnos elvesztettünk Téged,
Legtisztább Angyalát a Földnek, s Égnek.
Nagyon Hiányzol és Szeretünk ,
Örökkön-örökké!
Angyal voltál,angyal lettél,
A Mennyországba emelkedtél.
Az égi szép Mennyországban
Örök üdv és boldogság van.
Emlékedre nem borul rá
Feledésnek fátyla,
Érted akik most is zokognak
Örökké szeretni fognak.
Van egy nagy közös vigaszunk,
A lélek él!!!!!!!: Találkozunk!!!
Bánatos a szívünk Drága Gabika örökkön örökké!!
Fájó szívvel emlékére...
Áldott Karácsonyt az Angyalok Között.
Áldott Karácsonyt az Angyalok között!
Boldog Karácsonyt az Égiek Országában.
Drága Kisfiam, Tücsikém!
Igy köszönök, mikor megyek Hozzád,
így köszönök mikor eljövök.
Hiszen így szólítottalak, így is marad.
Nagyon nehezek a napok nélküled.
Sok éve már hogy elvesztettelek,
de a fájdalom nem múlik el.
Te csodálatos jó gyermek maradsz,
nem sikerültek a tervek, amit elgondoltál.
Nagyon, nagyon szeretlek,
soha el nem felejtünk.
Mindennap Rád emlékezünk.
Ki tette ezt Veled, Velünk?
Ha hibáztam miért nem engem vittek?
Tudod, hogy mindig megyünk Hozzád.
Megnyugvásom csak Melletted lehet,
Ki tudja meddig élek? de ez nem élet!
Nagyon szomorú és fájdalmas Nélküled.
Csak sírok, zokogok megtört szívvel, ami már halott. A Téged Imádattal szerető Édesapád
Levél a Mennyből, Drága Gyermekemtől !
Amikor a holnap kezdődik Nélkülem,
és nem leszek ott, hogy lássam,
ahogy a Nap felkel, és meglátja,
Értem könnyező két szemed,
azt kívánom Ne sírj!
Ne sírj, úgy mint ma, mialatt
arra gondolsz miket nem mondtál
el Nekem.
Tudom mennyire szeretsz,
Én is Téged ugyan úgy,
bármikor is gondolsz Rám és Tudom,
hiányzom Neked nagyon.
Amikor a holnap kezdődik Nélkülem,
ne gondold, hogy nem vagyunk együtt,
Bármikor is gondolsz Rám, tudd
Ott vagyok Veled a szívedben !
Csillagsátor a szobád,
Virágtenger borul Rád .
Rajtad van kedvenc ruhád,
Angyalok vigyáznak Rád.
Utad a csillagok útja,
Mely nem ér véget Soha,
Lelked a világ vándora,
Álmodj szépeket Drága Angyalka.
Szomorú Karácsony Nélkületek.....
Áldott Karácsonyt kívánok Neked az Angyalok, drága Gabika.
Boldog mennybéli ünnepeket...
A jó lelkek csillagként élnek tovább...
Áldott karácsonyt az Angyalok között!
Szomorú szívvel emlékezem!
Áldott karácsonyt az Angyalokkal!
Drága emlékére szeretettel!
Angyalok vigyázzák örök álmát...
Fájó szívvel...
Édes, Felejthetetlen Gabikánk emlékére !
Gyertya, gyertya, gyertya lángja.
Vidd üzenetem a Mennyországba.
Mond meg Neki szeretem.
Nélküle nincs már életem.
Arcomon könnycsepp gördül,
a Te lelked angyalként röpül.
Szárnyaiddal simogass meg minket,
súgd meg, hogy jól vagy,
Nyugtass meg minket!
Nagyon-nagyon hiányoztok Drága Gyerekek!!!
Drága emlékedre szeretettel!
Áldott Karácsonyt kívánok az Angyalok között, drága Gabika.
Szomorú szívvel....
Nagyon szép karácsonyt az angyalok társaságában!
Édes Angyalkánk, Imádott Gabikánk !
Örökké itt várok Rád estelente,
Arra, hogy végre hazagyere
Nézem a gyönyörű csillagokat az égen
S arra gondolok:
Vajon hol lehetsz most éppen???
Darabjaira hullott életünk,
nagyon nehéz ez a kereszt,
bármennyire próbálunk vissza találni
magunkhoz egyszerűen nem megy!
Tudom, nem mindenki van így ezzel,
csak a múltat szeretnénk visszaforgatni ,
újból és újból a régi örömöket,
csodákat várjuk, mindhiába...
Akárki is volt miért tette ezt velünk???
de nincs rá válasz...
a szív szakad meg ??!!
Még nehezebb napok jönnek,
másnak boldogság és öröm,
nekünk bánat és könnyek!
Drága Gabika Gyertyalángban Emléked Él, szívünk mélyén Életre kél! Hiányzol!!
Drága lelked nyugodjék békében!
Fájó szívvel...
Van egy ország,
ahová már oly sokan elmentek,
Ahová csak oda visz út,
vissza sosem jönnek.
Ki itt marad,szivét bánat járja,
Fájdalmas sóhaj száll az éjszakába.
De eljön majd a nap mikor a mi időnk is lejár,
s elindulunk mi is az úton,..oda hozzád.
Addig innen lentről üzenünk Neked,
Vigyázzuk az álmod s őrizzük emlékedet!!
Emléked örökké szívünkben él, drága Gabika.
Szomorú szívvel, szeretettel!
Advent 4. vasárnapjára fájó szívvel, szeretettel!
Drága lelkedért égjen a szeretet lángja!
Nagyon szép negyedik Adventet az angyalok közt!
Szomorú szívvel......!
Az angyalok vigyázzanak rád!
Ma is sírnak az Angyalok velünk,
Hisz nem ünnep már ez a nap nekünk.
Némán könnyeznek a zúzmarás levelek,
Suttogva ejtem ki drága nevedet.
Így kívánok
ÁLDOTT MENNYEI ADVENTET NEKED!
Advent negyedik vasárnapja,szomorúan, Nélkületek....Hiányoztok..Nincs már ünnep.....
ADVENTKOR ÉRTED,
Angyal voltál,angyal lettél,
A Mennyországba emelkedtél.
Az égi szép Mennyországban
Örök üdv és boldogság van.
Emlékedre nem borul rá
Feledésnek fátyla,
Érted akik most is zokognak
Örökké szeretni fognak.
Van egy nagy közös vigaszunk,
A lélek él!!!!!!!: Találkozunk!!!!
ADVENTKOR FÁJÓ SZIVVEL.
Angyal voltál,angyal lettél,
A Mennyországba emelkedtél.
Az égi szép Mennyországban
Örök üdv és boldogság van.
Emlékedre nem borul rá
Feledésnek fátyla,
Érted akik most is zokognak
Örökké szeretni fognak.
Van egy nagy közös vigaszunk,
A lélek él!!!!!!!: Találkozunk!!!!
Adventre szeretettel!
Advent Alkalmából Szeretettel.
Advent alkalmából szeretettel
Édes Gabika, Imádott Gyermekünk !
Borzalmasan fáj, ilyenkor még jobban,
Nem mintha máskor másabb volna.
De másoknak az ünnep, minket még
Szomorúbbá tesz, hisz nem vagy velünk.
Te voltál az aki megvette elsőnek az ajándékot,
Meglepetésként, de most senkitől nem kapunk már.
Feldíszítettük a Karácsonyfád, amit imádtál,
LED-es fényekkel világítjuk meg ,
Ajándékot is vettünk , síremlékedre tesszük.
Kibírhatatlan fájdalommal a szívünkben ,
Végtelen elkeseredetten minden percünk
csak a TIÉD !
Angyalka üzenete akik elfeledték :
VAJON KIK LESZNEK AZOK,AKIK MAJD EMLÉKEZNEK RÁM?
AKIK KÖNNYCSEPPET EJTENEK A NEVEM HALLATÁN?
AKIK NEM FELEDNEK MAJD...,
TI DRÁGA SZÜLEIM TUDOM NEM FELEDTEK !
Fájó szívvel, szeretettel!
Anyai, sorstársi együttérzéssel emlékezem Rád Drága Gabika!!
Szomorú szívvel gondolok Rád, és Szüleidre, drága Gabika.
Hiányod már a szívem mardossa,
Lelkem már elkoptatta a bánat,
Testem sóvárogva Feléd nyúl,
Bárcsak megtalálhatnálak.
Szemeim már elfogytak a könnytől,
Erőltetem Magam elé arcodat,
Rettegek a sötét , hideg éjtől,
Érted vívok álom arcokat.
Borzalmasan hiányzol nekünk Drága Gyermekünk.
Nem tudok nélküled élni
Sose foglak végleg elengedni.
Mert örökre a szívembe zártalak,
Elengedni sosem akartalak.
Fájó szívvel, szeretettel!!
Drága, Imádott Kincsünk!
Velem vagy minden egyes reggel,
Mikor a Nap pislákolva felkel.
Ott vagy minden egyes éjszaka,
Mikor megérint a sötétség halk
szava.
Elkísérsz minden kósza utamon,
Mikor az élet értelmét kutatom.
Mellettem állsz a hétköznapok harcában,
Nyugalmat csak melletted találok.
Emlékedre szeretettel!
Adentre szeretettel!
Fájdalommal a szívemben....
Drága lelked nyugodjék békében!
Fájó szívvel...
Szeretettel emlékére...
Bánatos a szívünk örökkön örökké...
Fájó szívvel, szeretettel!
Fájdalommal, SOHA nem dolgozzuk fel a hiányod Édes Gabika!
Nem volt még olyan perc,mely álmosan múlt el,
álmatlanul forgolódom az emlékeimmel.
Téged látlak lehunyt szemmel,hogy itt vagy velem,
a sors tőlem elszakított....., csodás álom vagy nekem!!
Tudod, nélküled nincsen,
Nincs ami jó
Nekem te vagy a minden,
A csönd és a szó.
Érted ég a szeretet lángja!
Drága emlékedre szeretettel.
Drága Gabika, Imádott Angyalkánk !
Veled mennék a múltba vissza,
Hogy lelkem tiéd feltámassza.
Utánad ugornék ezerszer,
S megmentenélek ezeregyszer.
Gyertyaláng a lelked fénye,
Fényképed előtt lassan égve,
Életed szívemben életre kél,
Míg élek emléked él.
Bár elmentek tőlünk Ők örökké Élnek....
Örök szeretettel!
Szomorú szívvel...........!
Az angyalok vigyázzanak rád!
Érted égjen örökké!
Érted égnek a szeretet és emlékezés lángjai!
Imádott , Felejthetetlen Gyermekünk Emlékére !
Fenn az égen ragyognak a csillagok,
Távoli szeretett Gyermekemért, gyertyát, mécsest gyújtok,
Reszketeg fényüknél könnycseppek peregnek,
Érte akit messze-távolba vittek.
Nehéz így élni, távol Tőle,
Fájó szívvel megkönnyezünk minden emléket,
könnyekbe fulladt minden ' "ünnepet"
Így tűrjük az " életet ",
Nélküled bár, de mégis mindig Veled.
Fájón csend van Nélküled Drága Gabika!!
Fájó szívvel, szeretettel!
Szomorú szívvel szeretettel.
Drága emlékedre szeretettel!
Nagyon szép 3. adventet az angyalok birodalmában!
Emléked szívünkben örökké él!
Szomorú szívvel....
Életem, Kincsem, Imádott Gabikám!
Tanuljuk az életet, Nélküled ,
de valahogy nem megy sehogy ..
az idő vesztegel,
meg-megáll tétován visszanéz,
akadozik a szerkezet,
Nagyon fáj az emlékezés !
Nagyon hiányoztok Drága Gyerekek!!
Örök szeretettel...
Szomorú szívvel emlékezem!
Drága lelkedért szeretettel!
Fájó szívvel, szeretettel!
A remény mi segít túlélni a napot,
A remény mi erőt ad a holnaphoz,
Találkoznunk kell még, ez ami éltet,
Nem lehet,hogy minden így érjen véget.
Advent harmadik vasárnapján szomorúan, Nélkületek.....
Advent 3. vasárnapján szeretettel!
Advent 3. vasárnapjára szeretettel!
Advent 3. vasárnapjára szeretettel!
Édes , Imádott Kincsünk. Drága Gyermekünk.
Hihetetlen fájdalom Nekünk az "ünnep" .
Kívánjuk érezd Magad nagyon jól, ünnepelj Édes Angyalkánk!
Te csak Angyalok között lehetsz, ha van tulvilági élet.
Mi idelent csak szomorkodunk, sirunk, várunk nagyon haza.
Nekünk nincs "ünnep" mióta elvették a Drága Életed,
előtted állt a jövő, tele tervekkel, mind meghiusult.
Nagyon szeretünk, és Fájdalmunk leirhatatlan.
Megyünk Édes Csillagom Hozzád, meggyújtjuk
a 3. Adventi gyertyád.
Advent alkalmából szeretettel
Áldott Adventi 3. vasárnapot kívánok Neked az Angyalok között,
és Családodnak itt a földön, drága Gabika.
A kegyetlen halál mindent összetépett, szívünkbe örök fájdalmat vésett!!
Fehér hóval lepett a táj,
Csengőszóval suhan a szán.
Fenyők ágai hajladoznak,
Égen a csillagok ragyognak.
Esti harangszó hangját viszi a szél,
Szívem vár ...talán a múlt csodája visszatér!
Érted ég a szeretet lángja!
Nagyon szép 3. Adventet az angyalok közt!
Szomorú szívvel emlékezem!
Imádott Gabikánk !
Elvettek Tőlünk, s nem maradt más,
Szívünkben úr, és néma gyász.
Hiába telnek hónapok, évek,
Mindig hazavárunk Téged.
Hajtanám az időt arra gondolva,
Hogy ami eltelik, minden egyes óra,
Közelebb visz Hozzád és
Találkozunk újra.
Akkor végre magamhoz ölelhetlek,
s elmondhatom mennyire szeretlek.
Szerettelek mindig, szeretlek most is,
És szeretni foglak a végtelen időkig.
Nem feledlek Téged egyetlen percre sem,
Te maradsz Nekem mindig Örökké
Imádott Gyermekem!
Emlékedre szeretettel.....
Örök fájdalommal, örök szeretettel....
Az angyalok vigyázzanak rád!
Emlékedre szeretettel!
Emléked örök.....
Karácsony felé.....
Szemem a sok könnytől egyre jobban fárad,
Nem múlik el nap,hogy ne sírnék utánad.
Könnyes szemmel,fájó szívvel elmondom Tenéked,
Hogy míg a szívem dobban,nem feledlek Téged.
Nagyon hiányoztok Drága Gyerekek!!! Miért.....
Fájó szívvel, szeretettel!!
Drága emléked a múló idő sem halványítja!
Emlékére szeretettel...
Emléked örökké szívünkben él, drága Gabika.
Keresek egy parázsló csillagot,
mert tudom, hogy
Lelked ott fent ragyog.
Angyalkám, Arany Gabikám !
Te vagy a hang és én vagyok a csend.
Lelked dallama lelkemben visszacseng.
Te vagy a levegő és Te vagy a víz,
Nélküled keserűvé válik az édes íz.
Te vagy nekem a fény és Te vagy az élet.
Én vagyok az árnyék, ki fény nélkül nem élhet.!
Emlékedre szeretettel!
Örök álmod legyen áldott!
Édes, Imádott Gabikám! !
Összeomlott a lelkem.,
összeomlott az életem.,
összeomlott minden percem.
Nem tudom mit tegyek....???
Körülöttem a világ már rég összeomlott,
Bánatos szememben nagyon sok könnycsepp megbújik,
De ha majd eljő a csillagos sötét éjjel,
Könnyeimet szabadjára engedhetem végre,
Elsuttogom majd a csillagoknak,
De csak úgy hogy senki meg ne hallja
Könnyezve kérem a fényes csillagok ölelését,
Hogy adjanak a bús lelkemnek egy kis békét.
Adják vissza a régi múltam,
Amikor még igazán boldog voltam,
Itt volt vélem az kit igazán tiszta szívből szeretek.
Amikor még a könnyeim nem hullottak Nekem,
Adják vissza kicsit még azt a napot,
Had legyek Boldog Veled Édes Gyermekem.
A szívünk nem felejt soha.....
Áldott adventet az angyalok birodalmában!
Emlékedre szeretettel!
AZ ANGYALOK VIGYÁZZANAK RÁD!
Fájó szívvel, szeretettel!
Fájó szívvel, szeretettel !
Drága Gabcsika emlékére, örök szeretettel!
Drága szép emlékedre, Imádott Gabikám!
Bárcsak lenne még időm, elég...,
amit Veled együtt tölthetnék.
De sajnos már nem vagy itt.
Szívembe hiányod villámként hasít.
Gyújtom a gyertyát, Érted,
apró lángja beragyogja az eget,
összeköti itt felejtett emlékeidet,
az elhagyott, szomorú szíveket.
Örök szeretettel a szívünkben!!
Örök fájdalommal szívünkben.
Emlékedre szeretettel!
Szeretettel emlékezem!
Örök fájdalommal...
Advent 2. vasárnapján fájó szívvel, szeretettel!
Drága Gabika Advent második vasárnapján Értetek...Nélkületek....Hiányoztok nagyon-nagyon.....
Te kicsi adventi koszorú,
Gyújts a szívbe fényt, mely szomorú,
E szent időben te légy a fény,
Bús szíveknek a megváltó remény.
Ma is, minden alkalommal Temetőben emlékeztünk Advent 2. vasárnapján,
Amit mindig nagyon vártál a MIKULÁS napra.
Mindig adtál, nagyon, de nagyon jó Gyermekünk maradsz Örökre.
Drága Gabikám , Imádott Angyalkám !
Nem múlik el úgy nap,
Hogy ne lennél az eszemben.
Sokszor sírva szorongatom
fényképed a kezemben.
Amióta itt hagytad a földet,
Hatalmas ürességet érzek.
Próbálok erősnek látszani,
De belül teljes szívből vérzek.
Karácsony felé....szomorú szívvel!
Nagyon szép második Adventet az angyalok birodalmában!
Mikulásra szeretettel.....!
Szomorú szívvel emlékezem!
Szomorú szívvel emlékezem!
Advent 2. vasárnapján szeretettel emlékezem!
Adventben sok szeretettel
Advent II. vasárnapján szeretettel!
Adja meg az ég amivel az élet adós maradt!
Szomorú szívvel emlékezem!
Örök szeretettel gondolunk Rád Drága Gabika!!
Nélküled,
de mégis mindig Veled,
hiszen a szívem mélyén
rejtettelek el.
Drága Kisfiam, Imádott Gabikám !
Mindig Rád gondolok, Rólad álmodozom,
Még az álmomban is a Te neved suttogom.
Rád gondolva köszönt a rózsaszínű hajnal,
Este arra vágyom, bár vinnél magaddal...
Hát fogd meg a kezem, és soha ne engedj el,
Ha félek a holnaptól, a lelkeddel ölelj!
Te vagy a fény és én vagyok az árnyék,
Nélküled örök sötétségben élek már én.
Drága lelked nyugodjék békében!
Szomorú szívvel, szeretettel gyújtom gyertyám érted, drága Gabika.
Szívünk végtelen fájdalmával, szeretetével emlékezünk!!
Szállj most a széllel, zuhanj Rám minden esőcseppel.
Táncolj a napsugarán, simogasd orcám a szellővel.
Túl vagyok már sok fájdalmam, mit tartogat még a jövő?
Hálás vagyok, hogy voltál nekem, be ragyogtad az életemet.
Csodával, szeretettel, boldogsággal ajándékoztad minden percem!
Örök fájdalommal!
Örök fájdalommal, szeretettel.....
Adventre szeretettel!
Hiányzol a családodnak......!
Az angyalok kísérjék végtelen égi utadat......
Drága Fiam!!
Oly könnyes most szemem,
Itt hagytál bennünket könnyen, és egyszerűen.
Fájó szívvel írom- e kis verset neked,
Legalább még egyszer láthatnám gyönyörű két szemed.
Csak a mély fájdalom mit szívembe zárhatok.
Oly kevés volt életed, de te buszkén vállalod,
Mindössze csupán csak huszonkét évet éltél.
Nem vagy már közöttünk, mi szívemet marja!
Hosszú útra mentél és lassan Én bele pusztulok.
Soha nem feledünk hisz lélekben örökké velünk élsz.
Drága Fiam
Oly könnyes most szemem,
Itt hagytál bennünket könnyen, és egyszerűen.
Fájó szívvel írom- e kis verset neked,
Legalább még egyszer láthatnám gyönyörű két szemed.
Csak a mély fájdalom mit szívembe zárhatok.
Oly kevés volt életed, de te buszkén vállalod,
Mindössze csupán csak huszonkét évet éltél.
Nem vagy már közöttünk, mi szívemet marja!
Hosszú útra mentél és lassan Én bele pusztulok.
Soha nem feledünk hisz lélekben örökké velünk élsz. "
Mély fájdalommal emlékezem!
Fájdalom és űr, a szív nem felejt csak tűr és remél, hátha az Élet csodája egyszer visszatér!!
Szomorú szívvel, szeretettel.
Fájó szívvel, szeretettel!
Drága emlékedre szeretettel!
Lelkünk végtelen fájdalmában örökké létezel...
Édes Angyalkánk , Imádott Gabikánk !
Ülök a szobámba és Rád gondolok,
Elmennék Hozzád, de nem tudok.
Gyönyörú, szép hely ahová költöztél,
Mégis minden este hazavárlak Én .
Megtennék mindent, ha tehetném,
Az életemről is lemondanék Én.
Csak még egyszer velünk lehetnél,
Csak még egyszer megölelhetnél.
Elmondanám Neked mennyire szeretlek,
Szívem minden dobbanásával Rád emlékezek.
Kereslek, kutatlak itt a nagy világba,
De majd megtalállak az Örök Hazába.
NAGYON HIÁNYZOL DRÁGA KINCSEM!
Advent idején szeretettel.....
Bánatos szívvel......
Dága emlékedre szeretettel...........
Az angyalok vigyázzanak rád!
Örök szeretettel!
"Kereslek Téged a zajban, a csendben,sivár puszta tájban, s őrjítő tömegben.
Álmomban a Te arcodat látom,felébredni ezért, többé sosem vágyom.
Múlnak a napok, s fakul a remény,hogy valaha egyszer újra látlak én.
"Kereslek Téged a zajban, a csendben,sivár puszta tájban, s őrjítő tömegben.
Álmomban a Te arcodat látom,felébredni ezért, többé sosem vágyom.
Múlnak a napok, s fakul a remény,hogy valaha egyszer újra látlak én.
"Kereslek Téged a zajban, a csendben,sivár puszta tájban, s őrjítő tömegben.
Álmomban a Te arcodat látom,felébredni ezért, többé sosem vágyom.
Múlnak a napok, s fakul a remény,hogy valaha egyszer újra látlak én.
Szívünk végtelen szeretetével gondolunk Rád Drága Angyal!!
Drága Kisfiam, Imádott Gyermekem!
Gyengéden csepereg odakint
Ábrándos a szív rendszerint
Ilyenkor könnyen jön az álom
Az én álmom is ekképp várom
Becsukom szemem, más a világ
A szívem érted, oly féltőn kiált
Esöcsepp kopog az ablakon,
HIÁNYZOL!!! HIÁNYZOL NAGYON!!
Fájó szívvel, szeretettel!!
Mély fájdalommal emlékezem!
Fájó szívvel...
Szeretettel emlékére...
Drága Gabikám, nagyon szeretlek!
Szívből csordult könny sebez meg.
Miért sír fel az égre, akinek még van reménye?
Nekem csillagfény nem ég már.
Özön éj és néma kín vár.
Örök szeretettel!
Szívünk végtelen szeretetével gondolunk Rád Drága Gabika!!
Drága lelkedért égjen a szeretet lángja!
Érted égjen...örökké!
Adventre szeretettel!
Adventre szeretettel!
Drága lelkedért szeretettel!
Érte égjen örökkön - örökké...
Fájó szívvel...
Sok szeretettel!
Advent első vasárnapján szomorúan, Nélkületek....
Emlékedre szeretettel!
Advent 1. vasárnapjára szeretettel!
ADVENT ELSÖ VASÁRNAPJÁN.
FÁJÓ SZIVVEL.
Nincs perc, mikor nem várnálak,
Pillanat, mikor nem hivnálak.
Évek múlva is Te leszel az,
Kinek, várom hangját,
Motorja zugását
Nevetö mosolyát
Kinek neve hallatán az emlék
szivembe mar
Szemembe könnyet csal.
Érted égjen........örökké!
Nagyon szép első adventet a menyek országában!
Emlékére fájó szívvel, szeretettel!
Emlékére fájó szívvel, szeretettel!
Advent első vasárnapján szeretettel
Áldott Adventi első vasárnapot kívánok Neked az Angyalok között, drága Gabika
Sohasem halványul szívünkben Emléked!! Egyre nehezebb Nélkületek Drága Gyerekek!!
Imádott Gyermekünk, Aranyos Gabikánk!
Hiába választ szét bennünket a távolság és a sors!
Mihelyt betérek szívembe, és behunyom szemem
Máris megszűnök létezni e helyen, ahol TE nem vagy jelen.
Legalább ezt a szabadságot nem vette el tőlem a sors,
és nem tőle függ, hogy ne legyél Velem.
Szomotú szívvel emlékezem!
Nagyon szép Advent 1. vasárnapját az angyalok országában!
Emléked szívünkben örökké él!
Drága lelked nyugodjék békében!
Örök fájdalommal...
Drága Gyermekünk, Imádott Angyalkánk !
Keresni foglak, ezer világon át
és tízezer életen át,
míg meg nem lellek.
Egy szív beszél a néma csenden át,
égi erők hordozzák szavát.
Ezt én hallom csupán senki más
Drága Gyermekem mennyei égi szavát.
Érted égjen a szeretet lángja!
Végtelen szeretettel emlékezünk Rád!!
Szeretettel...
Drága emléked örökké élni fog!
Nem akarok senki lenni, ha nem vagy itt,
Így elfogyok, ahogy a láng.
Én nem tudok valaki lenni, ha nem vagy itt,
Egy út kéne . . hozzád.
Drága lelkedért égjen a szeretet lángja!
Örök és végtelen szeretettel a szívünkben emlékezünk!!
Örök szeretettel!
Nyugodjon békében...
A szívünk nem felejt soha...
Agyalkám őrizze örök álmod!
Emlékére szeretettel!
Emlékére égjen!
Emléked szívünkben örökké él.
Örök szeretettel!
Drága, Imádott Gyermekünk, Édes Gabika !
Lágyan ölel a csend.
Emlék perceket lopok az időtől,
Melyek mélyén az arcod feldereng.
De csak a semmit markolja a kezem,
Zokog bennem hiányod,
S marja lelkembe a fájón lüktető sebet.
Szétfoszlanak a boldog emlékképek,
Pilláimon egy könnycsepp rezeg.
Drága emlékére szeretettel!
Szeretettel emlékére...
Szomorú szívvel....
Fájó szívvel, szeretettel.....
Az angyalok vigyázzanak rád!
Szomorúan....
Emléked szívünkben örökké él!
Emlékedre szeretettel!
Bánatos szívvel....
Este, ha kigyúlnak a fénylő csillagok,
úgy fáj, hogy te ott és én itt vagyok.
Felsír bennem a hozzád hívó vágy és
rólad álmodom át az egész éjszakát.
Fájó szívvel, szeretettel!
Drága Gabikám a kegyetlen halál mindent összetépett, szívünkbe örök fájdalmat vésett!!
Nyugodjon békében...
Drága emlékedre szeretettel!
Örök szeretettel emlékezünk Rád Drága Gabcsika!!
Szomorú szívvel, szeretettel....
Fájó szívvel...
Szeretettel emlékére...
Drága lelked nyugodjék békében!
Fájó szívvel, szeretettel!
Szívem végtelen szeretetével, fájdalmával gondolok Rád Drága Gabika!!
Állok az ablak mellett éjszaka,
S a mérhetetlen messzeségen át
Szemembe gyűjtöm össze egy szelíd
Távol csillag remegő sugarát.
V Á R L A K V I S S Z A , Drága Gabika !
Emléked szívünkben örökké él!
Fájó szívvel, szeretettel gondolok Rád!
Fájón Csend van Nélküled Dága Gabika!
Drága lelkedért égjen a szeretet lángja!
Merre jársz, ki bennem élsz,
A szívem arra vár, hogy visszatérj.
Édes, Tündéri Angyalka, Imádott Gabika !
A nappalok úgy telnek el mint egy álom,
És minden éjszaka a reggelt várom,
Talán ma lesz a napja, hogy vissza fogsz jönni,
S úgy teszünk mintha nem történt volna semmi.
Érted égjen a szeretetgyertyám, drága Gabika
Békés álmokat az Angyalok között!
Szeretettel emlékére...
Jajj de Nagyon fáj a hiányod Drága Gabikám !
Még máig is várom, hogy belépjen,
de tudom, hogy többet ezt nem érzem.
Újra akarom nézni a kedves arcát,
de nem láthatom drága mosolyát.
Fiatal volt, még ott volt az élete,
de elvették tőlem, elvették örökre.
Szomorú szívvel emlékezem!
Drága Gabikám csend borult az egykor vidám házra...
Emlékedre szeretettel!
Emlékedre szeretettel!
Fájó szívvel emlékezem Rád!
A kegyetlen halál mindent összetépett, szívünkbe örök fájdalmat vésett!!
Fájó szívvel, szeretettel!
Érted égjenaz emlékezés gyertyája, drága Gabika.
Drága emlékedre szeretettel!
Drága emlékére .....szeretettel!
Lelkünk végtelen fájdalmában örökké létezel Drága Angyalkánk!!
Szomorú szívvel emlékezem!
Édes Angyalkánk !
Virágot viszek a Temetőbe megyek,
Ott nyugszik csendben , kit nagyon szeretek,
Lesteszem a virágot, sirodhoz érve,
Elmondom halkam, mi szívemet nyomja,
Mikor bánatom van, hozzád megyek sirva,
Nem felelsz Nekem, de Tudom megérted,
Hisz Tudod, hogy nagyon, de nagyon Szeretlek TÉGED!
Iszonyatos fájdalommal szerető szüleid
Szeretettel emlékére...
Örök fájdalommal, és szeretettel gyújtom gyertyám, drága lelkedért.
Sohasem halványul szívünkben Emléked, sohasem szűnik meg Lelkünk Gyásza Érted!!
Szeretetgyertya!
Nagyon fáj a szívem Érted,
Emléked őrzöm szívem legmélyében!!!
Szememből a könnycsepp halkan csordogál,
nincsen már másom,
csak az Emlék,
..mit itt hagytál..
Drága emlékedre szeretettel!
Nyugodjon békében...
Fájó szívvel, szeretettel!
Drága Szép Emléked örökké közöttünk Él Gabika!!
Fájdalmas az élet nélküled!
Köszönöm a születésnapi megemlékezést!
Örök szeretettel!
Emléked szívünkben örökké él!
Bánatos a szívünk örökkön-örökké!!
Emlékére szeretettel!
Anyai SZeretettel
ANYAI SZIVVEL ÉRTED.
Drága lelkedért ég a szeretet lángja!
Szomorú szívvel emlékezem!
Egy Anyai szív megszakadt, nem meg tovább megakadt....
Ezt alig lehet kibírni, mégis itt vagyok...
Dacolva a nappal, mely rám többé nem ragyog.
A szívem egyre apróbb darabokban, de még dobog....
A gyász, a bús, a kegyetlen lüktet halántékomon.
Tudom, érzem, lelkemben látom,
itt vagy, mindig, mindenhol.
Szívünkben örökké élsz, drága Gabika, mert ott van a Te lakhelyed
Drága emlékedre szeretettel!
Szívünk végtelen fájdalmával és szeretetével emlékezünk Rád Drága Gabika!!
Édes, Imádott Gabika !
Távozásod, sosem lesz emlék csupán,
Örökké Bennünk Élsz, míg létezünk ...
Örök, végtelen útra mentél,
mégis hazavárunk,
Akkor is,
ha tudjuk,
lehetetlen...
Fájó szívvel, szeretettel! Köszönöm a távollétemben gyújtott gyertyákat!
Mély fájdalommal emlékezem!
Drága, Imádott Gabika !
Mikor még itt voltál, Mikor mindennap láthattál,
És én is láthattalak,
Akkor még nem éreztem mai fájdalmamat.
Csak az idő múlik, feledni nem lehet szívünkben fájdalom és szeretet!!
Mély fájdalommal, szeretettel!!
Fájó szívvel......szeretettel......
Örök fájdalommal, és szeretettel gondolok Rád, drága Gabika.
Drága emlékedre szeretettel!
Szeretettel emlékére...
Soha el nem múló szeretettel gondolunk Rád Drága Gabika!!
Édes Angyali Gabika,Imádott Gyermekünk.
Szívemben a helyedet nem pótolja semmi,
őrzöm emléked, nem foglak feledni.
A bánat, a fájdalom örökre megmarad,
mindig velem leszel, az idő bárhogy is halad.
A jó lelkek csillagként élnek tovább...
Szeretettel...
Örök szeretettel gondolok Rád!
Okuljatok mindannyian e példán, ilyen az Ember egyedüli példány.....
Érted égjen szeretetgyertyám, drága Gabika
Mély fájdalommal, örök szeretettel.
Emlékük, mint a lámpafény az estben,
Kitündököl és ragyog egyre szebben
És melegít, mint kandalló a télben,
Derűs szelíden és örök fehéren.
Szemünkben tükrözik tekintetük még
S a boldog órák drága, tiszta üdvét
Fölissza lelkünk, mint virág a napfényt
És élnek ők tovább, szűz gondolatként.
Fájó szívvel, szeretettel!!
Szeretettel emlékére...
Szomorú szívvel, szeretettel!
Édes, Drága , Tündéri Gyermekünk.
Kiáltoztam a sötétben százszor a neved,
nem jött válasz rá,és nem jött felelet.
Kinyújtottam én utánad százszor a kezem.
nem találtam rád,és nem lát a szemem..
Drága Gabikám csend borult az egykor vidám házra, elmentél a szívünk olyan árva....
Hiányod örök fájdalom!
Szeretettel...
Szívünk végtelen fájdalmával, szeretetével emlékezünk Rád Drága Gabika!!
Drága Angyalkám, Imádott Gabika !
Amikor azt mondják: a szív megszakad,
Nem mondták, hogy érezhető és nem csak szavak.
Érzem kártyavárként omlott össze életem,
Mikor rájöttem, hogy Nélküled nem létezem.
Szörnyű, hogy az élet mégis megy tovább.
Csak lézengem, és emlékezem Rád!
Minden percben mellettem vagy,
Sose hagynál el.
Csak az ad erőt, hogy tudom
Semmi nem múlt el.
Nem tudom és nem akarom elfogadni ezt,
Hiszek benne, hogy nekünk még találkozni kell!
Bízom benne, hogy nemsokára láthatlak,
Addig míg létezem Emléked őrzöm.
Köszönöm az életet, s mit Veled tölthettem.
Tudod, hogy Szeretlek és Te vagy a Mindenem...
Fájó szívvel, szeretettel emlékedre!
Emlékére...
Szeretettel...
Drága Gabika! Sohasem halványul szívünkben Emléked, sohasem szűnik meg Lelkünk gyásza Érted!!
Te vagy a legfényesebb Csillag,
mi felragyog, ha elveszek.
Te vagy a Leggyönyörübb szó,
mit embernek kimondani lehet.
Amit igértem Neked, igérem betartom !
vagy ne legyen a Nevem,
a szív Őre, Én Őrangyalom !
Ha visszahozhatna a vers,
Tudod, hogy megirnám.
S a perceket, melyeket
Nélküled töltök most ...
nem siratnám.
Szállj, most a széllel,
zuhanj minden esőcseppel,
táncolj minden napsugáron,
túl vagy már a sok fájdalmon.
Hálás vagyok, hogy voltál nekem,
csodával ajándékoztad meg az
elmúlt életem .....
Drága Kincsem, Imádott Gyermekem!
Drága lelked nyugodjék békében!
Érted égjen a szeretet, és a fájdalom gyertyája, drága Gabika.
Fájó szívvel...
Emlékére szeretettel...
Hálás szivvel köszönöm drága Kisfiamnak gyujtott gyertyát.
Szerető szívek őrzik Drága Emléked!! Soha nem feledünk, mert nagyon szeretünk!!
Édes ,Imádott Kincsem !
Üresség, fájdalom,bánat
és az emlékezés,
ami maradt utánad,
és a mérhetetlen hiány!
Emlékedre fájó szívvel, szeretettel!
A szív egy életen át tud fájni....
Drága lelked nyugodjék békében!
Végtelen szeretettel gondolunk Rád Drága Gabika!!
Drága, Imádott Gyermekünk !
Egy ideje nem jönnek a szavak,
pedig le kellene írnom, ami szívemben hamvad.
Csak a szomorú tájat nézem...,
s a köröttem aláhulló leveleket...,
a fűszálakon megcsillanó vízcseppeket.
Gyönyörű Kincsem!
Előttem a fényképed,
szívemben az emléked!
Fájó szívvel, szeretettel!!
Fájó szívvel, szeretettel!!
Érte égjen örökkön örökké...
Végtelen és örök szeretettel gondolunk Rád Drága Gabcsika!!
Az angyalok vigyázzanak Rád!!
Drága emlékedre szeretettel!
Nagyon szép születésnapot az angyalok birodalmában!
Végtelen fájdalommal Emlékezünk Rád Drága Angyalka ezen a napon is!! Soha nem feledünk!!
Drága Gabika! Szüleid legboldogabb napja volt november 2. mikor megszülettél és életük sugara lettél!! Fájón emlékezünk, sírunk Te Drága Gyermek!!!
Égi születésnapodra szeretettel!
Fájó szívvel, szeretettel emlékezem Rád!
Égi születésnapodon fájó szívvel, szeretettel emlékezem Rád!
Nagyon sajnálom, hogy nem vagy közöttünk. Tanulóm voltál, rendkivül tehetséges.
Nagy jövő állt volna előtted.
Őszintén sajnálom. Erre nincsenek szavak ........
Őszinte együttérzéssel emlékezem!
Égi születésnapodon szeretettel, és fájdalommal gondolok Rád és Szüleidre, drága Gabika
Égi születésnapodra szeretettel !
Tisztelt Szüők.
Sajnálom nagyon, hogy Gábor nem érhette meg a 35. életévét.
Belegondolni is rossz, én is annyi éves vagyok mint Gábor.
Nyugodjon Békében!
Fájó szívvel, szeretettel emlékezem Rád!
Emlékedre szeretettel!
Mindenszentekre őszinte együttérzéssel!
Fájó szívvel emlékezem Rá.
Drága Gáborka ! Sok szeretettel gondolok Rád édes Gyermek ! Nyugodj békében, egy nap mind találkozunk !
Bár elmentek Tőlünk Ők örökké Élnek......
Drága Angyalkánk !
A fehér álmok feketévé váltak,
megmaradt a fájdalom, s bánat.
Emlékedre Édes Kisfiam !
Megyek hozzád, vársz Rám tudom!
Egy könnycsepp lefolyik arcomon!
De lehajtom fejem, hogy ne lássa senki,
Hogy tud a bánat engem tönkre tenni!
Hiányzol! Annyira hiányzol!
Átölel szorosan, mintha a társam lenne,
Mintha Velem bármit megtehetne!
Belemar húsomba, már mindenem vérzik,
Még jó, hogy mások fájdalmam nem érzik!
Hiányzol! Annyira hiányzol!
Megyek hozzád, vársz Rám tudom!
S közben nevedet, halkan suttogom!
Jön a bánat is, itt jár mögöttem,
Micsoda hatalma lett már fölöttem!
Hiányzol! Annyira hiányzol!
Örökké ég a szeretet, a fájdalom, és az emlékezés lángja Értetek, drága Angyalkáink
Emléked örökké élni fog!
Emlékedre örök szeretettel!!
Fájó szívvel, szeretettel emlékezem!
Fájó szívvel, szeretettel emlékezem!
Fájó szívvel, szeretettel emlékezem!
Összetört szív, mint elhagyott virág.
Csak állok és bámulok némán,.
Nincs már érzés, nincs már szó,
Nincs már nekem semmi....semmi jó...
Édes Kisfiam, Imádott Gabikám !
Nélküled minden pillanat
egy-egy örökkévalóság,
a szívfájdalomból túl sok van már,
életfogytig is kevés..., száz, meg száz...,
a tengernyi fájdalomtól lassacskán
kifordul a Világ.
Fájdalommal emlékezünk....Drága Gyerekek....miért....
Fájó szívvel, szeretettel emlékezem!
Örökös bánattal szívünkben...
Hálásan köszönöm, hogy távollétemben is Emlékeztetek az én Drága Fiamra! Örök fájdalommal Drága Gabikára emlékezem!!
ALUDD HÁT ÖRÖK ÁLMOD CSENDESEN,
ÉN ITT LESZEK VELED MÍG LÉLEGZEM!
Szomorúan emlékezem , Drága Angyalkám !
Nincs már másom....,
csak a mindent elsöprő gyászom
koldus lettem ezen a világon.
Lépek is odább,
mert a gyász,
sajgó torkomban máris gombócot formáz,
és lopva terjed tovább.
Mint vulkán,
mikor virágot, mezőt-erdőt eláraszt,
ekként epeszti szívemet a bánat.
Fájó szívvel, szeretettel!!
Drága emlékedre szeretettel!
Ma eljött megint a BÁNAT, vágyakon taposva,
rám nézett, és leült egy homályos sarokba.
Ma úgy jött hozzám a BÁNAT, mint aki hazatért,
rávenni, hogy sírjak
ÉRTED és MAGAMÉRT.
Angyalka őrizze álmodat!
Édes Imádott Kincsem, Drága Gabika!
Magam mellé ültetem a csendet,
s rád emlékezem,
nem látja senki a sötétben,
hogy könnyes a szemem...
...S nem érti más, csak te,
hogy a könnyek sóhajok,
nélküled még mindig
szomorúan ébrednek a holnapok.
És van olyan perc, mely
ázottan int búcsút a mának,
s olyanok is vannak,
mik érted kiabálnak....
...Hiányzol!
Hiányzik veled az élet.
Álmatlan éjszakákon
magamnak mesélek.
Baldachinos ágyba
fektet a pillanat,
s csak képzelem, hogy karjaid
újra ringatnak....
Drága emlékedre égjen szeretetgyertyám...
Drága Csillagunk, Édes Gyermekünk!
Nagyon kesergünk, Te már Drágám nem Érted,
Beszélünk Hozzád, de már sajnos Te nem Érted.
Ahogy telik az idő,egyre jobban fáj,
Hiányod megszokni SOHA nem tudjuk már !
Emlékére szeretettel...
Mély fájdalommal!
Nagyon hiányoztok Drága Gyerekek! Üres, sivár lett az Élet!!
Örök álmod legyen áldott!
Fájó szívvel emlékezem..
Tisztelt Gyászoló Édesanya!
Engedje meg, hogy itt emlékezzünk meg Jeep85 fórumtársunkra.
Nyugodjon Békében !
Szívünk nem felejt soha....
Úgy szeretném elmondani,
hogy szeretlek Téged.
Mindig eszemben vagy,
bárhová nézek.
Úgy szeretnék két
szemedbe mélyen belenézni,
s elmondani, nélküled
nem érdemes élni.
Szeretettel emlékezem!
Drága Angyalka, Imádott Gabcsika !
Megállt az idő, oly csendes az éj,
halk szavú tündér az életről mesél.
Szomorú ódája bús és lázadó...
Ezt hallgatni jó, de szívet fájdító.
Valaki most sír, egy könnycsepp csordul,
az én arcomon is egy bús lassan elindul........."
Nagyon - Nagyon hiányzol!
Drága Gabikám nagyon nehéz minden perc Nélkületek!! Hiányoztok Drága Gyerekek!!
Angyalok vigyázzanak Rád, és Családodra, drága Gabika
Emlékére szeretettel...
Szomorú szívvel, szeretettel!
Örök szeretettel, sorstársi fájdalommal emlékezünk Rád Drága Gabika!!
Édes Angyali Gabika, Drága Gyermekem !
Mögötte vagy te az időnek,
a tájnak,a csöndnek...mindennek.
Mert a szívemben vagy, csakis ott,
emléked feledni soha nem hagyott.
Minden gondolat mögött, mert tudom,
az emlékezés a legfőbb....hatalom!
Bánatos a szívünk örökkön-örökké.....
Békés álmokat az Angyalok között!
Örök fájdalommal, és szeretettel gondolok rád és szüleidre, drága Gabika.
Anyai, sorstársi együttérzéssel, örök fájdalommal Drága Gyerekek!!
Mély fájdalommal emlékezem!
Örök szeretettel Drága Gabcsika!!!
Gabika drága emlékére égjen gyertyám.
Drága emlékedre szeretettel!
Szomorú szívvel emlékezem!
"Elvitt magával örömet, mindent elment, örökre elment...."
Drága lelked nyugodjék békében!
Minden este egy gyertyát gyújtok Érted,
A lángjában az arcod látni vélem.
Az arcomon egy könnycsepp indul útra,
Tudom, egyszer majd találkozunk újra!
Gondolatban mindig ott vagyunk Veled,
Mert örökkön - örökké nagyon szeretlek.
Érted égjen a szeretet lángja!
Drága Gabcsika csak a szomorúság az ver bennünk tanyát,szorosan öleli nem engedi foglyát!!Hiányzol!!!!
Örök fájdalommal, és szeretettel gondolunk Rád, drága Gabika
Drága emlékedre szeretettel!
Örök álmod legyen áldott!
Örökké ég szeretetünk gyertyája, drága Gabika
Múlnak a napok és gondolkodom,
egy könnycsepp folyik az arcomon.
Ülök a csendben és elmélkedem,
Miért vették el a Drága Életedet?
Szívem olyan nagy, hogy mindent odaadnék,
Csak még egyszer hozzád közelebb mehetnék.
De távol vagy tőlem, még akkor is ha látlak,
Ez a távolság, csupa-csupa bánat.
Fájó szívvel, szeretettel!!
Szeretettel emlékére...
Drága emlékedre szeretettel!
Szívem minden szeretetével!
Édes Angyalkám, Imádott Gabikám !
Annyi fájdalmat kiirtam már magamból,
Volt bizony mikor nagyon boldogok voltunk,
Azt szeretném visszakapni, Óh de jó lenne,
De csak a könny, az emlékezés, a temető
ami maradt sajnos nekünk.
Nem, már nem lehet a szavakat kifejezni.
Rettenetes, borzalmas a Hiányod,
Szeretünk nagyon, de nagyon.
Mindennap a sirodva borolunk ,
Beszélünk hozzád, de sajnos nincs felelet !
Elment csendesen, némán, hallgatag! Azóta üres, sivár a helye a Világ derűje elszállott Vele....
Drága emlékedre szeretettel!
Emlékére...
Drága Gabcsikám Életed virágában csapott le a rút halál....mi már többé nem békélünk....
Van az emberi szívnek egy
halk szavú, előkelő
vendége: az
emlékezés.
Édes, Drága, Imádott Gyermekünk !
Egy Könnycsepp maradt a hajnali éjben,
A virágoknak is fekete a színe.
A tóparton magányos árva fűz,
Millió emlék mi hozzád űz.
Az égre tekintve látjuk az arcodat,
Egy új világ vár de várjuk a harcot.
Hogy veled lehessünk de nem érhetünk el,
Repülnénk veled a végtelenbe fel.
Átölelnénk egy édes angyalként,
Hiányod érezzük és fáj a sok emlék.
Ránk néztél mint egy ragyogó csillag,
De érezzük a távolból mindig velünk vagy.
ÖRÖKRE VELÜNK MARADSZ! ! !
Felejthetetlen emlékedre gyújtom a gyertyám!
Szeretettel emlékezem Rád!
Fájó szívvel, szeretettel emlékezem!
Emlékét a múló idő sem halványítja!
Fájó szívvel, szeretettel!
Szeretlek Édes Kisfiam, örökké és a fényév távolságon is túl!
Egész életemben emlékezni fogok rád.
Akárcsak az alkonyatra,
az ablakot verő esőre és mindarra,
ami mindig a miénk marad.
Az Emlékedet nem veheti el SENKI!
Sohasem halványul szívünkben Emléked, sohasem szűnik meg lelkünk gyásza Érted!!
Drága emlékedre szeretettel!
Édes Drága Gabika, Nagyon Szeretünk és Hiányzol Nekünk.
Nem ég már benned a szeretet lángja,
belül kihalt az érzelmek fáklyája,
de mi könnyeinkkel mindig eljövünk,
szeretetünkkel Rád emlékezünk!
Örök fájdalommal a szívemben emlékezem Rád drága Gabcsika!!
Drága emlékedre ég a szeretet lángja!
Fájó szívvel, szeretettel gondolok Rád, drága Gabika
Fájó szívvel szeretettel!
ÜZENETEM NEKED!!!!!
NEM ÉRTESZ MEG? ÉLD ÁT, VESZITSD EL A LEGKEDVESEBBET!
DE NEKED MÉG SZIVED SINCS MERT NINCS IS AZ KIT SZERETTÉL VALAHA !!!!!
Alszol, alszol nagyon mélyen
Hogy többé föl nem ébredsz
Pirosló hajnal se ért már Téged
Hiába várjuk ébredésed.
Fájdalmas emléked
Vérző szívünkbe vésted
NAGYON SZERETÜNK!
Drága Gabcsika sohasem szűnik meg lelkünk gyásza Érted!!
Fájó szívvel, szeretettel emlékezem!
Megtört szivvel emlékezem.
Drága, Imádott Kincsünk maradsz mindörökre !
Van egy ország, ahová már oly sokan elmentek,
Ahová csak visz az út, vissza sosem jönnek.
Ki itt maradt a szívét bánat járja,
Fájdalmas sóhaj száll az éjszakába!
Nagyon nehéz Nélkületek Drága Gyerekek!!
Fájó szívvel szeretettel...
"Csak egy Ember hiányzik és a Világ üressé válik!"
Emléked a múló idő sem halványítja!
Szomorú szívvel emlékezem!
Drágaságunk, Édes, Egyetlen Gabikánk !
Elszáradt levél lettünk Nélküled,
porba hullott könnycsepp,
tövistől kitépett, széttiport virág,
villámtól széthasított faág..
Elfogytak a szavak.... Csak a hiányod maradt !
Még ma is éppen olyan nehéz minden.......
talán majd holnap, holnapután........
NEM, NEM SOHA NEM LESZ KÖNNYEBB,
CSAK HA MELLETTED NYUGODHATUNK
ÖRÖKRE !
KÉRLEK CSAK ÁLMAIMBAN LÁTOGASS MEG MINKET
ÖRÖKKÉ HAZAVÁRUNK ÉDES KINCSÜNK .
Semmit nem érnek a napok, ha nem hoznak hírt felőled.
Semmit nem ér a napfény, ha nem az arcodon ragyog
Semmit nem suttognak a fák, ha csak egymagam vagyok.
Semmit nem ér a ma, ha nem vagy itt velem,
Nélküled az élet csak fájó értelmetlen gyötrelem.
Szívet tépnek az emlékek, megyek,rohanok hozzád de el nem érlek.....
Fájó szívvel, szeretettel!
Felejthetetlen, Drága , Imádott Gyermekünk !
Darabokra tört és kinzó fájdalom gyötör,
Nélküled mi csak szenvedve létezünk.
Édesem, Kincsem, Jóságos Gabikánk !
Múltunk közös kuckójában
életedet fénybe zártam.
Elbújt árnyékok a fák közt
őrzik szívemben az arcod.
Lelkem keresi a hangod.
Emlékedre szeretettel!
Emlékedre szeretettel!
Anyai, sorstársi együttérzéssel gondolok Rád Drága Gabcsika!
Szomorú szívvel, szeretettel!
Nagyon nehéz Nélkületek Drága Gyerekek!!
Volt aki nem hitt a betegségedben, üzenet Tőled Neki :
Ajkamra nem tudott panaszt csalni sem kín,
sem fájdalom, de a halál legyőzött, nem volt irgalom.
Emlékem azért itt hagyom köztetek, mindenkitől búcsúzom:
Isten veletek!
Tudom nem sokan emlékeztek Rám, de Rátok is ez vár !
Akik halálomban vétkeztetek, valahol megbüntetnek !
Szomorú szívvel, szeretettel emlékezem!
Emléked örökké szívünkben él, drága Gabcsika
Mit ér az Élet Nélkületek....
Mindig másak a napok,
De az érzések ugyanazok;
Hiány, szeretet, fájdalom,
És egy könnycsepp az arcunkon.
Édesem, Drágaságom, Imádott Gabikánk !
Álmom véget ér, felébredek,
és sehol nem találom a Gyermekemet,
Csak a szomorúság marad meg szívemben,
és szemem sarkában könnyek, örökre.
Örök álmod legyen áldott!
Szeretetgyertya!
Sohasem szűnik meg lelkünk gyásza Érted!!
MIG LÉTEZÜNK ÖRÖKKÉ SZENVEDÜNK! HIÁNYOD KEGYETLEN DRÁGA , IMÁDOTT GABIKA
Drága lelked nyugodjék békében!
Szomorú szívvel, szeretettel...
Édes Drágaságom, Imádott Gabika!
Nagyon kesergünk, Te már Drágám nem érted,
Beszélünk Hozzád, de más sajnos Te nem Érted.
Ahogy telik az idő,egyre jobban fáj,
Hiányod megszokni SOHA nem tudjuk már !
A Remény ... hit helyett már csak
Emlékedet őrzi bánatos szívünk,
De Rád emlékezünk mindig,
Addig is itt lehetsz Velünk.
Örökké bánatos szívvel emlékezünk!!
Drága emlékedre szeretettel!
Álmodj szép álmot, nyugodj békében,
Szeretetünk irántad örökké él,
Ragyogj fenn az égen, gyönyörü csillag,
Tündökölj mindig, gyémáncsillag !
Szép álmot álmodj gyönyörü csillagom,
Életem, virágom, fénylő napom.
Szépséges csillag, szívemben őrizlek,
Iszonyatos a fájdalmunk, el nem feledlek.
"Csak egy Ember hiányzik és a Világ üressé válik"
Szomorú szívvel, szeretettel!!
Drága emlékedre örök szeretettel!
Gabika drága emlékére égjenek a szeret és a fájdalom gyertyái..
Fájó szívvel, szeretettel!!
Drága, Édes Gabika !
Az van a szívben,
mit szem nem láthat,
Szó ki nem mondhat,
Szomorú szemek tükre
Viszont mindent elárul .
Óh vajon boldogság hol vagyol?
Érzem,hogy kiváncsi könnycseppek
gurulnak arcomon,
fénylő, sós, nyomuk csillog
eltorzult szomorú arcomon.
Nem mossák el a könnyek a bánatot,
de ahogy a cseppek nyoma az arcomon,
úgy a bánaté is örökre
szememben ott ragyog ....
Én csak azt tudom , hogy borzalmas Nélküled.
Nem értem , akik elvették a Drága Fiatal Életed,
MIÉRT ÉLHETNEK?
Tudnod kell, hogy nem felejtettem el őket !
Annyira fáj, Annyira Drága Gabika.
SOHA nem nyugszom meg, SOHA !!!
Csak egyszer de akkor .............
SZERETÜNK, HIÁNYZOL DRÁGA CSILLAGOM !
Drága emlékedre szeretettel!
Fájó szívvel, szeretettel!
Fájón emlékezünk....
Soha nem múló fájdalommal, és szeretettel gondolunk Rád, drága Gabika
Drága lelked nyugodjék békében!
Soha nem múló fájdalommal emlékezünk Rád!!
Soha nem múló fájdalommal emlékezünk Rád!!
Fájó szívvel, szeretettel emlékezem!
Csak fáj, borzalmasan fáj,
Feledni nem tudlak Téged,
kitől az élet elfutott.
A szenvedést, az elrabolt életet,
hiába hull könnyeim zápora,
Drága Gabika visszasírni nem tudlak,
Soha! Soha!
Drága Kincsem, Angyali Gabikám!
Úgy vágyom Rád, hogy lássalak,
Bárcsak visszahozhatnálak,
Elmondanám amit érzek,
Nagyon szeretlek Téged !
Végtelen fájdalommal....
Fájó szívvel, szeretettel!
Örök fájdalommal égnek az emlékezés gyertyái..
Drága Egyetlenem, Imádott Kincsem !
Már ennél jobban nem lehet a szivnek megszakadni, ennyi fájdalmat kibirni.
Egy gyermeket elvesziteni maga az örület
.Nem, hiába múlnak a napok a fájdalom nem csökken.
Minden vers sirásra késztet, de ez meg különösen.
Mikor az anya gyermekét eltemeti,úgy
érzi fél életét örökre elveszíti.
Mert Ó tanította meg járni,és beszélni,
azt a szót, hogy anya előbb kimondani.
Kilenc hónapon át,védte óvta, magzatát,
mikor már megnö,akkor vesziti el,
legdrágább kisfiát.
Örök gyásszal, leirhatatlan fájdalommal emléked ápoljuk.
Emlékére szeretettel!
Emlékére szeretettel!
Fájó szívvel emlékezem!
Fájó szívvel, szeretettel emlékezem!
Fájó szívvel, szeretettel emlékezem!
Sohasem halványul szívünkben Emléked!! Hiányzol!!
Imádott Gabikám!
Nincs értelme ennek az átkozott földi létezésnek,
Én nem bocsájtom meg azoknak akik elvették a Drága Fiatal Életed,
Előtted állt a jövő, előtted a gyönyörü tervek,
Te sokkal komolyabb voltál a Veled egykoruaknál,
Ez a Te emlékoldalad, fájdalmam ki kell irnom,
Legyen átkozott , aki nem adta meg a megfelelő orvosi segitséget,
Az egy sintér, állatot sem vinnék hozzá,
Irén is rohadék, eljön az idő mikor megkapják méltó büntetésüket!
Képtelen vagyok türtöztetnem magam, bocsáss meg nekem,
Annyi kin, szenvedés minden nap, minden perce.
Más éli az életét, vigyorog, fel sem veszi, hogy elvesztett Téged.
Jussanak oda ahol Te vagy és várd őket a bejáratnál.
Szeretettel emlékezem!
Egy Anyai szív megakadt, nem megy tovább megszakadt......
Óh, Drága Gabika!
Ha tudnád hányszor gondolunk Rád,
Hányszor sirjuk át a nappalokat és
az éjszakákat.
Álmatlanul gyötrődünk , szenvedünk,
Leirhatatlanul Szeretünk és Hiányzol
Szerető és gyászoló szüleidnek
Fájó szívvel, szeretettel emlékezem!
Anyai fájdalommal, együttérzéssel!
Édes Kincsünk, Imádott Tündéri Gabikánk !
Fent az égen millió csillag ragyog,
Mint a gyertyafény oly szomorúan lángol,
Csend van csak a sötétség honol az utcán,
Valahol egy házban egy szív játsza gyászát,
Csendesen szól s fájó könnye pereg,
Csillagok fényénél meg hasad a szíve.
Egy nyugtalan szellő suhan át az úton,
Üzenetet hozott a fénylő csillagokból,
Megtöri a csendet a könnyező szívben,
Egy remény sugarat ad a gyászoló szívnek,
Megszólal egy hang a fényes mennyből,
Ne sírj értem hisz vigyázok fentről.
S ha majd te is utad végére értél,
Ki lépek eléd a ragyogó fényből,
Át karolom két vállad be vezetlek a fénybe,
S itt majd örökre együtt lehetsz vélem.
IGEN VELED ÖRÖKRE, FÁJDALMUNK SOHA EL NEM MÚLÓ,
ÖRÖK GYÁSZ ÉLETÜNK VÉGÉIG! SZERETÜNK? HIÁNYZOL !
Édes Kincsünk, Imádott Tündéri Gabikánk !
Fent az égen millió csillag ragyog,
Mint a gyertyafény oly szomorúan lángol,
Csend van csak a sötétség honol az utcán,
Valahol egy házban egy szív játsza gyászát,
Csendesen szól s fájó könnye pereg,
Csillagok fényénél meg hasad a szíve.
Egy nyugtalan szellő suhan át az úton,
Üzenetet hozott a fénylő csillagokból,
Megtöri a csendet a könnyező szívben,
Egy remény sugarat ad a gyászoló szívnek,
Megszólal egy hang a fényes mennyből,
Ne sírj értem hisz vigyázok fentről.
S ha majd te is utad végére értél,
Ki lépek eléd a ragyogó fényből,
Át karolom két vállad be vezetlek a fénybe,
S itt majd örökre együtt lehetsz vélem.
IGEN VELED ÖRÖKRE, FÁJDALMUNK SOHA EL NEM MÚLÓ,
ÖRÖK GYÁSZ ÉLETÜNK VÉGÉIG! SZERETÜNK? HIÁNYZOL !
Drága emlékedre szeretettel!
Szomorú szívvel, szeretettel gyújtom gyertyám Gabikáért.
Fájó szívvel emlékére...
Szeretettel...
Szomorú szívvel emlékezem!
Bánatos a szívünk örökkön-örökké!
Érted égnek az emlékezés és szeretet lángjai!
Szeretettel gondolunk Rád Drága Gabcsika!!
Emléked örökké szívünkben él, drága Gabika.
Örök szeretettel emlékezem!
Drága Gábor Fájón Csend van Nélküled!!
Szomorú szívvel, szeretettel gondolok Rád!
Szeretettel gondolunk Rád Drága Gabika!!
Köszönöm a drága fiam halálának évfordulójára való megemlékezést!
Nagyon nehéz Nélkületek Drága Gyerekek!!
Drága emlékedre szeretettel!
Soha nem múló fájdalommal....
Kegyetlen halál mindent összetépett, szívünkbe örök fájdalmat vésett!
A Nap lement és csak várok, várok .....
Te Rád várok , még mindig .....
Nem jössz? Én mégis várok ......
És Én csak sirdogálok, sirdogálok.....
HIÁNYZOL, SZERETLEK leirhatatlanul .....
Soha nem felejtünk , drága Gabika..
Mély fájdalommal, szeretettel!!
Örök álmod legyen áldott!
Fájó szívvel, szeretettel!
Édes Gabika !
Kutatom a Hozzád vezető jeleket,
Felhőtlen Égen a fényeket ,
Lelked a halk esti szélben ...,
Csillagodat az Ég éji mezejében.
Örök bánat költözött szívünkbe!!
Drága emlékedre szeretettel!
Szeretetgyertya!
Hiányod örök fájdalom!!
Szomorú szívvel, szeretettel gyújtom gyertyám Gabikáért
Életem Értelme...Édes Gabikám !
Nagyon rövid boldogság jutott nekünk...
minden egyes percet köszönök Neked ,
amit nekem ajándékoztál és
bocsáss meg ha méltatlannak
bizonyultam a bizalmadra...
nem tudtalak megmenteni!!!
AMÍG ÉLEK MARDOS A VÁD!!!!!
Fájó szívvel, szeretettel emlékezem!
Drága lelkedért égjen a szeretet lángja!
Szívem végtelen szeretetével, Anyai együttérzéssel...
Emléked örökké élni fog!
Fájó szívvel...
Imádott Kincsem !
Elmentél tőlünk, de nem mentél messze,
tovább élsz bennünk szívünkbe rejtve.
Számtalan napod ajándék volt Nekünk,
mit együtt tölthettél boldogan velünk.
Ne gondold azt, hogy semmivé lettél,
őrizzük azt, mit mondtál és tettél.
Ettől van az, hogy szeretünk Téged,
bárhol is vagy, nem érhet véget.
Szívünk mélyén őrzünk, mint
legdrágább kincset.
az voltál nekünk és
maradsz MINDÖRÖKRE !
Végtelen fájdalommal, szeretettel!!
Drága emlékére szeretettel!
Drága Angyalkánk, Imádott Gabikánk !
Nézzük ott fenn a csillagos eget,
Lelkemet tépi most a bús emlékezet .
Aludj, aludj, s már ott vagyok,
a végtelenben egy napot aludjál
addig, Imádott, Drága gyermekem..
Lelkem fénylő tükre könnyekkel van teli,
Szívem hiába kutat, szívedet nem leli.
Nyújtanám Feléd karom, de nem jő felelet.
Amíg élek, szívemből el nem fogy a szeretet.
NAGYON HIÁNYZOL, SZERETLEK !
Fájó szívvel, szeretettel!
Szeretettel...
Emlékedre szeretettel!
Mély fájdalommal, szeretettel!
Fájón Emlékezünk.....
Bármerre jársz, bárhol és bármikor,
tudod Te jól, mindig hozzánk tartozol!
Drága , Imádott Kisfiunk !
Te ragyogsz a legszebben Nekem,
Lényed itt él örökre a szívemben.
Fénysugár vagy álmaim tengerén,
Féltve őrizlek lelkem rejtekén ....
Tudom, hogy nem vagy itt,
S Nekem már semmim sincs,
Csak az emlékeim Rólad Édes Kisfiam,
Tengernyi szívbe zárt Kincs ...
Fájó szívvel...
Emlékére szeretettel...
Hiányod örök fájdalom!
Szomorú szívvel emlékezem!
Drága, Imádott Gabikám !
Elvettek Tőlem
de Bennem élsz tovább,
Lelkemben egy dallam,
Mely Angyalénekként
Csendül álmaimban.
Langyos szél, ha lágyan
Simítja a testem,
Abban ölelsz magadhoz
ANGYALI GYERMEKEM.
Csókod a napsugár
Csókolja ajkamra,
Szemed ragyogását
Csillagfényként adja.
TE már MINDIG VELEM MARADSZ,
ÖRÖKRE A RÉSZEM,
HISZ ANGYALTESTEDEN SOSEM HŰL KI
UTOLSÓ ÖLELÉSEM...
Üres, sivár az Életünk Nélkületek!
Drága emlékedre szeretettel!
Fájó szívvel, szeretettel!
Szívünkben őrizzük Drága Emléked!
Nem telik el nap, hogy ne gondoljak Reád, bizakodva
várlak minden éjszakán.
Mikor eljön az este, s elhalkul az "élet", a lelkem
fájdalmasan ordít érted.
Összetört szívem semmi sem gyógyítja, ha feltörnek az
emlékek, nincs mi megnyugvásra bírja.
EMLÉKÉRE...
Fájó szívvel, szeretettel!
Csak fáj, csak fáj, feledni nem tudod,
Őt, kitől az élet elfutott,
Hiába hull könnyeid zápora, visszasírni
nem tudod soha-soha...
Bánatos a szívünk örökkön-örökké!!
Hálásan köszönöm a távollétemben gyújtott megemlékezéseket!! Örök szeretettel!!
Drága lelked nyugodjék békében!
Szomorú szívvel , szeretettel gondolok Rád és Szüleidre, drága Gabika
Szomorú szívvel emlékezem!
Felnézek az Égre,
látom ragyogásod,
Beragyogod arcom,
látod ahogy sírok.
Fényeddel világíts,
örökké az Égen ,
Csillapítsd egy kicsit,
Fájó szenvedésem.
Szeretlek nagyon !
Drága lelked nyugodjék békében!
Végre itthon! Köszönöm a gyertyákat!
Aludj drága Gabika őrizzük álmod.
Érted ég a szeretet és emlékezés lángja!
Drága Gyermekünk, Imádott Gabika!
Tiszta ÉLET..., erő voltál nem rég,
Mára már egy féltve őrzött,
fájdalmas Emlék.
Töri, zúzza lelkemet a bánat...
Fájó szívem minden percben,
meghasad Utánad!
Szeretettel emlékére...
Fájó szívvel, szeretettel emlékezem Rád!
Fájó szívvel, szeretettel emlékezem Rád!
Örökké itt várok Rád estelente,
Arra, hogy végre hazagyere!
Nézem a gyönyörű csillagokat az égen,
És arra gondolok, Vajon hol lehetsz most éppen!
Drága emlékedre fájdalommal, és szeretettel gyújtom gyertyám.
Drága emlékedre szeretettel!
Édes, Drága, Imádott Gyermekem !
Tudom,
értem én,
de még mindig fáj...,
Lelkem nem enged el,
nem érti,
hogy már messze jársz.
Más lett otthonod,
és más lett hazád.
Égi otthonodba,
csillagokkal üzenem:
Szívemben mindig velem maradsz,
Soha nem feledlek!
Szívünk végtelen szeretetével emlékezünk Rád!
Fájó szívvel, szeretettel emlékezem!
Mély fájdalommal, szeretettel!!
Sorstársi, Anyai együttérzéssel emlékezem Rád Drága Gabika!!
Szomorú szívvel, szeretettel!
Végtelen szeretettel gondolunk Rád Drága Gabika!!
"Csak egy Ember hiányzik és a Világ üressé válik"
Drága emlékedre szeretettel!
Szívünk végtelen szeretetével, végtelen fájdalmával emlékezünk Rád Drága Gabika!
Fájó Csend van Nélküled!!
Szívünk végtelen szeretetével, fájdalmával....
Drága Gabika! Hiányod Örök Fájdalom!!
Drága, Édes, Felejthetetlen Gyermekünk!
Szomorúan, üresen, reményvesztetten.
Tele voltunk tervekkel, de ezek már nem valósulhatnak meg.
Te ragyogsz a legszebben nekem.
Lényed itt Él örökre szívemben.
Fénysugár vagy álmaim tengerén,
Féltve őrizlek lelkem rejtekén.
Pihenj békében drága Gabika ! Emlékezek Rád mindig !
Szomorú szívvel, szeretettel gondolok Rád!
Örök szeretettel!!
Örök Fájdalommal!!
Gabika drága emlékére égjen szeretetgyertyám
Drága emlékedre szeretettel!
Drága Emléked itt Él közöttünk, amig létezünk a Földön!!
Drága Gabika Hiányod Örök fájdalom!!
Szomorú szívvel, szeretettel emlékezem!
Végtelenül fáj.........
Fájdalom és űr a szív nem felejt csak remél......
Édes Angyalkám, IMádott Gabikám !
Emlék vagy, sötétben bujkáló ragyogás,
tündöklő fény,fájó múlt,
csendes távoli szívdobbanás......
Gabika emlékére égjen szeretetgyertyám..
Emléked szívünkben örökké él!
Az angyalok vigyázzanak rád!
Gabika üzenete Édesanyjának :
Drága Gabikám nagyon-nagyon nehéz.....
"Csak egy Ember hiányzik és a Világ üressé válik!"
Kereslek Téged a zajban, a csendben,
sivár puszta tájban, s őrjítő tömegben.
Álmomban a Te arcodat látom,
elébredni ezért, többé sosem vágyom.
Múlnak a napok, s fakul a remény,
hogy valaha egyszer újra látlak én.
Az angyalok vigyázzanak Rád!!
Nagyon nehéz minden nap Nélkületek Drága Gyerekek!!
Csend borult az egykor vidám házra.....
Édes, Imádott Kincsem, Drága Egyetlenem!
Elakad a szó, megáll a lélegzet,
valahányszor Rád nézek.
Zavarban vagyok, nem tagadom,
szívemet mardossa a kínzó fájdalom.
Fájni kell egy szívnek, ha igazán szeret,
mert fájdalom nélkül szeretni nem lehet!
Úgy szeretlek, mint eddig senki mást,
legyen e vers egy őszinte vallomás!
Nekem Te vagy a fény, s az élet,
én csak ezért élek, mégis félek!
Félek, mert nélküled semmit nem ér az élet,
engem már a remény halvány szikrája sem éltet,
pedig nagyon boldog lennék Véled!
Annyira szeretlek Téged,
Annyira hiányzol, annyira szenvedek,
hogy rövidesen meghalok Érted!
Örök fájdalommal, és szeretettel gondolok rád, drága Gabika
Fájón Csend van Nélküled!!
Szeretettel emlékezünk Rád!!
Mély fájdalommal emlékezem!
Emlékére, fájó szívvel, szeretettel!
Drága, Imádott Gabikám !
Fekete tintával fehér lapra írok,
Sötét könny hull, pedig fényes nappal sírok.
Arcomat el nem hagyja a vidámság és mosoly,
Belül keserűség, hiányod fogja vagyok. . . .
Megírom most Neked, hogy nagyon szeretlek,
bárhova visz a sors, el nem feledlek.
Messze vagyok Tőled, nagyon távol, de,
szívem örökké szeret, engem megtalálsz bárhol!
Fájó szívvel emlékezem!
Fájó szívvel, szeretettel gyújtom Érted a gyertyám!
Imádott Kisfiam!
2009.03.06. óta várunk Rád.
Te vagy az ébredésünk,
Te vagy a nappalunk,
Te vagy minden pillanatunk.
Rólad szól az este,
Rólad szól a Hold és a Csillagok,
Rólad szól a csend,
A csend, amelyben egyedül vagyunk.
Néma üvöltéssel keresünk szüntelen
Hol, merre vagy Édes Fiam?
… De nem válaszol senki sem.
Hiába a reggel, melyen megvillan a fény,
Te Fiam: az Élet, a Remény.
De pillanat alatt eltűnik, s marad
A sötét reggel és a reménytelen éj..
Fájó szívvel, szeretettel gyújtom gyertyám Gabikáért
Drága emlékedre szeretettel!
Nem feledlek el Gabika ! Békés legyen a lelked !
Fájó szívvel, szeretettel gyújtom a gyertyám Érted!
Drága Csillagom, Édes Gabikám !
Ott vagy a virágok színében,
Fák lombjának hűsében,
Te fested kékre az eget,
Csillagokat varázsolsz a sötét éjre,
Ott vagy te mindenben,
Az éj tükrében, a hajnali ébredésben,
Minden lélegzetvételben,
Ott vagy mindenben.
Nem ott, itt, itt legbelül, itt a szívemben,
De mégis, ami létezik, mindenben.
Sohasem szűnik meg lelkünk gyásza Érted!!
Örök szeretettel emlékezünk Rád!!
Drága emlékedre égnek az emlékezés és szeretet lángjai!
Drága , Imádott Kisfiam !
Álmokra várok minden este,
De csak várok reménykedve.
Nem jönnek, mint ahogy Te sem
S a valóság súlya a legnehezebb!
Mély fájdalommal, szeretettel!
Szomorú szívvel, szeretettel gyújtom gyertyám Gabikáért
Drága emlékedre szeretettel!
Végtelen a fájdalmunk....
Örök, végtelen fájdalom költözött a szívünkbe.....
Nincs Olyan nap és perc, hogy Rád ne gondolnék Drága Gabika. Kikészültem. Az éjszaka szörnyü álmom volt. Ujból temettünk.
Én álmomban és az Életben is beszélgetni szeretnék veled. MIÉRT keserit ez a rohadék létezés, minek vagyok én ezen nyomorult földön?
Neked kellene élni, nekem a helyedbe lenni .
A te nagyon, de nagyon szomorú,halálba kivánkozó Édesanyád.
Ott fogom a kezed, nem hiszek a túl világi Életben. De tudni szeretném, vajon igaz? Nem és nem tudom feldolgozni az elvesztésed.
Én annyit, de annyit szenvedek.
Drága lelked nyugodjék békében!
Érte égjen örökkön - örökké...
Emlékére szeretettel...
Fájó szívvel.....szeretettel ......
Nézem arcod, s most is a sírás fojtogat,
érzem hamarosan ismét összeroppanok.
Csak érjek még haza a sírhelyedről..,
gyakran megjárt szomorú zarándokutamról.
Némán figyelek lelkembe, hol
most is a gyászzene nyöszörgő húrja szól,
ismerős érintést érzek, némán őrjöngő halántékomon,
vázákba rendezem a magammal hozott, friss virágokat,
hirtelen szél támad, s hozza felém jól ismert illatotokat,
magamba szívom, mint éltető erőt, s picit megnyugszom
s lassan összeszedem magam, és a kesergést abbahagyom...,
a könny száradni kezd ezerszer meggyötört arcomon.
Köszönöm, hogy Te is eljöttél..., - mondom
leheletnyi erőmmel, mélységes szomorún...
- s emlékeimmel otthonunk felé útnak indulunk:
Viszontlátásra, mindig mindenhol,
Napon, Holdon, Csillagon
... az ezerszínű szivárványon,
és mégis..., mégis - viszontlátásra lépten, nyomon.
Örökkön örökké....
Nagyon hiányoztok Drága Gyerekek!! Nincs már élet Nélkületek!!
Gyújtok egy gyertyát és gondolok Rá!
Gabika drága emlékére égjen szeretetgyertyám.
Fájón Csend van Nélküled!!
Örök szeretettel gondolunk Rád Drága Gábor!!
Drága emlékedre szeretettel!
Mély fájdalommal, szeretettel!!
Fájó emlékezünk, mit ér az életünk Nélkületek Drága Gyerekek!!
Drága Gábor Hiányod örök fájdalom!!
Szobánk falát fényképed díszítik,
csak a hangod tűnt el,
azt nem hallja senki sem.
Míg veled együtt éltünk,
kékebb volt az égbolt,
mert szavaidban oly sok szeretet volt.
De szívünkből egy darab örökre kiszakadt,
semmi és senki sohasem nyújt vigaszt.
Fényes csillag lettél, ragyogsz fenn az égen,
mosolyt küldesz felénk, úgy, mint réges-régen.
Rövid kis Életed során oly jó voltál hozzánk,
mindig szeretettel emlékezünk rád.
Az angyalok őrizzék álmod!
SZAVAKBA NEM LEHET FOGLALNI,
MENNYIRE HIÁNYZOL!
Fájón csend van Nélküled!!
A szívünk nem felejt soha...
Drága lelked nyugodjék békében!
Hálás szivvel köszönöm Drága Gyermekemnek gyujtott gyertyát.
Hálás szivvel köszönöm Drága Gyermekemnek gyujtott gertyát.
Fájó szívvel, szeretettel!
Drága Csillagom, Édes Gabikám emlékére
Elmentél.., egyedül.., örökre..,
azt mondják ott már nem fáj semmi se.
Mi itt, lent szenvedünk Nélküled,
Veled öröm volna lenni,
nem szeretnénk jobban, semmit sem.
Látni, hallani , kedves Lényedet,
csak hogy olyan legyen minden,
mint a múlt boldog időkben,
szeretni, szeretve lenni de jó lenne.
Nagyon szeretnék beszélgetni veled,
Annyira szeretném mindezt, Óh Teremtőm.
Térden állva, könyörögve kérlek,
Add vissza Nekem Drága Gyermekem.
Fájó szívvel. szeretettel..
Szomorú szívvel, szeretettel gondolok Rád, drága Gabika
Szívet tépnek az emlékek.....
Hiányod örök fájdalom Drága Gabikám!!
Drága emlékedre őszinte együttérzéssel!
A szív nem felejt soha...
Hiányzol!!!
Fájó szívvel, szeretettel!
Drága Imádott Kincsem !
Kereslek mindenütt, kereslek mindhiába,
Szomorú szívemben, teljes lényed bezárva.
Gyönyörű arcodat, szomorú szememben láthatom,
Minden egyes szavad, szavamba foglalom.
A tó sima tükrén át szemed, szememből csillan,
Minden perc, minden dallam füllembe cseng.
Mielőtt a Nap sugarai Földet érhetnének,
Ez lett Nélküled ..... mégis Veled az "élet".
Szívem egy darabját, vitted el magaddal,
elnémult a lelkem, néma fájdalommal.
Mindhiába patakzik szememből a könny,
a valós életbe Te már vissza, sohasem jössz..
Emléked örökké élni fog!
Fájó szívvel, szeretettel!!
Fájó szívvel, szeretettel!
Sohasem halványul szívünkben Emléked, sohasem szűnik meg lelkünk gyásza Érted!!
Örök szeretettel!!
Felejthetetlen emlékedre!
Drága emlékedre szeretettel!
Emlékedre szeretettel!
Örök szeretettel gondolunk Rád!!
Fájón Emlékezünk....
Sorstársi, Anyai együttérzéssel!!
Fájón Emlékezünk!!
Édes, Imádott, Jóságos Gyermekem !
Nincs visszaút Neked :(((((
De Nekem előre igen , Hozzád!
Annyira fáj az elvesztésed,
feldolgozhatatlan, Én nem tudom
"élni" az "életem" szenvedés
minden nap, minden másodperce,
NÉLKÜLED KIBIRHATATLAN!
SZERETLEK és SZERETNI IS FOGLAK,
az Utolsó sziívdobbanásomig.
HIÁNYZOL ŐRÜLTEN !
ÁLDOTT Legyen a sors, hogy a
Drága Gyermekem lehettél.
De akik elvették a Drága Életed,
adja nekik vissza a sors !
Most nem tudok mást tenni csak sirni, és sirni :((((((
Szívem minden szeretetével!
Szeretettel emlékedre!
Örök szeretettel!
Volt idő, mi boldogságról szólt,
minden madárka nekünk dalolt.
A nyiló virágkehely nekünk illatozott,
zápor után a napsugár Ránk ragyogott.
Álmainkban újra boldogok vagyunk,
átölelsz és egymásra mosolygunk.
Nincs távolság , sem szomorúság
s újra boldogsággal telik meg otthonunk.
Ez sajnos csak álom ,
Csak akkor nyugszom meg ha
VÉGLEG Melletted pihenhetek,
Drága Imádott Gabikám !
Lelkünk végtelen fájdalmában örökké létezel....
Végtelen szeretettel gondolunk Rád Drága Angyal!!
Szeretettel emlékezem!
Emlékedre égjen, drága Gabika
Fájó szívvel, szeretettel!
Hol vagy Édes, Imádott Gabikám?
Mióta nem láttalak hova kerültél?
Gondolsz-e Rám,?
Mert Én mindig csak Rád és Rád gondolok.
Szeretlek, Szeretlek Nagyon, de Nagyon!
ÉN MÁR RÉGEN, MIKOR ELVESZTETTELEK VELED HALLTAM
DRÁGA , ÉDES IMÁDOTT KINCSEM !!!:((((
Hiányoztok Drága Gyerekek!!
Fájó szívvel, szeretettel!!
Drága emlékedre szeretettel!
Felejthetetlen emlékedre!
Múló magány gyötrő percei,
édes álom féltett vétkei.
Lefolyó könnyek, mik valamit mondanak,
fájó szívek, mik darabokra hullnak.
Néma világ, mely megöl és eltipor,
kínzó fájdalom szívembe hatol.
Kisírt szemek, bánattal telve,
vérző érzelmek a szívembe temetve!
Fájó szívvel, szeretettel!
Drága emlékedre szeretettel!
Fájó szívvel, szeretettel emlékezem!
Fájó szívvel, szeretettel emlékezem!
Szomorú szívvel emlékezem!
Évek múlnak lassan peregve, mint
homokórában az aranyló porszemek.
Egyedül vagy oly magányos a lelked,
s fájdalom démonai mardossák testedet.
Hiányzik!
Még ezt érzed minden pillanatban,
s a lelkedben egy hatalmas üres szakadék van.
Megtettél érte mindent, amit csak lehetett,
mégis oly fájó a lét s szőrnyű az emlékezet.
Szereted őt!
Hiába nincs többé már!
A seb soha nem gyógyul be,
Míg létezem hiányod romokba dönt.
Mély együttérzéssel, szeretettel!
Érted égnek az emlékezés és szeretet lángjai!
Fájó szívvel, szeretettel!!
Fájó szívvel, szeretettel!
Édes Angyalkám, Imádott Gabikám !
Ezernyi fájdalmas kérdés,
melyre nem létezik válasz,
Csak az emlékek maradtak,
s a lelket mardosó bánat !
Szomorú szívvel gyújtom a gyertyám!
Fájó szívvel szeretettel gondolok rád, drága Gabika.
Drága emlékére....fájó szívvel. szeretettel!
Az angyalok vigyázzanak rád!
Drága lelkedért égjen a szeretet lángja!
Drága Angyali Gabika !
Nem telik el nap, hogy ne gondoljak Rád,
bizakodva várlak minden éjszakán.
Mikor eljön az este, s elhalkul az élet,
a lelkem fájdalmasan ordít érted.
Összetört szívem semmi sem gyógyítja,
ha feltörnek az emlékek,
nincs mi megnyugvásra bírja.
SOHA, SOHA ......
Könnyezve gondolunk Rád!! Hiányzol!!
Szeretettel Emlékezünk Rád!! Szívünkben Élsz Mindörökké!!
Emléked a múló idő sem halványítja!
Drága emlékedre szeretettel!
Drága lelkedért égjen szeretettel!!
Emlékedre szeretettel!
Szívünk végtelen szeretetével gondolunk Rád örökkön-örökké!!
Hiányzol!!!
Álmokra várok minden este,
De csak várok reménykedve.
Nem jönnek, mint ahogy Te sem,
S a valóság súlya a legnehezebb.
Szememben már ágya van a könnynek,
Lefektettem őket, mégis előjönnek.
Peregnek arcomon, s a szívemig elérnek,
Nem kérdezem, mert tudom, titkon mit remélnek!
Álmomban mindig együtt vagyunk.
Mert az eszem tudja de a szívem
elfogadni sosem fogja,
Ezért míg "élek" ....várlak haza.
Mély fájdalommal emlékezem!
Szeretettel gondolok Rád!
Fájó szívvel, szeretettel!
Istenem miért mi maradtunk árván, miért......
Lelkünk végtelen fájdalmában örökké létezel....
Égi angyalomhoz
Te
aki
csillagok útján jársz,
szerető szívvel emlékezem rád,
Életünkből felidézel sok emléket,,,meseszépet,
Amikor én gyertyát gyújtok,
gondolatban velem vagy,
Gyertya lángja égig emel,
körbefon
és fénnyel ölel!
Csillagok világában odafenn,
Szüleid szíve fáj, sajog idelenn.
Emlékeznek Rád ma..., holnap, és azután,
szeretnek ma és mindhalálig,
örök életen át.
Fájó szívvel, szeretettel!
Hiányod fájdalom!
Emlékedre szeretettel!
Fájó szívvel, szeretettel emlékezem!
Fájó szívvel, szeretettel emlékezem!
Szomorú szivvel gyújtom ezt a gyertyát.....
Drága Gábor Hiányod örök fájdalom!!
Drága Gyerekek mit az "élet" Nélkületek.....üres, sivár minden....
Drága emlékedre égjen a szeretet gyertyám!
Drága Gabikám !
Küldöm a bánatom, küldöm a könnyem,
Küldöm a szívem melegét,
Tudom, hogy Rád talál mindez ,
S megbocsátasz a könnyekért.
Drága emlékedre szeretettel!
Gabika drága emlékére égjen szeretetgyertyám
Emlékedre szeretettel!
Végtelen szeretettel...
Soha nem enyhülő anyai fájdalommal....
Fájó szívvel, szeretettel!
Érted égjen a szeretet lángja!
Hiányod érezzük, emléked őrizzük!
Szívem minden szeretetével!
Fájó szívvel, szeretettel!
Pici könnycsepp, mi végig gördül arcomon,
Hatalmas a fájdalom, miért könnyemet hullatom.
Csak menj utadra, fájdalomnak gyümölcse,
Te, a szememnek legőszintébb könnycseppje !
Ha néha megfognád a kezünk,
Ha néha suttognád a nevünk.
Ha néha láthatnánk az arcod,
Könnyebb lenne elviselni ezt a világot!
Fájdalom és űr a szív nem felejt soha, csak remél......hogy az Élet csodája egyszer visszatér!!
A szív nem felejt soha....
Felejthetetlen emlékedre!
Érted ég a szeretet lángja!
Nyugodj békében édes Gabika ! Vigyázzanak Rád az égiek ! Soha nem felejtünk el !
Emlékére fájó szívvel, szeretettel!
Örök szeretettel!!
Örök fájdalommal!!
Fájó szívvel, szeretettel!
Fenn az égen ragyognak a csillagok
Imádott Gyermekemért gyertyát, mécsest gyújtok
Reszketeg fényüknél könnycseppek peregnek,
Gabikámért, aki messze-távol ment.
Nehéz így élni, távol Tőle,
Fájó szívvel megkönnyezünk minden emléket,
könnyekbe fulladt minden nap,
minden perce .
Bánatunk végtelen....
Nagyon hiányoztok Drága Gyerekek!! Mit ér az élet Nélkületek...
Fájó szívvel, szeretettel!!
Szomorú szívvel, szeretettel!
Szomorú szívvel!
Drága lelkedért égjen a szeretet lángja!
Minden nap gyertya gyullad Érted,
A lángjában az arcod látni vélem.
Az arcomon egy könnycsepp indul útra,
Tudom, egyszer majd találkozunk újra!
Gondolatban mindig ott vagyok Veled,
Mert örökkön - örökké nagyon szeretlek.
Minden borzalmat elviseltem az életemben,
De hogy Téged elvettek, valakinek bünhődnie kell !
Annyit szenvedtél, küzdöttél, biztál, nagyon sokszor
szomorú voltál! Istenem mit élhettél át????
Én tudom, iszonyat, Veled szenvedtem és szenvedek a mai napig!
Lelkünk végtelen fájdalmában örökké velünk vagy!!
Fájón csend van Nélküled!!
Drága emlékedre szeretettel!
Gyújtok egy gyertyát és gondolok Rád!
Gabika drága emlékére égjen szeretetgyertyám
Szeretetgyertya!
Fájó szívvel, szeretettel!
Drága emlékedre szeretettel....
Kísérjen a szeretet végtelen égi utadon!
Drága emlékedre szeretettel!
Fájó szívvel, szeretettel!
Bánatos a szívünk örökkön, örökké!!
Édes Angyalkám, Imádott , Felejthetetlen Gabikám !
Az élet oly törékeny, oly rövid, leirni is nehéz,
hogy már nem vagy itt.
Elmondani nem tudom, mi az, amit érzek.
Úgy fáj a szív idebenn, hogy már nem látlak Téged...
ŐRÜLET AMI MINDEN PERCBEN LEJÁTSZÓDIK BENNEM !
HIÁNYZOL, SZERETLEK ÉS VELED AKAROK LENNI MINDÖRÖKRE!
MÁSNAK MÁR RÉG MEGHALTAM, DE SAJNOS "LÉTEZEM"!
Drága emlékedre szeretettel!
Fájó szívvel, szeretettel!
Bánatos a szívünk örökkön örökké!
Végtelen szeretettel gondolunk Rád!!
A gyász nem múlik el. Nem múlik el, csak körbenövi az élet.
Először még nincs más, csak a veszteség Minden pillanatban.
Élesen, kímélet nélkül szakít szét testet és lelket.
Meg kell bolondulni, bele kell pusztulni a fájdalomba
Úgy érezzük nincs tovább. Ekkora hiánnyal,
ekkora űrrel nem lehet tovább élni.
Aztán az élet mégiscsak megy tovább.
Makacsan halad, pereg az idő.
Egyszer csak eljön a pillanat , amikor már nem fáj,
Megáll a szív, mely Érted dobogott,
S eljön az idő amire vágyok, melletted pihenhetek ÖRÖKRE!
Siralmas Nélküled Te Csodálatos, Jóságos Gyermek !
Most a fájdalom üvölt bennem, karmol, tép, szétszakít,
De az élet mindvégig arra tanít, hogy elviseld a kínt.
Miért Ő? Miért ment el Ő is ily korán?
Nem érdemelt az élettől többet talán?
A sok miértre nincsenek válaszok,
Fájdalom, de választ én sem kaphatok.
Mély együttérzéssel szeretettel!
Emlékedre égnek a szeretet lángjai!
Drága lelkedért égjen a szeretet lángja!
Fájó szívvel, szeretettel emlékezem!
Fájó szívvel, szeretettel emlékezem!
Hiányod örök fájdalom!!
Édes, Imádott , Jóságos Gabikám !
Nehéz teher van vállamon
Mióta elmentél, társam a fájdalom.
Szívemben átvette helyedet,
De nem ad éltető meleget.
Legfőbb vágyam, hogy utánad rohanjak,
Fájó sebeimre enyhülést kapjak.
De saját életem ellen tehetnék, ,
De megvárom, míg rólam dönt az égi hatalom !
Várom a napot, mikor meghalok
S akit szeretek újra láthatok.
Várok, míg kegyes lesz hozzám a sors
S megváltásként egy halálra vágyó életet kiolt.
Elmentél csendesen, zajtalan, némán,hallgatag. Azóta üres sivár a helyed a Világ derűje elszállott Veled!! Hiányzol!!
Drága emlékedre szeretettel!
Fájdalmas az élet nélküled!
Nem tudtunk megmenteni, pedig próbáltunk!
Kérjük az istent hogy jól bánjon veled,
Helyettünk az angyalok simogassák fejed.
Olyan drága voltál nekünk,
hogy azt nem pótolja senki.
Lelkünk sebeit, nem gyógyítja semmi!
Sohasem halványul szívünkben Emléked, sohasem szűnik meg lelkünk gyásza Érted!!!
A szív nem felejt soha.......
Felejthetetlen emlékedre!
Fájdalmas az élet nélküled!
Bánatunk, fájdalmunk örök!
Mély együttérzéssel, szeretettel gyújtom a gyertyám!
Fájó szívvel emlékezem!
Fájó szívvel, szeretettel!!
Bánatos a szívünk örökkön, örökké.....
Drága Gabika örökre velünk maradsz, szívünkben Élsz tovább!!
Angyal őrizze örök álmod.
Szívünk végtelen szeretetével, fájdalmával........
Soha nem enyhülő fájdalommal.....
Mikor rád gondolok,könnyes lesz szemem,
nagyot dobban szívem,ha kimondom a neved
nem tudok nem beszélni rólad,
hisz Te voltál életem rugója.
S mikor látom mosolygós arcodat,
pajkos szemeid,mely engem hívogat.
már nem számít ,hogy könnyezem,
Hisz velem vagy, gyermekem!
Örök szeretettel emlékezem!
Mély együttérzéssel, szeretettel!
Drága lelkedért égjen a szeretet lángja!
Őszinte együttérzéssel, szeretettel.....
A legszebben ragyogó Csillagnak az Égen, Érted Drága Gabika !
Az égre tekintve látom az arcod,
egy új világ vár de várom a harcot.
Hogy veled lehessek de nem érhetlek el,
repülnék veled a végtelenbe fel.
Átölelnélek egy édes angyalként,
hiányod érzem és fáj a sok emlék.
Rám néztél mint egy ragyogó csillag,
de érzem a távolból mindig velem vagy.
ÉLEK, DE MINEK?
NINCS ÉRTELME AZ "ÉLETNEK"
AKI NEM ÉREZTE MÉG A MI FÁJDALMUNKAT,
SOHA NEM IS FOGJA, HOGY ELVESZTETTÜNK TÉGED!
HIÁNYZOL RETTENETESEN !
Sorstársi, Anyai fájdalommal!! Drága Gyerekek!! Miért.....
Sohasem halványul szívünkben Emléked, sohasem szűnik meg Lelkünk gyásza Érted!!
Fájó szívvel emlékedre!
Drága emlékedre szeretettel!
Bánatunk fájdalmunk örök.....!
Fájó szívvel, szeretettel.
Fájó szívvel, szeretettel!
Arcunkat könny mossa, mert nem vagy többé.
De emléked szívünkben élni fog örökké..
Drága Gabcsika fájón Csend van Nélkületek!!
A szív nem felejt soha....
Szomorú szívvel!
Szeretettel emlékedre!
Fájó szívvel, szeretettel emlékezem!
Fájó szívvel, szeretettel emlékezem!
Életem, Kincsem, Drága Gabikám mostmár semmim sincsen !
Én fognám a kezedet
vissza hoználak ha lehet
de sajnos ez csak ábránd
de az emléked megmarad
és örökké szívembe zártalak
mindig emlékszek majd rád
amíg újat és újat dobban a szívem
s az életem után legalább újra veled leszek.
Emlékezz rám, mikor fúj a szél,
Emlékezz mikor minden véget ér.
Nézz rám, fogd meg a kezem,
Szorítsd meg bátran, míg lehunyom a szemem.
Köszönöm, hogy szerettél, köszönöm, hogy élhettem,
Születtem ,,,,, éltem halálomig.
De végig ember voltam, aki mindig csak álmodik.
Szeretettel gondolok Rád!
Az angyalok vigyázzanak Rád!!
Fájó szívvel, szeretettel!
Sohasem halványul szívünkben Emléked, sohasem szűnik meg lelkünk gyásza Érted!!
Hiányod örök fájdalom!!
Drága lelkedért égjen szeretetgyertyám
Drága emlékedre égnek a szeretet lángjai!
A Világ legédesebb embere emlékére ! Egy szerető gondolat Neked Gabcsika ! Tudd, mindig gondolok Rád és nagyon nagy szeretettel ! Pihenj békésen Drága !
Fájó szívvel, szeretettel......
Szülői együttérzéssel.....
Drága lelkedért égjen a szeretet lángja!
Drága Gabikám minden nap egy küzdelem Nélkületek!!
Bánatos a szívünk örökkön-örökké!!
Drága Kincsem , Imádott Gabikám !
Mindent odaadnék a világnak,
életemet adnám fának,
virágnak csak még egyszer láthatnálak!
Ami Neked csend és nyugalom, az nekünk örök fájdalom!
Mély együttérzéssel, szeretettel!
Fájó szívvel, szeretettel!
Elment csendesen, zajtalan, némán hallgatag. Azóta sivár, üres a helye a világ derűje elszállott vele!
Örökké bánatos szívvel, szeretettel!!
Egy kicsiny csillag ragyog az égen,
ha ránézek nagyot dobban a szívem.
E fénylő csillag csak Te lehetsz és senki más
hiányzol nekem Kincsem,
így kívánok neked édes jó éjszakát.
Drága emlékedre szeretettel!
Emlékedre szeretettel!
Szomorú szívvel emlékezem!
A szív egy életen át tud fájni...a miénk nagyon fáj...hiányoztok Drága Gyerekek!!
Lelkünk végtelen fájdalmában örökké Létezel!!
A hit, a remény, a bizakvó tudat cserben hagy,
s csak egy kép marad,
Melyet örökre megőrzünk a szívünkben,
mert az emlékek azok,
amit még az idő sem vehet el!
Gyertya gyullad meg minden nap,
Nélküled hideg és nyugtalan.
Önmagam soha nem leszek,
Semmiben immár nem hiszek.
Elfelejtettem élni már,
Szívemben nem lesz többé nyár.
Békés álmokat az Angyalok között!
Fájó szívvel, szeretettel!
Drága Gabika egyre nehezebb Nélkületek!! Drága Gyerekek nagyon hiányoztok!!
Anyai szívemmel, örök bánatban!!
Szeretlek míg eljön értem is a halál,
És melletted leszek odafent talán.
Várom már hogy újra láthassalak
Mert a szívem most ketté hasadt!
Volt egyszer egy mese, nem mondták el végig,
nem jutottak tovább, csak a z elejéig,
Beleszólt a végzett ebbe a mesébe
amikor a legszebb volt, akkor hagyták félbe. . . "
Egy Angyal üzenete Édesanyjának :
Ha lemegy a Nap, és eljön az Éj,
csak gondolj Rám és ott leszek Én!
Gondolj Rám amikor hiányzok,
Hisz bárhol legyek
Rád mindig vigyázok drága Édesanyám!hisz
bárhol is le
hisz bárhol is legyek,
Rád mindig vigyázok drága Édesanyám!!
Rád mindig vigyázok drága Édesanyám!!
Drága emlékedre szeretettel!
Mindig velünk leszel.....
Szívünkben örökké élsz!
Szomorú szívvel, szülői együttérzéssel, szeretettel....
Szívem minden szeretetével gyújtom a gyertyám!
Szívből, szeretettel emlékezem!
Gabika drága emlékére égjen szeretetgyertyám
Gyönyörűséges Fényes Csillag !
Legyen békés az álmod,
mint a csillagok világa,
Ezt kívánom Neked az
örök éjszakára!
Drága emlékedre szeretettel!
Angyal őrizze örök álmod!
Drága lelkedért égjen a szeretet lángja!
Imádott Kincsem, Angyali Gabikám !
Sötét a szobám, sötét minden,
Sötét időkben nincs miben hinnem.
Üres elmémben sötét gondolat,
Megtört szívem, mit fájdalom fojtogat.
A szomorúság, ami megbénít,
És ezen semmi sem segít.
Könnyekkel telik meg a szemem,
Kisírtam vele a maradék életem...
Felejthetetlen emlékedre!
Szeretettel emlékezem!
Drága lelkedért égjen a szeretet lángja!
Szívünk végtelen fájdalmával, végtelen szeretetével....
Anyai fájdalommal!!
Édes, Jóságos, Imádott Gabikám !
Ha lehunyom a szemem, csakis Téged látlak,
Ha kinyitom a szemem, most is Téged várlak.
Ha lecsukom a szemem, Rólad merengek,
Ha kinyitom a szemem őrülten kereslek.
Ha lehunyom a szemem, magam előtt látlak,
Ha kinyitom a szemem, sehol se talállak.
Ha lehunyom a szemem, mindenütt kereslek,
Ha kinyitom a szemem, szívembe temetlek.
Ha lehunyom vagy kinyitom a szemem,
Hát akkor is, őrülten hiányzol nekem!
Drága emlékedre, fájó szívvel!!
Szomorú szívvel gyújtom a gyertyám.
Drága emléked örökké élni fog!
Drága, Imádott Angyali GABIKÁM !
Pár év boldogság jutott csak Nekem,
Hogy Drága Fiamba gyönyörködhessek,
23 év, amíg fiam ölelhettem,
Elragadta a halál, vele Engemet.
Tizenegy év, mit töltöttem már Nélküled,
Önszántamból mennék, hogy veled lehessek
Nem bírja szívem a nagy fájdalmakat,
Ölelnélek most is, szerető karjaimmal.
Emlékeket hagytál fájó szívü szüleidnek,
Ha rólad mesélünk, szemünkből könny pereg,
Itt hagytad a sok szép, kedves emléket,
S a nagy bánatot mindkettőnk szívében.
Emléked szívünkben örökké él
Bánatos szívvel....
Végtelen szeretettel....
Csak az idő múlik feledni nem lehet, szívünkben nem szűnik a fájdalom és a szeretet!!
Fájó szívvel, szeretettel emlékezem!
Fájó szívvel, szeretettel emlékezem!
Drága emlékedre szeretettel!
Fájón Csend van Nélküled!! Hiányzol!!
Fájó szívvel, szeretettel emlékezem Rád Drága Angyal!!
Édes Angyalkánk, Imádott Gabikánk !
Egy érzés szívembe belemart,
Itt belül fáj, kínoz valami,
Mint eső az égből hull le rám
És őrölnek lelkem malmai.
Hiányod dörömböl szívemben,
De csukott szempilláim alatt,
Őrzöm kedves képed szememben,
És a szívemben minden szavad.
Én szeretlek, és te nem vagy itt,
Csak élek némán, öntudatlan,
Úgy hasít belém mint a villám,
Hiányod minden pillanatban.
Messze vagy, de összetartozunk,
Bár most kezem hozzád el nem ér,
De itt keringesz bennem némán,
Ahogy az ereimben a vér.
Fájó szívvel, szeretettel!!
Drága emlékedre szeretettel!
Szomorú szívvel!
Szomorú szívvel emlékezem!
Drága Gabcsika Hiányod Örök Fájdalom!!
Csak az hal meg kit elfelednek! Mi Sohasem feledünk mert nagyon szeretünk!!
Drága emlékedre szeretettel!
Szívem minden szeretetével gyújtom a gyertyám!
Békés legyen álmod drága Gabika ! Szeretettel gondolok Rád mindig !
Itt élsz a szívemben Gabika ! Nyugodj békében !
Emlékedre szeretettel!
Felejthetetlen emlékedre!
Fájó szívvel, Örök szeretettel!!
Sohasem halványul szívünkben Emléked! Sohasem szűnik meg lelkünk gyásza Érted!!
Szomorú szívvel, szeretettel emlékezem!
Szomorú szívvel......
Emlékedre szeretettel!
Drága, Imádott Gabikánk !
Helyettem a csillagok öleljenek szorosan,
Hisz én már nem tehetem soha többé boldogan.
Elvitted a boldogságot, fényeket,
Csak a bánat maradt itt helyetted.
Oly jó lenne, hogyha vissza tudnálak sírni,
Tengert könnyeznék, mert ki tudnám bírni.
Bármit megtennék, hogy a valóság legyél,
Hogy velem maradj, ne csak álmaimban lennél.
Örök szeretettel!
Drága emlékedre szeretettel!
Emlékedre fájó szívvel, szeretettel!
Édes, Imádott Gabika, Drága Gyermekünk!
Veled lenne értelme a szónak,
Veled lehetne csak szép a holnap,
Veled születnek az álmok,
Ha Veled lennék újra magamra találnék.
De igy gyötrelmes minden Nélküled!
Éjfélt ütött az óra...rejtve, lopva
jó volna most egy hárs alá kiállni...
fátylas szemekkel elnézni a holdat...
és várni...várni...várni...
CSAK BÁMULOM A FÖLDET RÉVETEG. . . ,
HOGY IS BIROK ÉLNI NÉLKÜLED! ?
BÁRHOL JÁROK, BÁRMIT TESZEK,
MINDIG CSAK RÁD EMLÉKEZEK. . . !
- MILYEN ANYA VAGYOK ÉN? !
HISZ ÉLETBEN MARADTAM,
MIKOR HALÁLOS ÁGYADNÁL ZOKOGTAM, JAJGATTAM! !
GYAKRAN GYŰLÖLÖM MAGAMAT:
HISZ TÚLÉLTEM A FIAMAT! !
Fájón csend van Nélküled!!
Szívünk végtelen szeretetével.....
Szomorú szívvel, szeretettel gondolok rád, drága Gabika
Édes Kicsikém !
Március volt mikor életed véget ért,
bánatod rám hagyva elmentél.
...csillagórák, fényévek telnek nélküled,
már hiába várom jöttödet idelent.
A fényhíd, ha indulok megremeg,
s te túlról simítod vérző szívemet.
Anyai, sorstársi együttérzéssel, soha nem szűnő fájdalommal Emlékezem!!
Elment csendesen, zajtalan, némán hallgatag! Azóta üres sivár a helye, a Világ derűje elszállott Vele!!
Emlékedre szeretettel!
Drága emlékedre szeretettel!
Szeretettel, fájó szívvel!!
Fájó szívvel....!
Emlékedre szeretettel!
Drága, Édes Kisfiam, Imádott Gabikám!
Pihenj csendesen a csillagok közt
hol nincs több fájdalom.
De szívünkben itt leszel,
amíg élünk-e világon!
Emléked örökké élni fog!
Szívem minden szeretetével!
Drága édes Gabikám,
Szívünkben mindig velünk vagy!
A hűs szellő a Te ölelésed,
A Napsugár a Te nevetésed,
Nyári zápor könnyeid hullása,
A csillagfény szemeid ragyogása.
A hópelyhek tánca, gondolataid lánca,
Madarak dalolása, tengerek morajlása,
Szél zúgása, szavaid szólása.
Míg a földön élek, a fájdalom megmarad,
Örökké érezni fogom hiányodat
Végtelen szeretettel.....
Drága lelkedért égjen a szeretet lángja!
Felejthetetlen emlékedre!
Fájó szívvel, szeretettel emlékezem!
Fájó szívvel, szeretettel emlékezem!
Fájó szívvel, szeretettel emlékezem!
Fájó szívvel, szeretettel!
Bánatos a szívünk örökkön-örökké....
Fájón Csend van Nélküled!!
Édes, Imádott , Gyönyörüséges Angyalkám!
Te vagy előttem, éjjel és nappal,
Téged hallak, minden madárdalban!
Ha a napra nézek, arcod ragyogását látom,
Ahogy szemeidnek fénye, arcomra sugároz!
Éjjel, ha felnézek a csillagos égre,
Szívembe nyílal, Drága emléked!
Ahogy nincs éjszaka, fénylő hold nélkül,
Lelkem sem lehet meg, szereteted nélkül!
Nem lennének csillagok, a holddal mi lenne?
Nem lenne irántad szeretetem, a szívem üres lenne!
Nem lehet a hold, csillagok nélkül,
Nem élhetek én sem, szereteted nélkül!
Gyászomat ölelelem a lelkemben,
Oly nehéz létezni Nélküled !
Ha fába betüt vésnek,
Belepi a moha,
De a szív, mely Téged szeret,
Nem feled el SOHA.
Virágzó élted tavaszán
Kegyetlen tél jött hirtelen
Reményem csillaga veled lehullott
Téged siratlak szüntelen...
Szívem minden szeretetével!
Drága lelked nyugodjék békében!
Drága lelked nyugodjék békében!
Könnyes szemmel, fájón emlékezünk.....
A kegyetlen halál mindent összetépett, szívünkbe örök fájdalmat vésett!!
Drága, Imádott Angyalkánk!
Minden emléknél sokkal több vagy nekem,
Te vagy Drága Kincsem az
egész szomorú életem !
Hiányzol, nagyon hiányzol Nekem!
Hiányoddal vagy minden percben jelen,
Mindig, mindenhol minden percben,
Az űr amit itt hagytál, hosszú szenvedés után,
Kegyetlen fájdalom Nekem a mai napig.
Más már elfelejtett, nem is gondolnak Rád,
De az Én szívem meghasadt, még mindig visszavár!
Nézem ezt a kismadarat, míly boldog,
Pici szíve oly hevesen dobog,
Szabad a lelke minden keserűségtől,
Nem tudja mi történik, s nem fél a jövőtől.
Oly szabadon száll, minden gond nélkül,
Egyetlen kis napsugártól felélénkül. . .
Miért nem vagyok én is boldog?
Hisz még élek, szívem nekem is dobog,
De lelkem nem szabadul az emlékektől,
Tudod, most félek a jövőtől. . .
Miért nem vagyok boldog ha süt a Nap?
Miért nem boldogítanak a sugarak?
Miért nem tudok szabad lenni,
S, ha fájdalommal is, de elengedni?. . .
Szomorú szívvel!
Kísérjen a szeretet végtelen égi utadon!
Az angyalok őrizzék örök álmod!
Szomorú szívvel emlékezem!
Ahogy az álmok véget érnek,
elalszanak azok a fények,
de bennem minden megmarad,
hogy szeretetem örök és hallhatatlan.!
Egy pillanat megölte szívedet,
melyben nem volt más,
csak a szeretet.
Boldogságod oly rövid volt,
De emléked örökké élni fog!
Drága emlékedre szeretettel!
Szívem minden szeretetével gyújtok gyertyát kedves emlékedre.
Drága emlékedre szeretettel!
Emlékedre szeretettel!
Nagyon nehéz Nélkületek Drága Gyerekek!! Kegyetlen vagy halál!!!
A Szív nem felejt soha!!!
Egy anya számára, aki elveszítette gyermekét, az első nap soha el nem múlik. Ez a fájdalom nem fonnyad el az idővel. Hiába kopik el, hiába fakul meg a gyászruha, a szív feketesége nem oszlik el soha.
Fájó szívvel, szeretettel emlékezem!
Édes, Imádott Gyermekem!
Szeretlek, imádlak Te drága kincs,
Szívemben helye már másnak nincs.
Téged szeretlek amíg csak élek,
És örökre őrzöm a régi szép emléket.
Mély együttérzéssel, szeretettel!
Fájón Csend van Nélküled!!
Szívünk végtelen szeretetével gondolunk Rád!! Szomorú, sivár lett minden!!
Drága, Jóságos, Imádott Gyermekünk
Édes Gabikánk!
Mért van az, hogy véget ér az álom,
S mi valóság volt többé nem találod.
Egyedül vagy újra, nem ölel át senki,
Pedig Te még tudnád Őt szeretni.
Aztán jön egy másik, de Te meg se látod,
Mert aki elment, még mindig visszavárod.
Mért van az, hogy Neked nem sikerül semmi?
Ő volt a mindened, s elengedted menni.
Nem mentél utána, s nem mondtad, hogy várjon,
S hagyod, hogy egy könnycsepp lefolyjon arcodon.
De az idő múlik, s kit nem látsz már soha,
Az halványul benned. De a sors mostoha,
Hadba állítja, feltépi a sebet,
Szíved megint lüktet, repülnél feléje.
De ekkor egy kérdés villan az eszedbe:
Mért van az, aki elment nem jön többé vissza?
Csak az emlék marad, de az él mindörökre.
Drága emlékedre szeretettel!
Drága emlékedre szeretettel!
Könnyes szemmel fekszünk,
úgy is ébredünk,
temetőben fekszik gyermekünk.
Nehéz a sír, de még nehezebb a bánat,
mely nyomja a szívét ennek a családnak.
Csillaggá változtál, barangolsz az égen,
gyere mifelénk is, úgy mint réges-régen.
Édes Angyalkám !
Ezt a zenét hallgatom és bőgök mindig!
Vajon hol lehetsz?
Ez őrület, kibirhatatlan !
Végtelen szeretettel emlékezünk Rád!!
Bánatos a szívünk örökkön...örökké..
Szomorú szívvel emlékezem!
Drága emlékedre szeretettel!
Szomorú szívvel, szeretettel gyújtom gyertyám drága lelkedért, drága Gabika.
Fájó szívvel, végtelen szeretettel gondolunk Rád!!
Örök Szeretettel!!
Drága lelkedért égjen a szeretet lángja!
Édes, Angyali Gabikám !
Nem tudom Neked adni a napot,
De tudok adni egy pillanatot,
Mikor megállithatod a rohanó időt,
Kiszakítva belőle minden erőt.
Nem tudom a napot Neked adni,
Sugarával meleget árasztani,
De elküldöm neked szívem melegét,
Áldásként küldöm legyen Tiéd.
Nem tudom a napot adni Neked,
De adom a nagyon nagy szeretetemet,
Ha fontos neked, kezedbe veheted,
Ha megérintett, magaddal viheted.
A napot Neked adni nem tudom,
Hiszen nincs is saját napom,
Csak van egy kis lángom, csak Neked,
Amely szeretetedért Tőlem egy köszönet.
A Szívem csak Te érted ver Édes Gabika!
Meg kell találnom, aki emléked tovább viszi !
Felejthetetlen emlékedre!
Szomorú szívvel, szeretettel emlékezem!
Szerető szívek őrzik Drága Emléked, amíg csak létezünk a földön Drága Gabcsika!!
Drága Lelkedért Fájó Szívvel, Örök Szeretettel gyújtom!!
Drága lelkedért égjen a szeretet lángja!
Édes, Imádott Gabikám!
Valami elmúlt, de nem veszett el,
mert itt él a szívemben, s Én soha
nem felejtem el...
Szívünkben érted,
fájó könny fakad,
emléked örökre szívünkben marad.
Még nem találunk szavakat,
még a döbbenet az úr,
oly gyorsan hagytál minket itt,
oly nagyon váratlanul.
Még fájdalom hasít belénk,
még szívünk sírva dobol,
oly fájó, s végtelen hiányod,
oly mély bánat, mi bennünk honol...
Mély fájdalommal emlékezem!
Fájó szívvel, szeretettel gyújtom a gyertyám!
Drága emlékedre szeretettel!!
Örök szeretettel!
Hiányod Drága Gabcsika örök fájdalom!!
Szerető szívek őrzik Drága Emléked!! Hiányzol!!
Szeretettel gondolok Rád!
Drága emlékére szeretettel!
Drága, Imádott Gyermekem, Felejthetetlen Gabikám !
Hiányzik az érzés,mit melletted éreztem.
Hiányzik az idő,mit veled tölthettem.
Hiányzik amit adtam,s amit cserébe kaptam,
Hiányoznak az emlékek és a veled töltött gyönyörű szép percek...
Hiányzik minden lényed, tekinteted,
szavaid, hallani szeretném hogy
motoroddal hazajössz .....
Szomorú szívvel emlékezem!
Szeretetetem, kisérjen égi utadon Drága Gabcsikám!
Drága Kincsünk, Imádott Gabikánk !
Gyászomat ölelelem a lelkemben,
Oly nehéz létezni Nélküled !
Szeretni foglak,
Amig meg nem halok,
Mig az Égen
ragyognak a csillagok,
Szeretni foglak
Még ha bele is halok !
Nem búcsúzunk Velünk maradsz,
Üzenünk a csillagokkal,
Lágy szellő ha simogat,
Érezzük majd Te küldted azt ..
Szomorú szívvel emlékezem!
Emlékedre szeretettel!
Örök fájdalommal, és szeretettel szívünkben...
Sohasem halványul szívünkben Emléked, sohasem szűnik meg lelkünk gyásza Érted!!
Szerető szívek őrzik Drága Emléked!!
Fájó szívvel...
Szeretettel...
Fájó szívvel, szeretettel!
Édes, Imádott Gabikám !
Nincs feledés. . .
Mécses lobban halkan,
szívemben élsz minden,
egyes dobbanásban.
Emlék vagy!
Sötétben bujkáló ragyogás,
tündöklő fény, fájó múlt,
csöndes távoli szívdobogás....
Gyere vissza szépen kérünk,
Nélküled már lassan belefulladunk a bánatba.
Nincs más senki, akinek ennyire hiányoznál,
Elfelejtettek, számunkra ők a halottak !
Szomorú szívvel emlékezem!
Drága szép Emléked örökké közöttünk Él!!
Drága Emlékedre!!
Felejthetetlen emlékedre!
Szívből égjen Érted, szeretettel!!
Az ég felé nézek, pontosan oda,
ahol egy fényes kis csillag sugarait ontja.
Vakítón tündöklő fénye maga a csoda.
Nem láttam ilyet, eddig tán, soha.
Érzem, szomorú szívemen,
emlékeddel átsuhan egy szeretet csóva.
Ragyogj hát, tündökölj égi angyalom.
Nagyon fáj, hogy tőlem túl távol ragyogsz.
A távolság, remélem -, egyszer majd leomlik.
Addig is szeretet gyertyám fénye világít.
Mely fájó szívem minden szeretetét Rád hinti,
Égi messzeségből, fényév távolságból is.
Fájó szívvel, szeretettel!
Érted égjen örökké ...
Örök szeretettel...
Emlékedre szeretettel!
Hiányzol!!
"Okuljatok mindannyian e példán!
Ilyen az ember egyedüli példány!
Nem élt belőle több és most sem él
s mint fán se nő egyforma két levél,
a nagy időn se lesz hozzá hasonló"
Drága Gabcsika szívünkben Örökké Élsz!!!
Fájó szívvel, szeretettel!
Mély együttérzéssel, szeretettel!
Édes, Egyetlen Imádott Kincsem, Drága Gabikám !
Annyira hiányzol,
hogy mindenhol Téged kereslek,
nem tudom máshogy mondani,
egyszerűen:
Szeretlek!
Valami elmúlt, de nem veszett el,
mert itt él a szívemben, s én soha
nem felejtem el...
Érted égjen örökkön - örökké...
Örök szeretettel...
Fájón Emlékezünk Rád Drága Angyal!!
Elvitt magával örömet, mindent! Elment, örökre elment....
Szomorú szivvel emlékezem Rád Gabcsika!
Fájó szívvel, szeretettel!
Elnyomja a mosolyt a bánat,
Szíved egyre jobban fárad.
Már elbújsz az emberek elől,
S a fájdalom lassan megöl.
Éjjelente a bánat leple alatt sírsz,
Fájdalommal teli hangon egy személyt hívsz.
Egyedül csakis Ő rá vársz,
Lelkedet nyomja a keserves gyász.
Nem tudunk már nélküled boldogságban élni,
A szívünkből e fájdalmat ki se tudjuk tépni.
Rád gondolunk éjjel, rád gondolunk nappal,
Itt leszel te velünk a mindennapjainkban.
Drága emlékére szeretettel!
Szeretettel emlékére...
Szomorú szívvel emlékezem!
Mély fájdalommal, szeretettel!!
Emléked hátrahagytad... szüleid szívében,
aranyszállal hímezve Drága Neved,
teljes lényed beragyogja az eget,
mikor kigyulladnak az esti fények,
ezzel üzensz Nekünk Drága Gyermekünk.
Sorstársi együttérzéssel, szeretettel.....
Bánatunk, fájdalmunk örök!
Hálásan köszönöm a megemlékezést!
Elment csendesen, zajtalan, némán,hallgatag. Azóta elnémult, sivár üres a helye a Világ derűje elszállott Vele!!
Szívem minden szeretetével gyújtom a gyertyám.
Szomorú szívvel, szeretettel emlékezem!
Érted égjen a szeretetgyertyám, drága Gabika
Érted égjen a szeretetgyertyám, drága Gabika
Fájó szívvel...
Szeretettel...
Édes Kicsikém, Imádott Gabikám !
A virág elhervad a kőszikla meghasad,
Emléked szívünkben örökké megmarad.
Életed legszebb tavaszán, eltiport a halál,
Emléked szívünkben örökké fáj.
Aki szeret, az soha nem feled,
mert te túléled az õszt és a telet.
Felejthetetlen emlékedre!
Fájó szívvel, szeretettel!
Fájó Csend van Nélküled!!
Végtelen szeretettel emlékezünk Rád Drága Angyal!! Szívünkben örökké Élsz!!
Drága emlékedre szeretettel!
Drága Kisfiam, Imádott Gabika !
Gyászomat ölelelem a lelkemben,
Oly nehéz létezni Nélküled !
Kinok, kinját éljük át, nap mint nap,
Miért vettek el Tőlünk??? MIÉRT???
Az "Égi Hatalom" meddig ÉLHET???
1985 11.02.-án felsírt egy kisgyermek...
Boldogan tudatva Velünk, itt vagyok, köztetek!
23 év után elmentél, pedig nagyon vigyáztunk Rád,
mérhetetlen fájdalom maradt szerető szivünkben.
Elvették Életed, a legszebb szakában,
Itt maradtunk Nélküled bús árvaságban.
Szeretetgyertya!
Emlékére szeretettel!
Aki az hiszi mindennél jobban fájnak a szavak, még nem hallotta ordítani a Csendet!!
Drága Gabcsika! Hiányod Örök Fájdalom!!
Édes Imádott Angyalkánk, Drága Gabikánk !
Drága szép lelkedért,
Fájó szívvel emlékezünk ma is,
Fájnak a percek, a hetek, az évek,
az örök messzeségek!
Több éve már elmentél egy hosszú útra...
Az élet oly törékeny, oly rövid,
leirni is nehéz, hogy már nem vagy itt.
Elmondani nem tudom, mi az, amit érzek.
Úgy fáj a szív idebenn,
hogy már nem látlak Téged...
Fájó szívvel...
Szeretettel...
Fájó szívvel, szeretettel!!
Fájó szívvel, szeretettel!
Fájó szívvel...
Örök szeretettel...
Őszinte együttérzéssel emlékezem!
Édes, Imádott Gabikánk !
Üresség, fájdalom,bánat
és az emlékezés,
ami maradt utánad,
és a mérhetetlen hiány!
Csillagod ragyog még,
Otthonod a messzeség,
Itt vagy Szívemben velem,
Örökké hiányzol és Szeretlek,
Édes, Drága, Imádott Gyermekem.
De nem a szívemben kellene lenned,
Itt a földön kellene ÉLNI az életed !
Nagyon-nagyon hiányzol!!
Örök fájdalommal
TE azért születtél,
hogy szeresselek,
Én azért,
hogy TE megszülethess.
Túl fontos vagy nekem,
Soha nem vehetnek el tőlem.
Vigyáztam RÁD
ameddig csak lehetett.
De a sors másként rendelkezett.
Ha a szívtelen időt megfordíthatnám,
hogy újra itt legyél,
Bár Újra itt lehetnél,
Mindenem odaadnám,
az életem is feláldoznám,
Drága Gyermekem.
ANNYIRA, DE ANNYIRA SZENVEDEK !
Felejthetetlen emlékedre!
Drága emlékedre szeretettel!
Drága lelkedért égjen a szeretet lángja!
Kísérjen a szeretet......
Emlékére szeretettel!
Fájó szívvel......
Akinek fájnak a szavak, még nem hallotta ordítani a csendet.....
Végtelen szeretettel Drága Lelkedért!!
Emlékedre szeretettel!
Drága Gabika, Imádott Gyermekünk .
Mit ér a holnap és mit ér a ma?
Ha nem lehetsz mellettünk
az Életben SOHA.
Hiányzol Drága Gabika!
Olyan nagyon hiányzol.
Értelem nem fogja fel,
a szív nem viseli el,
ezt a fájdalmat.
Számomra nincs nyár, nincs tél,
se éjjelek, se nappalok,
se mosoly, csak a bánat,
Mióta végleg elmentél.
Szomorú szívvel, szeretettel emlékezem!
Szeretettel...
Fájó szívvel...
Fájó szívvel, szeretettel emlékezem!
Tudom,
értem én,
de még mindig fáj...,
Lelkem nem enged el,
nem érti,
hogy már messze jársz.
Más lett otthonod,
és más lett hazád.
Égi otthonodba,
csillagokkal üzenem:
Szívemben mindig velem maradsz,
Soha nem feledlek!
Nagyon Szeretlek .
Soha nem múló szeretettel és fájdalommal gondolunk Rád, drága Gabika.
Fájó szívvel, szeretettel!
Szomorú szívvel!
Gabcsika emlékére, fájó szivvel .
Drága lelked nyugodjék békében!
Fájó szívvel...
Drága lelked nyugodjék békében!
Drága lelkedért égjen, szeretettel!!
Drága Gyönyörüséges Csillagom, Édes Imádott Gabikám !
Nem számoljuk már a napokat, ezt számolni már nem lehet.
Nagyon régen hagytad itt más miatt a földi életet!
Hogy mit érzek arra nincsen szó, hiányod nem pótolható!
Szenvedés, sokszor düh uralkodik bennem,
Elviselni, belenyugodni az elvesztésedbe SOHA nem lehet !
Mondjad, kinek könnyebb?
Aki elment, nem érez már semmit,
Nem tudja mekkora űrt hagyott itt.
Hogy mennyire tud hiánya fájni,
Hogy nincs hited a holnapot várni.
Hogy nem használ a múló idő,
A bánat marad és az egyre csak nő !
Érted égjen a szeretet lángja!
Fájón Emlékezünk!!
Drága emlékére szeretettel!
Mély együttérzéssel, szeretettel!
Drága Gabika!
Elmentél, s vitted magaddal lelkem egy darabját,
de igy legalább, együtt lehetek Veled odaát!
Szomorú a szívünk és nagyon fáj,
Már több éve, hogy örökre itt hagytál,
Magunkra maradtunk és ez nagyon bánt,
Fájdalmunk iszonyatosan nagy,
Minden másodpercben a gondolatunkba vagy.
Nagyon Hiányzol Édes, Drága Gyermekünk
Ha átölel a csend csak Rád gondolok,
Lemondani Rólad sohasem fogok.
Lemondani arról, kit a szív igazán szeret,
Ily nagy áldozatot ember nem tehet.
Várom a napot, mikor megtörik az átok!
Várom a napot, mikor nem leszel már álom!
Várom a napot, hogy megöleljelek,
S füledbe súgjam mennyire SZERETLEK !
Iszonyatosan Hiányzol Drága Angyalkánk,
Nekünk csak az Emlékezés és a mindennapos
Temető látogatása maradt.
szomorú szívvel.......
Fájó szívvel szeretettel.....
Az agyalok őrizzék örök álmodat!
Nagyon szép pünkösdi ünnepeket az angyalok közt!
Édes Imádott, Angyali Gabikám, Drága Gyermekem.
Az Életed én adtam Neked Drága Kisfiam ,
Nem tudom szavakkal leirni a fájdalmat,
amit okoztak nekünk.
Kegyetlen "élet" jutott nekünk Nélküled,
Meg nem bocsájtom a világnak, a sorsnak ,
hogy elvettek Tőlem.
Gyászollak és mindent megteszek azért,
hogy Drága emléked őrizzem.
Köszönöm Neked, hogy Én lehettem az
Édesanyád !
Szívem szakad meg Érted,
nagyon, de nagyon fáj ,
Kezemben csokor virág ,
Neked hozom régóta már.
Igy emlékezni ez a fájdalom,
Gyermeknapkor is sírógörcsöt kapok.
Míg másnak öröm ez a mai nap,
Nekem szomorú, hogy nem láthatlak.
Szerető szívek őrzik Drága Emléked!!
Fájó szívvel, szeretettel!
Fájó szívvel...
Örök szeretettel...
Érted égjen a szeretet lángja!
Drága emlékedre szeretettel!
Drága emlékedre szeretettel!
Fájó szívvel, szeretettel emlékezem!
Édes , Drága, Imádott Kisfiam !
Én is voltam egyszer boldog , de elmúlt ...
Ajkamon a vidám kacaj, elnémúlt.
Gyászos csend kiséri most lépteim,
S szivem hangosan zokog.
Mérhetetlenül nagy a bánatom,
Szívem szoritja őrjitő fájdalom.
Elment akit Én nagyon szerettem,
Aki Nélkül sötét lett a hátra lévő "életem".
Szomorú szívvel emlékezem!
Hiányzol!!!
Drága Gabcsika! Szerető szívek őrzik Drága Emléked!!
Uram ! Te jónak láttad elszólítani…..
Szent az akarat, mely így tud dönteni !
S Én ha kérdezem ; miért ily hirtelen ???
Hallgat, s nem felel senki sem...
Fájó szívvel, szeretettel!
Végtelen szeretettel gondolunk Rád Drága Gabcsika!
Sohasem halványul szívünkben Emléked, sohasem szűnik meg Lelkünk gyásza Érted!!
Szomorúan gondolok Rád, Gabcsika!
Szomorú szívvel!
Szemed aranylik a végtelenben.
Gyötör hiányod-fájón éget.
Érted, utánad reszket a szívem,
arcom égeti záporozó könnyem.
Még őrzöm a tüzet,
még várok Rád
s ameddig ez a tűz ég,
csak addig élek már!
Fájó szívvel...
Emlékére...
Fájó szívvel, szeretettel!
Anyai, sorstársi együttérzéssel gyújtom Drága Lelkedért Gabcsika!!
Drága Emléked szívünkben örökké Él!!
Az angyalok vigyázzanak rád!
Szeretettel emlékezem rád.....!
Szomorú szívvel.......
Drága emlékedre szeretettel!
Az ég is beborult, az eső szakadni kezd,
Sír mindenki, a fák, a szelek.
Suttogásukban ott hallani a Neved,
Szívünkben őrizzük örök emlékedet!
Drága emlékedre szeretettel!
Drága emlékére szeretettel!
Az angyalok vigyázzanak Rád!!
Fájó szívvel, szeretettel!
Sohasem halványul szívünkben Emléked! Sohasem szűnik meg lelkünk gyásza Érted!!
Drága Gabcsika! Szívünk végtelen szeretetével emlékezünk!!
Lelkemben megült a valóság,
mert te már fenn, én még itt vagyok,
a képek bennem nem csalókák,
hiányod az, ami így sajog.
Fájó szívvel...
Szeretettel emlékedre...
Mély együttérzéssel, szeretettel!
Drága emlékére szeretettel!
Lehajtom fejem fejfádra,
szememből az emlékezés könnye csorog.
Szívembe szúrnak, emlék szilánkok,
Jéggé dermednek fenn a csillagok.
Szeretetgyertya!
Drága Gyermek! Szerető Szívek őrzik Drága Emléked!! Soha nem feledünk!!
Drága Gabcsika! Hiányod Örök Fájdalom!!
Nincs feledés. . .
Mécses lobban halkan,
szívemben élsz minden,
egyes dobbanásban.
Emlék vagy!
Sötétben bujkáló ragyogás,
tündöklő fény, fájó múlt,
csöndes távoli szívdobogás....
Felejthetetlen emlékedre!
Drága emlékére fájó szívvel, szeretettel!
Fájó szívvel, szeretettel!
Fájó szívvel, szeretettel!
Sorstársi együttérzéssel, szeretettel......
Emlékedre szeretettel!
Bánatunk, fájdalmunk örök.......
Sohasem halványul szívünkben Emléked, Sohasem szűnik meg lelkünk gyásza Érted!!
Szívünk végtelen szeretetével!!!
Szívem minden szeretetével!
Drága emlékére szeretettel!
Hálásan köszönöm a Kislányomnak és a Férjemnek gyújtott gyertyákat, megemlékezéseket. Fájó szívvel, szeretettel gyújtom gyertyám drága Gabikáért.
Szivemben dobban gyászos fájdalom,
nem vagy itt, s ez fáj nagyon.
Fájó szívvel...
Szeretettel emlékére...
Emlékedre szeretettel!
Emlékedre szeretettel!
Van egy bűnöm, nem nagy vétek,
két szó az egész: SZERETLEK TÉGED!
Fáj a lét, a létezés.
A lefekvés, az ébredés.
Fáj a múlt, fáj a jelen, mindez azért,
mert nem vagy velem!
Szemed aranylik a végtelenben.
Gyötör hiányod-fájón éget.
Érted, Utánad reszket a szívem.
Arcom égeti záporozó könny.
Örök szeretettel!
Fájó szívvel, szeretettel!
Örök szeretettel gondolok Rád, drága Angyallá vált Gabika.
Szerető szívek őrzik Drága Emléked!!!
Drága Gabcsika csak az hal meg, akit elfelednek! Szívünkben örökké Élsz!!!
Szüleid lelkének fénylő tükre könnyekkel van tele,
Szívünk hiába kutat , szívedet nem leli.
Nyújtanánk Feléd a karunkat, de nem jön felelet,
Amíg "élünk" szívünkből sosem fogy el,
Az Irántad érző Szeretetünk.
Emlékedre szeretettel!
Fájdalommal emlékezem!
Fájó szívvel, szeretettel!
Csak az hal meg, akit elfelednek!! Mi soha nem feledünk, mert nagyon szeretünk!! Szívünkben Élsz tovább!!!
Drága Gabcsika Hiányod Örök Fájdalom!!
Fájó szívvel, szeretettel emlékezem!
Fájó szívvel, szeretettel emlékezem!
A hit, a remény, a bizakodó tudat cserben hagy, s csak egy kép marad,
Melyet örökre megőrzünk a szívünkben, mert az emlékek azok!
Szívünkbe markol az emlékezés,
kedves arcod mindig bennünk él,
Időnk szabott, óránk száma kevés,
minden nap minden perce csak a TIÉD!
Hogy nem lehetsz velünk, ma is fáj,
nélküled üres a mozdulat.
lelkedet őrzi a ködös táj,
Veled száll tovább a pillanat.
Fájó szívvel, szeretettel!
Nyugodjon békében...
Szeretettel... Fájó szívvel...
Angyalok őrizzék álmodat!
Fájó szívvel, szeretettel!
Örök álmod legyen áldott!
Szomorú szívvel......
Drága emlékedre szeretettel!
Valaki elment, elvitt egy álmot, s magával vitt egy egész világot.
Megállt az idő, oly csendes az éj,
halk szavú tündér az életről mesél.
Szomorú ódája bús és lázadó...
Ezt hallgatni jó, de szívet fájdító.
Valaki most sír, egy könnycsepp csordul .
Az én arcomon is egy bús lassan elindul...
Nagyon -Nagyon HIÁNYZOL DRÁGA GABIKÁM!
Fájón csend van Nélküled!
Elment csendesen, zajtalan, némán hallgatag. Azóta sivár üres a helye a Világ derűje elszállott Vele!
Mély együttérzéssel, szeretettel!
Drága emlékére szeretettel!
Most már nincs közöttünk
És ez fáj nagyon,
De lélekben
Itt van velünk, mint könnycsepp az arcokon.
Most már nincs közöttünk
És ez fáj nagyon,
De lélekben
Itt van velünk, mint könnycsepp az arcokon.
Emléked, mint drága kincset, szívem mélyén őrzöm örökre
Eljön az éj, eljön az éjfél?
Mi haszna ? nem jön veled.
Nem látom lengő szellemed,
S reményem eltörött szárnyával,
Fedem be bágyadt szememet.
Azért dobog a szivem , mert Te Angyalkám bennem ÉLSZ!
Egy mosoly szíved melegéből, Egy könnycsepp szemeid tükréből,
Egy gondolat a törődésből. Bármelyik többet ér nekem,
Mint egész szomorú életem.
Végtelen szeretettel Emlékezünk Rád!!
Drága Gabcsika Hiányod Örök Fájdalom!!
Szeretettel...
Emlékedre...
Gyújtok egy gyertyát és gondolok Rád!
Szomorú szívvel emlékezem!
Hiába múlnak a percek, telnek az évek mi amíg élünk visszavárunk Titeket Drága Gyerekek!!!
Drága Gabcsika Hiányod Örök Fájdalom!!
Fájó szívvel, szeretettel.
A könnyek a szememből folynak,
S mind csak hozzád szólnak.
Válasz már nem jön, nem létezik.
Csak az én lelkem emlékezik.
Búcsúzni jöttem hozzád,
bár kevés a szó, a gondolat,
a csend itt belül, s a fájdalom
az, mi örökre megmarad.
Elmentél csendesen... csak úgy!
Hiányod érzem a csontjaimban.
Keserves könnyeket ontok
és hiába hívlak untalan.
Felejthetetlen emlékedre!
Örök szeretettel gondolok Rád, drága Gabika.
Drága emlékére szeretettel!
Hiába várlak hát...
Hiába várlak hát ezentúl?
Megsiratott szép gyermekem!
Meg nem jelensz többé nekem?
Mint eddig gyakran megjelentél
Szobámban csöndes éjeken.
Nem így gondoltuk az életet, örömöt vártunk, nem könnyeket.
Gyújtok egy gyertyát és gondolok Rád!
Szomorú szívvel........!
Érted égjen a szeretet lángja mindörökké!
Végtelen szeretettel!!
Anyai, sorstársi együttérzéssel gyújtom Drága Lelkedért Gabcsika!!
A dermedt napsugár elcsúszik a nedves avaron,
Erőlködve tör át a fény a csendes hajnalon.
A dermedt napsugár elcsúszik a nedves avaron,
Erőlködve tör át a fény a csendes hajnalon.
Valamire készül e dermedt természet, valakit vár,
hogy visszajön, aki már rég elment...
Fájó szívvel, szeretettel!
Együtt érző fájó szívvel...
Örök szeretettel...
Örök az emléked! Nem feledünk soha!
A kegyetlen halál mindent összetépett, szívünkbe örök fájdalmat vésett! Szeretettel Drága Gabcsika!!
"Csak egy mosoly, csak egy ölelés, ez volna mit kérnék.
De nem lehet, mert elmentél, s ami volt már emlék.
Mély együttérzéssel, szeretettel!
Fájó szívvel, szeretettel emlékezem!
Fájó szívvel, szeretettel emlékezem!
Drága emlékére szeretettel!
Szomorú szívvel emlékezem...
Szeretettel...
Szomorú szívvel emlékezem!
Sohasem halványul szívünkben Emléked! Sohasem szűnik meg lelkünk gyásza Érted!!
Végtelen fájdalommal, szeretettel gondolok Rád Drága Gabcsika!!
Szomorú szívvel!
Fájó szívvel, szeretettel emlékezem!
Fájó szívvel...
Szeretettel...
Szomorú szívvel emlékezem Rád!
Szívünk végtelen szeretetével.....
Kell a föld, hogy legyen élet,
kell a nap, hogy legyenek fények,
kell a határ, hogy ne legyen végtelen,
Te kellenél Drága Gabikám,
hogy boldog legyen az életem.
Ez sajnos nem adatik meg,
igy szenvedésem végtelen ....
Emlékedre szeretettel!
Drága emlékedre szeretettel!
Drága lelkedért égjen a szeretet lángja!
Kialudt a Fény, eltűnt a mosolygás,
szomorú az élet, mióta távoztál.
Rövid kis életed maga volt a csoda,
az Én életem legszebb korszaka.
Köszönöm, hogy voltál, hogy Velem éltél,
köszönöm, hogy egykor megszülettél.
Drága, Édes Gabikám nagyon HIÁNYZOL!
Szomorú szívvel gondolok Rád!
Drága emlékedre szeretettel!
Hiányod örök fájdalom!!
Fájó szívvel, szeretettel gyújtom gyertyám Gabikáért.
Angyal őrizze örök álmod!
Üvöltenék a széllel
Mikor fájdalmam sírni késztet.
Világgá üvölteném,
Nincs már mi éltet.
Sírnék a széllel
Ha könnyem lenne még.
S ha esõ esik,
Velem sír az ég is!
Szomorú szívvel emlékezem!
Drága emlékedre szeretettel!
Drága emlékedre, szeretettel!
Fájó szívvel emlékezem Rád! Nyugodj békében!
Drága Gabcsika! Szerető szívek őrzik Drága Emléked!! Hiányzol!!
Nyugodjon békében...
Fájó szívvel...
Ma is sírnak az angyalok velem.
Hisz elment tőlem, kit nagyon szerettem.
Némán könnyeznek az elsárgult levelek.
Hangtalan ejtem ki drága nevedet.
Emlékére
Szívem minden szeretetével gyújtok gyertyát kedves emlékedre!
Drága Gabi. Nincs olyan nap hogy ne jutnál eszembe,borzalmasan hiányzol. Bár itt lehetnél még. Bármit megadnék ezért. ????
Szeretettel... fájó szívvel...
Drága jó lelkedért égjen a gyertya örökkön örökké...
Fájó szívvel, szeretettel emlékezem!
Fájó szívvel, szeretettel!
A kegyetlen halál mindent összetépett,
szívünkbe örök fájdalmat vésett!!
Soha nem feledünk mert nagyon szeretünk!!
Mély együttérzéssel, szeretettel!
Sajnálom, nagyon fiatal volt.
Fájó Szivvel Emlékezem rád! Nyugodj békében drága gyermek
Szomorú szīvvel emlékezem!
Fájó szívvel szeretettel emlékezem Rád drága Gabika.
Fájó szívvel emlékezem!
Eltűntél könnyező szemünk elöl,
Mint hulló csillag az égen.
Még lelkünk a tieddel nem egyesül,
Addig szüntelen siratunk Téged.
Ha fáj a szív, ha sír a dalunk,
Akkor jobb ha meghalunk.
Szomorú szívvel, szeretettel emlékezem!
Fájó szívvel, örök szeretettel...
Szeretettel...
Drága emlékére szeretettel!
Fájón csend van Nélküled!! Hiányzol!!
Egy gyermeket elvesziteni maga az örület!
Nem, hiába múlnak a napok a fájdalom nem csökken.
Minden vers sirásra késztet, de ez meg különösen.
Mikor az anya gyermekét eltemeti,úgy
érzi fél életét örökre elveszíti.
Mert Ő tanította meg járni,és beszélni,
azt a szót, hogy anya előbb kimondani.
Kilenc hónapon át,védte óvta, magzatát,
mikor már megnö, akkor vesziti el,
legdrágább kisfiát.
Fájó szívvel, szeretettel emlékezem!
Emlékére szeretettel!
Szívem minden szeretetével gyújtom a gyertyám!
Szomorú szívvel szeretettel emlékezem Rád, drága Gabcsika.
Az angyalok vigyázzanak Rád!!
Érted ég a szeretet lángja!
Szomorú szívvel emlékére!
Drága emlékére szeretettel!
Drága lelkedért égjen a szeretet lángja.
Végtelen fájdalommal, szeretettel emlékezem!!
Szomorú szívvel!
Édes Emlékek!
Szorongatják szivemet,
és ontják könnyeimet.
Oh azok az évek,
S a visszahozhatatlan tények,
Még most is frissen, bennem élnek.
Fájó gyönyörü édes emlékek,
Mily drágák vagytok szivemnek,
én mar csak belöletek élek.
Bármerre Iépek
a természet, s az élet,
mindig visszahoznak Téged.
Bárhogyan élek,
s bármilyen irányba lépek,
az emlékek, mindig visszatérnek
s velem együtt ök is lépnek.
Szeretettel...
Érte égjen örökkön örökké...
Mély együttérzéssel, szeretettel!
Emlékedre örök szeretettel!!!
Drága emlékére szeretettel!
Szomorú szívvel!
Fájó szívvel, szeretettel!
Szeretettel drága jó lelkéért...
Fájó szívvel, szeretettel emlékezem!
Nem vagyok már Édesanya!
Nem hívsz engem már így, - soha!
Nélküled senki és semmi lettem,
Nem találom helyem, ebben a földi létben.
Hozzád vágyom, hogy veled legyek,
Hogy vigyázzam minden lépésedet.
Vágyom arra, hogy megfogjam a kezed,
S örülni annak, ami jó neked.
Erre vágytam az életben,
A boldogságot látni szemeidben.
De a sors becsapott,
S csak egy piciny örömöt adott.
Vége! Vége mindennek!
Vége az egész életünknek.
Édesanyád szive fáj és vérzik,
Fel hallik a magas égig!
Csendben vár s elmereng,
Hátha Drága Gyermeke hangja a fülébe cseng.
Valahol egy madár dalol,
Azt gondolja Drága Gyermeke szól!
A napok egybe folynak,
Mindegy mi lesz holnap ..
Drága Imádott Lélek,
Nem köszönthetsz engem már régen .....
Szeretettel gondolok Rád!
Fájó szívvel, szeretettel!
Szeretettel...
Drága emlékére szeretettel!
Üzenet anyának
Édes Imádott Gyermekem, Angyali Drága Gabikám !
Ma megjelentél álmomban, öröm és szomorúság is volt egyben,
Láttam ujból szenvedésed, most sem vagy jól?
Nagyon fáj, őrülten hogy nem maradhattál tovább.
Nem tudtam semmit tenni, hogy megmentselek.
Elvették 23 évesen a fiatal Drága életed !
Nyugalmam SOHA nem lesz, csak ha melletted pihenhetek,
Addig meg csak szenvedek és szenvedek,
Várom mikor jön értem a halál sötét angyala?
Szeretettel...
Emlékére szeretettel!
Várlak. . . és nem jössz,
Szólítalak. . . és nem felelsz,
Kereslek. . . és nem talállak. . .
Várlak. . . várlak. . . várlak. . .
Mindhiába Édes Imádott Angyalkánk.
Fájó szívvel, szeretettel!
Fájó szívvel, szeretettel emlékezem!
Nem tudok aludni mert valami fáj,
Érted sirom át a nappalt és éjszakát.
Feledni Téged SOHA nem foglak,
Te voltál az életemben a legnagyobb csoda.
A szívem darabokra tört, mikor elvesztettelek,
Azóta ezért én nagyon, de nagyon szenvedek.
Soha ne felejtsd el azt, hogy mennyire SZERETLEK!
Drága emlékedre ég a szeretet lángja!
Nyugodjon békében...
Mély együttérzéssel, szeretettel gyújtom a gyertyám kedves emlékedre!
Drága Imádott Édes Angyalom!
Aki a legfényesebben, legszebben ragyog az Égen!
Aki a legjobb Gyermek volt a Világon, miért vettek el Tőlem?
Neked itt kellene Élned , nem tudok megnyugodni!
A fekete ruháim mind megkoptak,
Újat vettem, hogy gyászolni tudjalak.
De temetésemre is vettem, abban nyugszom melletted.
Engem végső utamra hozzád csak egy EMBER kisérhet,
Az csak az imádattal szerető Édesapád lehet !
Vigyázunk Rá , Óvjuk , Őrizzük majd mi ketten.
Hiányzol nekem Drága Gabika,
Veled szeretnék lenni minden pillanatban.
Rólad álmodom minden hajnalban.
Amióta nem vagy velem, siralmas,
Minden percben hiányzol nekem.
Hiányodat elviselni napról napra nehezebb,
Veled volt csak szép az életem,
Köszönöm hogy szerethettelek ,
Te lehettél a Drága Jóságos Gyermekem!
Drága emlékedre szeretettel!
Emléked szívünkben örökké Él!!!
Fájó szívvel, szeretettel emlékezem!
Drága lelkedért égjen!
Drága Gabcsika..Érted égjen a szeretet örök lángja..
Sirnom kell, ha Rád gondolok!
Ha rád gondolok mit is mondok.
Arcom szomorú, szivem beteg.
Tudom, hogy igy nem élhetek.
Kellesz nekem, csak is TE kellesz!
Rettenetes hiányzol és Nagyon szeretünk Drága Gabika.
Nagyon-nagyon hiányzol!!
Érte égjen örökkön - örökké...
Drága emlékedre szeretettel!
Nyugodjon békében...
Szomorúság itt vagy újra,
együtt megyünk hosszú útra.
Nem maradt senki velem,
már csak te vagy, te jutottál nekem.
Fájó szívvel, szeretettel emlékezem!
Légy nagyon boldog az Angyalok országában, drága Gabcsika. Vigyázz szomorú szüleidre.
Drága Gabcsika ! Légy nagyon boldog az Angyalok országában. Vigyázz szomorú szüleidre. Öleld meg Kislányomat, és apukáját helyettem is. Legyen álmod áldott.
Szeretettel...
Akkor is beugranak képek mikor üvölt még a csend,
kevesen látják és értik azt hogy mi van itt benn.
Van úgy hogy némán hallgatok s csak ballagok csendben
szívem mélyén érzem én, nincs ez így igazán rendben.
Mert hiányod megszokni hidd el lehetetlen dolog ,
szívem fájdalommal teli s most is ugyanúgy dobog.
Bár az évek van az úgy oly gyorsan elszaladnak,
de amíg élek emlékeim Rólad megmaradnak.
Hangod még most is hallom, mosolyod tisztán látom,
örökké Rád leszek legbüszkébb ezen a világon.
Gabcsikám fájó szivvel emlékezem !
MÁSNAK MÁR RÉG ELMÚLTÁL,
DE ÉN LÁTLAK HOLTOMIGLAN.
ÁLMOM VAGY A VALÓSÁGBAN,
S VALÓSÁG VAGY ÁLMAIMBAN.
Emlékére szeretettel!
Szomorú szívvel emlékezem!
Örök szeretettel, végtelen fájdalommal emlékezünk Rád!!
Siratunk Téged, fáj, hogy elmentél,
Minket gondban-bajban itt felejtettél.
Lelkünk bánattal csordultig telve,
Szemünk szomorú könnyel van tele.
Imánk Hozzád száll fel az égbe.
Te már tudod, mi vár ránk,
Ha majd eljön a mi óránk.
Mély fájdalommal, szeretettel!
Nyugodjon békében...
Csöndben merengve bámulok előre,
megállt az élet, megállt egy időre.
Bárhol is kereslek, nem látlak sehol,
felkavartad lelkem, szívem már gyászol.
Szememből könnycsepp halkan csordogál,
nincsen már másom, csak emlék, mit itt hagytál.
Szívem minden szeretetével Neked!
Fájó szívvel, szeretettel emlékezem!
Meglátlak Téged, és örülök, hogy itt vagy,
Örültem nagyon. . . de a látszat cserben hagy. . .
Még messze vagy, de én türelmesen várok,
Már közeledsz felém. . . a fellegekben járok.
Már majdnem itt vagy, kedvesen mosolyogsz rám,
Minden szép és jó, már karjaim nyújtanám!
De megfordulsz hirtelen, s eltűnsz hirtelen,
Nem tehetek semmit, csak könnyezek csöndben!
Emlékére szeretettel!
Csodákban nem hiszek ,mert te voltál az én életem csodája.
Hiányzol ezt szavakkal elmondani nem lehet.
Találkozni fogunk egy másik életben,
Valahol fent a végtelen messzeségben
Meghalt szívedbe lángot nem lophatok,
Földön többé sosem látlak, de visszavárlak, tudhatod.
Nyugodjál békében!
Szívem minden szeretetével gyújtok gyertyát kedves emlékére!
Nyugodjon békében...
A csillagok hívták Őt maguk közé.
Nincs oly dolog,mi feledtetné.
Drága kincsként őrizzük emlékét.
Rávéssük szívünkre az Ő arcképét.
Áldásért könyörgünk szellemének.
S egy másik életben,
majd együtt leszünk végleg.
Mély fájdalommal, szeretettel!
Hiányzol!! Miért nem tudtak megmenteni? sokat gondolok Rád Gabcsi!
Fájó szívvel, szeretettel emlékezem!
Emlékedre szeretettel!
Sohasem halványul szívünkben Emléked,
Sohasem szűnik meg lelkünk gyásza Érted!!
Drága Gabcsika szívünkben örökké Élsz!!!
Emlékedre szeretettel!
Szomorú szívvel, szeretettel gondolok Rád,és szomorú szüleidre, drága Gabcsika
Az emlékezés és szeretet virágai, gyertyái.
A csillagokat nézve, mást én már nem kívánhatok,
Csak annyit, légy boldog ott ahol én nem járhatok.
S néha nézz le ránk, kiket itt kellett hagynod,
Szeress minket, vigyázz ránk, mást már nem is kell adnod.
Drága Gábor! Emléked itt közöttünk, amig létezünk e Földön!!! Szívünkben Élsz tovább!!
Sírodon egy kicsi virág,
szomorúan nézek le rá.
Csillog a könny a szemembe,
emléked őrzöm a szívembe.
Hiányod fáj mindig várlak,
lelkem megöli a bánat.
Tudom nem jössz, messze mentél,
hideg földben megpihentél.
Gyertyát gyújtok, sercegve ég,
lobban a láng... csillagként élsz.
Kicsi virág, fehér rózsa,
szirmod hull e kedves sírra.
Sziromlevél gyöngyszemfátyol,
fehér lepelként őrzi, örök álmod.
Emlékedre szeretettel...
Fájó szívvel, szeretettel!
Szeretettel...
Gyújtok egy gyertyát és gondolok Rád!
Egyedül vagyok, már nem vagy itt velem,
Sírnak az angyalok, lelked szél szárnyán lebben.
Csak némán lépkedek angyalok könnyében,
Örökké őrizlek szívem közepében.
Hálásan köszönöm a lányomnak gyújtott gyertyákat!
Áldott húsvéti ünnepeket kívánok az angyalok országában pihenő Gábornak!
Húsvétra szeretettel!
Virágerdő sűrűjében pihen
egy szív csendesen.
Rég nem dobban családjáért,
messze vitted Istenem!
Telhetnek hónapok, múlhatnak évek,
Mi szüleid szívből szeretnek,
és míg élnek, nem felednek Téged!
Ismét egy "ünnep" NÉLKÜLED Édes Gabikám
Drága lelked nyugodjék békében!
Emlékére égjen örökkön - örökké...
Van egy ország, ahová már oly sokan elmentek,
Ahová csak visz az út, vissza sosem jönnek.
Mi itt maradtunk a szívünket bánat járja,
Fájdalmas sóhajunk száll az éjszakába!
Szomorú szívvel gyújtom a gyertyám kedves emlékedre.
Örök Álmod Legyen Áldott!
Fájó szívvel, szeretettel!
Fájó szívvel, örök szeretettel emlékezem!!
Nyugodjon békében...
A Drága Gyermek üzenete szeretett szüleinek :
Mikor nincs melletted senki
s úgy érzed, hogy vége,
Kulcsold össze két kezed,
nézz fel az égre.
Ott van Ő, ki meghallgatja
szíved minden bánatát,
Ott van Ő, ki megérti,
hogy neked mennyire fáj.
Ő ott van a lelked mélyén,
ott van, ha fáj a magány,
Ő vigasztal, ha sírni lát,
mert Ő vigyáz Rád.
Imáidban kérjed Őt,
Kérjed, hogy adjon erőt,
Hogy elviseld mi bánt, mi fáj
Kérjed, hogy Ő vigyázzon Rád.
Kérjed, hogy őrízze minden lépésedet,
Kérjed, s Ő mindig ott lesz veled.
Van egy kép, ami soha nem fakul el,
S a lelkünkből kitörölhetetlen.
Van egy szív, mely átölel,
S a végtelen távolon át is rád figyel.
Van egy érzés, amely soha nem halványul el,
E m l é k e z é s.
Reményünk csillagát, fedi a sírhalom,
Emlék keresztje rá a szülői fájdalom!
Most magam elé képzelem mosolygó szemed
És nem tudom elhinni: elvesztettelek!
De a szívemben él még a remény,
hogy egyszer találkozunk mi még!
Örök fájdalommal a szívünkben!!
Drága emlékedre szeretettel!
Csak így tudok drága fiúknak gyertyát gyújtani. A gyertyagyújtáson le van tiltva.
Drága Gábor!
Csend borult az egykor oly vidám házra,
elmentél elvitted a fényt, a meleget,
csak egy fénysugárt hagytál az Emlékedet.
Féltve őrizzük Drága Emléked!! Hiányzol!!
K Ö S Z Ö N E T
Szívünk minden szeretetével szeretnénk megköszönni , hálásak vagyunk Drága Imádott Gyermekünk emlékoldalára bejegyzett megemlékezésekért. Bár ne kellene!
Ezeket SOHA nem fogjuk elfelejteni.
Kívánunk jobb egészséget, mint ami nekünk van.
Bánatos szülei
Sebünk nem gyógyul könnyünk el nem apad, zokogunk fájdalmunk nehéz súlya alatt!
Nagyon sajnálom, hogy ilyen fiatalon kellett elmenned. Őszinte részvétem a szüleidnek. Drága fiammal együtt már a csillagokból néztek le ránk. Reméljük egyszer újból találkozunk!
Fájó szívvel, szeretettel emlékezem!
Emlékedre szeretettel!
Más világ most, ahol él,
más a szó és más a fény.
Tavasz, nyár, ősz és tél,
nélküle fúj itt a szél.
Mint amikor gyermekek sírnak,
ha éjjel rossz álmot látnak,
Belül úgy izzik a bánat,
az emlékek csendben fájnak.
Égő könnycsepp, mondd meg neki,
hogy szeretjük,
És amíg élünk, el nem felejtjük.
Áldás és Béke lengjen a Felejthetetlen drága jó gyermek porai felett!
Drága Gábor! Soha nem feledünk, mert nagyon szeretünk!!
Alszol, alszol nagyon mélyen,
Hogy többé föl nem ébredsz.
Pirosló hajnal se ért már Téged,
Hiába várjuk ébredésed.
Drága Gyermekünk, Imádott Kincsünk,
Fájdalmas emléked,
Vérző szívünkbe véstük.
Áldás és béke lengjen a felejthetetlen drága gyermek emlékei körül!
Fájón Csend Van Nélküled! Nagyon-nagyon hiányzol!!!
Hordozzuk fájdalmainkat, ki tudja meddig még
Nincs megírva sehol, hol, s mikor lesz a vég,
Szeretet gyertyám lángja mindaddig ég,
Amíg el nem szólít a magasságos ég!
Csend honol....nincs dal, s mosoly sincs....
könnyek csorognak... Fájdalom mar belém.
Csupán emléke él a múltnak,
nincs mi vigasztaljon, mert meg halt a remény.....
Felejthetetlen Emlékedre Sok, Sok Szeretettel...
Szomorú szívvel, szeretettel gyújtom drága lelkedért szeretetem gyertyáját, drága Gabcsika.
Vigyázz szüleidre, drága Angyal
Virág és gyertya kezemben,
bennem csak halk sóhajok.
Egy-egy gyertyát gyújtok,
lángjába én is beleolvadok.
Melegség járja át a szívem,
érzem szinte közelségedet.
Lassan becsukom szemem,
oly jó hinni, itt vagy velem.
Sírodra teszem a virágot,
a szél zúgását hallgatom,
örökké hiányozni fogsz!
Nyugodjon békében Drága Csillagom !