Archívum

Édes Angyalka, Imádott Gabika ! 

Hajnal már nem hasad, éjre éj száll,

Kialudt a gyertyaláng, hüvös a márvány. 

Ezüstös folyóporton valaki régóta vár.

Fehér póló,kék farmer, arany lánc, 

mosolya, hangja és az az ölelés, 

mintha nem is telt volna évre év,

Jó hogy látlak,úgy hiányoztál,

Nélküled szürke lett az egész világ. 

Ne hagyj el többé kérlek, megigéred? 

Összetört szívvel csak ennyit kérek,

Életem rövidre szabták, letelt órám,

nem tehettünk róla, meg volt írva. 

Pirkad újra a hajnal, ragyog a nap,

a mi szívünk örökre együtt marad. 

EMLÉKED ÖRÖK.

Fájó szívvel emlékezem ! 

Ismeretlenül is meghatottak a videóid képeid,nyugodj békében! sajnálom hogy ilyen fiatalon el kellett menned! Őszinte részvétem családodnak,szeretteidnek! 

Drága Kincsem, Felejthetetlen Gabikám !

Jó lenne hinnem, hogy a lelked él,
Itt leng köröttem testetlen alakban,
S körülcsókolja síró arcomat,
Ha elgyötrődött kínban, könnyben, jajban
Teéretted.

Jó lenne hinnem, hogy a lelked él
Egy más világon, szép fénylő planétán,
Ott vársz reám csak, zengve, boldogan,
Míg elfáradok e bús földi sétán
S hozzád megyek.

EMLÉKEDRE GYUJTOM GYERTYÁM.

Szeretettel, fájó szívvel gondolok rád !

Gyermekem, Egyetlenem, Örök Szeretettel !

Virágzó élted tavaszán
Kegyetlen tél jött hirtelen
Reményem csillaga veled lehullott
Sírodon siratlak szüntelen
Anyai szívem bánata tenger
Fájdalma végtelen
Soha sem nyugszik el
Csak ha e hant alatt
Veled pihenek gyermekem.
Fájdalom a jelen és örökké valóságos
A szívünkben a múlt
Fél lelkünk maradt
Úgy összeroppantunk
Félhomály csak delelő napunk
De akárhogyan kínoz is a sorsunk
Mi már nem változhatunk.

ESTELEDIK,A NAP IS NYUGOVÓRA TÉR MÁR
ÉGI UTJÁN EGYRE ALACSONYABBAN JÁR
RÉTEK FÜSZÁLAIN ESÖCSEPP RAGYOG
LÉPTEIDET KISÉRJÉK AZ ANGYALOK.


 

Drága  egyetlen Imádott Gyermekem!

Beszélnék, de a hang torkomban reked,
Oly sok szép szót gondoltam Neked.
De csak hallgatok.
Nem akarnak formálódni a mondatok.
Bántóan néma most a csend zaja,

Itt lüktet bennem hiányod.

Szólnék. De nem tudok.

Zavartan hallgatok.

S tűröm, hogy magához húzzon az emlék.

Most távol vagy, de mégis oly közel.

A szívemben.

A lelkem átölel.

Felejthetetlen emlékére szeretettel !

TE,
aki
csillagok
útján jársz,
szerető szívvel
emlékezem rád.


 

Egy édesanya a sirkönél oly busan sirdogál

Egy angyal a távolban oly szépen muzsikál

Egy lélekért szól a zene ki a mennyben már fent jár

Akinek az édesanyja a sirkönél sirdogál

Szól az angyal az anyához nyugodjon meg a szíved

Hisz a te gyermeked boldog lesz majd idefent

Este mikor lehunyod majd fáradt szemeid

Álmodban majd meg jelének s velem a gyermeked is

Egy édesanya a sirkönél oly búsan sirdogál

Álmában megjelenik a gyermeke akit vissza várt

Meg szólítja az édesanyját hallod anya itt vagyok

Haza hoztak te hozzád most az angyalok

El mondthassam te néked hogy nagyon szeretlek

Ne sirrassál engemet hisz boldog a lelkem

Ha a lelkedben mégis nagy a fájdalom

A szívedben keress mert én ott vagyok.

Szívem végtelen fájdalmával...