"Emlékezzetek, csak annyit kérek tőletek,
Emlékezzetek milyen volt és milyen lehetett volna veletek.
Emlékezzetek, s kérlek ne felejtsetek.
Emlékezzetek és a végen túl is szeressetek.
Emlékezzetek s akkor talán örökre veletek lehetek."
Mély fájdalommal, szeretettel!
Imádott, Drága Gabika !
Kegyetlen volt a sors hamar elvett tőlünk,
De szép emléked itt maradt velünk.
Könnyes szemmel rád emlékezünk,
nehéz elhinni, hogy nem vagy velünk.
Minden virágot mit a sírodra teszünk,
elmondja, hogy mennyire hiányzol nekünk.
A halál nem jelent feledést és véget,
Amig élünk nagyon szeretünk Téged.
Sohasem halványul szívünkben Emléked!!!
Végtelen szeretettel emlékezünk Rád!!
Soha nem feledünk !
Emléked legyen áldott, nyugalmad csendes!
Nyugodjon békében !
Mély fájdalommal emlékezem!
A szeretet lángja érted égjen örökkön - örökké !
Örök álmod legyen áldott!
Gabcsika drága emlékére fájó szívvel szeretettel..
Csodás valóság voltál,s most elérhetetlen álom lettél !
Mély fájdalommal gyujtottam gyertyámat!
Soha nem feledünk !
Drága emlékére szeretettel!
Sebünk be nem gyógyul
Könnyünk el nem apad
Zokogunk fájdalmunk
Nehéz súlya alatt.
Drága Gyermek, Imádott Gabika !
Az egyetlen kincsem a fejemben,
az Emléked.
Ez örökre az enyém,
mert én ezzel élek..
Mikor becsukom a szemem,
újra a kezed fogom,
és együtt megyünk tovább
a végtelen úton!
Nagyon szeretünk és hiányzol szerető szüleidnek
Drága emlékedre égnek a szeretet lángjai!
Szomorúan emlékezem !
Drága emlékedre ég a szeretet lángja!
A jó lelkek csillagként élnek tovább...
Érted ég a szeretet lángja!
A szeretet lángja érted ég, Neked világít !
Drága emlékedre szeretettel!
Emléked legyen áldott, pihenésed csendes !
Drága, Imádott Kisfiam!
Van egy sziv melynek kapuját örzi a bánat,
A gyásztol már nincs többé kijárat,
Csak a fájó könnyeket engedi ő szabadon,
Amikor elötte tornyosul egy sirhalom.
Most csak a síró szél töri meg a temető csendjét,
S a lelkemben él egy gyönyörű emlék,
Hallkan suttogom hogy Te voltál az életünk s az álmunk,
Te voltál a családban az igaz boldogságunk.
Van egy, sziv melynek kapuját örzi a bánat,
S közben hallkan sir ő is az angyalok dalával,
Egy dallal mely oly gyönyörüen de fájon szó,
Hogy amíg velünk éltél mily gyönyörű élet is volt.
De, el kellet menned hisz hívtak a csillagok,
A kétkezedet fogva vittek fel az angyalok,
De amíg mi élünk hidd el mindig szeretünk,
Hiányzol nagyon soha el nem feledünk.
Emléked legyen áldott, nyugalmad csendes!
Drága emlékedre örök szeretettel!
Fájó szívvel, szeretettel gyújtom gyertyám érted, drága Angyallá lett Gabcsika.
Nyugodjon békében !
Szomorú szivvel gyujtottam gyertyámat!
Emlékére szeretettel !
Emlékedre fájó szivvel, szeretettel!
Drága lelkedért ég a szeretet lángja!
Szemünkben tükrözödik tekintete még
S a boldog órák drága, tiszta üdvét
Fölissza lelkünk, mint virág a napfényt
És élsz tovább, bennünk ....örökké.
Végtelen szeretettel.....
Soha nem feledünk !
Drága emlékére égnek a szeretet lángjai!
Nyugodjon békében !
Mély fájdalommal emlékedre!
Szeretettel, fájó szívvel gondolok Rád !
Szomorú szívvel, szeretettel gyújtom gyertyám érted, drága Gabcsika.
A jó lelkek csillagként élnek tovább !
Emlékére égnek a szeretet lángjai!
Drága, Imádott, Felejthetetlen Gabika !
Csak halkan sírok mikor senki sem lát
A gyász elűzte a boldogság sugarát
Könnyeim folynak csendesen az arcomon
A szívem retteg hisz oly nagyon hiányzol
A lelkem egyensúlyát vissza állítani nem tudom
De a végtelenbe a két kezem mégis kitárom
Sóhajom száll a végtelen sötét éjben
Várom hogy a csillagok közt megjelenj Nékem.
Szeretném a szívem fájó sebeit begyógyítani
Zaklatott bús lelked ismét vigasztalni
De nem vagy itt hisz a csillagok közt jársz
Nem érezhetek már mást csak a szívem fájdalmát
A könnyeket amelyeket halkan érted ejtek
A boldogtalanság amely érte szívem
Könnyes szemmel nézek én fel a csillagokra
Az angyalok vigyázzanak Reád, az utat mutatva.
Örökké szerettünk, szeretünk és nem feledünk.
Emléked legyen áldott, pihenésed csendes és nyugodt !
Emlékére szomorú szivvel, szeretettel!
Sohasem halványul szívünkben Emléked....
Szívet tépnek az emlékek....
EMLÉKÉRE !
Örök álmod legyen áldott!
Nyugodjon békében !
Drága emlékére égnek a szeretet lángjai!
Szeretettel emlékére !
Drága, Imádott Gyermek, Édes Gabika!
Ritkábban tudok jönni hozzád,
Tudnod kell, hiányzol , Szeretlek nagyon !
Sohasem halványul szívünkben Emléked, sohasem szűnik meg lelkünk gyásza Érted!!
Nyugodjon békében !
Emléked örökké szívünkben él, drága Gabcsika.
Mély fájdalommal emlékezem!
A szeretet lángja örökké égjen drága lelkedért !
A virág elhervad rövid pár nap alatt, de emléked örökre megmarad!
ESTELEDIK,A NAP IS NYUGOVÓRA TÉR MÁR
ÉGI UTJÁN EGYRE ALACSONYABBAN JÁR
RÉTEK FÜSZÁLAIN ESÖCSEPP RAGYOG
LÉPTEIDET KISÉRJÉK AZ ANGYALOK.
Emlékére szeretettel... Fájó szívvel...
Fájó szivvel, szeretettel emlékezem!
Emlékére...
Fájó szivvel, szeretettel gyujtottam gyertyámat!
Drága jó lelkedért !
Emléked a múló idő sem halványitja!
Végtelen fájdalommal, szeretettel gondolunk Rád!!
Felejthetetlen emlékére szeretettel !
Emlékedre égnek a szeretet lángjai!
Emlékére szeretettel !
Fájó szívvel, őszinte részvéttel !
Mély fájdalommal emlékezem!
Drága , Imádott,Felejthetetlen Gabikám!
Nem vagyok már Édesanya!
Nem hívsz engem már így, - soha!
Nélküled senki és semmi lettem,
Nem találom helyem, ebben a földi létben.
Hozzád vágyom, hogy veled legyek,
Hogy vigyázzam minden lépésedet.
Vágyom arra, hogy megfogjam a kezed,
S örülni annak, ami jó neked.
Erre vágytam az életben,
A boldogságot látni szemeidben.
De a sors becsapott,
S csak egy piciny örömöt adott.
Vége! Vége mindennek!
Vége az egész életünknek.
Emléked legyen áldott, pihenésed csendes, nyugodt !