"Emlékezzetek, csak annyit kérek tőletek,
Emlékezzetek milyen volt és milyen lehetett volna veletek.
Emlékezzetek, s kérlek ne felejtsetek.
Emlékezzetek és a végen túl is szeressetek.
Emlékezzetek s akkor talán örökre veletek lehetek."
ANYAI SZERETETTEL EMLÉKEDRE
A kegyetlen halál mindent összetépett, szívünkbe örök fájdalmat vésett!!
Emlékedre szeretettel!
Drága , Imádott Gyermekem emlékére !
Fénylő gyertyák, fényes Csillagok,
Egy életet elhívtatok,
Nem gondolva a világon másra,
Nem gondoltatok a szülők fájdalmára.
Hiányzik Ő nekünk nagyon,
Őrizzük emlékét, ezt soha oda nem adom.
Nagyon, de nehéz!
Naponta pörögnek a könnyek,
Hiába törlöm le, holnap sem
lesz könnyebb .
Drága emléked örökké élni fog!
Emléked legyen áldott.
Nyugodj Békében ......
Gondolok rá...
Szomorú szívvel emlékezem!
Lelkünk végtelen fájdalmában örökké létezel....
Drága lelkedért szeretettel!
Fájó szívvel, szeretettel!
Édesem, Drágám, Imádott Egyetlen Gabikám !
Elfogyott az erőm, nincsen vágyam,
Nem találom Én már helyemet ebben a világban.
Minden perc egyre közelebb visz Hozzád,
Akkor leszek Én nyugodt és boldog,
Addig nem, csak hiányod és fájdalom,
Ami marad Nekem.
Soha nem feledünk, mert nagyon szeretünk!!
Drága emlékedre szeretettel!
Fájó szívvel szeretettel!
Olyan fiatal voltál még,
és mégis elért a kegyetlen Vég.
Miért pont Te, Drága Gyermek.
Élnek még bennem a kósza remények,
hogy valahol épségben élsz még,
és tartod a világgal a lépést.
Te voltál a jóság, maga a szeretet,
elvették életed, belenyugodni nem lehet.
Örökké bennem élsz, nem feledlek soha,
megmarad bennem a boldog percek sora.
Életemet adnám, ha csak álom lenne,
és még velem lehetnél,
hisz csak élni akart. Ez volt a bűne?
Akkor az Élet jogtalan büntette.
Nagyon-nagyon hiányzol és szeretlek.
Nem feledlek soha, Édes, Drága Gabika.
FÁJÓ ANYAI SZIVVEL ÉRTED,
Fájdalmas az élet nélküled.....
Fájó szívvel...
Szeretettel felejthetetlen emlékére...
Szomorú szívvel emlékezem!
Szomorú szívvel emlékezem!
Drága, Édes Gabika !
Szívünkbe vésted az Emlékedet,
Téged onnan SOHA, senki ki nem téphet,
Végtelennek tűnik Nélküled minden pillanat,
Amely rettentő fájdalommal csak halad ......
A szívem fölött elsuhant egy árnyék;
Téged várlak , nagyon fáj rég,
valószerűtlen, zord messzeségben
Téged várlak, de el nem tudom mikor érlek.
Drága lelked nyugodjék békében!
Fájó szívvel, szeretettel emlékezem!
Fájó szívvel, szeretettel emlékezem!
Fájó szívvel, szeretettel emlékezem!
Drága Kincsem, Imádott Gyermekem, Aranyos Gabikám !
Arcomat a csillagokra fordítom,
Halkan a te neved suttogom.
Jöjj le hát ismét én hozzám,
Hagy öleljen a két karod át.
Arcomat a csillagokra fordítom,
A könnyemet csak is, érted hullajtom,
Jöjj le hát és töröld le nekem,
Akkor el mondom nagyon szeretlek.
Arcomat a csillagokra fordítom,
Szívemben úgy érzem hiányod,
Szállj le hát újból én hozzám,
Tárják ki a mennyország kapuját.
Arcomat a csillagokra fordítom,
Fájdalmam a világba ordítom,
Nélküled meg torpantam az úton,
Azon már én menni nem tudok.
Sohasem halványul szívünkben Emléked! Sohasem szűnik meg lelkünk gyásza Érted!!
Fájó szívvel, szeretettel emlékezem!
Szeretettel emlékére...
Életem, Drágám, Kincsem, Gabikám !
Úgy fáj már minden idebenn,
A szó,a mozdulat,minden fáj.
Ma még tudtam emlékezni rád,
De mi lesz holnap?
Mindig csak ez gondolkoztat,
De melletted, biztos minden jó lesz,
Nem kell már szenvednem Érted!
Drága lelkedért égnek a szeretet lángjai!
Nyugodjon békében...
Nyugodjon békében...
Fájó szívvel, szeretettel!
Fájó szívvel, végtelen szeretettel emlékezünk Rád!!
Drága, Édes, Imádott Egyetlen Gabikám !
Oly kedves voltál szívünknek,
De egy nap elhívtak a fények.
Megmaradt a keserű bánat s a fájdalom,
S keserves könnycsepp csordul le arcunkon.
Az emléked szívünkben él míg élünk,
Az emléked szívünkben él, el nem feledünk.
Tovább élsz, itt legbelül a szívünkben,
S ez elkísér egész életünkben.
De miért ilyen keserves az élet,
Miért kellett pont neked elmenned?
Szívünk gyászol s meghasad a fájdalomtól,
Nem tudunk szabadulni a fájó bánattól.
Nem hiszük el, nem, még most sem, hogy elmentél,
Nem akarjuk elfogadni a tényt hisz fiatal voltál még alig éltél.
Most már csak könnyes szemmel szótlanul csak állunk,
S a régi szép emlékekre gondolunk.
Dolgos, jóságos, életre való fiú voltál!
Halálod Szüleidet nagyon felkavarta,
Nekünk hiányzol nagyon csak ....
Szívünkben örökké élni fogsz!
Drága lelked nyugodjék békében!
Örök szeretettel...
Az emlékezés lángja érted.
Örök szeretettel!
Szívünk végtelen szeretetével, fájdalmával gondolunk Rád Drága Gabika!!
Szeretettel emlékezem.
Emléked a múló idő sem halványítja!
Csak a jók mennek el...
Szeretettel...
Fájó szívvel, szeretettel!
Drága , Édes Kisfiam, Imádott Gabikám !
Minden éjjel üzennek a csillagok,
Fájó lelkem a sötét éjben hangosan zokog.
Keresi, kutatja merre világít a fény,
hol a boldogság kapuja,
hol van a remény?
Szemembe könny szökik,
szívembe fájdalom, HIÁNYZOL NAGYON!
Te vagy a legszebb álmom.
Drága emlékedre égnek a szeretet és emlékezés lángjai!
Drága lelkedért égjen a szeretet lángja!
Édes, Drága, Imádott , Angyali Gabika!
Úgy, de úgy vágyom rá, hogy lássalak,
Bárcsak örökre visszahozhatnálak,
Elmondanám Neked, mit érzek ,
Mennyire hiányoztál, szeretünk Téged.
Mindig is nagyon fontos voltál Nekem,
Nem csak most tudom,
mikor már nem vagy mellettem.
De most hiányod annyira éget,
Soha, soha nem feledlek Téged.
Emlékedre :(
" Nincs halál. És nincsenek halottaink. Mindenki él, csak nem itt, hanem ott. Tovább ment. Átköltözött. Akit szeretsz, az van. Szándékosan nem azt mondom, hogy "szerettél" mert a szeretet nem múlik el soha. Gondolj rá, idézd meg magadban a lényét{sql_minus_minus} s ő is azt teszi majd, mert ha valóban szeretitek egymást, összeköt benneteket az ARANYFONÁL."
/ Müller Péter/
Drága lelked nyugodjék békében!
Drága Gabika Nyugodj békében ! Nem felejtem el drága ,szép lelkedet !
Emlékedre, fájó szívvel
Nyugodjon békében...
Nyugodjon békében...
Édesem, Drága Kincsem, Imádott Gabikám !
A könnyek a társaim évek óta már,
Nem kopognak,maguktól jönnek ha fáj .
Arcomat égetik a lelkemből fakadnak,
HIÁNYZOL -és úgy mint TE
Ők is mindig velem vannak.
Fájó szívvel, szeretettel!
Fájó szívvel, szeretettel!!
Békés álmokat az Angyalok között!
Fájó szívvel...
Édes, Imádott, Gyermekünk, Angyali Gabika !
Hallani véltelek a reggeli zsivajban
S TÉGED láttalak az ezer esti csillagban.
Te vagy a gyémántcsillogás a tavon
S a lágy nyári eső borongós napon.
Itt vagy minden hangban velem
S tudom ez nem a csalfa képzetem.
Drága lelkedért égjen a szeretet lángja!
Fájón csend van Nélküled! Hiányzol!!
Emléked a múló idő sem halványítja!
Megrendítő ilyen fiatalon, nyugodj békében !
Sajnálom , hisz olyan fiatal volt .....
Édes, Drága Angyali Gabika!
Miért vett el az Ég tőlem?
Kit annyira,... annyira szerettem.
Az emlékeim azok, mik megmaradtak nekem,
S minden pillanatban RÁD emlékezem!
Szomorú szívvel emlékezem!
Ez a kis gyertyaláng őrzi emlékedet, mutatja az utat, ki a Földön szeret!
Nyugodjon békében...
Nyugodjon békében...
Fájó szívvel, szeretettel!
Fájó szívvel, szeretettel!
ANYAI FÁJDALOMMAL.
A csokrok, a rózsa mind elhervad, de emléked örökre megmarad!
Emlékedre szeretettel!
Édes, Gyönyörű Angyalkám, Imádott Gabcsika !
Ezernyi fájdalmas kérdés,
melyekre nem létezik válasz,
csak az emlékek maradtak,
s a lelkeket mardosó bánat..
Nyáron nyílik, ősszel hervad a virág,
Az én szívem oda vágyik tehozzád.
Ne tudja meg ez a világ, csak az ég,
Hogy a szívem érted dobog, érted ég.
Szeretettel emlékezem.
Nyugodjon békében...
Nyugodjon békében...
Fájó szívvel, szeretettel emlékezem!
Fájó szívvel, szeretettel emlékezem!
Fájó szívvel, szeretettel!
Édeském, Drága Kincsem, Imádott Gabcsika !
Távoli fények gyúlnak, szememmel kutatom,
de Téged látlak fénytelen utamon.
S bár messziről hunyorog az a millió csillag,
de úgy térek pihenni, hogy tudom, szívemben itt vagy!
Újra péntek, megint vége egy hétnek,
de a nélküled eltöltött napok semmit nem érnek.
Értelmetlen mondatok, elharapott szótagok,
minden szóban hazudok: kösz, jól vagyok.
Drága Gabika fájdalmunk örök....soha nem enyhül...
Érted égnek a szeretet és emlékezés lángjai!
Drága , Imádott Kisfiamra emlékezem
Elmegyek Hozzád amíg csak "élek",
Nem hagylak magadra, mindig visszatérek,
Ha eljön az Én órám, Hozzád visszatérek,
Hiányod fájdalom, elviselni nagyon nehéz,
Örökké él szívemben a Rád emlékezés.
Nagyon, de nagyon szeretlek Édes Gabika.
Fájó szívvel, szeretettel!
Fájdalom és űr, a szív nem felejt csak remél, hogy az Élet csodája egyszer visszatér!!
Örök szeretettel!
Örök álmod legyen áldott!
Nem múlnak Ők el, kik szívünkben égnek, hiába múlnak hónapok, évek!
Felejthetetlen emlékére...
Édesem, Kincsem, Drága Gabika.
Muszáj álmodnom, hogy újra veled lehessek,
Muszáj, hogy újra lelkedhez érhessek,
Muszáj, egy másik világban lehetek veled,
Muszáj, mert csak ott foghatom meg kezed.
Szomorú éjszakák, magányos nappalok,
Ez maga a pokol, vagy most hol vagyok?
Repülnék az angyalokkal, csak egy szavadba kerülne,
Igy eljutnék a boldogság földjére.
Távol innen a zord világtól szívem ott élhetne,
Nem lenne több bánat, csak én lennék és te.
Ébren álmodnék, s az álmom Te lennél,
Legboldogabb ember melletted lehetnék.
Bánatos a szívünk örökkön-örökké...
Fájó szívvel, szeretettel!
Nyugodjon békében...
Fájó szívvel, szeretettel!
Drága Egyetlen, Imádott Kincsem, Édes Gabika !
Így beszélgetünk mi már ezentúl MINDIG.?
TE MEG ÉN ?
Csukott szemem mögött látlak is,
Érezlek újra és újra ,
Felidézem az arcodat, hagyom ,hogy
Könnyem némán csorogjon,
Hallom a hangod újra, beszélgetünk,
Azt súgod legyek erős ! De nem megy:(
Tehetetlenségembe ordítok, üvöltök,
Nincsenek érzések, színek, csak
Hatalmas tátongó, sötét üresség .
Ilyen lett Nélküled ez a csúf Világ,
Nem is "élek" Én már Nélküled.
Nagyon, de nagyon hiányzol !
Édes, Egyetlen Imádott Gabikám !
Szívünket a bánat ,
Mázsás kőként nyomja,
S csak arra vágyunk,
Bár láthatnánk Téged újra.
Fájó szívvel, szeretettel!
Örök fájdalommal a szívünkben....
Emlékére...
Édes, Imádott, Egyetlen Gabika !
Múló évek nem felednek,
Míg létezünk nem halványul,
Drága emléked !
Nagyon szeretünk és hiányzol .
Végtelen fájdalommal, örök szeretettel gondolunk Rád drága Angyal!!
Drága jó lelkéért...
Nyugodjon békében...
Fájó szívvel, szeretettel!
Örök szeretettel...
Édes Gabikám, Imádott Gyermekünk.
Emlékezünk, csak emlékezünk ....
Más világ most, ahol él, más a szó és más a fény.
Tavasz, nyár, ősz és tél, nélküle fúj itt a szél.
Mint amikor gyermekek sírnak, ha éjjel rossz álmot látnak,
Belül úgy izzik a bánat, az emlékek csendben fájnak.
Égő könnycsepp, mondd meg neki, hogy szeretjük,
És amíg élünk, el nem felejtjük.
Drága emlékedre szeretettel!
Egyetlen , Imádott Kincsem, Édes Gabikám !
Tudom elmentél rég és távol jársz.
Nincs remény, hisz nem vagy már
Csak a szívem őriz,vár és vár ....
Fájó szívvel, örök szeretettel gondolunk Rád!
Szomorú szívvel emlékezem!
Drága emlékedre örök szeretettel!
Szeretettel...
Drága Kicsikém, Imádott Gabikám !
Nézz Rám odaátról, töröld le a könnyem,
Vagy üzenj , hogy jól vagy, ne sirassalak,
Otthonra leltél az örök csillag fényben,
Mégis Velem vagy a szívemben hordalak,
Ott maradsz ÖRÖKRE, még a sírban is,
ha lehunytam örökre a szemem.
Végtelen fájdalommal, örök szeretettel emlékezünk Rád!!
Szeretettel!
Fájó szívvel, szeretettel emlékezem Rád!
Drága lelked nyugodjék békében!
Nyugodjon békében...
Nyugodjon békében...
Édes Kincsem, Imádott, Jóságos, Szerető Gyermekem!
Szorongat a néma jajszó,
Hangulatunk télbe hajló,
Felsikolt a sok-sok szép emlék,
Lelkünk Te Érted zokog.
Emlékedre szeretettel!
Nyugodjon békében...
Nyugodjon békében...
Emléked a múló idő sem halványítja!
Imádott Kincsem, Drága Gabika !
Féltve őrzött képed nézem, becézgetem,
s egy könnycsepp imádatom jeléül legördül
S a kezemre csöppen.
Drága Gabikám Hiányod Örök Fájdalom!!
Fájó szívvel, szeretettel emlékedre!
Drága jó lelkedért...
Nyugodjon békében...