Archívum

Szomorú szívvel emlékezem!

Fájó szívvel, szeretettel emlékezem!

Drága emlékedre szomorú szivvel, szeretettel!

Angyalkám kísérjen égi utadon !

Fájó Szívvel Emlékezem.

Hagyjatok engem, hagyjatok magamra,  

Ne erőltessetek mosolyt az arcomra,  

Úgy sem jön szivből, minek erőltetni,

A bánat elől nem lehet menekülni !

Mert megtalál Ő engem , bármerre is megyek,

Nem bújtatnak el, a fák, sem a hegyek,  

Mostmár Ő lett az én hüséges társam,  

De higgyétek el, nem őrá vágytam.  

Mióta velem van minden kín és gyötrelem,

Nem találom egyáltalán sehol a helyem,  

Fogva tart, ragaszkodik hozzám,  

Nem értitek, hogy ezért könnyes az orcám?  

Mert örökre itt hagyott, kit igazán szerettem,

Addig a bánatot csak messziről ismertem.

Szívem dalolt míg élt, fogta a kezem ,

De Nélküle mit sem ér a mostani  "életem ".  

Hagyjatok hát magamra, mert már nem leszek a régi,

Sajnálom azt, aki ezt meg nem érti ....

Mert lehet még másnak is társa ilyen bánat,

Ki szívből tud szeretni, még sorstársammá válhat!!!

Drága lelkedért örök szeretettel!

Szeretettel gondolok rá !

Édes Kincsem, Imádott Gabikám ! 

Halványsárga gyertyafényben,

Drága emléked felidézem.

Fáj az "élet",  

Fáj a lélek,  

Nem feledlek

SOHA Téged ....

Nagyon,de nagyon szeretünk 

Hiányzol nekünk 

Emlékezem !

Fájó szívvel, szeretettel!

Emléked legyen áldott, nyugalmad csendes!

EMLÉKEZÜNK...KÖNNYEZÜNK.

Drága jó lelkedért !

Fájó szívvel, szeretettel!

Drága lelked nyugodjék békében!

Emlékére szeretettel, fájó anyai szívvel !

Gyertyák és könnyek, a fájdalom súlya nem lesz könnyebb.

Hosszú útra mentél, itt hagytál mindent, amit szerettél!

Emléked szívünkben örökké él !

Szomorú szívvel emlékezem!

Fájó szívvel szeretettel gyújtom gyertyám érted, drága Gabcsika.

Az idő múlik, a fájdalom csak nő, mert

 nem hoz enyhülést a múló idő!

Soha el nem múló szeretettel emlékezem !

Fájó szívvel, szeretettel!

                                                                       Drága Imádott Kisfiam!  

   Oly könnyes most szemem, 

 Itt hagytál bennünket nagy szenvedés után, 

 Fájó szívvel írom- e kis verset neked,

  Legalább még egyszer láthatnám gyönyörű két szemed.  

  Csak a mély fájdalom mit szívembe  zárhatok. 

 Oly rövid volt életed, ebbe belenyugodni nem tudok,

 Mindössze csupán csak huszonhárom évet éltél.   

 Nem vagy már közöttünk, mi szívemet marja! 

 Hosszú útra mentél és lassan Én bele pusztulok.

    Soha nem feledünk hisz lélekben örökké velünk élsz

Szomorú szivvel, szeretettel emlékezem!

Nyugodjon békében !

Fájó szívvel, szeretettel!

Drága emlékedre örök szeretettel!

Soha nem feledünk !

Fájó szívvel, szeretettel!

Szomorú a szivünk, mert hiányzol nagyon!

Drága jó lelkéért !

Drága Gabika! Hiányod örök fájdalom, ami soha nem enyhül!!! Szeretettel emlékezünk Rád!!

Nem múlnak el Ők kik szívünkben Élnek...

Drága emlékedre örök szeretettel!

A jó lelkek csillagként élnek tovább !

Fájó szivvel, szeretettel gondolok Rád!

Szomorú szívvel emlékezek!

Drága  Imádott, Jóságos Gyermekem emlékére 

Ahogy halad előre az idő, mindig új és újabb kérdések vetődnek fel..

Hogy nézne ki most a gyermekem, lenne már családja, gyereke?

Mit dolgozna, hol élne, milyen autója lenne? Boldog lenne, vagy bánatos?

Küzdenie kéne, vagy sikeres lenne mindenben? Mi lenne ha..., mi lenne, ha élne!?

Ezek a kérdések évről évre felbukkanak, ezzel is jelezvén,

hogy az idő nem enyhíti egy anya fájdalmát, ha a gyermekét veszítette el.

Aki azt mondja, hogy majd az idő megoldja, vagy majd jobb lesz egyszer,

meg enyhülni fog, az még nem veszítette el a GYERMEKÉT!

Csak azok képesek ilyen okosságokra, akik csak könyvből olvassák mi a fájdalom, 

de érezni soha nem érezték a hiányt, és nem értik mit jelentenek a magányos éjszakák és nappalok.

Az orvosok idejekorán megtanulják, hogy a halál az élet része. A szülőknek ugyanezt nem volna szabad megtanulniuk.

Valcsikám!   Eljövök majd  ide  gyakran és       írok     Neki,  hogy    hallja  meg,   szeretik       és   nem felejtik  el.   Én   biztosan  nem  felejtem,    mert     nagyon   mélyen  érint  ! Sok     gyászoló  szülőt  ismerek    a   Fórumról      és  már  párat személyesen  is,  de     én még  nem láttam  senkinél  ezt  a mélységes szenvedést   és   szeretetet   mint  nálad  ! Sok   ölelés   !   

Jodi Lynn Picoult

Sebünk be nem gyógyul

Könnyünk el nem apad

Zokogunk fájdalmunk

Nehéz súlya alatt.

Legyen áldott, csendes pihenésed !

Fájó szívvel, szeretettel!

Drága emlékére mély fájdalommal!

Szeretettel emlékére !

Fájó szívvel, szeretettel

Sohasem halványul szívünkben Emléked!!!

Örökké bánatos a szívünk!!

Angyalkám vigyázzon rád !

Fájó szívvel, szeretettel!

Emléked ragyog, mint a fényes csillag!

Soha nem feledünk !

Fájó szívvel, szeretettel!

Sokat gondolok Rád !

Fájó szívvel, szeretettel

Örök szeretettel emlékezem!

Szomorú szívvel ,szeretettel gyújtom szeretetgyertyám Gabcsika drága lelkéért.

Nem feledünk !

Fájó szívvel, szeretettel!

FÁJÓ SZIVVEL ÉRTED.

Drága emlékére égnek  a szeretet lángjai!

Virágot viszünk egy néma sírra,  

de ezzel Őt már nem hozhatjuk vissza.  

Tudjuk, hogy nem jössz,  

de olyan jó várni,  

hazudni a szívnek,  

hogy ne tudjon fájni.  

Míg köztünk voltál,  

mi nagyon szerettünk,  

hiányzol nekünk,  

soha nem feledünk.

Szomorú szivvel, szeretettel!

Imádott Kincsem, Édes Drága Gabika ! 

Csak halkan sírok mikor senki sem lát

A, gyász elüzte a boldogság sugarát

Könnyeim folynak csendesen az arcomon

A, szivem retteg hisz oly nagyon hiányzol

A lelkem egyensulyát vissza állítani nem tudom

De a végtelenbe a kétkezem mégis kitárom

Sóhajom száll a végtelen sötét éjben

Várom hogy a csillagok közt megjelenj nékem

Szeretném a szivem fájó sebeit begyogyitani

Zaklatott bús lelked ismét vigasztalni

De nem vagy itt hisz a csillagok közt jársz

Nem érezhetek már mást csak a szívem fájdalmát

A könnyeket amelyeket halkan érted ejtek

A boldogtalanság amely érte szívem

Könnyes szemmel nézek én fel a csillagokra

Kérem az Angyalokat vigyázzanak Rád, melyek néked utat mutat.

Édes , Drága Angyali Gabika ! EZ NEM MEGEMLÉKEZÉS, FÁJDALOM !

Hatalmas elhatározásra jutottunk, ami már nagyon érik bennünk. 

13.éve vesztettünk el és csak járjuk , járjuk a temetőt, de csak Te miattad!

Mert nekünk olyan mintha ott lennél,hozzád beszélnénk.

Kérlek segits Nekünk, adj erőt hogy elhatározásunk sikeres legyen ! 

A nyughelyed nincs biztonságban,és ezt nem tudjuk tovább türni !

Itthon szeretnénk urnádhoz beszélgetni, simogatni, velünk lennél. 

Nem tudjuk tovább türni,amik eddig történtek !

Nem biztositják azt, hogy ne idegeskedéssel , rettegve lépjük át a temető átkozott kapuját!

Nincs biztonsági szolgálat,  mindig is védtünk, mi most sem teszünk másképp !

Tudod Drágám, a temetéssel is gond volt, nem nézték a fájdalmunkat.

Az az átkozott személy,  nem járult volna hozzá, hogy nyitott koporsó mellett bucsuzhassunk el Tőled.!

Mi ebbe nem nyugodtunk bele, de olyan formátumot ajánlott fel hogy a Téged megtisztelő Gyászolók 

az üres ravatalnál álltak volna vagy 30 percig. Megrenditette azokat, akik tudtak róla. 

Llégmentes koporsó? Végül "elég"lett egy purfixes ragasztás, amivel nem lett légmentes,

Két koporsó megvételére köteleztek bennünket,hogy nagyobb legyen a hasznuk.

A síremléked semolyan lett, amilyet mi szerettünk volna,mert az egyik bentfekves sírköves 

csinálhatta csak a síremléket, mint megtudtuk átvertek bennünket. 

Átvertek a sirbolt árával is, már mire a fizetésre került a sor több százezerrel került többe.

Ez mind nagyon fájdalmas, fájdalmas,hogy amit vittünk tömérdek virágot, vagy eltüntek,

vagy fa árnyéka miatt sznte másnapra megfőttek, tönkrementek. Karácsonykor is , ami másnak szent 

volt olyan akinek nem. Eltüntek azok is, amiket Te imádtál a LEDES karácsonyi diszek. 

Drága Kisfiam, olyan körülményeket fedeztünk fel a kamera felvételen, ami végképp 

kiakasztott benneünket. Itt rókak  mászkálnak a siroid körül, tönkretéve a füvet,

valamint ezért kellett apának gyakran mosni a siremléket mert mindig volt rajta valami kosz. 

Lassan már az egészb állatkert bekjerül a  nyomorult temetőbe, ahol semmilyen szépités nincs,

csak a pénz beszerzése. Elég volt Drága Kincsem. 

Mi szépitettük a nyughelyed, nem fogja tönkre tenni senki.

Tudod  vannak,akiknek hektárak vannak, füvezve, küön önzözpő berendezéssel.

Fák veszik körül, Magas tuja fák, hogy nehogy kárt okozzon valamiben is a nagy hőség !

Mi járunk ki hozzád , nagyon, de nagyon gyakran, akik még kijártak tájékoztatjuk őket, i

nem leszel már ott azon a nyomorult helyen,ahol nem tisztelik sem az elhunytat,

serm a hozzátartozókat. Nekünk csak az a feladatunk, hogy fizetnünk kellett, több szavazati jogunk nincs ! 

NEM ÁLLATOK KÖZÉ TEMETETTÜNK. NEKÜNK MINDIG IS A GYERMEKÜNK MARADSZ !!!!

Ilyen a környéked  esti órákban : 

Bal oldalon róka állitólag!!!!

Itt meg ketten is hancuroznak !!!! 

Nem türhetjük Drága Gyermekem, bocsáss meg nekünk,de ugyis ha mi örökre lezártuk a szemünket nem fog hozzád már senki járni, elfelejtenek mindenkit. De mig mi létezünk, addig soha !!!!

Szeretetünk örökké fog tartani és hiányod elviselhetetlen! A fájdalmunk nem enyhül . 

Ha "életünk vége tér" Te hamvaiddal szórnak szét, ahova már nem kell járni senkinek. 

Én bevallom őszntén, soha nem gondtoltam arra , hogy hamvasztunk, irtózatosnak találtam. 

Ez a híres debreceni Köztemetői állapot ! De ez még rossszabb lesz, viz van hogy hetekig nincs,mint pld most sem. 

Messzebb kell menni a kapuig hogy a virágod friss vizbe rakjuk. 

Köszönjük, aki eddig emlékezett Rólad , az emlékoldalad nem szünik meg,csak a sírboltod.

Halálosan szomorú szüleid 

Kérlek benneteket,most ne emlékezzetek a Drágámról, nem tudom elfogadtatni . Nagyon köszönöm a megértést. 

Nyugodjon békében !

Fájó szívvel, szeretettel!

ÖRÖKKÉ ÉGJEN ÉRTED.

Drága Kisfiam, Imádott Gabika !

Nekem mindig a gyermekem maradsz, 

Nekem miattad kelt fel a nap, 

A rímelő rag Róad regél, 

Szobádban minden Rólad mesél. 

Nekem mindig a  gyermekem maradsz ,

Akárhogy is süt le rám a nap. 

Akárhogy világít a höld,

Akármit üzennek a csillagok. 

Örökkön,örökké gyermekem maradsz,

Ha már nem kel fel Nekem többé a nap. 

Téged tükröz a tó tükre, 

Rólad íródik "életünk" könyve. 

Nem feledünk,szeretünk Édes Gyermekünk. 

Örök szeretettel emlékezem!

Drága jó lelkéért !

Fájó szívvel, szeretettel!

Szeretettel !