Archívum

SZOMORUAN ÉRTED ÉGJEN GYERTYÁM.

,

Drága,Imádott Gyermekem!

Emléked örök, mindent köszönök, Neked!

Köszönöm, hogy ennyire szerethettelek,

s hogy kín-keserv után ma is ennyire szerethetlek.

ESTELEDIK,A NAP IS NYUGOVÓRA TÉR MÁR

ÉGI UTJÁN EGYRE ALACSONYABBAN JÁR

RÉTEK FÜSZÁLAIN ESÖCSEPP RAGYOG

LÉPTEIDET KISÉRJÉK AZ ANGYALOK.

Emlékezem...

Minden nap máshogy gyászolok.

Néha vad,

Legyengítő és fájdalmas.

És máskor igen

Egy tompa, ismerős fájdalom

Ami eltemeti magát a csontjaimba.

Minden egyes nap

Emlékeztető arra, ami sosem lesz.

Ezért gyászolok-

A napokra, amiket nem fogsz látni,

A pillanatok, amiket kihagytál,

Gyászolok-

Évek teltek el, mióta utoljára öleltelek,

És a napok, amik itt maradtak a földön

Nélküled.

Gyászolok-

Mert hiányzik a hangod,

És  Te egész Lényed, 

Gyászolok-

Mert ezt az árat fizetjük

Amikor olyan mélyen szeretünk.

A gyász egy adósság, amit megfizetek

Életem hátralevő részére.

Amíg rám nem kerül a sor, hogy pihenjek,

Örökké Veled.  

Mert ez a gyász

Erősen ül bennem,

Állandóan zörgeti a ketrecemet,

Hogy emlékeztessen, itt kell maradnom.

Addig fogok gyászolni, amíg szeretlek,

Ami

Örökkévalóság.

Drága Imádott Kincsem,édes Gabikám ! 

Pár napja ismét megjelensz álmomban

Üzeneted: Ne sirj Anya Akik bántottak,

Ha találkozunk ideát, Azok meglakolnak. 

Tudom és látom nem feledsz, csak siratsz,

Még mindig Engemet. 

Tudd, hogy nagyon szeretlek én is fentről

vigyázok rád, a kapuban várok Rád!

Nekem csak 23 év jutott, de lesz még 

a többieknek is nagy bánatuk. 

Szeretlek nem feledlek. 

Egyetlen Imádott Gyermekem !

Sötét van a szobámban nagyon,

Csak a hold világít be az ablakon.

Az ágyamon fekve nézem az eget,

Ahogy tündököl ezer csillag Neked.

Úgy érzem itt vagy velem,

De csak a képedet nézhetem.

Oly távol vagyunk most éppen,

Mint a csillagok az égen.

Anya ki elveszti gyermekét, ott az idő megáll!

A külvilág nem felel,nincs tél, tavasz, se nyár.

A nap nem süt a madár nem dalol.

A szemből a könny kicsordul. 

Féltve őrzött képek, vele együtt szép emlékek.

Kiért eddig dolgozott, s érte egy nagy szomoruságot kapott.

Most milyen sokat érne, ha ruháját vasalná,

gallérját igazgatná, de helyette a temetőt járja,

S virágot visz nap mint nap sírjára. 

Fájó szívvel gondolok Rád !